Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-09 / 33. szám
1C6S, február 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3" Befejeződtek a téli tanfolyamok A szekszárdi járásban hét községben, illetve településen szervezték meg a hagyományos kéthetes téli tanfolyamot. A tanfolyamokat politikailag és szakmailag egyaránt jól felkészült előadók vezették. Négy helyen központi, három helyen járási vezetőket kértek fel a tanfolyamok vezetésére. Kiss Antal, a járási tanács mező- gazdasági osztályának vezetője Fácánkerten, Szűcs Imre, a járási pártbizottság munkatársa Lajvé- ren, Benke János, a növényvédő gépállomás igazgatója Júlia- majorban vezette a tanfolyamot. A budapesti patronáló üzemek négy településre biztosítottak előadókat. Lendvai Nándor, Nagy Ferenc, Kincses Ferenc és Dolovics István üzemi munkások, budapesti otthonukat két hétre a tanyai élettel cserélték fel. Estéről estére együtt voltak a tanyai lakosokkal, tanfolyamot vezettek, napközben családlátogatásokat végeztek. A Bátaszékhez tartozó külterületen, Kövesden Kincses Ferenc, a Budapesti Kismotor- és Gépgyár dolgozója vezette a kéthetes téli tanfolyamot. Munkáját támogatta a település lakossága. A hallgatóság megszervezésében segítettek a kövesdi tanácstagok, a pedagógusok, a KISZ-fiatalok. A szervezés erdménnyel járt. A nem nagy településen egy-egy előadáson negyven-negyvenöten vettek részt. A tanfolyamvezetők a párt szervezeti életének fellendítésében is segítséget adtak. Dolovics István, a fadd-dombori tsz-ben tartott kéthetes tanfolyamot. Dolovics elvtársat régi ismerősként fogadták a dombori tsz- tagok. Az elmúlt évben is ő vezette, két héten keresztül, a téli tanfolyamot. A tanfolyamvezető részt vett a pártvezetőségi ülésen, a taggyűlésen és részt vett a KISZ-fiatalok rendezvényein is. Javaslataival, tanácsaival politikai és gyakorlati segítséget adott az újonnan megválasztott vezetőségi tagok munkájához. A tanfolyamvezetők az előadásokat rendszerint aktuális filmvetítéssel kötötték össze, s ahol erre lehetőség adódott, együtt nézték meg a tv falusi előadás- sorozatát. A szekszárdi járásban befejeződtek a kéthetes téli tanfolyamok. Hasznosságukat a kültelkiek nagyra értékelik. A hallgatóság az előadásokon választ kapott jónéhány eddig tisztázatlan kérdésre. Az előadók ismertették a párt- és kormányhatározatokat, s mindenütt nagy figyelMég egyszer met szenteltek annak, hogy a Központi Bizottság 1964. évi, december 10-i határozatát alaposan megbeszéljék. Az előadások utáni vitában és a családlátogatások alkalmával a kültelkiek őszintén beszéltek a Központi Bizottság határozatáról, a takarékosságról, a gazdaságosabb termelésről, a tanulásról és a szakmai továbbképzés szükségességéről. E kérdések megtárgyalásánál beszéltek az egyéni érdekről, de nem elvonatkoztatva és öncélúan, hanem minden esetben összekapcsolták a közösségi és a népgazdasági érdekkel. P. M. Anatőriilmesek ta'álkozója lesz Szekszárdim öt megye: Bács-Kiskun, Baranya, Fejér Somogy és Tolna megyék valamint Pécs megyei jogú város amatőrfilmeseinek tapasztalatcseréjét rendezik meg Szekszár- don április 10-én és 11-én. A találkozón három—három filmet mutatnak be mindegyik megyéből. A Tolna megyeiek közül a szekszárdi ifjúsági filmstúdió és a dombóvári amatőrfilmezők készülnek a megyék közötti bemutatókra. A Paksi Konzervgyár TMK-szerelői a „nagyszezonra” készítik elő a gyár gépsorait. Felvételünkön Kirkeszner Sándor és Dancs Gábor géplakatosok az egyik főzőhenger javítását végzik. a naki leltározásról Február 2-án olvastam a Népújság vezércikkében a naki Dózsa Termelőszövetkezetben előforduló szabálytalanságokról, külö- nősen a leltározásokat illetően. A járási tanács mezőgazdasági osztálya felülvizsgálta a naki Dózsa Tsz-ben lévő problémát, és megállapította, hogy a községi tanács vb-elnöke által bejelentett szabálytalanság tény. Újból elrendelte a gazdasági felszerelések leltárát. A leltározást Ricsovics József, a községi vb-elnök, Kovács István, tsz-konyvelő és Balogh Gyula, fogatos brigádvezető végezték. A munkálatot két esetben kellett megindítani. Mivel a naki tsz-vezetésnek minden intézkedése későn történik, így ebben az esetben is csak este szólták a fo- gatosoknak és azok a felszereléseket nem tudták bemutatni. A tényleges leltározást csak január 3-án tudtuk megejteni. Igen tanulságos volt, mert az emberek látták, hogy ez a munka nem tréfa, a vagyonukról volt szó. Még olyan dolgok is előkerültek, amit már két, három éve kiselejteztek, I és most is használható, jó állapotban van. A leltározás felderítette, hogy a fogatosok erre-arra tartogatják felszereléseiket, mert nem | felelős személy szerint érte semelyik. A szövetkezetnek nem is volt olyan helye, ahová a gazdasági felszereléseket bezárhatták volna, így mindenki prédája volt. A nyilvántartás és a leltári adatok között eltérés mutatkozott; IS darab szánkóval és 7 lókapával több lett, mint az előző évi nyilvántartásban az szerepelt. Most úgy egyeztünk meg a tagokkal. hogy felszereléseiket vigyék a lakásukra és azokért személyesen feleljenek. A következő leltározást a lakásukon tartjuk. Ha azonban összehasonlítanánk a felszerelések vásárlásának nyilvántartását a meglévő eszközök kimutatásáml és egyesek szerszám eladását is megvizsgálnánk, még igen sok hiányra bukkannánk. Véleményem szerint ez sem volna helytelen. RICSOVICS JÓZSEF vb-elnök A „pirinénik” is megnehezítik a bejárók nem irigylésre méltó sorsát és ezen feltétlenül változtatni kellene. Nem elég az utazással járó egyéb kellemetlenség? Ezenkívül úgyis számos hasznos iskolai foglalkozásról lemaradnak. Csak azért, mert bejárók. A három kislány mindegyike szereti a zenét és nemcsak a tánc-, hanem a komoly zenével is szeretnének megismerkedni. Sajnos, ennek a lehetőségnek is búcsút kellett mondaniuk. Nem vehettek hangversenybérletet, mert ha délután bent maradnak, másnapra nem tudnak felkészülni. Aztán a filmklub előadásairól is távolmaradnak. A havonkénti filmelőadásokról, melyeket szívesen néznek végig a tanulók, mert segíti a tanulást, és kulturált szórakozást biztosít, lemaradtak. Igen, ők „bejárók” és ez az évtizedek óta ránkmaradt rosszízű szó mögött ilyen nehézségek is rejtőznek. Pedig de szerettek volna ők is ott ülni a többi tanulóval együtt a mozivászon előtt és elfelejtkezve mindenről, nézni a tanulságos filmeket! — Ez még talán nem is olyan nagy baj, mert otthon, nálunk is. működik mozi — legyint bosszúsan Ilonka. — A legnagyobb gond, hogy vasárnaponként nem tudok bejönni a fizikai és matematikai érettségi előkészítőre. Ilyenkor nincs busz és így elmaradok a többiektől. A fizikajegyem már két egész osztályzattal csökkent a tavalyihoz képest. — így vagyok én is — szól közbe Gacsály Rozika. — Mi hétközben vesszük át az érettségi tételeket, de egyiken sem tudok bentmaradni, mert nem tudnék felkészülni a másnapi órákra. Hogy milyen sokat jelent egy előkészítő a különböző tárgyakból, csak az tudja, aki részt vett már érettségi előtti felkészülésben. És ettől kell megválniuk a bejáróknak. Saját maguknak kell előkészíteni mindent a nagy vizsgára, amellyel bebizonyítják, mennyire érettek az életre. A bizonyítás sokkal több energiát követel ezektől a tanulóktól, mint a többiektől. Ha ők kikerülnek az életbe, valószínű nem egykönnyen ijednek meg a nehézségektől! Fertői Miklós Címzett a Pécs — Szekszárdi TÜZÉP Vállalat Választ várunk több miért-re A dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezet gazdái sehogyan nem értették meg, hogy a nemrég épült górét miért lehetetlen hónapok óta lecserepeztet- ni. A kukoricagóré állt, tető nélkül. Hétköznapi ésszel nehéz is felfogni, hogy mit talál ki a túl bonyolultság, vagy a bürokrácia. Ebben az esetben az ugyanis a helyzet, hogy a termelőszövetkezet tetőfedő anyagot nem vásárolhat. Nem áll semmiképpen módjában. A magánszemély megteheti, annak módjában áll. Miután a górét mégis ideje volt befedni, a termelőszövetkezet vezetői megkértek három embert, hogy magánszemélyként vásároljanak tetőfedő anyagot. A bárom ember először tűnődött, hogy nem lesz ebből baj? Azután a szükséges tetőfedő anyagot a három ember megvásárolta. Nem a tsz részére, mert ezt nem volt szabad elárulniuk. Ezt titokban kell tartani. Azt mondták, a saját részükre vásárolják, kifizették az anyagok árát és ezzel el volt intézve a dolog. Ezek után a Szabadság Termelőszövetkezet szintén kifizette a tető árát a három embernek és így végül a górét befedhették. Ilyen körülményes út- ja-módja van a tsz-ek számára szükséges anyagok egy része beszerzésének. Vajon miért? Miért kell valósággal rászoktatni a közös gazdaságok vezetőit arra, hogy fifikával éljenek. Dunakömlőd nem valami egyedi eset. Tavaly az egyik közös gazdaság saját erőből gépszínt óhajtott építeni. Ám az elnök már előre tudta, hogy ennek mi az útja-módja. Listát készített, több tsz-tag nevét tüntette fel vásárlóként és ezzel a listával, valamint készpénzzel elment a TÜZÉP-re, ahol a gépszín felépítéséhez szükséges anyagot minden további nélkül, megkapták. Ellenben nem kaptak volna anyagot, hogy úgy mennek a TÜZÉP-hez, szintén készpénzzel, hogy a tsz részére óhajtanak vásárolni. Miért van ez így és meddig lesz ez így? Valaki talán a TÜZÉP Vállalatnál tud majd rá magyarázatot adni. Egy másik dolog. Tavaly a tolnai, a mözsi, valamint a bogyiszlói közös gazdaságok 600 négyzetméter hullámpalára kaptak kiutalásit az AGROKER-től, az úgynevezett kötbéres keretből. De más a négyzetméter a kereskedelemben és megint más a gyakorlatban. A kereskedelem ugyanis a hullámpala négyzet- méterét kisimítva számolja. Ebből azután előáll az a furcsa helyzet, hogy a tsz úgy véli, a gépszín, vagy a gyümölcstároló befedéséhez mondjuk 200 négyzetméter hullámpalára lenne szükség, — a tető területét figyelembe véve. Vásárláskor derült ki viszont, hogy a kereskedelemben a 600 esetleg csak 450 négyzetméter. Hasonló a helyzet a sima palával. Itt a kereskedelem az úgynevezett takarást nem veszi figyelembe. Ebből viszont az következik, hogy a termelő- szövetkezeteknek egy négyzetméternyi alapterületre 11 pala kell,- a kereskedelem viszont egy négyzetméternyire csak 7,5 palát számol. Nem lehetne a gyakorlatnak megfelelően mindezt célszerűen leegyszerűsíteni és a tényleges szükségleteket figyelembe venni? E kérdésekre a Pécs—Szekszárdi TÜZÉP Vállalat vezetőitől kérünk választ. Jelenleg a közös gazdaságokban a szállítókapacitás nincs kihasználva. Az idei építkezésekhez szükséges anyagokat volna módjuk most a helyszínre szállítani. De nincs lehetőségük, mert különféle, gyakran egészen áttekinthetetlen rendelkezések és intézkedések akadályozzák az ilyen munka lebonyolítását. A vetőmagfelügyelőség hasznos kezdeményezése Tavaly ősszel a vetőmagfelügyelőség felajánlotta, hogy szakembereivel ingyen és bérmentve elvégzi a tsz-ek számára a vetőmagvak használati értékének megállapítását. E kezdeményezést a közös gazdrságok vezetői örömmel fogadták. Számtalan tsz-ben a használati érték megállapítása tette lehetővé, hogy a csíraképességet és a tisztaságot 'figyelembe véve, jól ál-1 lapítsa meg a főagronómus, a holdanként szükséges vetőmag- mennyiséget. A felügyelőség most újból felajánlotta a termelőszövetkezeteknek a közreműködését. Amennyiben a tsz mintát küld, a felügyelőség a tsz-ék számára a saját termesztésű tavaszi vetőmagvak használati értékét is megállapítja. A minták megküldésének végső határideje február 20. Megyei mezőgaztlasági könyvhónapmegnyitó Palánkon Hétfőn délelőtt megnyitották a Tolna megyei mezőgazdasági könyvhónapot a Szekszárd-pa- lánki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban. Az ünnepélyes megnyitón dr. Sipos Gábor egyetemi tanár, a Magyar Agrártudományi Egyesület titkára tartott szakelőadást. A könyvhónapban mezőgazda- sági szakkönywásárokat tartanak a falvakban és a termelőszövetkezeti zárszámadásokon. Mintegy negyven községben „becsületkosárból” is kiválaszthatják a vevők az őket érdeklő szakkönyveket. Ennek elősegítésére megyeszerte ismertetik a legújabb mezőgazdasági szakirodalmat, valamint az új kiadásban megjelent könyveket, s új mezőgazdasági szakfilmeket is vetítenek. A megyei művelődési autó műsorára tűzte mezőgazdasági témájú szellemi vetélkedők rendezését.
