Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

1965. február 14. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Testvérharc IA tÖrtBlIßt akkor kezdődött, igazolást, de szégyent ne hoz- hangulat is megemelkedik időn­!----------------- amikor nagy zon ránk. ként. Csak egy kevés kell hozzá, g ondba került a falu. Senki sem | |í„n- p|nn||rfnllfn7ntt' hogyan hogy jósoltatni legyen kedve a vállalta a pásztorságot, s mivel a | Jfliiua ciyuBUumuiuu. hozhat- pityókás embernek. S a javas­gyerekek ilyenirányú ügyködésé- na g szégyent a falura? A dől- asszony jól tudta ezt. Egymás vei elégedetlenek voltak a falu- mikéntjéről új munkahelyén után vetette a kártyát, vallatta beliek, másfelé kellett nézni ka- világosították fel. Nagyon rosszul az emberek tenyerét. Olyannyira, nászért. Három községet is be­jártak, amíg végül az agronó- mus javaslatára Kolompár Sán­dort szegőd tették pásztornak. Né­pes családjával betelepült, most már mondhatták ott is: van a falunak pásztora. Kolompár Sándorral különben semmi baj sincs. Az öregedő, jó­szágszerető cigányember úgy lát­érintette néhány megjegyzés. — Olyan cigány ez is, mint a többi... — Látjuk is majd, meg nem is... S itt valahol valamilyen fordu­lat játszódott le János lelkében. hogy már a tanácselnöknek akart jósolni. Itt ért véget János türelme. — Hallja — támadt neki az egyre ágáló asszonynak — szedje a motyóját, s tűnjön el a faluból, mert ha én pakolom össze, abból A száját is dacosra húzta össze, kevés öröme származik. Azt mondják, asszonyt nem láttak még olyan gyorsan elmen­s az ismerősök szerint ekkor kezdődött a testvérharc Mind­ja el föntös féladatát, hogy arra ián a két iskolás fiú látta kárát, ni, mint aho^ a kártyavető és még a legigényesebbek sem pa- meg az anyja. A két gyereket tenyerjos odebbállt Valahonnan naszkodnak. Gondja persze azért kíméletlenül elpáholta, mert úgy az utcáról meg hallatott reked- van: naponta, minden alkalommal járkáltak a faluban, hogy rossz ten karogo hangja, de ez már tizenhármán ülnek asztalhoz, volt rájuk nézni. Azt is megígérte Jánost nem izgatta. Aznapra na- Meg aztán a közelmúltban csa- nekik, ha nem mosakodnak ren- pirendre tért a dolog fölött. Mas- ládot alapított János gyereke is desen, akkor majd megszapulja nap azonban meg sem állt a ta- komoly gondot okoz neki, mert őket. Nem lavórban, hanem a nacsházig. üldözi a kisebbeket A legutóbbi patakban. “Hallja elnök ur - állt elő időkben már valóságos testvér- Az anyja pedig a kéregetés követelő elesseggel - ezt az ár­harc alakult ki a családban. Ha miatt kapott. Egyszer éppen egy szonyt takarítsak el a faluból. En a két iskolás fiú meglátja Jánost, körút után találkozott vele. Híven ismerem, tudom, hogy meg lopni azt se tudják merre menjenek. a maga ma is kimondatlan foga- is hajlandó. Egy napja van itt, De tisztul a faluból az olyan dalmához, leszedte róla a kereszt, de már elveszett két tyuk... cigány is, aki csak alkalmi pénz- vizet. | N6IT1 0)0(10011 i0öD6t, koszon kereset, vagy éppen kisebb csíny Menjen inkább apánkkal ' e’ miatt látogatja meg. János köz- dolgozni, minthogy más házánál ment. Megnyugodott. A többi nem vetve, vagy közvetlenül elszekál- kilincsel. Nincs arra maga rá- rá. tartozik. O idejeben szolt, ja. S ez alól a máshol élő, de a szorulva... törvénnyel nem éppen jó viszony- Az asszony nagyokat pislantott, bán levő idősebb fiútestvérek sem Nem tudta mire vélni fia indu kivételek. Egy napnál többet nem így áll hát ez a testvérharc. Hogy a vége mi lesz, nehéz len­ne megjósolni. Ámhogy János tölthetnek az apai házban. latát, s nem is vette komolyan, becsületéhez máris tesz hozzá, az A másodszori intés után azonban bizonyos ... linó. portréját különben nem S”ln°“ ’M" —t-i., «log», £» Sä;------------------------­H avonta több ezer női és férfifehémeműt, gyermek-hálóruhát készítenek a Bátaszéki Vegyes Ktsz fehérnemű-részlegében. A var­róműhelyben tizennégy ügyes kezű asszony dolgozik. könnyű megrajzolni. típus, főleg, ha munkáról, kere- ... __.. .. ._____ s etrői van szó. ö már másként s h?F szereti az állatot is mint az apja. Amikor a faluba költöztek a birkák mellé osztották be. Itt azonban mihamarabb kitöltötte az idejét. így vélekedett: szer erre az eljárásra is rájön János, s akkor nehéz lesz kitérni előle. A legélesebben a javasasszony körül lángolt fel a testvérharc. , , Ekkor még némelyik falubeli jé­— Húszéves embernek kevés az, vei is majdnem kellemetlensége amit a juhok mellett össze tudok támadt Jánosnak Hétvége volt, s hozni. Elmegyek másfelé... ilyenkor a község egyetlen kocs­— Jól van János, maga tudja mája kedvelt találkozóhely. Bo- — mondták a felettesei. — Adunk roznak, söröznek az emberek, a Zárszámadás a lakásszövetkezetekben Miért kisváros Szekszárd ? maradottságát, hiányosságait. Két­Megkezdődtek, s március 31-ig birtokukban levő épületek értéke \ ségtelen a cikk építő jellegű szán- országszerte lezajlanak a lakás- a hozzávetőleges számítások sze-' déka, mellyel varosunk dolgozoi- szövetkezetek év végi zárszám- rint eléri az 5 milliárd forintot. nak jobb ellátását, nagyobb ké- adási közgyűlései. A magyar szö-j a zárszámadási közgyűléseken nyelmét szeretne biztosítani, vetkezeti életnek ezzel az új- - - ^ f , iaa^tósása; és szerű eseményével kapcsolatban a »»vetkezetek 16azgatóságai és a SZÖVOSZ-ban rámutattak, felügyelő bizottságai tesznek je- hogy hazánkban jelenleg miár: lentést a tagságnak a szövetkeze­Rendezik a boltok nyitva tartását — Köícsönzőbolt nyílik az Arany János utcában A Tolna megyei Népújság' A boltok nyitva tartási idejének tartási problémák enyhítésére, „Miért kisváros Szekszárd?” cí- rendezése aktuális kérdés. Az il- j hisz a város legnagyőbb vegyes­mű cikkeiben részletesen foglal- letékes szervek, a tömegszerveze- ruházati boltja reggel fél nyolc­kozott városunk kereskedelmének tek bevonásával több ízben tét- j tói este hatig egyhuzamban tart helyzetével és bírálta annak el-! tek kísérletet arra, hogy a bol-j nyitva: az illatszerbolt, a háztar­A Tolna megyei Népbolt Válla­lat vezetősége a cikkekben felve­tett problémákkal nagyrészt , egyetért, néhány hiányosságon í több mint 20 000 szövetkezeti la- teik 1964. évi gazdálkodásáról. Az' az0nban objektív nehézségek. tok nyitva tartási idejét közmeg- tási vegyibolt, a vasbolt nyújtott kást, s ugyanennyi lakásszövet-1 eredmények szinte mindenütt ja-1 miatt egyelőre kezeti tagot tartanak nyilván. A I vulást mutatnak. 1 tu<k változtatni nem az alapszervezetekben és a termelőüzemekben ri Vállalat példája is mutatja, — ha a vitatkozó felek megértik a vállalat közvetlen érdekeit, mely szerint a hanyagul végzett mun­ka csökkenti a vállalat jövedel­mező termelését, és végső soron kihat a nyereségrészesedésre is, könnyebben rendeződnek a dol­gok. A pártszervezet akkor jár jó úton, ha a helyes szemlélet kiala­kításáért küzd, s nem úgy nézi a dolgokat mit nem lehet, hanem úgy, hogyan lehet a feladatot a legjobban, a legegyszerűbben megoldani. A párt gazdaságszervező mun­kájának egymással szorosan ösz- szefüggő területei vannak: A gaz­daság pártirányítása, a gazdasági feladatok megoldásának szervezé­se, a dolgozók mozgósítása a párt- munka eszközeivel, a gazdasági feladatok végrehajtásának párt- ellenőrzése. Az elmondottak iga­zolására nézzük meg a gazdaság- szervező munka egyes területeit. A gazdaság pártirányítása, a párt vezető szerepe a szocializmus, a kommunizmus építése során tör­vényszerűen növekszik. Miért? Azért, mert a marxista-leninista párt az, amely a társadalmi fej­lődés törvényeinek ismeretében és összefüggései alapján tudományo­san határozza meg a fejlődés irá­nyát, ütemét, a népgazdasági ága­zatok arányos fejlődését, a fel­halmozást és a fogyasztás irányát. A párt a gazdaságii építőmunka kidolgozásánál figyelembe veszi a dolgozók véleményét, a szakem­berek tapasztalatait, a hazai adott­ságokat, a szocialista tábor adta lehetőségeket, a gazdaságilag fej­lett országok életében végbement és várható szerkezeti változásokat. A Központi Bizottság 1964. de­cemberi határozata a gazdasági életünk javítására irányul, s e feladatokat figyelembe véve szer­vesen kapcsolódik a VIII. kong­resszus határozataiból adódó ten­nivalók végrehajtásához. A pártirányítás, a gazdasági feladatokat illetően, minden szin­ten nélkülözhetetlen. A termelő­üzemek, vállalatok, termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok párt- titkárainak nemcsak ismemiök, de ismertetniök is kell a termelési, önköltségi és létszámterveket, a béralapot, az export arányát, a felvásárlási és beruházási terve­ket. Ezek ismeretében gondosan számba kell venni a rendelkezés­re álló eszközöket. Ügyelni kell a tervek differenciált lebontására. A differenciáltság minden terme­lőegységben, de különösen a igen fontos. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a területi adottságokat. A termelés egyes ágazatain belül meg kell jelölni azokat a fő fel­adatokat, amelyek erői eszi téseket igényelnek. Végül nagyon fontos, hogy a feladatok egyöntetű értel­mezését kövesse az egységes cse­lekedet, az egyértelmű intézkedés. Mindez azt jelenti, hogy a veze­tésben, a demokratikus centraliz­mus gyakorlatának kell érvényre jutná. Amikor a pártszervezetek párt- vezetőségi-. vagy -taggyűlésen a termelés pártellenőrzésével foglal­koznak, a gazdaságvezetők mun­káját segítik. A Dombóvári Fa­telítőben az elmúlt év decembe­rében nagyobb volt a selejtszáza­lék, mint az előző hónapokban. A pártszervezet arra is felfigyelt, hogy aránytalanul megnövekedett az időbéres órák száma. Az okok, a bajok forrását kutatta, s eze­ket taggyűlésen feltárva, a gazda­ságvezetőnek javaslatot tett a hi­bák megszüntetésére. A pártszer­vezet a pártmunka sajátos eszkö­zeinek felhasználásával végezte a hibák feltárását. A kollektíva ere­jére támaszkodott, s nem a gazda­sági vezetők helyett dolgozott, ha­nem velük együtt. (Folytatjuk) elégedésre állapítsák meg. Ezek az erőfeszítések nem jártak kellő eredménnyel, amit a bírálatok igazolnak. A cikk nyomán a vállalat és az illetékes szer­vek, a városban működő tö­megszervezetek, és nagyobb üzemek képviselőinek bevo­násával, felülbírálják a bolt­hálózat jelenlegi nyitva tar­I tási rendszerét. A vállalat, javaslatát több alter- _natívában terjeszti elő. A nyitva tartás rendezésénél olyan munkaszervezési módszerek meghatározására kerül sor, mely e problémát biztosan enyhíteni fogja. Ez sajnos még nem jelenti azt, hogy a várható intézkedések a legteljesebb megelégedést fog­ják kiváltani, a probléma sok­rétűsége miatt. Vállalatunk még ebben a hó­napban a város központjá­ban (Arany János utca) ideig­lenes jelleggel megnyitja a kölcsönzőboltot. A köícsönzőbolt megnyitása nem azért húzódott el, mert azt vál­lalatunk „ragyogó, minden emberi igényt kielégítő” üzlethelyiséghez kötötte, sőt, vállalatunk vélemé­nye, hogy a szolgáltatás beveze­téséhez még csak nyílt árusítású üzlethelyiség sem szükséges, mi­után városunk ebben igen sze­gény. Számos kritika hangzott el már korábban is a leértékelt boltok­kal kapcsolatban. Vállalatunk örömest bonyolítaná a leértékelt áruk forgalmát egy üzlethelyiség­ben, mert ez így gazdaságosabb lenne, de a jelenlegi három bolt összevonása — figyelemmel az árukészletre — nem lehetséges, mert egy-egy üzlet alapterülete 27 44, illetve 46 négyzetméter. A le­értékelt áruk forgalomba hozata­la viszont népgazdasági érdek, és a kiskereskedelem feladata. Meg kell jegyeznünk, vállala­tunk tett erőfeszítéseket a szol­gáltatások bevezetésére, a nyitva-' műszakkal üzemel, a terjedelmes iparcikkek házhoz szállítását meg­szerveztük és bonyolítjuk. A cikk nyomán azonban le kell vonni a tanulságot, hogy a már meglévő és bevezetett szolgáltatásokat megfelelően propagáljuk, tudatosítsuk a vásárlók körében. Kötelességünk továbbá ezen túl­menően újabb szolgáltatások be­vezetését szorgalmazni. Az áruellátás színvonalával kapcsolatos bírálatok egy része olyan hiánycikkeket sorol fel, melyek megszüntetésére ígéretet nem tehetünk, mert ezek nem helyi problémák. Ezzel kapcsolat­ban szükségesnek látjuk, hogy a Politikai Bizottság és a Belkeres­kedelmi Minisztérium idevonat­kozó határozatait vállalatunk, és a kereskedelem vezetői a gyakor­latban végrehajtsák. A helyi jel­legű hiánycikkek felszámolása vállalatunk feladata, és ennek megfelelően történnek meg intéz­kedéseink. Az udvariatlan, figyelmetlen kiszolgálással kapcsolatos bírálat jogos, de hiba, hogy ezek a bí­rálatok általánosan hangzanak el. Ez az egyébként jószándékú bírá­lat sajnos nem jár mindig ered­ménnyel. Kereskedelmi dolgo­zóink többsége e téren is megfe­lel a követelményeknek, és kiseb­bik része az, amely rontja a keres­kedelmi dolgozók becsületét. A bírálat általánosítása nem" hat ösztönzően a dolgozókra, ezért ezúton is kérjük mind a sajtót, mind a vásárlókat, vagy egyéb szerveket, nyújtsanak segítséget, hogy az udvariatlan kereskedel­mi dolgozók közismertté váljanak és így az e téren tapasztalható hiányosságokat gyorsabban fel tudjuk számolni. Tóth Károly, a Tolna megyei Népbolt Vállalat igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents