Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAQ 1965. február 13. Megkezdődtek a szovjet—koreai tárgyalások Phenjan (TASZSZ) Pénteken Phenjanban Alekszej Koszigin- nek, az SZKP elnökségi tagjának, a Szovjetunió miniszterelnöké­nek, valamint Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága' elnökének; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének vezetésével megkezdődtek a szovjet és a ko­reai küldöttség tárgyalásai. A tárgyalások szívélyes és ba­ráti légkörben folytak le. Kim ír Szén, pénteken ebédet adott Alekszej • Koszigin tisztele­tére. A szovjet küldöttség Alekszej Koszigin vezetésével pénteken koszorút helyezett az amerikai imperialisták és a Li Szín Man- klikk agressziója ellen vívott harcokban elesett koreai katonák emlékművére. A szovjet küldöttség tagjai ez­után a „Felszabadulás” emlékmű­höz hajtattak; ahol ugyancsak koszorút helyeztek el. Az em­lékművet 1945-ben emelték a ko­reai népet felszabadító szovjet hadsereg tiszteletére. Nagygyűlés Phenjanban Phenjan (TASZSZ) Pénteken a nyának és a szocialista Korea va- phenjáni nagyszínházban a város lamennyi dolgozójának. A szovjet dolgozói tömeggyűlést tartottak a miniszterelnök kijelentette: szovjet küldöttség tiszteletére, — A szovjet emberek a koreai amely Alekszej Koszigin, az nép barátai. Küldöttségünk azzal SZKP elnökségi tagja, a Szovjet- a céllal érkezett a testvéri Ko- unió miniszterelnöke vezetésével reába, hogy tovább erősítse párt­tartózkodik a Koreai Népi De- jaink és országaink együttműkö- mokratikus Köztársaságban. dését. A Szovjetunió és a Koreai A nagygyűlés elnökségében a Népi Demokratikus Köztársaság (szovjet küldöttség tagjai mellett viszonyának szilárd alapja a két helyet foglaltak Kim ír Szén, a ország barátsági, együttműködési Koreai Munkapárt Központi Bi- és kölcsönös segélynyújtási szer- zottságának elnöke, a KNDK mi- ződése, amelynek nagy jelentősé- nisztertanácsának elnöke, Coj Jen 6et tulajdonítunk. Gén. a legfelső népi gyűlés elnök- 7“ Az imperialista provokációk ségének elnöke, valamint a párt m®£ jobban összefogják az ázsiai szocialista államok népéit — foly­ás a kormány más vezetői. A gyűlésen beszédet mondott Khan Hí Bon, a phenjani városi népbizottság elnöke és Alekszej Koszigin. Khan Hí Bon beszédében kije­lentette: a koreai nép sohasem felejti el azt a nemes internacio­nalista segítséget, amelyet a szov­jet néptől kapott a nemzeti fel­szabadításért. és az új élet meg­teremtéséért vívott harcában. Né­pünk megmásíthatatlan elhatáro­zása, hogy erősíteni fogja a barát­ságot és az összefogást a szovjet néppel. tatta Koszigin. Amint pekingi és phenjani megbeszéléseink is ta­núsítják, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság erélye­sen támogatja az intervenció el­len hősiesen harcoló vietnami nép bátor küzdelmét. A Szovjetunió határozott támo­gatást nyújt ahhoz a harchoz, amelyet a koreai nép hazája egye­sítéséért, az egységes koreai ál­lam megteremtéséért vív. Köve­teltük és követeljük az amerikai csapatok eltávolítását Dél-Koreá- ból. A Szovjetunió Kommunista Pártja mindenkor elsődleges harci kötelességének tartotta és annak tartja ma is, hogy harcoljon a forradalmi erők egységéért, min­den eszközzel törekedjék a szocia­lista népek tömörítésére és test­véri szolidaritást vállaljon velük a marxizmus—leninizmus és a proletárinternacionalizmus elvei alapján. Kötelességének tartja, hogy erősítse a világszocia­lizmust — mondotta Koszigin, majd kijelentette: Meggyőződé­sünk, hogy a testvéri államok és pártok egysége, amely a marxiz­mus—leninizmus és a proletár- internacionalizmus elveire épül, tovább fog fejlődni és erősödni. Ez jövendő győzelmeink legfőbb záloga; Ezután Alekszej Kosziéin mon­dott beszédet. iKalasnyikov, a moszkvai , párl^ mindenek- T>iá>ttsag '“tíuáTra, I. M". Afőnyin‘ Alekszej Koszigiri előtt tolmácsolta az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a szovjet kor­mány és a szovjet nép testvéri üdvözletét és legjobb kívánságait a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottságának, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormá­Szoyjel küldöttség felszabadulási Budapest felszabadulásának 20. évfordulója ünnepségeire pénte­ken szovjet küldöttség érkezett fő­városunkba. A küldöttség az SZKP moszkvai városi bizottsá­gát és Moszkva város tanácsát képviseli. Hazánkba látogatott a budapesti ünnepségekre: A. M altábornagy, L V. Gyeribin, a moszkvai városi tanács elnök­helyettese, V. V. Kovanov, a moszkvai orvosi egyetem rektora, R. Sz. Sztrucskova, a Moszkvai Nagyszínház balerinája és G. M. Aulov. acélolvasztár. érkezett Budapest ünnepségeire A küldöttség fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent: Gás­pár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb-el- nöke. Szépvölgyi Zoltán, a Buda­pesti 1 Pártbizottság titkára. Csi­kasz Józsefné, a Fővárosi Tanács vb-elhökhelyettese, Kristóf István az MSZBT főtitkára, a politikai társadalmi kulturális élet több vezetője. Megjelent G. A. Gyenyi- szov a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség ve­zető munkatársai. (MTI). Nagy nemzetközi érdeklődés fogadta Kádár János beszédét A szovjet távirati iroda, a TASZSZ röviddel Kádár János beszédének elhangzása után rész­letesen ismertette a beszéd főbb pontjait. A jelentés kiemeli, a gazdasági eredményekről szóló részt, továbbá a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen in­tézett amerikai provokációkkal, a Varsói Szerződés tagállamainak legutóbbi értekezletével, a NATO nukleáris terveivel foglalkozó mondatokat. LONDON A pénteki Times — bécsi tu­dósítójának jelentése alapján — ismerteti Kádár János beszédét, s elsősorban a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokról mondottakat emeli ki. NEW YORK Az AP amerikai hírügynökség terjedelmes összefoglalót közöl a magyar miniszterelnök parlamen­ti beszédéről. Megállapítja: „Ká­dár nevetségessé tette azokat a nyugati találgatásokat, amelyek Brezsnyev szovjet pártvezér múlt havi látogatásakor kaptak lábra”. PRÁGA A Rudé Právó vastagbetűs sze­déssel emeli ki az idei gazdasági feladatokkal, Brezsnyev és Pod-| gornij magyarországi látogatásá­val és a nemze't-özi helyzettel foglalkozó részeket, l BECS A Presse szerint Kádár hang­súlyozta: Magyarország a békés egymás mellett élés elvének meg­felelően a tőkés országokkal is normális kapcsolatokat óhajt, s példaként az osztrák és francia államférfiakkal való kapcsolato­kat említette meg. HAMBURG A DPA nyugatnémet hírügy­nökség jelentésben számol be Kádár beszédéről. Ebben szó esik többek között a tőkés államok fellazítása” tervednek kudarcáról, a nyugati tőkés országokkal — elsősorban Ausztriával és Fran­ciaországgal fenntartott kapcsola­tok javulásáról. PÁRIZS Az AFP hírügynökség, budapes­ti tudósítójának jelentését közli a beszédről. Ebben a híradásban is szó esik a magyar—osztrák és magyar—francia kapcsolatok ja­vulásáról, különös tekintettel az „európai Európa” elméletére és arra, hogy Európába kilenc szo­cialista ország is beletartozik. Magyar—lengyel belkereskedelmi megállapodás Varsó (MTI). Pénteken délben megállapodás aláírásával befeje­ződtek Varsóban az 1965. évi ma­gyar—lengyel belkereskedelmi választékcsere-tárgyalások. A megállapodást magyar részről Se­bes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese, lengyel részről Mieczyslaw Lesz belke­reskedelmi miniszter írta alá. A megállapodásban mindkét fél két- hét millió rubel értékű áru­val vesz részt. A lakosság ellátási színvonalá­nak javítását szem előtt tartva, a magyar fél pamutszövetet, er­dei szörpöt, cukorkaárut, külön- ’ féle eloxált készleteket, fotócik­keket stb. szállít, ezekért a len­gyelek vElana”-szövetet, fűrész- fenyő árut, hűtőszekrényt, szárí­tott burgonyát, kátránypapírt és vodkaféléket küldenek. Az aláírt egyezmény a válasz­ték bővítése érdekében előirá­nyozza a kozmetikai cikkek, já­tékáruk és rádiók cseréjét is. Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 1. oldalról) vényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beter- Az országgyűlés az 1965. évi jesztett összegekkel, egyhangúlag állami költségvetésről szóló tör- elfogadta. A külügyi bizottság határozati javaslatai Ezután Mihályfi Ernő Nógrád megyei képviselő,, az országgyűlés külügyi bizottságának előadója emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy a külügyi bizottság csütör­tökön ülést tartott, s foglalkozott a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányának a Magyar Népköztársaság kormányához in­tézett üzenetével és a Német De­mokratikus Köztársaság népi ka­marájának a világ parlamentjei­hez intézett felhívásával, s mind­két kérdésben határozati javas­latot terjesztett elő. Az országgyűlés a határozati javaslatokat egyhangúlag elfogad­ta. A délkelet-ázsiai agresszióval foglalkozó határozat hangsúlyoz­za: — Az országgyűlés megkapta és magáévá teszi a testvéri Viet­nami Demokratikus Köztársaság kormányának a Magyar Népköz- társaság kormányához intézett üzenetét, amelyben ismerteti a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság és Dél-Vietnam ellen intézett újabb, minden eddiginél súlyo­sabb amerikai agresszív cselek­ményeket, s nemzetközi össze­fogást kér az imperialista agresz- szorok megfékezésére, a genfi egyezmények megtartásának biz­tosítására, az indokínai és délke­let-ázsiai béke megőrzésére. — Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság kormányával együtt mély megbotránkozással és felháborodással ítéli el az Egyesült Államok újabb bű­nös akcióit. Az amerikai imperializmus a bé­kéért és szabadságért küzdő dél­vietnami nép fokozódó nyomása alól azzal próbál kitérni, hogy újabb barbár támadásokkal, újabb lépéseket tesz őrült háborúja ki- terjesztésére, s ezzel súlyosan ve­szélyezteti Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjét. — Hazánk népe, a világ vala­mennyi békeszerető népével együtt az emberiesség és a nemzetközi jog törvényeibe ütköző súlyos ag­ressziónak és bűncselekménynek minősíti a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett táma­dásokat, a dél-vietnami nép ellen folytatott háborút, s a dél-koreai és latin-amerikai zsoldosok be­szervezésére irányuló kísérleteket. — Támogatva a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának felhívását, az országgyűlés teljes szolida­ritásáról biztosítja Vietnam sokat szenvedett népét, és nyomatékosan tiltakozik a genfi egyezmények sorozatos megsértése és a vietnami nép el­len irányuló sorozatos provoká­ciók ellen. Követeli, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság ellen irányuló fegyveres tá­madásait, vessen véget a dél-viet­nami nép ellen folytatott háború­jának, számolja fel katonai tá­maszpontjait és vonja ki csapa­tait e térségből, s maradéktalanul tartsa tiszteletben az 1954-es és 1962-es genfi megállapodásokat; Az országgyűlés támogatja az új genfi konferencia összehívására vonatkozó javaslatokat a délkelet­ázsiai béke és biztonság helyre- állítása érdekében. — Kormányunk és népünk mé­lyen meg van győződve arról, hogy az imperializmus minden mesterkedése ellenére győzelemmel fog végződni a vietnami nép hazája teljes felszabadulásáért és egyesülé­séért folytatott szent védelmi harca. Az országgyűlés határozata a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának 1965. február 3-i felhívásával kapcsolatban: — Az országgyűlés foglalkozott a Német Demokratikus Köztársa­sági népi kamarájának 1965. feb­ruár 3-i felhívásával, amely a náci és háborús bűncselekmények üldözésének megszüntetésére irá­nyuló nyugatnémet törekvések ve­szélyeire hívja fel a figyelmet. — A Magyar Népköztársaság bűnüldöző szervei és bíróságai a háborút követő években követke­zetesen felderítették a háborús bűncselekményeket és a háborús bűnösök nagy részét felelősségre vonták. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa 1964. novem­ber 10-én törvényerejű rendeletet hozott. E rendelet kimondja, hogy Magyarországon a háborús bűn­tettek büntethetősége nem évül el. — A béke megőrzéséért és az emberiség biztonságáért érzett fe­lelőssége tudatában a Magyar Népköztársaság országgyűlése üd­vözli és támogatja a Német De­mokratikus Köztársaság népi ka­marájának 1965. február 3-i nyi­latkozatát. Tiltakozik a Német Szövetségi Köztársaság kormá­nyának jogellenes törekvése ellen, amely büntetlenséget kíván biz­tosítani a háborús bűnösöknek, követeli valamennyi háborús bűn- cselekmény maradéktalan felderít tését és a bűnösök megbüntetését. A fasisztáknak, köztük a német nemzeti szocialistáknak a bé­ke és az emberiség ellen elköve­tett bűnei nem évülhetnek el — fejeződik be a határozat. Az országgyűlés februári, ülés­szaka Vass Istvánná zárszavával ért véget; Szünetben a Pa lement folyosóján. (MTI foto — Pál fai Gábor felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents