Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

2

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

1965. február 11.

A költségvetés az országgyűlés előtt

(Folytatás az 1. oldalról)

A másik nagy tartalék vállalatainknál a jobb, készletgazdálkodás. A költségvetés a forgóalapok növelésére hitelfedezeti alap címén 2.3 milliárd forintot biztosít. Ennek és a hitelrendszer más forrásainak figyelembevételével 1965-ben — az elmúlt évek 7—8 milliárd forintos készletnövekedésével szemben — csak 4—4.5 milliárd forint értékben számolunk a készletek állományának emelkedésével. Ez gondosabb készletgazdálkodást s ennek érdekében számos intézkedést igényel.

Készleteink az elmúlt években nagyobb mértékben nőttek, mint a termelés, holott korszerű szervezettség mellett a készletfelhalmozódásnak általában lassúbbnak kell lennie, mint a termelésemelkedés ütemének. Ebben milliárdos tartalékok rejlenek. A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank vizsgálatai alapján egyértelműen megállapítható hogy a készletek, ezen belül különösen az anyagkészlet összetétele, sok esetben nem felel meg a szükségleteknek.

A készletgazdálkodás területén 1965-ben kettős feladat előtt állunk. A kormány gazdasági bizottsága a közelmúltban határozatot hozott a feleslegesnek minősíthető készletek felmérésére és gyors, bürokráciamentes értékesítésére.

Nem kisebb feladat az új felesleges készletek képződésének megakadályozása sem — mondotta dr. Timár Mátyás, majd hangsúlyozta:

— Nyersanyaghelyzetünk, a modern ipari és mezőgazdasági objektumok létesítésére vonatkozó igények és az e tényezőkből eredő nagyarányú külkereskedelmi forgalom szükségessé teszik, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az export területén. Nagy jelentősége van annak, hogy az iparvállalatok és külkereskedelmi szerveink együttműködése szorosabbá váljék.

A felsorolt intézkedéseknek végső soron a vállalatok pénzügyi eredményeit kell javítaniok. Azzal számolunk, hogy az iparban az előállítási költségeket 100 forintonként átlag több mint 50 fillérrel fogják csökkenteni.

Minden vállalatnál, üzemben, arra kell törekedni, hogy a költségszintcsökkcntés valamennyi lehetőségét kihasználják s az ésszerű takarékosság a vállalatok egész tevékenységét áthassa

— mondotta, majd így folytatta:

45,5 milliárd forint beruházásra

— Vállalataink munkájában, de az egész népgazdaság fejlesztésében is megkülönböztetett szerepe van a beruházásoknak. Ez az az elem, amely újat hoz a gazdaságban, amelynek hatékony megvalósításával a termelés szerkezetét kedvező irányba lehet változtatni, 1965. évi tervünk beruházásokra 45.5 milliárd forintot irányoz elő.

Ebből a költségvetés közvetlenül ■25 milliárd forintot fedez, a többit az amortizációs befizetések és egyéb források. Idei tervünk a ■magas készültségi fokú,'befejezés előtt álló beruházásokra összpontosítja az erőt. Az előző évekhez mérten

kevesebb új beruházás kezdődik s az év végéig több milliárd forinttal kell csökkennie a befejezetlen állománynak.

így az év végén mintegy 30 százalékkal kevesebb lesz a folyamatban lévő, értékhatár feletti beruházások száma, mint tavaly.

A rendelkezésre álló lehetőségek korlátái miatt és a beruházási eszközök összpontosítása érdekében átmenetileg szükségessé vált egyes vállalati és tanácsi alapok pénzeszközei egy részének zárolása.

Az elmúlt időszakban sok esetben tapasztalhattuk, hogy beruházásaink előkészítésénél a mű-, szaki számítások mellett a gazdaságosság és a kü'ker''''v''d'-']>T'j forgalommal való összefüggések

elemzése háttérbe szorult. El kell érni, hogy

már a beruházási programok kidolgozásakor az eddigieknél sokkal pontosabban tudjuk, hogy a létesítmény milyen importszükségletet támaszt, milyen exportot fog eredményezni.

A beruházások tervezésében, a gazdaságossági számításokban a műszakiak mellett a közgazdászoknak, közöttük a pénzügyi szakembereknek nagyobb szerepet kell kapniok. Nagyon fontos az ésszerű takarékosság érvényesítése.

— A beruházási tevékenység — folytatta a pénzügyminiszter — gazdasági fejlődésünk egyik legfontosabb eszköze, ezért a vezetésnek minden szinten következetesebben kell törekednie a munka megjavítására, a tervezés színvonalának növelésére, a kivitelezés szervezettségének fokozására. Megnövekedett követelményeknek kell eleget tennie az építőiparnak is. Építőiparunknak lehetősége nyílik arra, hogy az ez évi kisebb mennyiségi fejlesztési feladatok mellett jobb minőségű, szervezettebb munkát végezzen. Ezt szolgálja az építőipar 1964- ben részlegesen bevezetett új finanszírozási rendszere is, amely szerint az építőipari vállalat részére csak az építmény rendeltetésszerű átadását követően fizetnek a megrendelők.

Jelentős összegek a mezőgazdaság fejlesztésére

A pénzügyminiszter ezután hangoztatta: — az 1965. évi költség- vetés jelentős összegeket irányoz elő a mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. A termelőszövetkezetek hosszú lejáratú hitel-előirányzata 3327 millió forint, a középlejáratú hiteleké 2158 millió forint, ösz- szesen 6,3 százalékkal haladják meg az előző évit. Ezen felül az állami támogatások és kedvezmények összege csaknem 4 milliárd forint, 530 millió forinttal több, mint 1964-ben. A hitelek, kedvezmények és támogatósok tehát ebben az évben is jelentős pótlólagos forróst biztosítanak a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődéséhez. Tovább nő a közös állatállomány elhelyezésére szolgáló férőhelyek száma, bővül a termelőszövetkezetek saját erő- és munkagépparkja. Jelentős összegek szolgálják a talajjavítást és a

talajvédelmet. A kedvezőtlen természeti adottságú területek komplex talajjavítására több mint 500 millió forint állami támogatás áll rendelkezésre. 570 millió forint hitelt vehetnek igénybe a szövetkezetek állatállományuk gyarapítására. Állami támogatásként biztosítja a költségvetés a gyenge szövetkezetek jövedelem-kiegészítésének, a rét- és legelőgazdálkodós támogatásának fedezetét is.

A hitelek és állami támogatósok azonban csak akkor lesznek eredményesek, ha párosulnak a munka jobb megszervezésével. A vetésterület lényegében nem bővíthető. Intenzívebb munkával növelni kell az egy holdról betakarítható termékek mennyiségét és értékét. Az állattenyésztésben az 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyiségét és a hizlalást időtartamot csökkenteni kell. Ezek alapozhatEmelkednek a szociális, egészségügyi és kulturális kiadások

ják meg elsősorban a tagság jö- tatkoztak a társadalmi tulajdon befejező éve. Az, hogy milyen védelmének növekedését is. A kezelésében és a bérgazdálkodás- eredményeket érünk el, bizonyos mezőgazdaságot irányító szervek- bán is. Az irányító munkát e te- mértékben meghatározó a _ har- nek és a bankhálózatnak fokoznia rületen lényegesen javítani kell. madik ötéves tervre is. Ezért is kell ellenőrző munkáját, hogy a Mezőgazdasági termelésünk és erősítenünk kell a gazdálkodás jövedelemnövekedés összhangban külkereskedelmünk között szoros rendjét és fegyelmét, fokozni kell álljon a termelés emelésével és a az összefüggés. A feladat az, hogy az ellenőrző munkát, megfelelően ráfordításokkal. a mezőgazdasági, főleg takar- felelősségre kell vonni a mulaszÁllami gazdaságaink eredmé- mányimportot a minimumra csők- tókat. Szigorúbban kell eljárni a nyei azokhoz a beruházásokhoz kentsük és fokozzuk a termelést meg nem engedett jövedelemképest, amelyeket az elmúlt évek azokon a területeken, ahol elő- források haszonélvezőivel és során eszközöltünk, 1964-ben nem nyös exportértékesítési lehetősé- azokkal szemben, akik a társa- voltak kielégítőek. Lazaságok mu- gek kínálkoznak. dalmi tulajdont Csáky szalmájának tekintik.

Gondosan meg kell vizsgálni mindenfajta deficit kiküszöbölésének lehetőségét és megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni ezek felszámolására. A takarékosságot Timár Mátyás a továbbiakban állapította: az elmúlt évben je- helyesen, ésszerűen és nem kicsi- a közületek gazdálkodásáról szólt, lentősen nőtt a külföldre utazó nyesen kell alkalmazni. Rámutatott: magyarok, valamint a hazánkat A termelékenység növelésé— A szociális és egészségügyi mind a szocialista, mind a tőkés kiadások 4,4 százalékkal, a kul- országokból felkereső turisták turális kiadások 3,4 százalékkal száma is. Ezért valamennyi érde- emelkednek. Az igazgatási költ- kelt szerv feladata, hogy az e ségek lényegében az elmúlt évi- téren fennálló lehetőségeket ma- vel azonosak, a védelmi előirány- ximálisan kihasználja. A magyar zatok pedig alacsonyabbak annál, utazók devizaellátósát az idegen- A kormány számos takarékossá- forgalmi bevételek arányában gi intézkedést hozott s ezek na- biztosítjuk Ezért nagyon széles gyob részét a költségvetés ősz- körű az érdekeltség, hogy a ha- A gazdasági vezetésnek felül kell szeállításánál már érvényesítet- zánkba érkező turisták megfelelő vizsgálni és tovább kell fejlesztők. Úgy látjuk azonban, hogy ellátást kapjanak. teni a gazdaságirányítási módszeaz év során van még lehe- 1965. második ötéves tervünk reket. tőség további megtakarításra, elsősorban az igazgatási kiadások terén.

Tanácsaink költségvetése a központilag tervezett fejlesztésekkel együtt 2 százalékkal nő. Tanácsanek, a munkaszervezettség javításának, a készletgazdálkodásnak, a minőség javításának, az export-feladatok megoldásának, a gazdálkodási rend és fegyelem erősítésének feladatai nemcsak 1965- re szólnak.

Pártunk politikájának helyességét bebizonyította az idő

Az MSZMP Központi BizottsádílTntk^Tafdáfkcd^ -a be' gának decemberi határozata dl tárnok a gazdálkodás a be pirencjre tűzte az ezzel kapcsolaruházási felújítás, munka - ja- tos tennivalókat E munka nagy

fogja élvezni minden olyan törekvés, amely a kitűzött határozatok és irányelvek meg... , icu.a.aiuMt xv valósítását szolgálja.

raifgsoroliák ° m°gtelelő°^körülte- felelösségérzetet, elmélyülést, tu- Máris bíztató jelek mutatják, hogy

klSel az itóweket éT olyan dományo? alaposságot igénél, dolgozóink nagy többsége megérü

Rímessel az igényeket es olyan Sokoldalúan felül kell vizsgálni és helyesli céljainkat Nem szaepitkezeseket valósítanak meg, mind a váUala£ mind a “fels5 metaílniizáltalános^ hltáamelyeknel sokkal fontosabb fel- vezetés követelményeit. Ki kell rozatok hangoztatásánál Ki kell megoldvanmCSenek kiele'’ltoen dolgozni azokat a javaslatokat, dolgozni minden területen azokat A közületi intézmények előtt amelyek elősegítik az erők és ké- a részletes intézkedési terveket,

álló feladatok a költsé^etési ki- pessegek - jobb kibontakozását, amelyek a termelés mennyiségi

utalások srerénvebbifövtaedéi Min3ez idot igenyel> hisz nem kis feladatai mellett előtérbe helyezik eUenére ietentős-k A tárlata kérdésekrö1 van szó. Míg az át- a minőség, a műszaki-fejlesztés, lombfztosíIs keretében 1965 bin fogó értékelés és elképzelések ki- a munkaszervezés, a helyes kész- ombiztosh.ís kereteben 1965-ben alakuinak számos vonatkozás- letgazdálkodás á külkereskedeosszesen 1 millió 148 ezer ál am, b addig is folyamatosan javí- em érdekeit Ha következetesek es szövetkezeti nyugdíjas ellata- fnn. -i.t , £ RovetKezeieseK

sáról is gondoskodnak Az egész- Jan,unk kel1 módszereinken. Előre- leszünk, a várt eredmények nem S-üfivf lllátást 5458 mülió fm láthatólag még ez év során kido1- maradnak el - fejezte be expoUnt szofgm f ami többek kt gozásra fülnek bizonyos váltó- zéját Tímár Mátyás, rint szoi0a_ija ami többek: Ro zasok beruházásaink jóváhagyási ............................

z

dtba fekvobeteg-intezmenyekben rendszerében. Folyamatban van a A pénzügyminiszter nagy taps- 78 000 ágy fenntartását, a rendelő szállít4si szerződések szabályai- S£Ü fogadó« beszede után a napi- es a gondozointezeti szakorvosi nak felülvizsgálata és reformja. «md, pont előadója dr. Dabró- órák számának növelését a kor- Kísérleteket folytatnak az ipar nakl Gyula’ az országgyűlés terv- zet, orvos, halozat szeles,teset és külkereskedelem kapcsolatai- f» koltsegvetesi bizottságának teszi lehetővé. nak szorosabbra fűzésére, érdekei tltkara emelkedett szólásra. Hang,. A kulturális kiadások 9,5 mii- közelebbhozására. Napirenden sze- suly°zta, hogy a terv- es koltseg- liard formt^ meghaladó do- repej néhány mezőgazdaság-irá- vetfsl bizottság velemenye sze- irányzata többek kozott I 400 030 nyítási módszer felülvizsgálata is. rmt a benyújtott koltsegvetes jól általános iskolás gyermek 173 000 Ezek és többi munkálatok a szamba vette a'bevételi ehetősé- szakmunkastanulo. 248 000 közép- vállalatok és tanácsi szervek ön_ geket. A kiadásokat a takarekos- iskolas es több mint 100 000 egye- ÓUÓságának, feladatának és fele- ?ag szempontjainak messzemenő tem. es főiskolai hallgató elme- iősségének> ugyanakkor lehetősé- J*Byelembewtelevel osszpontosi- eti es gyakorlati oktatását tűzi gének növekedését is kell, hogy ***? a szukséges feladatok meg- k, célul. Ezenkívül a lehetőse- eredményezzék. Nem hirtelen és oldasaravül valamenÍvT TktatásT^ormr látványos intézkedésekre, hanem Az országgyűlés dr. Dabrónaki tan a tantlTás^s intézménvek meggondolt- körültekintő fejlesz- Gyula javaslatára elhatározta, ! „ tesre van szükség. hogy az 1965. évi állami költségPártunk politikájának helyes- vetésről előterjesztett törvényhálózata és nő a napköziotthoni helyek száma.

Növekednek a tudományos kutatás fejlesztését szolgáló összegek is. A műszaki fejlesztési alapon felül közvetlenül a költség- vetésből 510 millió forint jut erre a célra.

A népművelési intézmények költségvetése 835 millió forint, s ennek keretében a művelődési otthonok, könyvtárak, múzeumok

ségét bebizonyította az idő.

Népgazdaságunk alapjai erősek és egészségesek, a hibák és fogyatékosságok megszün- tethetők. Bizonyos, hogy a dolgozó tömegek támogatását

javaslatot általánosságban és részleteiben együtt tárgyalja.

Szünet után Molnár Ernő, budapesti, Sümegi János Nógrád megyei, majd Oláh György Szolnok megyei képviselő szólalt fel.

Dr. Ájtai Miklós beszéde

a terv egyik célja koncentrálni a beruházások kivitelezését.

. , , , „ Ezután dr. Ajtai Miklós, az

kiadásairól gondoskodnak. A Országos Tervhivatal elnöke

művészeti intézmények céljaira emelkedett szólásra. Hangsúlyoz- -58 millió forint all rendelkezés- hogy a nemzeti jövedelem 3 , .

1^0. A színhazak §azoasa§i tGV6~ százalékos gitigIgss összhangban * munkának G££y

kenységének javítása érdekében van az ipari termelés 4 százaié- masik- minőségi, gazdasági olda- olyan gazdálkodási rendszer be- kot meghaladó és a mezőgazdasá- la is’ ~ folyte«a — amelyet a vezeteset tervezzük, amely a gj termelés mintegy 2 százalékot terv előirányoz és amelyre külö- színházak önállóságának és ér- kitevő növelésévef Ezután rész- nös 6°nd°t kell fordítani. Sok dekeltségének fokozása mellett a jetesen elemezte a költségvetés tartalékot tártak fel a vizssála- színvonal emelését is elősegíti Az eeves tételeit kiemelte hnm tok, de a beruházási politika előző évinél nagyobb támogatást °T mezTgazdasIgi termeíés ' "

kapnak a sportintezmenyek is. előirányzott emelkedése reáA népgazdasági terv és a költ- lisnak, bizonyos fokig szeségvetés fedezetet biztosít néhány rénynek is tekinthető. ______ ______ _________

k

özvetlen életszínvonal-emelő in- Ha jól dolgozunk, közeoes idő- Lajos Nógrád megyei képviselő ■tézkedés megvalósítására is, így járás esetén is, lehetőség nyílik dr Belák sándor vesznrem a kétgyermekesek családi pótlé- egyes területeken a túlteljesítés- ... . . ’ 'p. me

kának rendezésére és egyes el- re. gy®i képviselő es Placslro Józsefmaradt kategóriák nyugdíjának Ezután fejlődésünk egyik lé- né, Zala megyei képviselő szólt felemelésére. nyeges tényezőjével, a beruházá- hozzá.

Idegenforgalmunk fejlődéséről sok kérdésével foglalkozott, hangszólva a pénzügyminiszter meg- súlyozva, hogy (Folytatás a 3. oldalon)

fontos követelménye az is. hogy szigorítsuk a tervfegyelmet.

Dr. Ajtai Miklós nagv ta^sss! fogadott beszéde után Somoskői