Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
1965. március 21, ÍÖÉNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 Á hős napok krónikása Mitől itt a Tolna megyei Vörös Újság 1 Meosárgult újságlapok merik a régi kiadványok varápát. A régi napilapokról és folyóiratokról a halk papírzizegés közben egy kicsit a történelem lép elő, megejtve böngészőjüket azzal az élménnyel, hogy a mindennapi újságírás korabeli nyelvén szólnak olyan eseményekről, személyekről, amelyek és akik azóta bevonultak a történelemkönyvek lapjaira. Érdekes, itt-ott még feltáratlan világ ez. Kevesen tudják például, hogy a megyeszékhely számos lapján — Szekszárd Vidéke, Szekszárdi Friss Újság, Szekszárdi Újság — kívül újságot szerkesztettek egy időben Dom- bóvárott és Bonyhádon is. Arról is keveseknek van tudomásuk, hogy a Tanácsköztársaság idején a városban készítették a Tolna megyei Tanács és a Tolna megyei Vörös Újság című lapokat. Ez utóbbiból csak nagyon kevés példány maradt fenn a mai napig a hős napok krónikásának mindössze négy példányát őrzik az Országos Széchenyi Könyvtárban is. „Tolna megyei Vörös Újság, A szocialista-kommunista munkások Tolna megyei pártjának lapja, Megjelenik hétfőt kivéve — minden reggel: Szerkesztőség: Szekszárd volt Kaszinó épület. Telefon U4-” Ezeket az adatokat őrzik fejlécén azok a fennmaradt példányok, amelyek 1919. július 31-től augusztus 3-ig jelentek meg a kiadvány 29—31. számaként.. A július 31—i lapszám . vezércikke a Kékpénz rekviemje címet viseli. A spekulánsok ellen szól, akik a Tanácsköztársaság fehér pénze ellen manipuláltak. Harcos, szenvedélyes hangvétel jellemzi az írást, mint a Tolna .megyei Vörös Újság .többi cikkét is. Ugyancsak az első oldalon'Ke az álarccal címmel egy „műkommunista” ‘elfogatásiról tudósít az újság. B.* K. becsempészte magát égy vidéki szervezet vezetőségébe, azonban „a szekszárdi detektívek észrevétlenül figyelték ezt a fre- goli „kommunistát” és éppen akkor csípték nyakon, mikor egy fél liter vörös mellett tartott ellenforradalmi vésztörvényszéket a proletárok vezetői felett... Most már csöndes ember. Várja az ítéletet, ami nem késik, de nehezen múlik.’’ A tolnai Zech báró ellenforradalmi átállásáról szól a másik szenvedélyes riport, amely „A tolnai burzsujok keserve” címet viseli. A riport írója Zsemley Oszkár, akiről a hírek között még egyszer olvashatunk ugyanebben a lapszámban. „Kinevezés. A tanácselnökség sajtóosztálya Zsemley Oszkár hírlapírót a Tolna megyei Vörös Újság vezető szerkesztőjét Tolna vármegye területére sajtó tudósítónak nevezte ki.” A „Pártgyűlés Tamásiban” című tudósítás a szocialista-kommunista párt új vezetőségválasztásáról ad hírt. Tudatja, hogy a tamási elvtársak panaszirodát állítottak fel, amely nem csak felveszi a dolgozók panaszait, hanem értesíti is őket az elintézésről. „A tamási elvtársak kulturális igényeit szépen világítja meg az, hogy hetenként könyvtári összejöveteleket tartanak. Általában Tamásiban igen élénk az öntudatos proletárjáig társadalmi élete.” | A többi tudósítás is már !—-------------------- munkasmozr g almj dokumentumnak számít szinte: „Népgyűlés Várdombon. Szekszárdi vörösőrök értekezlete. A' forradalmi törvényszék .ítéletei. Szervezkednek a földmunkások Harcon”. Egész oldalas az augusztus 1-i Szól ez az írás a kisgazdákhoz című publicisztika, amely az egységen őrködik, szembeszállya az ellen forradalmárok olyan törekvésével, amely éket akart verni a parasztság és a munkásosztály közé. Leleplező írás a Szabó Emil dohányelosztó visszaéléseiről közölt cikk, akárcsak az „Üráságnak hétszer hús, Személyzetnek egyszer sem, gyerekeknek, ami 'jut” című, amely Sztankovánszky kaj- dacsi urasáéról; szól, . aki ^Bol- goztátött, ikjlgÖzö'. Kezeikkel,', a. maga pedig-siratott.. De nem kassával, hanem kasszával.” 'Még- égy idézet, ebből az írásból: „Mi ftéjn kérjük azt, amihez emberi jogunk van, amire a proletárok összessége fölhatalmaz.” Az augusztus 2-i lapszám első oldala országos eseményt ad hírül olvasóinak: „Kun Béla és kormánya lemondott. — Minden munkástanács a helyén marad.” A belső írások, még nem sejtetik, mit jelent ez a kormánycsere,j ahol az új rangsor így kezdődik: Peidl Gyula miniszterelnök, Pe-J yer Károly belügyminiszter. „Bizalom a fegyelem alapja. J Fegyelem nélkül nincs harc. Harci nélkül pedig biztos a bukás. Ki i akar elbukni? Ki akar vissza-i bukni a nyomor, a nélkülözés, azj elnyomás és szolgásé? bűzös mocsarába?” — agitál a lap máso-J dik oldalán. Az augusztus 3-i újság „Protekció a városházán” című írása, még így vádaskodik: „Nem, ked-J vés polgármesterimi tátor elvtárs, J nem lehet már a sógor-koma vál-J tókon közlekedni. Most azok ve-J eetik a várost, akik a várost alkotják.”. Sajnos nem sokáig. Az antant túlerejével szemben már nem sokáig tud szemben állni a Tanács- köztársaság. Belső és külső árulás gyengítette ezekben a napok-J bán már a fiatal proletárdikta-^ túrát, a hős napok krónikása méri nem sokáig hallathatta hangját.J Leleplező írásait, szatirikus csip-* ikelődéseit a proletárállam harcos támogatóját elhallgattatta a fehért error. Huszonhét forintba került Hőgyészen —- „Bennünket nem hallgatnak meg“ — A bűvös intenzív és a kiátkozott extenzív 3 Ma már nyugdíjas nyomdász .tiaasz J SiKaD, — emlékezett így vissza: „Soha! nem dolgoztunk olyan szívesen aj szekszárdi nyomdában, mint aí Vörös Újság előállításán. Emlék-? szem, késő éjszaka érkeztek azt utolsó kéziratok és váltakozva* két-három ezer példányban reg-i gelre már az utcára, került.” f Szinte valamennyi írását érdé-J nies lenne idézni a Szekszárdon 4 megjelenő. Tolna megyei Vörös ^ Újságnak. Lapjairól egy hősi "idő- szak emlékei sióinak csaknem', fél évszázad távlatából a mának,') egy elbuktatott forradalom erőfe-^ szításéiról, egy győztes átalaku-^ lás mai embereinek. J VÉGH MIKLÓS í A hőgyészi Űj Barázda Tsz főkönyvelője, Bálint Gyula önköltség-számításokkal mutatta ki, hogy náluk tavaly 27 forintba került egy kilogramm csirkehús előállítása. Amennyi egy kilogramm baromfi felnevelésén más közös gazdaságokban az átlagnyereség, náluk ugyanannyi a veszteség. Köznapi nyelven szólva, ebben a gazdaságban sokkal kevesebb forintot kaptak a csirkéért, mint amennyibe a felnevelés nekik belekerült. A hízó marha szintén ráfizetéses, mert egy kilogramm előállítási költsége 19,90 forint. „Nálunk egyébként sokba kerül minden” — állapítja meg Bálint Gyula főkönyvelő. Szerinte elsősorban azért van ez így, mert a hőgyészi határ a belterjes gazdálkodásra egyelőre nem alkalmas. — Hatodik esztendeje vagyok itt. Látom mit lehet tenni, és mit kellefíé tenni. De ha az ember meg meri mondani, akkor baj van. Mi kérem tavaly, 8.9 métermázsa májusi morzsolt kukoricát termeltünk. A termésátlag évek óta ilyen. 1964- ben is vásárolni kellett tehát 13—14 vagon szemes takarmányt. Megvettük mázsánként 330—350 forintos áron. A 350 forintos drága takarmánynak pedig az a következménye, hogy egy kilogramm baromfihús előállítása 27 forint. A tagok körében a munkafegyelem sem kielégítő. Tavaly bevezettük a részes művelést. Erre az történt, hogy a tehenészektől is oda akart menni mindegyik ember. Jelenleg három fogat áll kihasználatlanul, mert nincs foga- tos. A fő hiba azonban szerintem mégis csak abban van, hogy nem tudjuk kiharcolni, hogy vegyék figyelembe az itteni adottságokat. Mit mond Molnár Miklós agrármérnök, a termelőszövetkezet főagronómusa? Talán a keserűség szól belőle, mert a vé* leménynyilvánítást így kezdi: — Mi, akik itt vagyunk, a jelek szerint nem értünk a gazdálkodáshoz. A járási szervek, nagy gondot fordítottak az elnök és a közöttem fennálló nézeteltérések tisztázására. De bárcsak elérnénk már végre, hogy jobban ránk figyelnének a járásnál, akkor is, amikor a gazdálkodásról van szó. Arról hallani sem akarnak, amit az itteni gyengeség leküzdésére javaslunk. Pedig szerintem veszíteni való már rég nincs. Ebben a tsz-ben le kellene egyszerűsíteni és extenzív irányba tolni a gazdálkodást. A Földművelésügyi Minisztériumban is megmondták. A megyei párt- bizottságon Horváth József elvtárs is megmondta, hogy ezzel a kérdéssel lehet és kell foglalkozni. Nekünk vannak elképzeléseink, de Rumpli elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője elgondolásainkról hallani sem akar. Mi úgy véljük, tudjuk mit kellene tenni, hogy ne legyen a tsz gyenge. Sajnos ügyünkkel nem foglalkoznak, pedig tudok arról, hogy több tiszántúli gazdaságban éppen azáltal erősítették meg a gazdaságot, hogy áttértek az extenzívebb „vonalra” ... A főkönyvelő és a főagronó- mus véleménye figyelmet követel. Amit elmondtak, az már eleve tárgyalási alap. Tavaly a hőgyészi Uj Barázda Tsz-ben mindössze 602 forint volt az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény. Valamilyen irányba végre el kell indulni, ment ami Hőgyészen van, az nem jó sem a tsz-nek, sem a népgazdaságnak. Ha a helyi szakvezetés úgy látja, hogy a külterj esség gyógyszer, akkor az átgondolt külterjességtől miért kell megijedni? Sz. P. Megkezdődött a nyersgyártás a téglagyárakban lyán halad, egy negyedfordulat után össze kell ütközniük. Feltételezhető, hogy a párhuzamos pályán haladó űrhajók kölcsönös vonzásának jelenségét fel fogják használni a föld körüli pályára juttatott kozmikus objektumok összeszerelésénél. Ha viszont két űrhajó egyazon síkban egymás fölött halad és mindig közös vertikálison tartózkodik (vagyis kettőjük középpontján keresztül mindig merőleges húzható a Föld felszínének valameny érintőjére. — A ford.), úgy a két űrhajó „taszítja” egymást. Hogy egymástól való távolodásukat megakadályozzuk és a két űrhajót egymástól állandó távolságban tartsuk, egy vagy több kábellel összeköthetjük őket. Nem lehetetlen, hogy ilyen feszítő kábeleket alkalmaznak majd a különböző kozmikus konstrukciók tartósságának biztosítására. * -» Milyen időtartamúak lesznek a föld körüli pályán keringő űrrepülőterek? Lényeges ártalmukra lehetnek a meteorok és mik- rometeoritok, azaz óriási sebességgel száguldó „porszemek”. Valamely szilárd test felületébe ütközve, (állandóan bomlasztják a felületet. Lényeges kárt okozhat a me'teorerózió a „tükröknek”, amelyeknek rendeltetése a fény, az infravörös sugarak és rádiórövidhullámok visszaverése. A föld körüli pályán haladó űrrepülőtereket tehát bizonyos idő múlva „tatarozni” kell. Különböző alkotóelemeit fel kell újítani, vagy ismét be kell borítani a megfelelő anyagok finom rétegével (kozmikus' festés és felületkezelés). Az ilyen problémák megoldása a kozmikus technológia feladata lesz. Lehetséges, hogy különböző rendeltetésű űrállomások „generáljavítására”, szétszerelésére és a Földre való visszaszállítására is szükség lesz. Az ilyen állomások részegységeinek Földre szállítása, mozgásuk fékezése és a mozgás irányának megváltoztatása útján valósítható meg. Kis reaktív hajtóművek segítségével érhetjük ezt el. Nem ragadott-e bennünket túlságosan messzire a képzeletünk? Nem hinném. A föld körüli pályán keringő űrrepülőterek a világűr meghódításának lényeges eszközei lesznek. Közbeeső bázisul szolgálnak majd a kozmosz távoli pontjai felé irányuló repülésekhez. Ezeknek a távlatoknak a megvalósítása jelentős erőfeszítést igényel. Sok olyan nehézség és veszély áll előttünk, amelyet még nem tekinthetünk kiküszöböltnek. De nem kétséges, hogy a szocializmus élenjáró tudományára és technikájára támaszkodó űrhajózás-tudomá- nvunk fejlődése ezen a területen 's ragyogó eredményeket ígér. (Ford.: Botos Imre) Túlórázás és vasárnapi munka nélkül—jobb munkaszervezéssel teljesítik a tervet Március közepén kezdődik most már évek óta a nyersgyártási idény a téglagyárakban. Az időjárás a szezonnyitást pár nappal előbbre hozhatja, vagy késleltetheti, előfordult már az is, hogy csak április elején indulhattak a gépek. Most azonban kedvezőre fordult az időjárás, így a héten csaknem az összes téglagyárakban megindulhatott a nyersgyártás. Három üzemből kaptunk jelentést az indulásról: PAKS: SZERDA ÓTA FOROGNAK A GÉPEK A megye téglagyárai közül az elsők közt kezdték meg a nyersgyártást Pakson. Alaposan, gondosan kijavított gépek várták már a nyersgyártó brigádot és már az első napon tizenhatezer nyerstégla került a Keller-szárítókba. Csütörtökön már 26 ezer volt a teljesítmény, szombaton pedig már megközelítették az ötvenezret. A hónap végéig négyszázezer téglát kell előállítani, ezt a tervet most már minden bizonnyal túlteljesítik a paksiak. Tavaly ki- lencmillió-hétszázötvenezer téglát gyártottak Pakson, az idei terv negyedmillióval kevesebbet irányoz elő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már könnyebb lesz a tervet teljesíteni, ugyanis az idén nem engedélyezik a túlórázást a nyersgyártóknál, és a vasárnapi munkára sem szabad számítani. Befejezés előtt áll az új szénadagoló szerelése a paksi gyárban. Ha elkészül és üzembe állítják, egyenletesebben tudják a szénport bekeverni a nyerstéglába, gyorsabb lehet az égetés, A téli nagyjavítás kiterjedt a paksiak égetőkemencéjére is. Többek közt átépítették a huzatcsatornákat. A jövő héten megindul az égetés, DOMBÓVÁR II.: CSÖKKENTIK AZ ÁLLÁSIDŐT A Dombóvár II. gyárban ugyancsak szerdán kezdték meg a nyersgyártást. Veszélyeztetve volt a szerdai indulás, mert néhány nélkülözhetetlen gépalkatrészt csak az utolsó napokban kaptak meg, de a szerelők „rávertek” és így sikerült — habár a bejáratásra már nem volt elegendő idő és azt üzemközben kellett végezni — a tervezett időre megindítani a gépeket. A dombóvári gyárnak tízmillió- hatszázötvenezer téglát kell az idén adnia, a tavalyi kilencmillióval szemben. Itt tízórás lesz a munkanap, azonban mindenki csak heti negyvennyolc órát dolgozik, a hosszabbított munkaidőt váltással oldják meg. A munkanap tehát tavalyhoz képest változatlan, azonban az idén jobban kell gazdálkodni a dombóvári üzemben a munkaidővel, Főleg a gépállásidő csökkentésénél található a „tartalék”, amit fel lehet használni a termelés növelésére. Ez tavaly 28 százalékot tett ki. Most átszervezték a brigádot, felszámolták a „szűk keresztmetszeteket” — például a tavalyi kettő helyett három kocsi- rendezőt állítottak be, a lerakóknál hétről nyolcra emelték a létszámot, így jobban tudják biztosítani a gépkapacitás kihasználását, SZEKSZÁRD-PALÁNK: PÉNTEKEN INDULTAK A Szekszárd-Palánki Téglagyárban pénteken kezdődött a nyersgyártás. Az üzemnek — ugyanúgy, mint tavaly —, tíz- és félmillió téglát irányoz elő a terve. Az idén azonban nem szerveznek nyújtott műszakot, napi nyolc órai munkával kell teljesíteni a termelési tervet. A nyersgyártó szocialista brigád vállalta többek közt a munkaidő jobb kihasználását, a prés jobb kiszolgálását. Javult a gyár technológiai felkészültsége Is, ami biztosítéka a terv teljesítésének, A meglévő kettőhöz még egy harmadik vontatókulit kaptak, ezáltal biztosítani lehet a gyorsabb, egyenletesebb elhordást. Az első negyedévi terv négy- százezer nyerstéglát irányoz elő,- ezt — az eddigi jelek szerint — túlteljesítik.
