Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

1965. február 11. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A költségvetés az országgyűlés előtt Apró Antal beszéde (Folytatás a 2. oldalról) Szünet után Apró Antal a Po­litikai Bizottság tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese emel­kedett szólásra. — A pénzügyminiszter elvtárs által beterjesztett 1965. évi költ­ségvetés figyelembe veszi az or­szág gazdasági helyzetét, a szük­ségleteket és a népgazdaság to­vábbi fejlesztésének lehetőségeit. Az ez évi célkitűzéseink mérsé­keltebbek az előző évekhez vi­szonyítva. 1965-ben és a követ­kező években az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a tár­sadalmi munka hatékonysá­gának növelésére, a minőség javítására, az értékesebb, na­gyobb hasznot hajtó munkára —• mondotta. — Meggyőződésünk, hogy ha az állami, a gazdasági vezetés min­den szintjén, a minisztériumok­ban, a tanácsokban, az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, a termelőszövetkezetekben jobban megszervezzük a munkánkat, és eleget teszünk az 1965. évi terv és költségvetés minőségi, taka­rékossági, valamint külkereske­delmi előírásainak, olyan új tartalékot terem­tünk, amely megfelelő alapot biztosít az 19S6-ban kezdődő harmadik ötéves tervhez. A jobb, takarékosabb, gazdasá­gosabb építőmunkának mind a politikai, mind a gazdasági fel­tételei adottak. Apró Antal ezután hazánk nemzetközi gazdasági kapcsola­taival foglalkozott. Hangsúlyozta: — Építőmunkiánk eddigi ered­ményei szorosan összefüggenek azzal, hogy a Magyar Népköz- társaság nemzetközi gazdasági kapcsolatai és külkereskedelme állandóan fejlődik és hazánk mind hatékonyabb, sokrétűbb kooperációt alakít ki a szocialista és a tőkés országokkal is. — Fejlődésünkben alapvető a KGST-hez tartozó szocialista országokkal kialakított sokol­dalú gazdasági együttműkö­désünk. Az országunk ipari fejlődéséhez szükséges nyersanyagok többségét a Szovjetuniótól, illetve a KGST- hez tartozó többi országtól vá­sároljuk. — Magyarország fejlődése szem pon t jából legfontosabb az évről évre növekvő és mind sokoldalúb­bá váló magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolat. A két ország között az elmúlt hat évben több mint kétszeresére nőtt az áruforgalom, s 1964-ben elérté a 880 millió rubelt. Erre az évre több mint 900 millió ru­bel export-import forgalmat irá­nyoztunk elő. A Szovjetunió erre az esztendőre is jelentős részt vállalt a magyar ipar nyers­anyagellátásából éppúgy, mint késztermékeink megvásárlásából. Apró Antal beszélt a magyar— szovjet timföld-alumínium-egyez- ményről, valamint a „Barátság” nemzetközi olajvezetékről, majd rámutatott: Energiaellátási nehézségeinket enyhíti, hogy a Szovjetunió erő­műveiből évről évre több villa­mos energia jut el hozzánk a KGST által létrehozott „Béke” távvezetéken. Apró Antal ezután hangsúlyoz­ta, hogy a szocialista országokkal állandóan bővülő külkereskedel­münk mellett mind nagyobb je­lentőségűvé válnak nemzetközi kapcsolatainkban a szocialista gaz­dasági együttműködés egyéb mód­szerei és formái. — A baráti szocialista országok közötti új gazdasági együttműkö­dési formák kialakulását nagyban elősegítették az 1964-ben megtar­tott kétoldalú felsőszintű párt-és kormánytalálkozók és tárgyalások. Kormányunk az elmúlt évben is tevékenyen kivette részét a KGST munkájából. Mint ismere­tes, a KGST tanácsa éppen a na­pokban tartotta meg Prágában XIX. ülésszakát, ahol megvizsgál­ta: milyen utat tett meg a KGST a tagállamok párt- és kormány­vezetői részvétedével az 1963. nya­rán tartott értekezlet óta és meg­határozta a soron lévő új fel­adatokat. — A KGST egyik fő tevékeny­sége ez évben is az 1966—70 évek­re szóló népgazdasági tervek egyeztetése lesz. Ezt a munkát a baráti országokkal 1965. közepén fejezzük be. majd megkötjük az új hosszú lejáratú, — a harma­dik ötéves tervre vonatkozó — külkereskedelmi megállapodáso­kat. Apró Antal hangoztatta: — A magyar' kormány a békés egymás mellett élés és a békés gazdasági verseny politikáját kö­vetve arra törekszik, hogy fejlesz- sze gazdasági, külkereskedelmi és egyéb kapcsolatait a nem szocia­lista országokkal is. A második ötéves terv idősza­kában eddig hatvan százalékkal bővült külkereskedelmünk ezek­kel az országokkal. Apró Antal a továbbiakban rá­mutatott: rendkívül fontos, hogy mind az iparban, mind a mező- gazdaságban műszaki vonalon el­érjük, vagy megközelítsük a vi­lágszínvonalat. — Népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlesztése, fizetési mér­legünk kedvezőbbé tétele, az élet- színvonal és a munkakörülmé­nyek javítása érdekében nagyobb befolyást kell biztosítani a tudo­mánynak, a műszaki fejlesztés­nek már a tervezés stádiumában is. A Tervhivatalban és a mi­nisztériumokban pedig az illeté­keseknek ismerniük kell a világ- viszonylatban legfejlettebb, leg­gazdaságosabb megoldásokat. — Minél szélesebb területen va­lósítjuk meg a tudományos ta­pasztalatok cseréjét, értékesítését, annál több új eredményhez ju­tunk mi magunk is. A nemzet­közi tapasztalat azt mutatja, hogy az iparilag legfejlettebb országok egyik előnye, hogy a leggyorsab­ban átveszik és alkalmazzák a termelésben a legjobb műszaki megoldásokat és új gyártmá­nyaikkal rövid időn belül jelent­keznek a világpiacon. Ebből ne­künk is tanulnunk kell. Itt még nagyok a tartalékok. A gyorsabb és ésszerűbb műszaki fejlesztést , szükségszerűvé teszi az is, hogy mind kevesebb mun­kaerő áll rendelkezésünkre. Apró Antal végezetül javasolta, hogy az országgyűlés a beterjesz­tett költségvetés-tervezetet fogad­ja el. ___ ____ ____ M eglepetés a rangsorban Melyek a legjobb közös gazdaságok ? — Mik a zárszámadások eddigi tapasztalatai ? A falvak legnagyobb eseménye ebben az időszakban a hivatalos évzárás, amit több közös gazda­ságban már megtartottak és szá­mos tsz-ben napokon belül meg­tartanak. Szüts Lajos elvtárstól, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztály vezetőjétől a zárszámadá­sok eddigi tapasztalatairól kér­tünk felvilágosítást. — Ezzel a munkával hol tar­tunk? Milyenek az eddigi ta­pasztalatok a zárszámadások fe­lülvizsgálatát és megerősítését illetően? Jó tenne, ha először erről tájékoztatná olvasóinkat Szüts elvtárs. — Százharminchárom mezőgaz­dasági termelőszövetkezet műkö­dik a megyében, ennyi közös gaz­daságban tartják meg a zárszám­adó közgyűlést. Eddig 128 tsz-ben készítették el a zárszámadást. Mint ismeretes, a felülvizsgálatot és a megerősítést járási szak­emberek végzik. A járási szervek eddig 120 zárszámadás felülvizs­gálatát fejezték be és 56 zárszám­adást erősítettek meg. Ezekben a közös gazdaságokban a közgyű­lést megtartották, vagy néhány napon belül tartják meg. — El szeretném mondani, hogy a megerősítéssel és a felülvizsgá­lattal kapcsolatban a követelmé­nyek szigorúak. Nem engedjük meg sehol sem a lakkozást. Meg­követeljük, hogy a számok a valóságot takarják. Ebben a vonatkozásban általában a ta­pasztalataink jók. Nincs szépítés és nincs semmiféle manőverezés a számokkal. Hogy mennyire tö­rekszünk a pontosságra és a való­ságra, azt éppen a naki példa ^bi­zonyítja. Mivel a leltározás nem felelt meg a követelményeknek, a járási szervek elrendelték a másodszori leltározást. — Annak személy szerint is örülök, hogy a gyenge tsz-ek zár­számadásainak felülvizsgálata alapos és igazságos. E munka megkezdésekor a paksi járásban nem úgy végezték az ezzel kap­csolatos dolgukat az illetékes szakemberek, ahogyan szerettük volna. Megfelelő intézkedés tör­tént és az e téren tapasztalható lazaságokat felszámolták. A paksi járásban azonban sajnos a be­ruházási iroda dolgozói a befeje­zett létesítmények úgynevezett le­számolásával — amely alapja a közös vagyon tiszta kimutatásá­nak —, megkéstek. Ennek követ­keztében a Nemzeti Bank paksi fiókja a járási tanács által felül­vizsgált zárszámadásokat nem tudta, csak némi késéssel felül­vizsgálni. Ennek nem örültünk túlságosan, és szintén megfelelő inté-'-- -két tettünk a dolgok rendezésére: — kérdésre válaszolva még el szeretném mondani, hosz- szú évekig nehéz volt a 7-es tör­vényben lefektetett elveket be­tartani. Jelenleg kedvező változás tapasztalható, mert a közös gazda­ságokban a vetőmag- és a takar­mányalapokat általában biztosít­ják. Ez nagyon fontos. — A közgyűlésekről a követ­kezőket tudom mondani: kicsit hiányoljuk, hogy nem megfelelő az aktivitás. Tartalmában, néhány kivételtől eltekintve, a közgyűlé­sek nem azt adják, amit adniok kellene. Kevés szó esik az 1965- ös esztendő feladatairól és kevés felszólaló foglalkozik a tavaly előforduló hiányosságokkal. — A megye újságolvasó köz­véleménye a mözsi, a tolnai, a dombóvári, a pálfai, a báta- széki, a döbröközi termelőszö­vetkezetet tartja a legjobbnak. Mennyire állja meg ez a helyét, mit mutatnak e téren az eddigi tapasztalatok és valóban me­lyek a megye legjobb termelő- szövetkezetei, szintén az ed­digi tapasztalatok szerint? — A felsorolt termelőszövetke­zetek kétségtelenül jók. De ma már nem a legjobbak. Mielőtt azonban e kérdést részleteznénk, el akarom mondani, hogy 1965- ben érdemes lesz megismertetni a közvéleményt néhány olyan tsz­szel, amelyről eddig azt sem tud­tuk, hogy a világon vannak. Miért? Azért, mert a tagok szorgalma, a vezetők jó irányító készsége, min­denképpen rászolgál a méltatás­ra, valamint az elismerésre. Ilyen tsz a zombai Vörös Csillag. Eb­ben a termelőszövetkezetben az egy katasztrális holdra jutó gaz­dasági eredmény 2432 forint, az egy dolgozó tagra jutó közösből származó részesedés 20 916 forint. Láng Lajos, a Vörös Csillag Tsz elnöke. A gyönki Petőfi Tsz ta­valy a gyenge közös gazdaságok sorába tartozott. Ebben az évben már a közepesek közé számítjuk, mert az egy katasztrális holdra jutó gazdasági eredmény 2433 fo­rint. az egy dolgozó tag átlagré­szesedése 14 650 forint. — De nézzük tovább. Szép eredményt ért el tavaly a mucsi Egyetértés Tsz, a paksi Arany­kalász Tsz, a szekszárdi Szabad­Közös nyilatkozatot írtak alá Hanoiban ! Hanoi (TASZSZ) Hanoiban ün­nepélyes keretek között szovjet— vietnami közös nyilatkozatot írtak alá. | A szovjet küldöttség négynapos látogatása után szerda délelőtt el­utazott Hanoiból. A központi re­pülőtéren Pham Van Dong mi- 1 niszterelnök kijelentette, hogy a Hanoiban folytatott tárgyalások előmozdították a két ország barát­ságának és testvéri együttműkö­désének megszilárdítását, hozzá­járultak a szocialista tábor össze- I foirottságának erősítéséhez, ami a békéért, a nemzeti függetlenségért a demokráciért és a szocializ­musért vívott harc közös érdekeit szolgálja. | Pham Van Dong hangsúlyozta: a szovjet kormánynak az a kije­lentése, hogy a szovjet nép tel­jesíti kötelességét a szocialista testvérországgal szemben, nagy lelkesedést keltett egész Vietnam­ban. A vietnami nép nevében a miniszterelnök szívből jövő köszö­netét mondott ezért ' Koszigin beszédében, amelyet többször szakított meg a megje­lentek lelkes tapsa, kijelentette: — A szovjet küldöttség a lezaj­lott találkozók és megbeszélések eredménye fölött érzett mély megelégedéssel hagyja el a Viet­nami Demokratikus Köztársaságot, örülünk, hogy a vietnami elvtár­sakkal folytatott tárgyalásokat az igaz barátság és a kölcsönös meg­értés szelleme, baráti és őszinte légikör jellemezte. — Találkozóinkon őszinte esz­mecserét folytattunk több nem­zetközi kérdésről. Behatóan meg­vizsgáltuk az indokínai helyzetet, különösen az amerikai imperialis­ták és saigoni bábjaik legutóbbi fegyveres provokációival összefüg­gésben. Megegyeztünk azokban az intézkedésekben, amelyeket a Vi­etnami Demokratikus Köztársaság védelmi képességének erősítése céljából teszünk majd, megálla­podtunk abban, hogy rendszeres tanácskozásokat folytatunk e kér­désekről. II szovjet küldöttség Pekirglsen Peking (TASZSZ) A Koszigin vezette szovjet küldöttség Hanoi­ból jövet úton hazafelé szerdán délelőtt Pekingbe érkezett. A pekingi repülőtéren, amelyet szovjet és kínai zászlók díszítet­tek, a küldöttség fogadására meg­I jelent Csou En-laj, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának elnökhelyettese, az állam- I tanács elnöke és a kormány más képviselői. A repülőtérről Csou |Em-laj kísérte szállására Koszigint , és a szovjet küldöttség többi tag­ját. Koszirn a Koreai Nép! Oemokraíikus Köztársaságba utazik Moszkva (TASZSZ) A Koreai zette szovjet küldöttség február Néni Demokratikus Kö-t.ársaság 111-én a Koreai Népi Demokr?,ti­kormányának meghívására az Alek kus Köztársaságba utazik baráti szej Koszigin miniszterelnök ve-1 látogatásra. ság Tsz, és ez elsősorban a tagok szorgalmának, valamint a vezetők helytállásának köszönhető. Ki­emelkedő eredményével jelenleg a tengelici Uj Élet Tsz a megye legjobb közös gazdasága. Mözsön 3182 forint, Döbröközön 2809 fo­rint, Dombóváron 2771 forint, Tol­nán 2910 forint volt az egy ka­tasztrális holdra jutó gazdasági eredmény. Ezzel szemben a ten­gelici Uj Élet Tsz-ben az egy ka­tasztrális holdra jutó gazdasági eredmény összege 4157 forint. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés 26 534 forint. A tengelici Uj Élet Tsz elnöke Priger István eívtárs. Sorrendben az eddig számon tar­tott legjobbak elé került a fácán­kerti Uj Barázda Termelőszövet­kezet is, ahol az egy katasztrális holdra jutó gazdasági eredmény 3337 forint. Ennek a közös gazda­ságnak Simon Vendel az elnöke. — 1964-ben 39 gyenge tsz-t tar­tottunk nyilván. 22 gyenge tsz- ben a zárszámadás megerősítése megtörtént. így tehát most már tudjuk, hogy ebből a 22-ből 13 a közepes szintre emelkedett fed. Ez nagyon pozitív előrehaladás. De sajnos a visszafejlődésről is el kell mondani néhány szót. Eddig közepes volt, mosj gyenge, mér­leghiányos lett a bonyhádi Dózsa Tsz, az izményi Gábor Áron Tsz, a nagymányoki Jószerencsét Tsz. Meg szeretném jegyezni, hogy ed­digi tapasztalataink szerint itt el­sősorban nem a vezetéssel, vagy a tagok szorgalmával volt hiba. Az elemi károk a gyengeség okai, —■ a bonyhádi Dózsa Tsz kivételé­vel. Szóval idáig 3,1 millió forint a mérleghiány. — Ha már itt tartunk, megje­gyezném Szüts elvtárs, hogy pár nappal ezelőtt a tamási já­rási tsz-fökönyvelő nyilatkozata alapján lapunkban megírtuk, hogy a nagyszékelyi tsz mér- lcghiányos. Erre a közös gazda­ság két vezetője levelet küldött a szerkesztőségbe, és hazugság­nak minősítette az állítást. Vég­eredményben mi az igazság? Mérleghiányos ez a tsz, vagy nem? — Mint már említettem, leg­fontosabb követelmény a zár­számadások felülvizsgálatakor és megerősítésekor a pontosság, a valóságos helyzet hű ábrázolása. Ebből nem engedünk. Azt viszont tudjuk, hogy több termelőszövet­kezet az eladásra szánt állatok egy részét nem tudta idejében értékesíteni. Ennek következtében pillanatnyi mérleghiány keletkez­I hetett. Tudomásom szerint ez a ' helyzet Belecskán is. a Szabadság Tsz-ben, ahol 165 ezer forint a pillanatnyi mérleghiány. Mindez | azonban abban a pillanatban meg­szűnik, amelyikben az eladásra ' szánt jószág értékesítésre kerül. | — Tovább megyek. A nagyszé­kelyi termelőszövetkezet mérleg- hiányos, szóval fizetésképtelen, i Felesleges volt tehát ezt az álla­potot hazugságnak minősíteni. Az azonban már más kérdés, hogy ez a mérleghiány milyen természe- ! tű. Arra gondolok itt is, amit már az előbb elmondottam. Ebből adódhat a nagyszékelyi tsz 158 ezer forintos mérleghiánya. Szó­val, a dolognak az a lényege, hogy nem kell megijedni, nem vagyunk elfogultak és a mérleghiányt nem minősítjük minden további nélkül rossz vezetésnek, vagy hanyag munkának. A mérleghiánynak sok oka lehet. Ezeket most nem aka­rom részletezni. Azt viszont el­mondom, hogy később valameny- nyi mérleghiányos termelőszövet­kezetben megvizsgáljuk a fize­tésképtelenséget előidéző okokat. — Befejezésül azt mondanám, a járási tanácsok és a bankfiókok emberei igyekezzenek, hogy meg- I gyorsuljon a zárszámadások üte­me. és meg lehessen kezdeni az idei tervek megerősítését. — Sz. P. -•

Next

/
Thumbnails
Contents