Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-13 / 37. szám
TOLNA MEGYE * ■<ir. ■■■ -J* VILÁG PROtETAfifAl, EGYESÜLJETEK i NtaPUJTSAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nagygyűlés Phenjanban 2. o. Lányok, utak, életcélok 3. o. 7| XV. évfolyam, 37. szám. ÁRA: 60 FILLER Rádiómelléklet 5. o. Mi újság a Vénuszon 8. o. Szombat, 1965. február 13. ’J az Befejezte munkáját országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés pénteki ülésén folytatódott az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat tárgyalása. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Bdszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta mag. Az ülés első felszólalója Berkes István Fejér megyei képviselő volt, majd Brutyó János Nógrád megyei képviselő, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek magukénak vallják, segítik, támogatják az 1965. évi terv feladatainak valóra váltását, és tevékenyen részt is vesznek a végrehajtás sokoldalú, felelősségteljes munkájában. Beszélt a felszabadulás 20. évfordulójára kibontakozó szocialista munkaversenyről, majd a takarékossággal foglalkozva, hangsúlyozta: az 1965. évi terv megvalósítása rendet, fegyelmet követel mindenkitől, nemcsak a fizikai dolgozóktól, hanem a vezetőktől is. — Örömmel üdvözöljük — folytatta — a pénzügyminiszter bejelentését, hogy még az idén felemelik a kétgyermekesek családi pótlékát és rendezik az 1959 előtt megállapított 1000 forinton aluli nyugdíjakat. Beszélt az üzemi balesetekről, majd hangsúlyozta, hogy a költségvetés jó és megalapozott. Minden részlete a nép, a dolgozók érdekeit szolgálja, teljesítése tehát kötelesség — mondotta. Szakszervezeteink mindent megtesznek azért, hogy becsülettel megfeleljenek ezeknek, s hogy minden szervezett dolgozó tevékeny résztvevője legyen a szocialista építésnek, a népünk jólétét, felemelkedését szolgáló Célok megvalósításának. A következő felszólaló Egri Gyula Heves megyei képviselő volt, aki arról beszélt, .hogy az új költségvetés az idén is jelentékeny összeggel támogatja a test- nevelési és sportmozgalmat. Ezután Ollári István, Borsod megyei képviselő szólalt fel, majd szünet után az első hozzászóló dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter volt. A beterjesztett költségvetés belső arányai azt mutatják — hogy a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok adják az állami bevételek egyötödét, a nyereség-befizetés 36 százalékát. Ez az adat aláhúzza azt a nagy felelősséget, amely a Kohó- és Gépipari Minisztériumra és vállalataira háruL Ezután a gépipar és a kohászat is. A továbbiakban hangsúlyozta, léka nem megfelelő helyre kerül, nagyobb lehetőséget biztosítanak fejlődéséről beszélt, majd hang- hogy az idei feladatok megköve- kárba vész. Lényegesen javítható a tanácsoknak a szolgáltatási súlyozta, hogy az idei terv telje- telik a munkafegyelem minden az öntözési beruházások kihaszná- iparágak fejlesztésére, sítésénél szükséges, hogy a mű- szinten való erősítését. Végezetül náltsági foka is. A mezőgazdasági Tímár Mátyás válasza befejező szaki fejlesztésre, gazdálkodásunk az ipari átszervezésről beszélt. épületek típusterveivel kapcsola- részében hangoztatta: minőségi mutatóira, s ezen belül Dr. Horgos Gyula után Varga tos problébákat mind a mezőgaz- önköltségcsökkentésre, a helyes Zoltánná Győr-Sopron megyei dasági irányító szerveknél, mind forgóalap-gazdálkodásra, a munka képviselő szólalt fel. szervezettségére, az exportfelada- Az elnök ezután bejelentette, vizsgálni, s a tapasztalható me- iSTT". toll ctöta Követei, a Koitsegvetesi vita — Az idei költségvetésben tesa Dénzüévi szerveknél mee kell tet öltött célok és feladatok meg- jvalósítása nagy erőfeszítéseket tok teljesítésére, az exportgazda- hogy a költségvetési törvényja- revséget meg kell szüntetni. A soságosság , növelésére irányítsuk vaslat tárgyalásához több képvi- miniszter indítványozta, hogy az elhangzott felszólalások is »rSinkM selő npm kíván hozzászólni A azt bizonyítják, hogy az iparban, erőinket. selő nem kíván hozzászólni. A országgyűlés mezőgazdasági biFoglalkozott a műszaki fejlesz- vitát lezárta és megadta a szót zottsága tűzze napirendre a tés kérdéseivel, s beszélt az ipar- Tímár Mátyás pénzügyminisz- szanvasmarha-tenyésztés fejlesz- ban foglalkoztatottak létszámáról temek. a mezőgazdaságban, a gyárakban, üzemekben és a különböző tésének vizsgálatát a helyes ará- intézményekben dolgozók helyes- tesenex vizsgálatát, a nelyes ara Jik támogatják céljainkat, egyetTimár Mátyás pénzügyminiszter válasza nyok kialakításának problémakö- „ . , ,. rét. Javasolta, hogy vizsgálja meg értenek a fokozott takarekossaga bizottság az öntözéssel össze- ,, , , , , , TT , , függő kérdéseket is. Beszélt arról Megállapította, hogy a képvi- gességét tették szóvá. Tény selők számos hasznos javaslatot, való: figyelemre méltó észrevételt, in- a vezetés minden ditványt tettek, amelyek hozzájárulhatnak a munka javításához, feladataink jobb teljesítéséhez. É javaslatokat — a gya-> korlatnak megfelelően — megtárszintjén alaposan meg kell fontolni, milyen sorrendben és mire fordítjuk a beruházásokra előirányzott összegeket. is, hogy jelentékeny feltáratlan tartalékok vannak a mezőgazda- és Ságban a gépek jobb kihasználása, a szövetkezetek gazdálkodásának javítása vonatkozásában. hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját azzal ünnepelhetjük legszebben, ha terveinket valóra- váltjuk, országunk, népgazdaságunk fejlődését odaadó, jó munA tanácsok pénzügyi gazdálko- kával biztosítjuk. Kérem a tisz- dásával kapcsolatban a pénzügy- telt országgyűlést, az előterjesz- miniszter elmondta: az illetékesek tett költségvetést fogadja el. azt tervezik, hogy a jelenleginél A mezőgazdasági beruházások- nagyobb önállóságot biztosítanak A pénzügyminiszter válasza gyalja majd a kormány, s az ról szólva Tímár Mátyás rámuta- aTülönbözö’szintű tanácsoknak a után az elnöklő Vass Istvánná Ä'ÄÄ gazdálkodásban,^ g -mvas4sr. „ fel , költség™ramjukba illesztik valóra váltása- a hiba, a fogyatékosság- Hozzáve- ' ® . .... tőleges számítások szerint például szervekre. Az elképzelések kozott a műtrágyának mintegy 20 száza- szerepel az is, hogy az eddiginél kát. Á miniszter ezután néhány felmerült kérdésre részletesen is kitért. Egyebek közt szólt arról, hogy a tervteljesítés fogalma sokhelyütt a tervek mennyiségi teljesítését jelentette és jelenti ma is. Akkor értelmezzük helyesen a tervek teljesítésének fogalmát, ha a mennyiségi előírásokkal legalább azonos súllyal esik latba a minőségi mutatók megvalósítása is. tésről szóló törvényjavaslatot. (Folytatás a 2. oldalon) NAPIRENDEN: a Tanácsi Építőipari Vállalat munkája Ülést tartott a megyei tanács vb Nem lehet tervteljesítésről beszélni ott, ahol az önköltség- csökkentésben nem érték el a kívánt szintet, ahol nem kielégítő a készletgazdálkodás, a termelt cikkek minősége elmarad a követelményektől. Foglalkozott a pénzügyminiszter a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatban elhangzott észrevételekkel is. Egyebek közt megállapította, hogy a normák felülvizsgálásával egyidejűleg érdemes és hasznos lenne számba venni azt is: hol vannak olyan munkakörök, állások, amelyek megszüntethetek — anélkül, hogy azt a termelés a legkisebb mértékben is megsínylené. Az adminisztratív létszám csökkentésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban az adminisztrációs feladatok körét kell szűkíteni s csak azután helyes és indokolt a létszámcsökkentés. Tímár Mátyás kitért az eddiginél jobb készletgazdálkodásban rejlő jelentékeny megtakarítási lehetőségekre is. A feleslegesen felduzzadt készletek hasznosításához a bankapparátusnak is nagy segítséget kell nyújtania, s a pénzügyi szervezetnek tevékenyen közre kell működnie annak feltárásában, hol jelentkeznek ilyen tartalékok és melyek fel- használásának legcélszerűbb módjai. — Egyetértek azokkal az észrevételekkel, amelyek a beruházások eddiginél gondosabb, alaposabb rangsorolásának szükséPén teken délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Napirendre került a Tanácsi Építőipari Vállalat 1964-ben végzett munkája, és az idei feladatokra való felkészülés, illetve az 1964-es mezőgazdasági intézkedési tervek végrehajtásának tapasztalatai, s a tavaszi, kora nyári munkák végzésének irányelvei. A Tanácsi Építőipari Vállalat az Országos Tervhivatal által meghatározott tervet 119,4 százalékra teljesítette, a végrehajtó bizottság által 120 millióra emelt tervtől mintegy 12,5 millióval elmaradt. A vállalat 1963-hoz képest 48 százalékkal termelt többet, viszont anyagi-technikai bázisa nem emelkedett ezzel egyenes arányban. A géppark csak 30 százalékkal növekedett — ezzel is csak az év végén —, így lényegében alacsonyabb gépesítési fokon termelt, mint 1963-ban. A 12,5 milliós lemaradás jórészt az első félévben keletkezett anyagbeszerzési nehézségek, a munkák nem eléggé körültekintő előkészítése, és a kedvezőtlen időjárás miatt. Viszont javára írandó, hogy a végrehajtó bizottság által kiemelt munkaként megszabott feladatokat lényegesen túlteljesítette. így tudták átadni a szekszárdi két, tizenkét lakásos bérházat, három ikerházat, a várdombi művelődési házat, de a szerződés szerinti ütemnél jóval előbbre tartanak a szedresi művelődési ház, és a dombóvári kesztyűüzem építésével is. Miután anyaggal csak a Tervhivatal által megállapított 90 milliós tervhez rendelkezett a vállalat az anyaghiány megszüntetésére ismét üzembe helyezték a gyönki téglagyárat, a mórágyi kőbányát, tsz-ektől vásároltak kavicsot, beton-, rúd- és idomacélt különböző vállalatok elfekvő készleteiből. A Bölcskén és Pakson kitermelt kavicsból a második félévben már fedezni tudták az építkezések kavicsigényeit. Kedvezőtlenül hatott a vállalat munkájára a nagyarányú fluktuáció. Egy év alatt 951 munkás lépett be a vállalathoz, és kilépett 677. Az év végén a munkáslétszám 934. A munkaerővándorlás okai közt szerepelnek a kereseti aránytalanságok, a kedvezőbb feltételű helyi elhelyezkedési lehetőségek. Az önköltséget rontotta a munkáslét- számnál az állományon kívüli béralap háromnegyed millióval nagyobb túllépése. Az előbbinél az, hogy több rakodómunkást kellett alkalmazni az idegen vállalatok által végzett szállításokhoz, az utóbbinál pedig a megnövekedett szállítások költségei, a vasúti kényszerkirakások, hajószállítási költségek. A mélyépítőrészlegnél — amely a múlt év elején alakult — a béralaptúllépést a gépek hiánya okozta. Az elmúlt évben 212 munkát adott át a vállalat. A műszaki átadások során kifogásolt minőségi hiányok az összérték 0,23 százalékát tették ki. Ez az arány országosan is kedvező. A termelékenység javítására számos intézkedést tett a vállalat. A termelőszövetkezetek szer- fás épületeinek anyagát központi telepen dolgozták fel, a munkahelyeken már csak az összeszerelésre került sor. Az istállók beton jászlait helyszíni betonozás helyett ugyancsak központi telepen gyártották, mintegy 1600 férőhelyre, így nagymennyiségű zsalúzóanyagot, ács- és kőművesmunkát takarítottak meg. (E módszer iránt újabban az FM. is érdeklődik.) Az idei munkákhoz már kedvezőbb körülmények között láthat a vállalat, bár a múlt év első feléhez hasonló erőfeszítéseket kell tenni, hiszen a feladatok semmivel sem kisebbek. A munkahelyek szervezettségének, anyagellátásának javítása, a gépesítés növelése — elsősorban az alacsony termelékenységű földmunkáknál —, az önköltség csökkentése a vállalat minden területén. Előnyt jelent az, hogy a munkák nagy részéhez már rendelkezésre áll a szükséges anyag. A beszámoló utáni vitában elhangzottakat dr. Vígh Dezső vb- elnökhelyettes foglalta össze. A végrehajtó bizottság ezután a mezőgazdasági osztály előterjesztését vitatta meg és fogadta eL
