Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-10 / 34. szám
*965. február 10. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Új, figyelmet érdemlő ösztönző módszerek Bátaszéken A kukorica kollektív részes művelése — Bérexés anyagköltség alapján fi bálaszéki munkaerőnek, 400 mázsa, 10 szá- kevesebb lesz az anyagköltség, Pi'iMtilóc) Tíi hon zalék a gépi munkaerőnek. Ezen mint 1,9 forint, annyiszor lesz öt DUZdK3laSZ ISZ~u6ll az alapon egy kataszteri hold fillérei magasabb a minden ki1965-ben kísérletképpen új, fi- kézi elműveléséért 9 mázsa cső- fejt tejért járó prémium. Ezzel gyeimet érdemlő ösztönző mód- vés kukorica jár, a gépi műve- szemben ahányszor kerek tíz szereket alkalmaznak, egy 400 lésért pedig 1 mázsa. Ha a tér- fillérrel magasabb az anyagkölt- holdas kukoricatábla elművelésé- més növekedik, vagy csökken, ség, annyiszor csökken öt fillérnél, valamint az egyik tehénis- ennek arányában nő, vagy csők- rel az 1,9-hez viszonyított, alap- tállóban, a jószággondozásnál. Ez ken a tagok részesedése is. A 400 nak is nevezhető prémium, a két módszer feltehetően érdek- hold kukorica elművelésébe — Ezzel szeretnénk elérni, hogy lődésre tarthat számot a megye mintegy 400 tagot és családtagot az állattenyésztésben dolgozó közös gazdaságaiban és éppen kívánunk bevonni. Egy-egy trak- minden tagnak érdeke legyen a ezért arra kértük Báli Zoltánt, a toros átlag 50 kataszteri hold takarmányok helyes, célszerű fel- Búzakalász Tsz elnökét, hogy ’is- kukorica gépi munkáját végzi el. használása. Tehát: kevesebb ta- mertesse az általuk kidolgozott 150 forintos csöveskukorica-tárral kormánnyal olcsóbban és többet ösztönzők lényegét. Báli elvtárs számolva, a fentiek alapján, 10 termeljünk, úgy, hogy az állat- a következőket mondotta: érás munkaidőt figyelembe véve, tenyésztésben dolgozók jövedel_ A kollektív részesművelés egy napra a kézi munkára 112 me, lényeges többletmunka néll ényege, hogy összekötöttük a ké- forint, a gépi munkára a plusz kül, kizárólag gondos munkával, zi munkát a gépi munkával. De napi karbantartással, 126 forint magasabb legyen. Tekintettel ar- még mielőtt bármit is mondanék, kereset jut. A kézi és a gépi ra, hogy az etetésre kerülő ta- előre szeretném bocsátani; a két munkafeladatok beütemezését, karmány minősége különböző, módszer hasznosságát illetően valamint a munka kezdését min- ezért egy olyan átlagszámot kell konkrét tapasztalatokkal nem denkor a tsz főagronómusa ha- meghatároznunk, amely a takar- rendelkezünk. A végső eredményt tározza meg, az illetékes brigád- mányok átlagértékét is tükrözi, tehát nem tudhatjuk hiszen vezető bevonásával. A részes Ezért tsz-ünkben egy liter kifejt olyan módszerről van szó. ame- művelésben részt vevő tsz-tag az tej anyagköltségét 1,9 forintban lyet először alkalmazunk De egyéb közös munkában is köteles állapítjuk meg. Az anyagköltségtermészetesen azért akarjuk be- részt venni, a növénytermelésiben be beletartoznak az abraktakar- vezetni, egyelőre egy 400 holdas hetenként legalább 4 napot, más mányok, a szálas, a lédús takar- kukoricatáblán és az egyik te- üzemágakban rendszeresen a mányok, az alomszalma és a hénistállóban, mert bízunk benne, szükségleteknek megfelelően. Ez gyógyszer. Mivel a gondozókat Még annyit mondanék, a tagok nem vonatkozik a családtagokra az általuk kifejt tejért készpénz- ralmnwpnvMnpk mind a két — A másik ösztönző forma az ben fizetjük, a tsz lehetővé tes~i, í okonszenvezneK mi a állatgondozók anyagköltség alap- hogy ugyanúgy megkapják terján való bérezése. Megfigyelhet- mészetbeni járandóságukat, mint jük, hogy a jelenlegi jövedelem- a többi tsz-tag, az előző években elosztási forma nem veszi tekin- kapott természetbeni részesedésük tetbe az állati hozamok eredmé- mértékéig. , . nyeinél a takarmányfelhaszná- — A pénzbeli járandóságukból, üzemegység területén a kukorica- jást. Az állatgondozóknak az ál- ugyanúgy, mint a munkaegységhozamok évről évre alacsonyak — lati hozamok növelésében volt bői, havonta előleget kapnak. 12—15 q májusi morzsolt vol- érdekeltsége, ezért nálunk az ál- Azonban tak. Rákényszerültünk tehát a lati termékek nem egy területen, gondolkodásra. A megoldáshoz eiég magas anyagköltséggel ke- _ vezető út ötletét az adta. amit rülnek előállításra. Ezekből az llÓnaabail értékeljük tavaly a Szovjetunióban tapasz- okokból kiindulva termelőszövettaltam. Szóval, szükségessé vált kezelünk az állattenyésztésben és az eredményt a gondozókkal egy olyan termelési módszer be- ciyan jövedelemelosztási formát közöljük. Ez azért fontos, hogy vezetése, amely alkalmas arra, kíván bevezetni, amely az állati a gondozók minden hónapban hogy a, hegyi területeken is nő- hozamok mellett érdekeltté teszi tisztában legyenek az általuk teraz állatgondozókat a felhasznált melt tej egy literre eső anyaganyagok mennyiségében is. A költségével. Hangsúlyozni sze- közgyűlés úgy határozott, hogy egyelőre kísérletképpen, egy tehénistállóban vezessük be módszerrel. — Nézzük az elsőt, a kollektív részes művelést. Nálunk az úgynevezett hegyi NEM LEHETNE EGY KICSIT GYORSABBAN ? az anyagköltséget minden kuvekedjék az egy holdra eső korica terméshozama. — Ilyen előzmények után dolgoztuk ki a kollektív részes művelést is. 1965. január 16-án a közgyűlés olyan határozatot hozott, hogy a már előbb említett területen a kukorica kollektív részes művelését alkalmazzuk. A kollektív részes művelésben részt vehetnek a tagok, a családtagok és a szükséges gépi munkával a az anyagfelhasználás alapján a bérezést. — Ennek az elvét egy példával szeretném érzékeltetni Ha retném, hogy e módszert kísérletképpen egy istállóban kívánjuk bevezetni, mert lehetséges, hogy menet közben, a gyakorlati tapasztalatok alapján itt-ott lényeges, vagy lényegtelen változásokat kell eszközölni. Ha azonban ez a bérezési forma kialakul és megfelel, a gazdaságossága pedig Mindenkiben van több-kevesebb türelmetlenség. Néha türelmetlenek vagyunk a borbélynál, a csemegeüzletben, a mozipénztárnál — néha indokoltan, néha indokolatlanul. Viszont manapság már egyre több azoknak a száma, aldik valamilyen közügyben is türelmetlenkednek, méghozzá joggal. Itt van például az a bizonyos szekszárdi csatorna ügy. Még tavaly nyáron megírtunk, hogy nem tudják üzembe helyezni a hozzávetőlegesen milliós értékű beruházást, a főgyűjtő csatornát, mert annak egy részét elfuserálták. Ezt annak idején a Komlói Állami Építőipari Vállalat építette, a beruházó szerva pedig a VIZIBER voJt. Kiderült, hogy nem jó a szigetelés, betört a csatornába a talajvíz, el- iszapolódott, s különféle sérülések keletkeztek, olyanok, amelyek miatt nem is kerülhetett sor az üzemelésre. A csatornát kitisztították, de kezdődött minden élőiről (eliszapolódás, további rongálódás). s nyilvánvalóvá vált, hogy olyan hibáról van szó, amit nem is lehet csak úgy kijavítani, vagyis rossz, használhatatlan maga a csatorna. A helyzetet súlyosbította, hogy a most épülő Mayer réti városnegyed szennyvízelvezetése erre volt alapozva. Megkezdődtek a viták, tárgyalások, levelezések, az ügy a Központi Döntőbizottság elé került, a csatorna elfuserálásának persze nem akadt gazdája. A megye illetékes szervei képviseletében eljártak az érintett szerveknél, a VIZIBER-nél és a Komlói Építőipari Vállalatnál. Talán mondani sem kell, senki sem érezte magát felelősnek a kárért, hanem az történt, hogy mindenki megmagyarázta bizonyítványát. Mivel mindenképpen gondoskodni kellett a szennyvízelvezetésről, építtettek egy ideiglenes átemelő berendezést, így végeredményben a szóban forgó csatornát megkerülve más úton vezetik el • a szennyvizet — ideiglenesen. ^ j Igaz, ez újabb 300 000 forintba került, de nem lehetett mást tenni. mert hiszen akták, értekezletek nem pótolhatják az elvezető berendezést. Ideiglenes megoldás tehát már van, de még mindig nincs gazdája, felelőse a csatorna elfuserálásának. Legjobb tudomásunk szerint sem bűnvádi, sem egyéb felelősségre vonás nem történt az ügyben, sőt. nincs is folyamatban. Volt már ugyan vizsgálat, felmérés a csatornánál, de a felelősség-megállapítás tekintetében nem jutottak előre. A jelenlegi álláspont szerint a tavasz- szal újabb vizsgálatokat folytatnak le, s annak alapján talán majd sikerült — valamit megállapítani. Az ügy tehát már második éve vajúdik. A közvélemény ilyenkor hajlamos arra gondolni, hogy nem is lesz semmi az egészből, előbb-utóbb elsimul majd a dolog, kiderül, hogy senki sem felelős a milliós kárért. Jogos tehát a türelmetlenkedés és a kérdés: „Nem lehetne egy kicsit gyorsabban?” Boda fi terv teljesítése esetén a 400 hold össztermése 12 ezer métermázsa csöves kukorica lesz. Ennek egyharmad része, a művelésben részt vevő tagoknak és családtagoknak munkabér címén kerül kiadásra, az alábbi megosztás szerint: 90 százalék, 3600 mázsa csöves kukorica jut a kézi wwvwwwMVJwwwwwnwawiw i rttittirttt rar/Mn/v/nrvjwuwu>MvtrjvviVAnM 200 f&MttbiáL i&bb egy liter tej anyagköltsége 1,9 fo- kimutatható, akkor az állattraktorosok. Ez a forma lehetővé rjntj akkor minden kifejt liter tenyésztés területén teljes egészé- j fajtát kapott. Mindez akkor derült teszi, hogy a művelésre kerülő tejért 40 fillért fizetünk. Ahány- ben bevezetjük — mondotta Báli i ki, amikor a hibát jóvátenni nem táblákat ne kelljen apró parcel- szor viszont kerek tíz fillérrel Zoltán elvtárs. I lehetett. A következmény: huzalukra bontani, ami nehezíti a gépek munkáját és főleg a szállításokat, de nehezíti a kukorica- táblák időben történő teljes kitakarítását, valamint a területek jobb kihasználását. — A kollektív művelésben részt vevő tagok a kézi és gépi munkáért az elért terméshozamok alapján kapják jövedelmüket. A közgyűlés határozata szerint 10 katasztrális holdnál kisebb területre nem parcellázunk és lehetőleg 15 katasztrális holdnál nagyobb területre sem parcellázzuk fel a kukorictiáblát. Ebből adódóan egy-egy csapat tagjainak a száma 10—15 fő. A munkát csapatvezető szervezi és irányítja. A csapatokhoz megfelelő számú gépi erőt osztunk, amely meghatározott módon látja el feladatát. — A csapatvezető a szervező, irányító és adminisztratív feladatok elvégzéséért részjárandóságának 10 százalékát kapja a közösből. A hegyi üzemegységben, ahol e módszert az idén alkalmazzuk. 400 holdon termelünk kukoricát és egy holdra 39 mázsás csöveskukorica-termés elérését terveztük Megjegyzés: A cseréhez Nem gyakori, de mivel bosszú- vona, jogi viták és pónzkiesés á ságot és még több kárt okoz, szó- termelési tervből, vá kell tenni, és mintegy emlé- A cseréket illetően idejében keztetőül felhívni a figyelmet szólunk, mert nem árt emlékez- azokra a mulasztásokra, amelyek tetni az illetékes vállalatokat az e téren még tavaly is előfordul- egy évvel ezelőtti mulasztásra, tak. Arról van szó, hogy több kö- Jobban nézzék meg, vagy szak- zös gazdaság alaposan pórul járt, értő híján alaposan nézessék meg mert korai ex port-borsó vetőmag azt a magot, amelyről nem tudják helyet — hangsúlyoznánk — korai pontosan, hogy milyen fajta, borsóvetőmagként későbbi érésű Schönfelder Lajos vb-titkár kedvetlen. — A járás Kúrának ítélte a vándorzászlót. Azt mondták, nem teljesítettünk minden feltételt. A kitüntetés jó dolog. De az, hogy Kurd kapta, a társadalmi munkáért a vándorzászlót, az nem sokat változtat a lényegen, hogy Kocso- lán az elmúlt évben a nyilvántartások szerint 566 ezer forintnál több társadalmi munkát végeztek. Ugyancsak a nyilvántartások szerint 2155 lelket számlál a község, tehát egy-egy lakosra kétszáz forintnál több társadalmi munka jut. Ez viszont ott maradt a községben, ennyivel gyarapította a közvagyont. Miről volt szó? A község vízmű építéséhez fogott a múlt évben. Lefektettek tíz és fél kilométer hálózatot. Mindenki kiásta a ráeső részt, tizenhét méter árkot és be is temette. Mint más községekben, Kocsolán is gond volt a vízzel. De miért ne legyen vízvezeték, mint másutt? Azért fogott össze az egész falu, hogy minden utcában ott legyen. Nagy munka volt. Elkezdték a község vezetői. A tanácselnök, meg a többiek, munkaidejükön túl elvégezték a rájuk eső részt. Utánuk mások is. Sokszor szorította őket a munka a termelőszövetkezetben, ők is csinálták. Hasonlóan, munkaidőn túl, ahogyan, akire éppen rákerült a sor. Ahogyan a Vízmű Vállalat szerelői fektették a csöveket, úgy ásták ki előtte az árkokat. A tanácstagok — Kovács Zoltán. Pintér János, Csathó János, meg a többiek — voltok a mozgatórugók. A vízvezetéképítés lényegében az idén fejeződik be. Ami munka még a lakosságra vár, azt ismét elvégzik, mint tavaly. Ezért nincs semmi Televíziós mütő lesz a szekszárdi kórházban A sebészet női részét már felépítették, rövid időn belül el kell készülnie a férfi szárnynak is. Elkészülte után a korszerű sebészet közel száz ágyas lesz. Újjáépítik a műtőt is, ahol ipari televíziós készüléket helyeznek majd el, így a pécsi tudomány- egyetem szigorló orvoshallgatói egy szomszédos szobából a telekülönleges titka annak, hogy Kocsolán egy-egy személyre kétszáz forintnál több társadalmi munka jut. Megkövetelte az egész község érdeke. Es ezenkívül mással is dicselcedhetnek a kocso.aiak. A múlt évben virágossá tették a főutcát. A termelőszövetkezet kertészetében nevelték a virágpalántát, a tanács kifizette az árát, és vízió képernyőjén nézhetik a mű- ki-ki elültette, gondozta a háza előtt. 2500 szeg- tétet, a sebészek munkáját. fűt, 1500 őszirózsát, és sok száz más virágpalán- tát. Elültettek 350 fenyőcsemetét, végig a főutcán és a többi utcákban is 800 gesztenyét — saját nevelésből, csemetekertből -r-, és most, tavasszal még kiültetnek ötszázat. Valahogy így jött össze a társadalmi munka kétszáz forinton felüli átlaga. Lehet, hogy az idén nem lesz annyi, hiszen vízmüvet egy faluban csak egyszer építenek. De azért az idén is lesz és a számítások szerint nem is kevés. A vízmű befejezésén túl a cél; tornaterem építése. Kocsolán nagyon népszerű sportág a kézilabda. Olyan feltételt akarnak teremte-! közepére, végére m£°;jelenik a Jövő hét közepére várhatjuk a primőr fejes salátát A MÉK zöldség-gyümölcs áruforgalmi főosztályán úgy tájékoztattak bennünket, hogy a jövő hét ni a fiataloknak, hogy kedvenc sportjukat télen! is űzhessék, ne kelljen, mint most, Komlóra járni edzésre. Sok más községtől eltérően itt sok a fiatal. rájuk gondolnak a község vezetői. Nem várnak a felsőbb szervek anyagi segítségére, amit lehet ők, maguk, a község lakói, megteremtenek. És ha kedvetlenek is Kocsola vezetői, hogy nem ők kapták a vándorzászlót, a tény nem szegi kedvüket. Hiszen amit csináltak, az ott van, a községet gyarapítja, az életszínvonalat emeli fokról fokra magasabbra. B. I. piacon az első fejes saláta. A kurdi Uj Élet Termelőszövetkezeti amely eddig primőr retekkel látta el a várost, most újdonsággal a fejes salátával jelentkezik. Egyelőre természetesen csak néhány száz fejet szállítanak majd belőle a vásárcsarnokba, de az első szállítmány után már folyamatos lesz az ellátás ebből a kedvelt zöldségféléből.
