Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-20 / 67. szám

1985. március 20. ÍÖLNÁ MEGYEI NÉPCJSÁG 3 Az idei tavasz kunion A KURDI KÖZÖS GAZDASÁ­GOT tavaly nagy megrázkódtatá­sok érték. Maga az egérkár leg­alább két és félmillió forint. Em­beremlékezet óta nem volt olyan alacsony a kenyérgabona átlag­termése, mint 1964-ben. Az egy­mást követő csapások erősen meg­viselték a vezetők idegeit, és en­nek következményeként sajnos gyakran fejetlenség, kapkodás jel­lemezte a munkát. Előfordultak keresztintézkedések, alaposan át nem gondolt, félreértésekre okot adó intézkedések, szóval végül is a termelőszövetkezet az esztendőt gyengén zárta. A tagok megközelítően sem ta­lálták meg a számításukat, mert a betervezett 36,80 forint helyett munkaegységenként csupán 23 fo­rintot osztottak. Ez bizony kevés, különösképpen egy olyan termelő- szövetkezetben, amelyikben a ta­gok már hozzászoktak a 40 forin­tos munkaegységértékhez. El sem tudták képzelni, hogy ennél az összegnél még bármikor is keve­sebb lehet. A gazdákat tehát vá­ratlanul érte a visszaesés, és aho­gyan ilyenkor lenni szokott, a ta­gok a vezetőket hibáztatták, a ve­zetők, részben a nem várt csapá­sokra hivatkoztak, részben a ta­gokat hibáztatták. Tavaly ősszel pedig szabályos világvége-hangu- lat lett úrrá a tsz-en. Egymást kö­vették a mentsük ami még ment­hető intézkedések, amelyek végső sorban nemhogy hasznára, inkább kárára voltak a közösségnek. Az idei tavasz is úgy jött el, hogy sokan még mindig remény­telennek ítélik meg a helyzetet. Néhányan el szeretnék hagyni a tsz-t, mintha az süllyedő hajó lenne. Még a mindig helytálló leg­jobb dolgozók között is akadnak olyanok, akik kétségbe vannak es­ve és menekülni szeretnének. Szabó Nándor, Tóth Gyula, a tsz két kiváló traktorosa például szintén ezek közé tartozik. Beszél­gettünk Kovács Ferenc szerelővel, aki a jövőt illetően szintén ború­látó. Azt mondja: a tagok ki­ábrándultak. Indokolt-e vajon a kurdi közös gazdaságot süllyedő hajónak te­kinteni? Van-e okuk a tsz gaz­dáinak egyetlen sikertelen esz­tendő alapján megijedni és a jö­sűek. Nemcsak az olyan űrhajók indítása szempontjából előnyösek, amelyek távoli útra indulnak, ha­nem visszatérésükkor a Földre való leszállásuk szempontjából is. Ha ugyanis az ilyen űrrepülőtér nagy sugarú pályán kering, ak­kor a hozzá közeledő űrhajó se­bessége még nem növekszik je­lentős mértékben a Föld vonzá­sának hatására. Következéskép­pen ebben az esetben a szüksé­ges sebességcsökkentés is viszony­lag kis méretű lehet. Még valami. Az űrhajó, amely leszállt a föld körüli pályán ke­ringő űrrepülőtérre, sebességének növekedése nélkül folytathatja útját, sőt a Földhöz való köze­ledésekor további fékezést alkal­mazhat és így ereszkedhet le bolygónk bármely pontjára. * Engedjük szabadjára képzele­tünket Tegyük fel, hogy űrre- pülőterek egész rendszere kering a Föld körül különböző pályá­kon. Távoli űrrepülésre indulunk, és az a szándékunk, hogy min­den ilyen űrrepülőtéren megáll­junk. Minden egyes ilyen átre- püléshez az egyik űrrepülőtérről a másikra, annál kevesebb ener­gia szükséges, minél több ilyen közbeeső repülőteret hoztak létre a Föld közelében. És ha az utol- 6Ó közülük elég nagy távolságra van bolygónktól, úgy a távoli űr­utazás startja viszonylag kis energiaráfordítást igényel. A Föld körül keringő űrrepülő­terek a bolygóközi űrhajók, üzemanyagvételező, szerviz- és javítóállomásaivá válhatnak. Igen csábító távlat ez. De hogyan építsünk fel egy űrrepülőiére! a világűrben? A vöt bizonytalannak látni? Nincs, mert a kurdi termelőszövetkezet megalapozott gazdaság. Jól fel­szerelt mezőgazdasági nagyüzem, rendelkezik azokkal a feltételek­kel, amelyek birtokában ismét egyenesbe juthat. Ezen túlmenően megfelelő, a tagok többségének tetsző szervezeti intézkedések tör­téntek. Egyebek között Kiss Pál személyében új elnök került a tsz élére. Öt a tagok akarták vezető­nek, megbíznak benne, tisztelik, és ez egyik fontos biztosítéka an­nak, hogy jó kerékvágásba jut­nak a dolgok. A szakvonal élére új főagronómus került, aki meg­fontolt, reálisan ítélkező, higgadt embernek látszik és feltehetően meg fog felelni nemcsak a köve­telményeknek, a tagok előlegezett bizalmának is. ÉRTHETŐ ÉS EMBERILEG el­fogadható persze, hogy a szövet­kezeti gazdák körében a sikerte­len esztendő után úrrá lett a bi­zonytalanság. Viszont ha boldogul­ni akarnak, akkor jelenleg éppen ezt kell leküzdeniük mert egy rossz esztendő legfeljebb tanulsággal szolgálhat, de végleges kudarcról szó sincs. Van kiút. Első és legfon­tosabb az összefogás, a szorgalmas munka. Ahol dolog van, ott pénz­nek, jövedelemnek lenni kell. Márciusban járunk és a tennivaló, mint mindenütt, Kurdon is na­gyon sok. Eperjesi Ferenc főagro- nómust igen nehéz a felsorolásban nyomon követni. 300 hold föld még felszántásra vár. A kalászo­sok több mint 50 százaléka nem kapta meg a nitrogén műtrágyát, száz hold zab, ötven hold lucerna, 100 hold vöröshere, 85 hold cu­korrépa, 30 hold borsós napra­forgó, 30 hold takarmányrépa, 250 hold kender, 520 hold kukorica, 60 hold silókukorica vár vetésre. Sok ezt még végigmondani is, hát még megcsinálni. Két marokra való jut tehát máris mindenkinek a munkából. S az a helyes, ha a fő figyelmet erre összpontosítják, mert a kesergésnek semmi értel­me. A tavalyi hibákat, elsősorban az idejében, a jó minőségben tör­ténő fejtrágyázással, vetéssel, és nem utolsó sorban a pocokirtással tudják felszámolni. Két évvel ezelőtt, 1963-ban 40 forint jutott minden munkaegy­TASZSZ közleményeiből arról ér­tesülhettünk, hogy nagy súlyú szputnyikokat közbeeső földkörü­li pályára juttattak. Nem nehéz elképzelni: minél nagyobb a bolygóközi űrhajó súlya és mé­rete, annál nagyobbnak kell len­nie a Född körül keringő űrrepü­lőtérnek is. Ezt a hatalmas be­rendezést szállítórakétáikkal föld körüli pályára juttatott rész­egységekből kell majd összesze­relni. A föld körüli pályán mozgó űr­repülőterek összeszerelése több műszaki probléma megoldását, mindenekelőtt a Poljot típushoz hasonló manőverező űrobjetktu- mok létrehozását követeli meg. A manőverező, rádió útján irá­nyított, televíziós kamerákkal felszerelt űrhajók további töké­letesítése lehetővé teszi majd, hogy a részegységek bonyolult összeszerelése a föld körüli pá­lyán való keringés közben men­jen végbe. A szerelőmunkáknak számos olyan nehézsége, amellyel a Földön találkozunk, a világűr­ben nincs meg. A súlytalanság következtében nincs szükség sem bonyolult emelőszerkezetekre, sem alapozásra és, ami szintén fontos, eltűnnek azok az óriási erőfeszültségek, amelyeket a ne­hézkedés hatása vált ki. Nincs szükség emelődarukra, rögzítő­alkatrészekre, amelyek biztosít­ják a konstrukciók tartós össze­kapcsolását. Szükség van azonban igen pontos manőverezésre az egybe­kapcsolandó elemek tökéletes el­helyezése, valamint összeütközés és károsodás nélkül történő egy­ségre. Év végén elégedettek vol­tak a tagok. Nem árt azonban fel­idézni a két évvel ezelőtti tavasz­kezdést Amikor például eljött a területvállalás ideje, nem kellett bíztatni senkit, ki-ki nemcsak kérte, követelte a ráeső részt. A negyven forint tehát nem magától jött. Milyen volt 1964-ben a ta­vaszkezdés? Az okokat most ne kutassuk. Annyi azonban tény, hogy a területvállalás immel- ámmal történt. A növényápolás keservesen. A betervezett termés­átlagokat ennek következtében nem tudták elérni: cukorrépából például csak a felét termelték a tervezettnek. Ehhez jöttek még az egyéb bajok, és a következmény, 23 forintos munkaegységérték; Bálint Károly műhelyvezető úgy véli, ha megjavul a tagok és a vezetők között a kapcsolat, akkor jövőre ismét oda fog jutni a tsz, ahol 1963-ban volt. Szerinte éppen ezért kell az eddiginél jobban helytállni, mert a tavalyi év rosz- szul sikerült. Bálint Kórolynak igaza van. De a jó kapcsolat ne jelentsen elvtelen kapcsolatot. A tagok például akkor segítik meg­felelően az új vezetők törekvéseit, ha felhagynak az alkudozással, ha megértik, hogy munka közben nincs alku. És amikor vetni, vagy kapálni kell, akkor nincs szava­zás. Tavaly gyakran fordult elő: valamelyik brigádvezetőnek kel­lett 8—10 ember. A meghatározott munkaegységért nem volt jelent­kező. Erre a másik brigádvezető több munkaegységet ígért, és nyomban jelentkezett 10 helyett 15 ember. Az új vezetők akkor áll­nak hivatásuk magaslatán, ha az ilyen és az ehh^z hasonló állano- toikait felszámolni Arra a közgyűlés való, hogy bárki is kifejtse a vé­leményét a munkaegység-jóváírás mikéntjéről. Ennek azonban a ha­tárban már nincs semmi helye. A VEZETŐK — és ez jó jel —, reálisan ítélik meg a helyzetet. Tudják, sok nehézséggel kell 1965- ben megbirkózniuk. Azt is jól lát­ják, hogy a tavalyi hibákat ez évben még nem lehet teljes egé­szében felszámolni, pontosabban az 1963-as átlagjövedelmet az idén még nem tudják elérni. De megfelelő munkával jövőre már igen. Ez a véleménye Bodrogi Ot­tónak, a termelőszövetkezet párt- titkárának, Kiss Pálnak, a tsz el­nökének, Eperjesi Ferencnek, a tsz főagronómusának. S ez a véle­mény helytálló. Kurd nem süllye­dő hajó. A tsz-t érték megrázkód­tatások, de van olyan erős az ot­tani közös gazdaság, hogy a ta­gok és a vezetők megfelelő „hoz­záállásával” gyorsan kiheverje a tavalyi eredménytelenséget. Szekulity Péter Csőbútorgyártás az egykori bányaüzemben A már korábban leállított nagy- mányoki bányaüzem felszíni épü­leteinek egy részét a Bonyhádi Vasipari Ktsz kapta meg. A szö­vetkezet csőbútorgyártásra ren­dezkedik be az összesen mintegy ezerkétszáz négyzetméternyi alap- területű épületekben. A csőbútorgyártást a Budapesti Fémbútorgyártól veszi át a bony­hádi szövetkezet. Onnét kapnak néhány szerszámot, gépet is, azon­ban a teljes felszerszámozásba, célgépesítésbe „besegít” a ktsz szerszámműhelye is. A bútorok­hoz az üzemben állítják elő le­mezből a csöveket, az ehhez szük­séges csőhúzópadoit már beszerez­ték. Háromszázezer forintot fordíta­nak az épületek átalakítására, ta­tarozására, ezt a munkát a hely­beli építőipari szövetkezet rövide­sen megkezdi. Úgy tervezik, hogy júliusban kezdik meg az üzemben a termelőmunkát és a második félévben hárommillió forint érté­kű csőbútort — főleg kertiaszta­lokat, székeket — állítanak elő. A jövő évi program 12—15 millió fo­rintot tesz ki és ekkorra megva­lósítják a krómozott csőbútorok gyártását is, amiből jelentős ex­portra számítanak. Az új üzem létszámát az év vé­géig mintegy hatvan főre növe­lik. és amikor már teljes kapaci­tással működik, százötven, száz­hatvan dolgozót — főleg nőket — foglalkoztat majd. A párthatározat végrehajtásáért A Dunaföldvári Keniergyárban kibővített pártvezetőségi ülésen beszélték meg a Központi Bizott­ság decemberi határozatát és eb­ből adódóan az üzem dolgozóira háruló feladatokat. A kibővített ülésen sokoldalú felmérést végeztek annak meg­állapítására melyek a legfontosabb tennivalók. A rostüzemben a szál­hozam növelése mellett a minő­séget kell javítani. Az elmúlt év­ben ugyanis a jobb minőségű ken­dert feldolgozták és az év elején az évről évre elfektetett és a jobb minőségű kender kiválogatásával összegyülemlett gyengébb minő­ségű anyagot kellett feldolgozni. Az év első hónapjában a mennyi­ségi és a minőségi tervvel egy­aránt adós maradt a rostüzem. A rostüzemi dolgozók a lemaradás pótlására, a minőség javítására a bútorlapüzem dolgozói viszont az önköltség csökkentésére tettek vállalást. A Dunaföldvári Kendergyár rost- és bútorlapüzemének dolgo­zói az idei évre 602 410 forint ér­tékű felajánlást tettek. Az első negyedév eredményeit az április 4-i ünnepi párttaggyűlésen érté­kelik. Elvetették a mansfeldi zöldborsót Iregszemcsén Az iregszemcsei Növényfajta Kí­sérleti Állomáson meghonosították a Mansfelder grün nevű, értékes német borsófajtát. Ez a zöldborsó fajta jól kiállta a próbákat Ireg- szemcsén, s az idén két holdon kizárólag továbbszaporításra ter­mesztik. A gondosan kiválogatott mansfeldi borsómagvakat elvetet­ték a telepen. Kinyílt a gyulai! erdők ritka virága A Tolna megye dombos-vöJgyes tájain elterülő gyulaji erdőkben, a festői „dámvadországban” a ta­valyihoz képest jóval korábban ki- nyütak a sáfrányok családjába tartozó crocus-ok. A halványlila színű, tölcsér alakú szép virágnak különleges fajtája a gyulaji, egye- idül ezen a vidéken nő tömegeseb- , ben hazánkban. Virágzása az ibo- j lyáét is megelőzi, a tavasz első l himöke ezen a tájon. bekapcsolásuk végett. Pedagógusiak ás és járda épül Nagydorogon A nagydorogi községi tanács ülésén határozatot hoztak, hogy elsősorban azokban az utcákban folytatják a járdaépítést, ahol az utcabeliek társadalmi munkával segítenek. A tanácstagok körzetükben el­beszélgettek a választókkal, is­mertették a tanácsülés határoza­tát. A beszélgetések eredménye- | sek voltak; a lakosság szívesen ( vállalta a járdaépítésnél a föld-, munkát. Nagydorogon a község­fejlesztésből 120 ezer forintot, költenek a törpevízmű építésére, i A lakosság támogatásával és a ! tanács anyagi hozzájárulásával a ; Vörösmarty, a Bem és a Görgey utcában 1200 méter hosszúságú járda épül. Az idei év községfej­lesztési tervében még szerepel egy ikerház építése is. A kétlaiká- j sós ikerház pedagógusok részérej épül. I GAZDÁSÁGI JEGYZET 87 millió helyett csak 27 millió Sokféle lehetőség van arra,1 el. mintha kocsira rakták volna, hogy a gyártási technológián va- ( Tehát végeredményben hatvan­iami módon „könnyítsenek”. Ez millió tégla stócba illetve kocsi- ha nem is jár a termék minőségé- j ra rakási bérkülönbségéről van nek romlásával, minden esetben szó, több százezer forintról... S szabálytalan. Sőt kicsit erősebb, ez a manőver, már túlnő az üze- megfogalmazásbain úgy is mond-! mi kereten, ez már súlyos válla­hatjuk, hogy közel jár a bér-! lati gond. A munkásoknak ugyan csaláshoz. Az ilyen „könnyítések” . pillanatnyilag talán könnyebb ko- ellen, ezek megszüntetését céloz- csira rakni a téglát, holott a ta- zák azok a rendeletek, amelyek pasztalat mást mutat, üzemi teljesítmónynormák fe-1 A kemencemunkások hétórás, liilvizsgálását — nem rendezését! csökkentett műszakban dolgoz- — írják elő. A norma-karban-! nak. A hétórás műszak csak a tartás egyes üzemekben már legritkább esetekben tart hét megkezdődött. óra hosszat, mert a dolgozók in­A Baranya Tolna megyei Tég- ' “J* vár^ák lagyári Egyesülésnél az elmúlt ^ gépkocsi., TeZ évben érdekes módon kerülték t meg a kemencemunkások a nor­mát, és jutottak jogtalanul na­gyobb keresethez. A mostani utó­lagos vizsgálatok alkalmával meg­hat munkaidő-hosszabbítással is találkozunk ebben az esetben, amely ugyancsak szabálytalan. Ezekben a napokban a vállalat téglagyáraiban, több mint húsz­^ - hozzáfogtak a technológia ki, melyet közvetlenül tehergép- j ** 1 ^ szigorúbban kocsikra, vagy lovas kocsikra rak- . -f® , , ®, ®^rak ^ezetoa­tak. E munkának a bére, sokkal í elszámolások „megbízható- kevesebb, mint amikor a kernen- ’ 68 T!^llvan’ akkor fSy ev céből kihordott téglát stócba1^“ "fP1 rakják. A nyolcvanhét-millió tég- . Ä“Äfa'iulon“ ,, . ... ' . Vő hozatbo] kifizetett több százezer iának körülbelül egy harmadát, forint jogtalan bérfelvétel. 27 milliót azonban úgy számoltak I — pj —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents