Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-21 / 68. szám

2 TOI,NA MFOYFI NEPtJSAO 1965 március 21, * íii A ‘4# i k sá ä Élesség Hzeksizérdon Sz. . úrion a Megyeháza nagy- titkára köszöntötte, majd Bár- éves világháború taszította. teimébcn szúr <atcn este ünnep- sóny ltwbert, az MSZMP megyei — Negyvenhat évvel ezelőtt séget tartottak a i anácsköztái sa- bizottságának tagja emlékezett egyesült a két munkáspárt, ság kikiáltásának 46. évfordulója meg az évfordulóról. A Forradalmi Kormányzótanács alkalmából. Az ünnepség elriuk- — 1019. tavaszion! ulója fórra- „Mindenkihez” kezdetű felhívása ségében helyet fogltút Báli Zol- dalmi helyzetben találta hazán- kimondotta; az országot csak a tán, az MSZMP mcyyei bizottsá- kát — mondotta. — Az ősziró- kommunizmus mentheti meg. gának tagja, és a veteránok kö- z>:ás forradalom után létrejött koa- A proletárdiktatúra megterem- zül Szabó Lajos, Pál József. Hálós kormány csődbe jutott. Csak tette a maga államrendszerét, Pálffi Vilmos. a forradalmi munkásosztály ereje amelybe nem vagyon, kiváltság Az ünnepség részvevőit Kürli yolt képes az országot kivezetni szerint kerültek a vezetők, hanem István, a párt városi bizottságának abból a csődből, amelybe a négy- olyan választás útján, amelyben __________________________________________________________________, az egész lakosság adta le szavaza­tát — Marx tanítása szerint meg­kezdődött a kisajátítók kisajátí­tása. A munkásosztály államosí­totta a 20 munkásnál többet fog­lalkoztató üzemeket, a száz holdon felüli nagybirtokokat. A kommu­nisták gondoskodtak az üzemek termelésének zavartalanságáról. — A termelés mellett olyan E Magyar lanácsküztársi'ág kikíáltásásak évMaiáján A századfordulótól az emberi­ség új forradalmi korszakba lépett, a szocialista forradalmak Időszakába. A század elején, 1905-ben az orosz proletariátus nyitotta meg a forradalmak so­rát, amikor megvívta 1917. fő­próbáját, a polgári demokrati­kus forradalmat. S alig egy évtizeddel később megdöntötte a cári rendszert, majd az ideig­lenes kormány hatalmát is el­söpörte és megteremtette a pro­letariátus hatalmát, a proletár- diktatúrát. Az orosz proletariá­tus útját járta — bár más kö­rülmények között. — a magyar munkásosztály is: 1918. őszén megvívta a polgári demokrati­kus forradalmat, majd alig öt hónappal később — békés kö­rülmények között — megterem­ti az első magyar proletárdikta­túrát. „Közép-Európa munkásosztá­lya számára 1918-ban és 1919- ben lángbetűkkel írta föl a tör­ténelem a kérdést: „Akartok győzni?” A szociáldemokrata vezetés alatt álló munkásosztály többsége kisebb-nagyobb inga­dozás után tagadóan válaszolt erre a kérdésre. A magyar pro- letáriátus viszont a szegénypa­rasztsággal egyetemben igent mondott, és mert is kockáztatni a győzelemért.” — írja Kun Bé­la 1929-ben, amikor a magyar proletáriátus harcának . tapasz­talatait vette elemzés alá. 1919. március 21-én — első­nek követve az orosz proletáriá- tust — Magyarországon megva­lósították a kor leghaladóbb tár­sadalmát, s elindult a politikai­lag, gazdaságilag elmaradott közép-európai ország a társadal­mi felemelkedés útján. Megkez­dődött á szocialista eszmék va­lóra váltása. A magyar szocialista forra­dalmat kitörő lelkesedéssel fo­gadta Oroszország népe, üdvö­zölte a világ munkássága — s benne bizonyítottnak látta: ez a század, a XX. század a szo­cialista forradalmak korszaka. A kommunista és a baloldali munkáspártok 1919. márciusá­ban. áprilisában állást foglaltak a szovjetek és a tanácsok mel­lett, követendő példaként állí­tották a munkásosztály elé az orosz és a magyar forradalmat. A Lengyel Kommunista Párt 1919. márciusában például a töb­bi között a következőket fog­lalta határozatba: „...egyre vilá­gosabb lesz a proletáriátus előtt, hogy a szovjet kormányzat a forradalmi munkásmozgalom el­kerülhetetlen, természetes kö­vetkezménye, és a szocializmus egyetlen lehetséges útja.” A lengyelekkel együtt vallotta a világ forradalmi munkásmoz­galma, hogy az osztályharcnak elkerülhetetlenül a proletariá­tus hatalmához kell vezetnie, e harc során meg kell dönteni a burzsoá hatalmat, A társadalmi fejlődésnek csak ez az egyet­len útja lehetséges. Az orosz és a magyar példa általános érvényű törvényszerű­ségeit igen hamar igazolta a Szlovák Tanácsköztársaság és s Bajor Tanácsköztársaság meg­alakulása is. Mind az orosz, mind a ma­gyar szocialista forradalom' >'-■ a szocialista építés tapasztalatai igazolták, hogy számos olyan feladatot kell megoldania a munkásosztálynak, amely min­denütt kötelező érvényű. Bizo­nyította, hogy a burzsoázia har­cát csak forradalmi harc erea- tervek készültek el, mint a Duna- ményeként lehet meedönteni, Tisza csatorna terve, a Sió széle- és a hatalomért folyó forradal-1 sítésének terve, intézkedések tör- mi harcot csak a munkásosz- téntek a földgáz hasznosítására, tály marxista—leninista pártja technológiai feldolgozására, vezetheti. Igazolta, hogy a ha-| — a Tanácsköztársaság szociá- talomra jutott proletariátusnak ]is intézkedései közt szerepelt a szoros szövetségben kell lennie nyolc órás munkaidő bevezetése, a parasztság túlnyomó többse-; a lakáskérdés radikális megoldá- gével és a dolgozók más rétegei- sa, az ingyenes orvosi ellátás. A vei, hogy a hatalomra jutott rosszul táplált proletárgyerekek- proletariátusnak ki kell sajá-^ek lehetővé tették az üdülést, títania a burzsoáziát, a paraszt- megnyitották számukra a parko- ságot pedig a meggyőzés eszkö- i )<at. zével át kell vezetnie a szó-1 cialista-nagyüzemi gazdálkodási útjára. Biztosította, hogy a nép- j — Gyermek voltam még akkor mondotta Bársony Róbert — gazdaság irányítását és fejlesz-j kitörölhetejdenül szép emlék tócáf ps^k tervszerűen lehet maradt az első szabad május el— megvalósítani, hogy magas szín-, ^je, ahogyan egy felszabadult or- vonalra kell emelni a dolgozók s^ág ünnepelte. De az ünnepi kulturális színvonalát — miköz- j fáklyafényből lerakodott a füst, a ben segíteni kell a nemzetközi kororn’ 32 3 súlyos örökség, aho­gyan a hatalmat a munkásosztály a négyéves háború után átvette. Beszédében megemlékezett ar­ról a hősi harcról, amelyet a Ta­nácsköztársaság hadserege vívott I az intervenciós csapatokkal szem­ben. Beszélt arról, milyen jelen­tősége volt a Tanácsköztársaság 133 napjának a munkásmozgalom­ban. — Ebben a teremben mondották ki a halálos ítéletet a Tanácsköz­társaság megyei vezetői — Soós munkásmozgalom harcát és el kell nyomni minden kísérletet, amely a tőkés restaurációt tűz­te maga elé célul. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának körülményei és egész története 'már 1919-ben felhívta a nemzetközi munkás- mozgalom figyelmét arra, hogy — bár lényegét tekintve a Ma­gyar Tanácsköztársaság meg­egyezik az oroszországi proletár- diktatúrával, mégis .— számos eltérő sajátosságot mutat az j Sándor, Ocskó László —, és a oroszországi fejlődéstől, s ezek- többiek felett. Rövidesen új év­ke) a sajátosságúkkal minden fordulót ünnepiünk — mondotta körülmények között számolni, befejezésül Bársony Róbert —, a felszabadulás 20. évfordulóját. A két dátum szorosan összefügg, hi­kell. A XX. század második évti­zedének végén létrejött Magyar Tanácsköztársaság új típusú ál­lam volt: a munkásosztály ha­talma volt, amely kisajátította a tőkéseket, állami tulajdonba vette a termelőeszközöket, fel­számolta a feudális nagybirto­kokat ésóazokon a szocialista el­veknek megfelelő nagyüzemi gazdálkodást valósított meg, szé­les néptömegeket vont be a ha­talom gyakorlásába és a köz- igazgatás napi feladatainak meg­oldásába, számos szociális intéz­kedést hozott a lakosság hely­zetének javítására. S amikor a belső ellenforradalmi erők lá­zadást szítottak és az imperia­lista hatalmak agressziót kö­vettek el a Magyar Tanácsköz­társaság ellen — fegyvert fogott az ország népe a fiatal mun­kásállam megmentéséért. A vö­rös katonák dicsőséges harcok­ban messze északra vitték a forradalmi lobogót. A szocialis­ta Magyarország népe az első világháború négy esztendejének véres harcai után, amelyben a legtöbb áldozatot hozta, most felkelt, hogy saját hazáját vé­delmezze a betolakodókkal szemben. S a magyar nép tör­ténelmének legdicsőbb harcait vívta. Árig több mint négy hónapig, mindössze 133 napig állt fenn a Magyar Tanácsköztársaság. De a rövid idő ellenére is sok tapasztalattal gazdagította a nemzetközi munkásmozgalom gyakorlatát, számos elméleti té­telt segitett tisztázni, amelyek közül nem egy még ma is hasz­nos útmutatóul szolgálhat az ’üolizmus elleni harcban, az új társadalom felépítésében. K. Balog János szén 1945. április 4 keltette életre a Tanácsköztársaság eszméit. Az ünnepi megemlékezést a köz- gazdasági technikum tanulóinak műsora zárta. Folytatja munkáját a szocialista brigád vezetők országos értekezlete Szombaton reggel 9 órakor az Építőik Szakszervezetének szék­házéiban Nagy Dezső vájárnak, a Szocialista .Munka Hősének el­nökletével folytatta munkáját a szocialista brigádvezetők országos értekezlete. A jelenlevők egy perces néma felállással adóztak a pénteken elhúnyt Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkára, a Román Népköztársaság államtanácsa elnöke, a munkás- mozgalom régi harcosa emléké­nek. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöiüielyeitese emelkedett szólásra. Fock Jenő a Központi ‘ Bizott­ság és a kormány nevében üd­vözölte a szocialista brigádveze­tők országos tanácskozását, majd megállapította, hogy a tanács­kozás teljesítette feladatát. Hoz- zátehetem, — mondotta— hogy szerencsére sem a beszámoló, sem a hozzászólások nem hall­gattak a hiányosságokról. Ez biz- I iosítéka annak, hogy — ismerve a hiányosságokat — ki is fogjuk : tudni küszöbölni azokat és a to- i vábbiakban erősíteni tudjuk e nagyszerű mozgalom alapvetően pozitív vonásait. ílj ötletek, kezdeményezések a TIT megyei elnökségi ülésén Szombaton elnökségi ülést tar- (ta többek közt, hogy a községi tott Szekszárdon a TIT megyei j művelődési otthonok igazgatói a szervezete. Dr. Prantner József- ! kulturális tervek készítésénél nek, a TIT megyei elnökének kérjék a helybeli TIT-tagok véle- megnyitója után Szállásy Ernő, a ményét is, az ismeretterjesztő megyei szervezet titkára beszá- j előadásokat pedig a helyszíni ta­molt az 1964. II. félévi munkáról és vázolta a további feladatokat. A második napirendi pontban a megyei irodalmi ismeretterjesztés helyzetét és tennivalóit tárgyalták meg, Kenderessy Tibornéuak, az irodalmi szakosztály elnökének előterjesztésére. A két napirendi ponttal kapcso­latos vitában sokan mondták el véleményüket és igen hasznosít­ható javaslatokat tettek. Imreh László, a pusztai Ki mit tud? jel- szavú rendezvények áldozatos is­meretterjesztési munkájára hívta fel a figyelmet. Lazáry István az egész életünket átszövő közgazda- sági kérdések ismertetésének je­lentőségéről szólt. Vadócz Kálmán, a megyei művelődési osztály kép­viseletében megállapította, hogy a szervezet ismeretterjesztése tartal­mában és hatásfokában megnöve­kedett. Utalt arra, hogy a mai magyar irodalom felé fordult az érdeklődés, a közönség azonban már nem irodalmi órákat igényel, hanem előtérbe került az irodalmi színpadok szerepe. Czank József azt javasolta, hogy a televízióban közvetített ismeret­bővítő előadásoknál a művelődési otthonokban, klubokban legyen egy-egy előre felkészült TIT- előadó, aki további magyarázato­kat fűzzön e közvetítéshez, s vá­laszoljon a részt vevő nézők köré­ben felmerülő kérdésekre. Palotás József azt indítványoz­pasztalatokkal gazdagítva tartsák. László Antal, a Hazafias Népfront és a TIT együttműködésének to­vábbi tennivalóiról beszélt, dr. Prantner József egyebek között a komplex módszerű ismeretterjesz­tés tapasztalatait és lehetőségeit fejtegette. A vidék irodalmi íz­lésének fejlesztésére a dr. Radó György féle „komplex irodalmi előadást” helyeselte elterjeszteni, a járási székhelyeken is, javasolta a magnófelvétellel, jelenetekkel, hanglemezzel, filmekkel kísért is­meretterjesztő előadásokat. Létay Menyhért elmondotta, hogy a fizikai szakosztály az újab­ban nagy számban megjelenő tu­dományos művek olvasásához kí­ván segítséget nyújtani, Kiss László többek között azt közölte, hogy a Földművelésügyi Minisz­térium filmvetítő autójával szak­filmbemutatókat tartanak a me­gyében a TIT mezőgazdászai. Bücher Flórián megyei szaktit­kár az írásos ismeretterjesztés le­hetőségeit vázolta; Váradi Vilmos* a TIT Országos Elnökségének kép­viselője pedig módszertani és szervezeti kérdésekre adott vá­laszt. Az ülés napirendi pontjai­ban szerepelt megyei szociológiai szakcsoport megalakítása is; te­kintettel azonban, hogy ez tüzete­sebb elemzést kíván, Kurucz Ist­vánnak, a megyei pártbizottság ipari osztálya képviselőjének in­dítványára, későbbi megtárgyalás­ra halasztották. Fold körüli pályán keringő urrepuloter bán az egyes részegységek érintkezése nem kellő pontossá­A vonzó hatás az említett kerin­gési sík irányában mutatkozik. Földi körülmények között min- gú, igen nehéz kijavítani a hí- Ezeknek az erőknek a hatása nem den tárgyat sűrű levegő vesz kö- bákiat. A vákuumhegesztés jelen- nagy. Ha a pályasíktól egy me­rül, és a tárgyak felületén ad- sége alapján végzett összeszerelés teres távolságban 7 tonna töme- szorbeált (megkötött — a ford.) csupán az előkészítő szakasz. Ez- gű tárgy helyezkedik ed, úgy erre gázburok keletkezik. Ezek a gáz- után az összekapcsolás további a tárgyra mindössze 1 gramm burkok akadályozzák azoknak a mozzanataira van szükség az erejű vonzóerő hat a pályasík molekuláris erőknek a szabad elektromos, folyadék- és gáz- irányában. Ha a távolság 10 mé- megnyilvánulását, amelyek szí- erőrendszerek összeszerelése vé- tér, a vonzóerő az előbbinek tíz- lárdan összekapcsolják az érint- gett. Mindezt a munkát automa- szerese lesz. tikus berendezések és maguk az kezö tárgyaikat. Más a helyzet a világűrben. Már a bolygónk felszínétől szá­mított száz kilométeres magas­ságban is szórta kisebb a légkör sűrűsége, mint a Föld felszínén. 150 kilo­Érdekes a következő jelenség űrhajósok végzik majd. Külön- is. Minden olyan tárgyra, amely leges szkafanderekbe öltözve el- egy nagy szputnyik tömege kö­hagyják az űrhajókat, és közvet- körüíbelüT^mlSió- a világűrben arról, zéppontjánál magasabban helyez- dolgoznak kedik el, olyan erők hatnak, ame­lyek a tárgyat felfelé taszítják. És ellenkezőleg, mindaz, ami az majd. Ne feledkezzünk meg métere* magasságban a levegő hogy nem beszedhetünk teljes űrhajó tömegének középpontjától g " g .o-rmil- súlytalanságról egy, a Föld körű- alacsonyabban li pályán mozgó rendszer eseté­ben. Teljes súlytalanság csak azoknál a viszonylag kis testek­nél lesz figyelhető, amelyek az zéppontjának szintjétől tűnik. Ezért minden olyan eset- “vhajó tömege központjának távolságban. K*n „mit™ közvetlen közelében helyezkednek sűrűsége a normálisnak egymil líárdod részére csökken. Ilyen feltételek mellett az adszorbeált gázok által alkotott burok jelen­tős mértékben elpárolog és el­helyezkedik el, lefelé „törekszik”. E tekintetben is minden 7 tonna tömegre 1 grammnyi erő hat a tömeg kö- 1 méter Azt gondolná az ember, hogy el. Minden egyéb helyen a tes- az ilyen jelentéktelen erőmennyi- tek az úgynevezett dagályképző ségeket figyelmen kívül lehet p tg- ergjj hatása alatt állnak. Ezek az hagyni. Ez azonban nincs így. erők vonzó hatást gyakorolnak Bármilyen kicsik is ezek az erők, ben, amikor testek érintkeznek, olyasmi következik be, ami em­lékeztet a menő elektromos hegesztésre. Úgy tűnik, az ilyen körűimé- minden olyan tárgyra, amely nem valóságos hatást gyakorolhatnak, nyék bizonyos könnyebbséget je- az űrhajó tömege központjának Ha például két szputnyik-űrhajó lerwenek. Ez így is van. Ha-azioor keringési síkján helyezkedik el. egymagasságban párhuzamos pá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents