Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-21 / 68. szám

1965. március 21, ÍÖÉNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 Á hős napok krónikása Mitől itt a Tolna megyei Vörös Újság 1 Meosárgult újságlapok merik a régi kiadványok varápát. A régi napilapokról és folyóira­tokról a halk papírzizegés közben egy kicsit a történelem lép elő, megejtve böngészőjüket azzal az élménnyel, hogy a mindennapi újságírás korabeli nyelvén szól­nak olyan eseményekről, szemé­lyekről, amelyek és akik azóta bevonultak a történelemkönyvek lapjaira. Érdekes, itt-ott még fel­táratlan világ ez. Kevesen tudják például, hogy a megyeszékhely számos lapján — Szekszárd Vidé­ke, Szekszárdi Friss Újság, Szek­szárdi Újság — kívül újságot szerkesztettek egy időben Dom- bóvárott és Bonyhádon is. Ar­ról is keveseknek van tudomásuk, hogy a Tanácsköztársaság idején a városban készítették a Tolna megyei Tanács és a Tolna megyei Vörös Újság című lapokat. Ez utóbbiból csak nagyon kevés pél­dány maradt fenn a mai napig a hős napok krónikásának mind­össze négy példányát őrzik az Or­szágos Széchenyi Könyvtárban is. „Tolna megyei Vörös Újság, A szocialista-kommunista munkások Tolna megyei pártjának lapja, Megjelenik hétfőt kivéve — min­den reggel: Szerkesztőség: Szek­szárd volt Kaszinó épület. Tele­fon U4-” Ezeket az adatokat őr­zik fejlécén azok a fennmaradt példányok, amelyek 1919. július 31-től augusztus 3-ig jelentek meg a kiadvány 29—31. számaként.. A július 31—i lapszám . vezér­cikke a Kékpénz rekviemje cí­met viseli. A spekulánsok ellen szól, akik a Tanácsköztársaság fehér pénze ellen manipuláltak. Harcos, szenvedélyes hangvétel jellemzi az írást, mint a Tolna .megyei Vörös Újság .többi cikkét is. Ugyancsak az első oldalon'Ke az álarccal címmel egy „műkom­munista” ‘elfogatásiról tudósít az újság. B.* K. becsempészte magát égy vidéki szervezet vezetőségébe, azonban „a szekszárdi detektívek észrevétlenül figyelték ezt a fre- goli „kommunistát” és éppen ak­kor csípték nyakon, mikor egy fél liter vörös mellett tartott el­lenforradalmi vésztörvényszéket a proletárok vezetői felett... Most már csöndes ember. Várja az íté­letet, ami nem késik, de nehezen múlik.’’ A tolnai Zech báró ellenforra­dalmi átállásáról szól a másik szenvedélyes riport, amely „A tol­nai burzsujok keserve” címet vi­seli. A riport írója Zsemley Osz­kár, akiről a hírek között még egyszer olvashatunk ugyanebben a lapszámban. „Kinevezés. A ta­nácselnökség sajtóosztálya Zsem­ley Oszkár hírlapírót a Tolna megyei Vörös Újság vezető szer­kesztőjét Tolna vármegye terü­letére sajtó tudósítónak nevezte ki.” A „Pártgyűlés Tamásiban” cí­mű tudósítás a szocialista-kom­munista párt új vezetőségválasz­tásáról ad hírt. Tudatja, hogy a tamási elvtársak panaszirodát ál­lítottak fel, amely nem csak fel­veszi a dolgozók panaszait, hanem értesíti is őket az elintézésről. „A tamási elvtársak kulturális igényeit szépen világítja meg az, hogy hetenként könyvtári össze­jöveteleket tartanak. Általában Tamásiban igen élénk az öntuda­tos proletárjáig társadalmi élete.” | A többi tudósítás is már !—-------------------- munkasmozr g almj dokumentumnak számít szinte: „Népgyűlés Várdombon. Szekszárdi vörösőrök értekezlete. A' forradalmi törvényszék .ítéletei. Szervezkednek a földmunkások Harcon”. Egész oldalas az augusztus 1-i Szól ez az írás a kisgazdákhoz című publicisztika, amely az egy­ségen őrködik, szembeszállya az ellen forradalmárok olyan törek­vésével, amely éket akart verni a parasztság és a munkásosztály közé. Leleplező írás a Szabó Emil dohányelosztó visszaéléseiről kö­zölt cikk, akárcsak az „Üráságnak hétszer hús, Személyzetnek egy­szer sem, gyerekeknek, ami 'jut” című, amely Sztankovánszky kaj- dacsi urasáéról; szól, . aki ^Bol- goztátött, ikjlgÖzö'. Kezeikkel,', a. ma­ga pedig-siratott.. De nem kassá­val, hanem kasszával.” 'Még- égy idézet, ebből az írásból: „Mi ftéjn kérjük azt, amihez emberi jogunk van, amire a proletárok összes­sége fölhatalmaz.” Az augusztus 2-i lapszám első oldala országos eseményt ad hírül olvasóinak: „Kun Béla és kormá­nya lemondott. — Minden mun­kástanács a helyén marad.” A belső írások, még nem sejtetik, mit jelent ez a kormánycsere,j ahol az új rangsor így kezdődik: Peidl Gyula miniszterelnök, Pe-J yer Károly belügyminiszter. „Bizalom a fegyelem alapja. J Fegyelem nélkül nincs harc. Harci nélkül pedig biztos a bukás. Ki i akar elbukni? Ki akar vissza-i bukni a nyomor, a nélkülözés, azj elnyomás és szolgásé? bűzös mo­csarába?” — agitál a lap máso-J dik oldalán. Az augusztus 3-i újság „Pro­tekció a városházán” című írása, még így vádaskodik: „Nem, ked-J vés polgármesterimi tátor elvtárs, J nem lehet már a sógor-koma vál-J tókon közlekedni. Most azok ve-J eetik a várost, akik a várost al­kotják.”. Sajnos nem sokáig. Az antant túlerejével szemben már nem so­káig tud szemben állni a Tanács- köztársaság. Belső és külső áru­lás gyengítette ezekben a napok-J bán már a fiatal proletárdikta-^ túrát, a hős napok krónikása méri nem sokáig hallathatta hangját.J Leleplező írásait, szatirikus csip-* ikelődéseit a proletárállam har­cos támogatóját elhallgattatta a fehért error. Huszonhét forintba került Hőgyészen —- „Bennünket nem hallgatnak meg“ — A bűvös intenzív és a kiátkozott extenzív 3 Ma már nyugdíjas nyomdász .tiaasz J SiKaD, — emlékezett így vissza: „Soha! nem dolgoztunk olyan szívesen aj szekszárdi nyomdában, mint aí Vörös Újság előállításán. Emlék-? szem, késő éjszaka érkeztek azt utolsó kéziratok és váltakozva* két-három ezer példányban reg-i gelre már az utcára, került.” f Szinte valamennyi írását érdé-J nies lenne idézni a Szekszárdon 4 megjelenő. Tolna megyei Vörös ^ Újságnak. Lapjairól egy hősi "idő- szak emlékei sióinak csaknem', fél évszázad távlatából a mának,') egy elbuktatott forradalom erőfe-^ szításéiról, egy győztes átalaku-^ lás mai embereinek. J VÉGH MIKLÓS í A hőgyészi Űj Barázda Tsz főkönyvelője, Bálint Gyula ön­költség-számításokkal mutatta ki, hogy náluk tavaly 27 fo­rintba került egy kilogramm csirkehús előállítása. Amennyi egy kilogramm baromfi felne­velésén más közös gazdaságok­ban az átlagnyereség, náluk ugyanannyi a veszteség. Köz­napi nyelven szólva, ebben a gazdaságban sokkal kevesebb forintot kaptak a csirkéért, mint amennyibe a felnevelés nekik belekerült. A hízó marha szintén ráfizetéses, mert egy ki­logramm előállítási költsége 19,90 forint. „Nálunk egyébként sokba kerül minden” — álla­pítja meg Bálint Gyula főköny­velő. Szerinte elsősorban azért van ez így, mert a hőgyészi ha­tár a belterjes gazdálkodásra egyelőre nem alkalmas. — Hatodik esztendeje vagyok itt. Látom mit lehet tenni, és mit kellefíé tenni. De ha az em­ber meg meri mondani, akkor baj van. Mi kérem tavaly, 8.9 métermázsa májusi morzsolt kukoricát termeltünk. A ter­mésátlag évek óta ilyen. 1964- ben is vásárolni kellett tehát 13—14 vagon szemes takar­mányt. Megvettük mázsánként 330—350 forintos áron. A 350 fo­rintos drága takarmánynak pe­dig az a következménye, hogy egy kilogramm baromfihús elő­állítása 27 forint. A tagok köré­ben a munkafegyelem sem ki­elégítő. Tavaly bevezettük a részes művelést. Erre az történt, hogy a tehenészektől is oda akart menni mindegyik ember. Jelenleg három fogat áll kihasz­nálatlanul, mert nincs foga- tos. A fő hiba azonban szerin­tem mégis csak abban van, hogy nem tudjuk kiharcolni, hogy vegyék figyelembe az it­teni adottságokat. Mit mond Molnár Miklós ag­rármérnök, a termelőszövetke­zet főagronómusa? Talán a ke­serűség szól belőle, mert a vé* leménynyilvánítást így kezdi: — Mi, akik itt vagyunk, a jelek szerint nem értünk a gaz­dálkodáshoz. A járási szervek, nagy gondot fordítottak az el­nök és a közöttem fennálló né­zeteltérések tisztázására. De bárcsak elérnénk már végre, hogy jobban ránk figyelnének a járásnál, akkor is, amikor a gazdálkodásról van szó. Arról hallani sem akarnak, amit az itteni gyengeség leküzdésére javaslunk. Pedig szerintem ve­szíteni való már rég nincs. Eb­ben a tsz-ben le kellene egysze­rűsíteni és extenzív irányba tolni a gazdálkodást. A Földmű­velésügyi Minisztériumban is megmondták. A megyei párt- bizottságon Horváth József elv­társ is megmondta, hogy ezzel a kérdéssel lehet és kell fog­lalkozni. Nekünk vannak el­képzeléseink, de Rumpli elv­társ, a járási tanács mezőgaz­dasági osztályvezetője elgondo­lásainkról hallani sem akar. Mi úgy véljük, tudjuk mit kellene tenni, hogy ne legyen a tsz gyenge. Sajnos ügyünkkel nem foglalkoznak, pedig tudok ar­ról, hogy több tiszántúli gaz­daságban éppen azáltal erősí­tették meg a gazdaságot, hogy áttértek az extenzívebb „vo­nalra” ... A főkönyvelő és a főagronó- mus véleménye figyelmet köve­tel. Amit elmondtak, az már eleve tárgyalási alap. Tavaly a hőgyészi Uj Barázda Tsz-ben mindössze 602 forint volt az egy szántóegységre jutó gazdálko­dási eredmény. Valamilyen irányba végre el kell indulni, ment ami Hőgyészen van, az nem jó sem a tsz-nek, sem a népgazdaságnak. Ha a helyi szakvezetés úgy látja, hogy a külterj esség gyógyszer, akkor az átgondolt külterjességtől miért kell megijedni? Sz. P. Megkezdődött a nyersgyártás a téglagyárakban lyán halad, egy negyedfordulat után össze kell ütközniük. Feltételezhető, hogy a párhu­zamos pályán haladó űrhajók kölcsönös vonzásának jelenségét fel fogják használni a föld körüli pályára juttatott kozmikus ob­jektumok összeszerelésénél. Ha viszont két űrhajó egyazon síkban egymás fölött halad és mindig közös vertikálison tartóz­kodik (vagyis kettőjük közép­pontján keresztül mindig merő­leges húzható a Föld felszínének valameny érintőjére. — A ford.), úgy a két űrhajó „taszítja” egy­mást. Hogy egymástól való távo­lodásukat megakadályozzuk és a két űrhajót egymástól állandó távolságban tartsuk, egy vagy több kábellel összeköthetjük őket. Nem lehetetlen, hogy ilyen feszítő kábeleket alkalmaznak majd a különböző kozmikus konstrukciók tartósságának biz­tosítására. * -» Milyen időtartamúak lesznek a föld körüli pályán keringő űr­repülőterek? Lényeges ártalmuk­ra lehetnek a meteorok és mik- rometeoritok, azaz óriási sebes­séggel száguldó „porszemek”. Va­lamely szilárd test felületébe üt­közve, (állandóan bomlasztják a felületet. Lényeges kárt okozhat a me'teorerózió a „tükröknek”, amelyeknek rendeltetése a fény, az infravörös sugarak és rádió­rövidhullámok visszaverése. A föld körüli pályán haladó űrre­pülőtereket tehát bizonyos idő múlva „tatarozni” kell. Különbö­ző alkotóelemeit fel kell újítani, vagy ismét be kell borítani a megfelelő anyagok finom rétegé­vel (kozmikus' festés és felület­kezelés). Az ilyen problémák megoldása a kozmikus technoló­gia feladata lesz. Lehetséges, hogy különböző rendeltetésű űrállomások „gene­ráljavítására”, szétszerelésére és a Földre való visszaszállítására is szükség lesz. Az ilyen állomá­sok részegységeinek Földre szál­lítása, mozgásuk fékezése és a mozgás irányának megváltozta­tása útján valósítható meg. Kis reaktív hajtóművek segítségével érhetjük ezt el. Nem ragadott-e bennünket túl­ságosan messzire a képzeletünk? Nem hinném. A föld körüli pá­lyán keringő űrrepülőterek a vi­lágűr meghódításának lényeges eszközei lesznek. Közbeeső bázi­sul szolgálnak majd a kozmosz távoli pontjai felé irányuló re­pülésekhez. Ezeknek a távlatok­nak a megvalósítása jelentős erő­feszítést igényel. Sok olyan ne­hézség és veszély áll előttünk, amelyet még nem tekinthetünk kiküszöböltnek. De nem kétséges, hogy a szocializmus élenjáró tu­dományára és technikájára tá­maszkodó űrhajózás-tudomá- nvunk fejlődése ezen a területen 's ragyogó eredményeket ígér. (Ford.: Botos Imre) Túlórázás és vasárnapi munka nélkül—jobb munkaszervezéssel teljesítik a tervet Március közepén kezdődik most már évek óta a nyersgyártási idény a téglagyárakban. Az időjárás a szezonnyitást pár nappal előbbre hozhatja, vagy késleltetheti, előfordult már az is, hogy csak április elején indulhattak a gépek. Most azonban kedvezőre fordult az időjárás, így a héten csaknem az összes téglagyárakban megindulhatott a nyersgyártás. Három üzemből kaptunk jelentést az indulásról: PAKS: SZERDA ÓTA FOROGNAK A GÉPEK A megye téglagyárai közül az elsők közt kezdték meg a nyers­gyártást Pakson. Alaposan, gon­dosan kijavított gépek várták már a nyersgyártó brigádot és már az első napon tizenhatezer nyers­tégla került a Keller-szárítókba. Csütörtökön már 26 ezer volt a teljesítmény, szombaton pedig már megközelítették az ötvenezret. A hónap végéig négyszázezer téglát kell előállítani, ezt a ter­vet most már minden bizonnyal túlteljesítik a paksiak. Tavaly ki- lencmillió-hétszázötvenezer téglát gyártottak Pakson, az idei terv negyedmillióval kevesebbet irá­nyoz elő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már könnyebb lesz a tervet teljesíteni, ugyanis az idén nem engedélyezik a túlórá­zást a nyersgyártóknál, és a va­sárnapi munkára sem szabad szá­mítani. Befejezés előtt áll az új szén­adagoló szerelése a paksi gyárban. Ha elkészül és üzembe állítják, egyenletesebben tudják a szén­port bekeverni a nyerstéglába, gyorsabb lehet az égetés, A téli nagyjavítás kiterjedt a paksiak égetőkemencéjére is. Többek közt átépítették a huzatcsatornákat. A jövő héten megindul az égetés, DOMBÓVÁR II.: CSÖKKENTIK AZ ÁLLÁSIDŐT A Dombóvár II. gyárban ugyan­csak szerdán kezdték meg a nyers­gyártást. Veszélyeztetve volt a szerdai indulás, mert néhány nél­külözhetetlen gépalkatrészt csak az utolsó napokban kaptak meg, de a szerelők „rávertek” és így si­került — habár a bejáratásra már nem volt elegendő idő és azt üzemközben kellett végezni — a tervezett időre megindítani a gé­peket. A dombóvári gyárnak tízmillió- hatszázötvenezer téglát kell az idén adnia, a tavalyi kilencmillió­val szemben. Itt tízórás lesz a munkanap, azonban mindenki csak heti negyvennyolc órát dol­gozik, a hosszabbított munkaidőt váltással oldják meg. A munkanap tehát tavalyhoz képest változatlan, azonban az idén jobban kell gazdálkodni a dombóvári üzemben a munkaidő­vel, Főleg a gépállásidő csökken­tésénél található a „tartalék”, amit fel lehet használni a terme­lés növelésére. Ez tavaly 28 szá­zalékot tett ki. Most átszervezték a brigádot, felszámolták a „szűk keresztmetszeteket” — például a tavalyi kettő helyett három kocsi- rendezőt állítottak be, a lerakók­nál hétről nyolcra emelték a lét­számot, így jobban tudják bizto­sítani a gépkapacitás kihasználá­sát, SZEKSZÁRD-PALÁNK: PÉNTEKEN INDULTAK A Szekszárd-Palánki Téglagyár­ban pénteken kezdődött a nyers­gyártás. Az üzemnek — ugyanúgy, mint tavaly —, tíz- és félmillió téglát irányoz elő a terve. Az idén azonban nem szerveznek nyújtott műszakot, napi nyolc órai munkával kell teljesíteni a terme­lési tervet. A nyersgyártó szocialista bri­gád vállalta többek közt a munka­idő jobb kihasználását, a prés jobb kiszolgálását. Javult a gyár technológiai felkészültsége Is, ami biztosítéka a terv teljesítésének, A meglévő kettőhöz még egy harmadik vontatókulit kaptak, ez­által biztosítani lehet a gyorsabb, egyenletesebb elhordást. Az első negyedévi terv négy- százezer nyerstéglát irányoz elő,- ezt — az eddigi jelek szerint — túlteljesítik.

Next

/
Thumbnails
Contents