Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-04 / 53. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1965. március I.' A kommunista- és munkáspártok konzultatív összejövetele részvevőinek nyilatkozata a vietnami eseményekről A kommunista- és munkáspár- nami Demokratikus Köztársaság új helyzet teremt Délkelet-Ázsiá- tok konzultatív összejövetelének ellen elkövetett agresszív cselek- bán, új helyzetet, amely az egész részvevői szerdán egyöntetűen menyei következtében kialakult nemzetközi helyzetre nézve sú- elfogadták a vietnami esemé- . ... lyos bonyodalmakkal járhat, nyékről szóló alábbi nyilatkoza-, ^ Az Egyesült Államoknak az intőt: sze/'ve<lelv, azokt>aí“ f pro" dokínai népek ügyeibe történő , , balkozásaiban, hogy elfojtsa a beavatkozása nemcsak A kommunista- és munkás- dél-vietnama hazafiak felszabadi- pártok képviselői, akik egybe- tó mozgalmát, s most a Vietnami gyűltek Moszkvában, hogy meg- Demokratikus Köztársaság elleni beszéljék a kölcsönös érdekű kér- nyílt agresszió útjára lépett. Az irárt^ök-o? ^héke déseket, felhívják az összes ha- amerikai hadvezetés, lábbal ti- Jrdekeinlk is. ladó és békeszereto erők, a nagy porva a nemzetközi jog elemi sza- néptömegek figyelmét arra a ve- bátyait, a legdurvább és leglep- szélyes helyzetre, amely azame- lezetlenebb formában kolonia- rikai imperializmus dél-vietnami lista politikát folytat. A szocia- katonai beavatkozásának kiszé- lista Vietnam területén fekvő la- lesítése folytán, valamint a Viet- kott területek barbár bombázása e térség független államainak szuverenitását és területi épségét veszélyezteti, hanem egyszerA Fehér Hás hátborzongató döntés elé herül Angol megfigyelők Vietnamról Angol diplomáciai megfigyelők den falat étel, ami bejut a főszerint az Egyesült Államok vi- városba, a Vietcong adószedői etnami politikája válságos pont- előtt teszi meg az utat. A délhoz közeledik, s Washingtonnak vietnami kormány szögesdrót- néhány héten beiül döntenie kell, kerítés mögött ül és gyakorlati- megkockáztat-e újabb „koreai ti- lag már nincs mit és kit kormá- pusú háborút”, vagy inkább a nyoznia. A délvietnami hadsereg tárgyalóasztalt választja. Hangsú- alighanem a világ legrosszabb lyozzák, hogy az amerikaiak és hadserege. Megszűnt minden fedélvietnami „védenceik” katonai gyelem, egész századok futamod- helyzete ma sokkal rosszabb, nak meg, hátrahagyva amerikai mint amilyenben a francia csa- tanácsadóikat, hogy harcoljanak patok 1954-ben voltak, amikor azok a Vietconggal. Időnként elő- Fiárizs a tárgyalóasztalt válasz- fordul, hogy az amerikaiak há- totta. túlról kapnak golyót, mert túlsáAz angol kormányhoz közel gosan ragaszkodnak tanácsaik álló brit megfigyelők „végzetes végrehajtásához. Az amerikaiak hibának” tartják — noha az első olyan háborúba keveredtek, amit ilyen akciókat London hivatalo- csak szárazföldön lehet megnyer- san támogatta —, hogy az ame- ni. Ennélfogva a légierő, még rikai légierő Észak-Vietnamot nagy lökhajtásos bombázók bebombázta, miközben Saigonban vetése sem üldözheti ki Dél-Viet- egymást érték az államcsínyek, s namból a Vietcong erőit. Egyre Washington még azt sem tudta inkább terjed az a nézet, hogy megmondani, melyik kormány Johnson elnöknek tüzérséget, va- fcfelkérésére” cselekszik. lamint tengerészeti és gyalogsági Saigoni diplomáciai értesülé- erőket kell bevetnie a 23 000 ta- sekre hivatkozva Londonban rá- nácsadó feltöltésére. Saigonban a mutatnak, hogy az Észak-Vietnam legtöbb amerikai úgy vélekedik, ellen intézett első bombatámadá- hogy már régen elmulasztották a sok óta délen meggyorsult a ka- tárgyalásos békerendezés lehető- tonai helyzet romlása, a politikai ségét és néhány héten belül újabb viszonyok zűrzavarosak, futótűz- Koreára van kilátás. A Fehér Ház ként terjed a „Tűzszünetet! — hátborzongató döntés elé kerül Vietnamiak tárgyalóasztalhoz! — és döntenie kell hamarosan — Szűnjön meg az idegen beavatko- fejeződik be a tudósítás, zás!” mozgalom, s a puccs-sorozat végén felülmaradt Quat-kormány a semlegesség felé sodródik. Kiemelik, hogy az új miniszterelnök kormányában képviselve vannak a semlegesség mellett síkraszálló buddhista- és franciabarát elemek is. Londont erősen nyugtalanítják azok a hírek, hogy az Egyesült Államok — a végső összeomlás elhárítására — nagyobb amerikai szárazföldi erőkkel készül beavatkozni. Ugyanakkor abban reménykednek, hogy a háború kiterjesztéséről szóló fenyegető célzások nem jelenik a „veszettek” felülkerekedését Washingtonban az amerikai pozíciók megszilárdítására irányuló „elkerülhetetlen” tárgyalások előtt. Ebben az összefüggésben emlékeztetnek ná, hogy 1954-ben Mendes-France francia miniszterelnök is csapaterősítéseket küldött Vietnamba és a háború kiterjesztésével fenyegetőzött, mielőtt elment volna Genfbe aláírni az indokínai békeegyezményeket. A kormánypárti Sun saigoni különtudósítója keddi jelentésében ezt írja: — Az Egyesült Államok elnöke Mindez ismét arról tanúskodik, hogy az imperialista reakció aktivizálódik, megpróbálja kiélezni a helyzetet a világ különböző térségeiben, agresszív akciókra ragadtatja magát a szocialista országok ellen, a gyarmati rendszer alól felszabadult államok ellen, a népek felszabadító mozgalma ellen. Az amerikai imperializmus vietnami cselekményei felidézik az összes forradalmi, demokratikus és békeszerető erők határozott elmarasztaló ítéletét. A gyarmati járom alól felszabadult és a függetlenségük megszilárdításáért küzdő népek joggal értékelik úgy ezeket a cselekményeket, mint kísérletet arra, hogy erőszakkal fojtsák el a nemzeti felszabadító mozgalmat, mint leplezetlen merényletet minden nép szent joga ellen, hogy maga intézhesse saját sorsát. A kommunista- és munkáspár-' tok képviselői kifejezik internacionalista szolidaritásukat, a Vietnami Demokratikus Köztársaság testvéri népével, a vietnami dolgozók hős pártjával, a dél- vietnami nemzeti felszabadítás: fronttal, amely bátor küzdelmet vív az imperialista agresszió ellen. A marxista-leninista pártok internacionalista kötelességüknek tartják, hogy szorgalmazzák haladó és demokratikus erők egységes akcióit a vietnami nép szabadságáért és függetlenségéért vívott hősies harcának határozott támogatására. Követeljük, hogy haladéktalanul vonják ki Dél- Vietnamból az Egyesült Államok ás csatlósaik fegyveres erőit, hogy haladéktalanul szűnjenek meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni fegyveres támadások. Mit bizonyítanak a Csehszlovákiában talált náci okmányok Bejárta a világsajtót a hír, | hogy Csehszlovákia délnyugati ] szögletének két eldugott tavában, a Fekete és az Ördög tavakban titokzatos ládákat találtak, amelyek feltehetően bizalmas náci okmányokat tartalmaznak. Az első feltevések később beigazolódtak, a ládákban valóban 20 évvel ezelőtt elrejtett titkos iratok voltak. Feltárásuk hozzájárult fasiszta bűntettek tisztázásához és a háború befejezése óta bujkáló gyilkosok leleplezéséhez. Újult erővel folytatódott a kutatás más elrejtett okmányok után is. Ez a munka különösen a tavasz beálltával kecsegtet újabb sikerekkel. Az elmúlt napok csehszlovákiai eseményei azt bizonyítják, hogy az eddigi kutatások sem voltak eredménytelenek. A titkos náci okmányok két nagyobb anyaga került a csehszlovák hatóságok kezébe. Az egyik berlini birodalmi háborús bíróság dokumentációs anyagának egy része, ezek elsősorban Franciaországot, Hollandiát és Belgiumot, továbbá Jugoszláviát érintik. Arról rántják le a leplet, hogy a náci vérbíróságok milyen vad kegyetlenséggel számoltak le az egyes országokban a hazafiakkal. A dokumentumok értékét növeli, hogy nemcsak az áldozatok nevét sorolja fel, hanem a szadista vérbírókét is, akiknek nagy réS^e Nyugat-N émetonszágban ma is bírói hivatást lát el. Az iratok másik csoportja SS- egységek irattárba helyezett feljegyzéseit tartalmazza. A rövid jelentések önmagukért beszélnek. Az SS 1. gyalogos dandárja 1941 szeptembere és decembere között a Szovjetunióban 6720 személyt lőtt agyon. Az SS lovasdandárja 1941 augusztusában két hét alatt 10 844 személyt gyilkolt meg. Egy másik jelentés tizenhat- ezer zsidó likvidálásáról számol be. Előkerült az a parancs is, amely Szerbiában elrendeli minden gyanús egyén, zsidó és hazafi túszként való letartóztatását, és közülük minden megölt német katonáért 100 személy meggyilkolását Tito üzenete Johnsoehoz Belgrád (MTI). Joszip Broz Tito, Jugoszlávia elnöke a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett legutóbbi amerikai légitámadást követően üzenetet intézett Johnson elnökhöz. A jugoszláv kormány mélységes meggyőződése — hangoztatja az üzenet —, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen intézett újabb amerikai légitámadás a háború kiszélesedésének veszélyével fenyeget. Az Amerikai Egyesült Államok kormányának az a nézete, hogy a hosz- szan tartó dél-vietnami válság okát a szomszédos, Vietnami Demokratikus Köztársaság beavatkozásában, és nem pedig, belpolitikai okokban kell keresni, arra a nyilvánvaló következtetésre vezet, hogy a megoldást csak e szomszédos állam ellen intézett katonai akciókban lehet találni. Ez a következtetés rendkívül ve-J szélyes. A jugoszláv kormánynak az a véleménye — folytatódik az üzenet —, hogy a háború kiszélesítését célzó akciók beszüntetésével kiutat lehet és kell is találni a délkelet-ázsiai válságból. Az összetűzés kiszélesedését csak akkor lehet megakadályozni, ha azonnal megkezdődnek az előzetes feltételek nélküli politikai tárgyalások — írja üzenetében Tito elnök, majd befejezésül felszólítja John- sont, hogy tegyen lépéseket' a béke biztosítása érdekében. A Vjesnik című zágrábi lap élesen elítéli a VDK ellen végrehajtott amerikai légitámadást „Az agresszió agresszió marad — írja —, s az Egyesült Államok vietnami agressziója gyorsan közeledik ahhoz a pillanathoz, amikor már minden diplomácia hiábavalónak bizonyulhat. Semmiesetre sem szabad figyelmen kívül hagyni Koszigin szovjet miniszterelnöknek Lipcsében elhangzott figyelmeztetését Egy dél-vietnami partizánlány fogságba esett, de a börtöncella és a kínvallatás sem törte meg erejét, nem ingatta meg az igazságos ügy győzelmébe vetett hitét, amelyért ő is küzdött. Kissé kiállóak az arccsontjai, mandulavágásúak a szemei, törékeny alakja fiatal bambuszágra emlékeztet. Neve — Nguen Thi Trang. életkora 31 év. — A Viet Cong meggyőződéses híve — mondta róla az amerikai őrnagy, amikor elindultunk a kihallgatószobába. — Nem fogják elhinni, ha meglátják őt. pedig politikai instruktor volt, egy egész körzet felelőse. Amikor tolmácsommal belépTrang hisz a győzelemben A Sunday Express című londoni lapból — Amikor fiatal voltam, a falu, ahol éltem, a felszabadított körzetekhez tartozott. A falu minden lakosa részt vett a franciák elleni harcban, — mondta halk, nyugodt hangon. lyen volt a helyzet Dél-Vietnam- ban 1959. előtt. A Viet Cong akkor még nem volt erős; most viszont a dél-vietnami terület több mint kétharmadát ellenőrzi, s itt él a lakosság fele. Meg fogjuk Viet Cong tagjai közé. Trang elmosolyodott, amikor a tolmács lefordította neki a következő kérdésemet. — Nem, az illető nem volt a tünk a szobába. Nguen Thi Trang kedvesem. Azt mondta nekem, A franciák távozása után a verni az amerikaiakat és kiűzzük falunkból egy ember felvett a őket az országból. a fehérre meszelt fal mellett állt két karján zöldes-fehér színű kötés. Rámosolyogtam és intettem, hogy üljön le. Kissé félszegen lépett a fából ácsolt székhez. Tolmácsom leült melléje, én {ledig velük szemben, az asztal másik végéhez. hogy az amerikaiak idejönnek országunkba, mert ed akarják venni tőlünk a hazánkat. — És mit parancsolt önnek? — Azt mondta: meg kell tanítanom az embereket, hogy a vietnamiak maguk döntsenek orszá— És ki kerül hatalomra. — kérdeztem, — Ho Si Minh? — Nem annyira az a fontos, hogy ki lesz a vezető, — bárki lehet, aikd tud irányítani. A legfontosabb, amit el kell érnünk: biztosítani kell a lehetőséget, hogy a vietnamiak maguk döntsék el a dolgokat országukban. A fiatal nő keskeny vállai szinte négyszöget alkottak a könnyű fekete ruha alatt. Amikor kijöttünk a szobából, a csomag ameguk sorsa felett Én pedig beszá- rikaá cigaretta, amit neki hoztunk Mondja meg neki, hogy an- JnoRam az embereknek a nemzet- ott maradt érintetlenül. Útban és az amerikai közvélemény min- god újságíró vagyok és szeretnék közi helyzetről, beszéltem nekik visszafelé az amerikai őrnagy köflpri Ki 7.nnDVCll tllHlh Kncfv TI O durvn —i t __3____• t r • Q Kol ií ÖVOlrrÁl A rr Tnf/ot*rv\ó/viAt »Älto ttaI/wv» Viyvrftr nn d en bizonnyal tudja, hogy nagyon rosszul állnak itt a dolgok. Kezdek azonban kételkedni abban, vajon felfogják-e a Dél-Vietnam- ban uralkodó iszonyatos zűrzavar teljes nagyságát. Az amerikaiak a leglehetetlenebb helyzetbe kerültek: a jelenlegi körülmények között sem megnyerni nem tudják a háborút, sem kimászni belőle. Saigonon és néhány városon kívül már minden a Vietcong ellenőrzése alatt áll. Minegyet-mést kérdezni a Viet Cong- ról, — szóltam a tolmácshoz. Lefordította, amit mondtam, a lány pedig bólintott, hogy érti, máról van szó. — Mikor csatlakozott a Viet Conghoz? — kérdeztem. Egy ideig hallgatott, azután beszélni kezdett azokról az időkről, amikor a vietnamiak Franciaország ellen harcoltak országuk függetlenségéért. a belügyekről. Az információt azokból a könyvekből merítettem, amelyeket a vezetőktől kaptam. — Részt vett valamikor a Viet Cong partizántárnadásaiban? — — Nem, nem tudok bánni fegyverrel. — Miért gondolja, hogy a Viet Cong megnyeri a háborút? Megigazította karján a kötést, majd így felelt: — Bizonyos vagyok abban, hogy «vázai fog. Emlékezzék arra, mizölte velem, hogy ez az interjú Tranggal — az első és bizonyára az utolsó is. — Már harmadszor fogták el — magyarázta. Először a franciák ejtették fogságba, azután 1956-ban a vietnamiak. Ez alkalommal gondoskodnak róla, hogy többé ne okozzon kellemetlenségeket nekik. A Viet Cong minden tagját az amerikai agresszióval szemben táplált gyűlölet jellemzi. Washington rászolgált a Tranghoz hasonló emberek ellenséges beállítottságára hiszen támogatja a megvesztegethető és nem kompetens vietnami kormányokat, amelyeknek politikája tragikus következményekkel járt. A dél-vietnami partizánok az ország lakosságának túlnyomó többségét a maguk oldalára állították. Kétség sem férhet ahhoz, hogy a partizánok jelentik a fő erőt ezen a 600 mérföld hosszú, gazdagon termő földsávon. Amikor másfél évvel ezelőtt itt jártam kevesen hitték, hogy a Viet Cong elleni háborút el lehet veszíteni. Most viszont senki sem hiszi, hogy meg lehet nyerni. Saigon, amely egykor szórakozóhelyeiről volt híres most nem hat vidám jókedvű városnak. Az utcák este II órára már elnéptelenednek. A kávéháztulajdono- sok a bejáratokat nehéz rácsokkal zárják le. A szállodák tetejéről éjszaka gyakran lövések hangzanak. Lehet-e valamit tenni a helyzet rendezéséért? Valószínű, hogy a háború eredménytelenül tovább folytatódik mindaddig, amíg az Egyesült Államok kénytelen nem lesz beleegyezni az ország valamiféle semlegesítésébe, ahogyan Francia- ország javasolta. Egy dolog kétségtelen: az Egyesült Államoknak nincs reménye arra. hogy a jelenleg alkalmazott módszerrel megnyerje a háborút. Ennek szilárd biztosítéka az a megingathatatlan elszántság, ami a kis Nguen Thi Trangot és Viet Cong-beli társait áthatja.
