Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-09 / 33. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1965. február 9. Hévíz-ország Nagyon tudományosan hangzik a geotermikus gradiens kifejezés, pedig egyszerű fogalmat takar. Köztudomású, hogy ha a Föld középpontja felé haladunk, — mondjuk egy függőleges aknában ereszkedünk alá, — a hőmérséklet egyre emelkedik. A földkéregnek abban a néhány kilométeres héjában, amelybe eddig sikerült behatolnunk, az emelkedés minden 33 méter után 1 Celsius foknyi, — azaz 100 méterenként három fok. Ez a geotermikus gradiens, a talaj hőmérsékleti fokozódás, pontosabban, ez a földi átlag. Hazánk nem hegyi vidékein azonban már átlagosan 20—22 méternyi „merülés” után emelkedik egy fokot a hőmérséklet. A magyahozó, az olajbányászok szempontjából „meddő” furatokat berobbantották, — újabban már csak lezárják, hogy később esetleg, hévízkútként hasznosíthatók legyenek. Sajnos, az ilyen kutak legtöbbje lakott településektől távol található. így fordulhat elő, hogy a településtől néhány kilométerre lezárt hévízkút van, a község vezetői viszont ottani kút fúrásáért ostromolják az illetékeseket. Mi hát a megoldás? Elsősorban a meglévő kutak vízének hasznosítása, — mert nem egy helyütt csak a libák örülnek a kellemes, langyos csurgalékvíznek, ami hasznosítatlanul folydogál a hé- vízkútból. A következő lépés héA téli szezonban is sok gyógyulni kívánó keresi fel a húsz holdnyi területen fekvő 38 C fokos hőmérsékletű hévízi tavat és az ottani létesítményeket. Képünkön: a hévízi bányászgyógyház fedett gyógymedencéje. rázat a viszonylag vékonyabb szilárd kéregben rejlik. Nos, ez a kedvező geotermikus gradiens magyarázza, hogy Magyarország területén aránylag sok a hőforrás. A mélyből felfakadó, vagy fúrással felszínre hozott meleg, vagy éppen forró víz nagyon értékes. Hőjét számos célra lehet hasznosítani, amellett az alsóbb rétegekből feltörő víz rendszerint értékes gyógyászati anyagokat is tartalmaz. Nem kimeríthetetlen kincs Nem új a szakemberek közti vita: mi értékesebb — a hévizek hője, vagy gyógyanyag-tartalma? A régi vita mostanában, a hévizek fokozott feltárásával ismét felújult. Sokan azt vallják, minden eszközzel meg kell gyorsítani a hévizek feltárását, mert a sík vidékeink alatti rétegekben kimeríthetetlen hévízkincs rejlik. Az óvatosabbak viszont úgy vélik, csak kellő gondossággal és mértéktartással fogyasszuk hévizeinket, mert máris sok jel int: a ritka kincs távolról sem kimeríthetetlen. Közismert, hogy a világhírű budapesti hő- és gyógyforrások hozama, hőmérséklete és gyógy- anyag tartalma — a víznek fúrásokkal felhozatala és nagy tömegben fűtésre használata következtében — jelentősen csökkent. Egyes források — például a római-fürdői — egészen elapadt. Legutóbb a miskolc-tápolcai barlangfürdő forrásai apadtak el, mert egy néhány kilométerrel ar- rébbi mélyfúrás „eltalálta” a mélybeli víztartó réteget. Az új kút eldugaszolása után a barlangba visszatért a víz. A hévizeknek fűtésre használata különben sem gazdaságos, mert gazdag ásványi anyag tartalmuk miatt a csővezetékek rohamosan elvízkövesednek. Sokkal jobban értékesíthetők gyógyvizekként vagy a források közelében épített fürdők vízellátására. A Hajdúszoboszlói példc Nagyon sok hévizet tárnak f a geológiai kutatófúrások, — különösen az olaj vidékeken. Eddig a „csak” gyógyvizet, hévizet felvízkincsünk tudományos feltárása. Ez már folyik is az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság vezetésével. Ha elkészül a feltárás, megelőzhetőek a budapestihez és miskolcihoz hasonló hibák. A hévízkincs hasznosításának eddigi legjobb példája látható Hajdúszoboszlón. Az ottani három kút vize először a gázleválasztóba jut. Az ott belőle kivont gázzal a helyszínen fűtenek, világítanak, motorokat hajtanak, illetve a gázt palackokban szállítják máshova. A még mindig 75 fokos vizel fürdő-, szálló-, és iroda-épületeket, valamint melegházakat fűtenek. A még ezután is 50—55 fokos víz egy részét gyógyvízként palackozzák, a többit a gyógyfürdő medencéibe vezetik, illetve a fürdő- és szállóépület melegvíz-hálózatába juttatják. A tiszakécskei anomália A nemrégiben megindult feltáró munka egyik jelentős erdmé- nye a tiszakécskei anomália, — rendellenesség — felfedezése. Ott még kedvezőbb a geotermikus gradiens, csupán fele a földi átlagnak. Hasonló jelenséget eddig 1. A GYILKOS INZULIN 1957. május 4-ére virradó éjjel Fred Naylor bratfordi rendőr- őrmester felettesei utasítására a Thornbury Crescent 15. számú házba ment egy gyanús haláleset kivizsgálására. Az őrmester nem sietett különösebben, azt hitte, hogy egészen szokványos esetről van szó, pedig voltaképpen egy olyan bűneset történt az említett házban, ami még ma is példátlanul áll a bűnözés történelmében. Röviddel éjfél előtt egy orvos felhívta a bradfordi rendőrség bűnügyi osztályát és közölte, hogy fél órával éjfél előtt, bizonyos Skinner nevű ember sürgősen a házba hívta, mert egyik lakója, Mrs. Elizabeth Barlow a fürdőszobában hirtelen rosszul lett. Az orvos rögtön odament, de már csak azt állapíthatta meg, hogy Mrs. Elizabeth Barlow meghalt. Bizonyos gyanús körülmények arra késztették, hogy a halálesetről értesítse a rendőrséget. Fred Naylor rendőrőrmester, egy negyven év körüli férfit talált a lakásban. Elmondta, hogy Ken- neth Barlow a neve, a szomszédos Hodderefieldben, a Szent Lukács kórházban ápoló. Az ő felesége volt a gyanús halott. A rendőrőrmester az orvost is a lakásban találta. Barlow szótlanul hallgatta végig az orvos magyarázatát a halott helyzetéről. — Elizabeth Barlow a kád előtt feküdt, oldalvást, fejét karjára helyezve, mintha aludna — magyarázta az orvos. — A kádban nem volt víz. A jelek szerint Elizabeth Barlow fürdés közben hányt, valószínűleg elvesztette eszméletét, a feje a víz alá került és ennek következtében megfulladt. Az őrmester megvizsgálta a holttestet, külső sérülésnek semmi nyomát sem találta, de rögtön megállapította, hogy a halott szemének pupillái szokatlanul ki vannak tágulva. MIT MONDOTT A FÉRJ? Kenneth Barlow az izgalom legkisebb jele nélkül így adta elő a történteket. — Május 3-án szabadnapos voltam. Feleségem délután öt órakor teázott, majd lefeküdt, de megkért, hogy fél nyolc órakor keltsem fel, mert végig akar nézni egy televíziós adást. Még a televízió műsora közben újra lefeküdt, mert nem jól érezte magát. — Hogyan került a fürdőszobába? — Feleségem az ágyban hányni kezdett. Kicseréltem az ágyneműt és én is lefeküdtem. Röviddel később feleségem lázról panaszkodott, és azt mondta, hogy fürdőt vesz. — Mi történt azután? — érdeklődött az őrmester. — Nem tudom, mert elaludtam. Tizenegy óra tájban ébredtem fel, akkor láttam, hogy feleségem ágya még mindig üres. A fürdőszobából világosság látszott. Odamentem és feleségemet megfulladva találtam a kádban. — Értesített valakit erről? Hívott-e segítséget? — Először is megpróbáltam kiemelni Elizabethet a vízből, de túl nehéz volt. Ezért leengedtem a vizet, majd kiemeltem a kádból. és megpróbáltam mesterséges lélegzéssel életre téríteni, de ez nem járt eredménnyel. KÉT GYANŰT KELTŐ ELLENTMONDÁS Naylor körülnézett a lakásban. A hálószobában feltűnt neki, hogy Barlow pizsamája teljesen száraz. Rögtön felötlött benne a kérdés, hogyan maradhatott a pizsama szárazon, ha Barlow az ágyból rögtön a fürdőszobába ment, és megpróbálta halott feleségét kiemelni a vízből. Az őrmester telefonon azonnal értesítette észleleteiről a főnökét, és közölte vele, legjobb lesz, ha a nyomozásba bevonják a Scotland Yard gyilkossági osztályát. A Scotland Yard gyilkossági osztályán azon az éjszakán Coffey detektívfelügyelő tartott ügyeletet. Türelmesen meghallgatta a bradfardá rendőrfőnök jelentését, és utána egy pillanatig sem habozott. Telefonon felköltötte Dr. Dávid Price rendőrségi patológust és orvosszakértőt, s hajnali fél négy órakor megérkeztek Bradfordba. A rendőrorvosnak rögtön feltűnt, hogy Elizabeth Barlow karhajlatában vizcsöppek vannak. Ez ellentmondott Barlomnak azzal az állításával, hogy mesterséges lélegzéssel megpróbálta életre téríteni feleségét. Coffey detektívfelügyelő közben két injekciós fecskendőt fedezett fjei a konyha egyik sarkában. Az egyik fecskendő nedves volt. Kenneth Barlow egyáltalán nem jött zavarba, amikor magyarázatot kértek tőle a fecskendőkről. — Mint tudják, kórházi ápoló vagyak, a két fecskendő felszerelésemhez tartozik. Az este egy gennyes kelés miatt penicillin injekciót adtam magamnak. A leghatározottabban tagadta, hogy feleségének injekciót adott volna. Dr. Price utasítására a holttestet a boncterembe szállították, mert csak a boncolás adhatott választ arra, hogy mi okozta Elizabeth Barlow halálát. Az orvos már korán reggel elvégezte a boncolást. Nem tudta csak vulkánikus vidékeken tapasztaltak. Miután Tiszakécskén Téli gyógyfürdőzés szabad ég alatt a hévízi tóban. 4&I&1 fold — ö»r§és Áepád felvételei J 100 méterenként hat fokkal emelkedik a hőmérséklet, a használatos fúróberendezésekkel elérhető mélységben már nem forró víz, hanem gőz található. Most azt vizsgálják: ha a Föld hőjével termelt gőzt felszínre vezetik, nyílik-e gazdaságos mód egy geotermikus erőmű létesítésére. Még egy érdekesség: hazánkban a 20—22 fokos hőmérsékleti gradienst nem a hévízkutatók, hanem a bányászok fedezték fel. A pécsi bányavidéken — ahol jóminőségű szenet bányásznak, de a terület sűjtólégveszélyes — az átlagosnál erősebb hőmérsékletnövekedés akadályozta a bánya- művelést. A jelenség vizsgálata' során fedezték fel, hogy nemcsak ott, de a Dunántúlon és az Alföldön is fennáll ez az értékes, — az országot hévízországgá tevő rendellenesség. Sz. J. megállapítani, hogy mi okozhatta Elizabeth Barlow rosszullétét. Szíve éppoly egészséges volt. mint minden más szerve. Egyébként Elizabeth Barlow nyolc hét óta várandós állapotban volt. A boncolás után még aznap délelőtt a rendőrség vegyészei és toxikológusai, méregszakértői álltak munkába. A lagtüzetesebben megvizsgálták a halott szerveit és testszöveteit méreg vagy gyógyszer után kutatva. Napokig tartó alapos munkával megvizsgálták a halott emésztőszerveit, vizeletét, vérét, máját, lépét, tüdejét és agyát. A megszokott módszerekkel több mint száz gyógyszer és méreg után kutattak. A legkorszerűbb biokémiai vizsgálati eljárásokat alkalmazták, az eredmény mégis negatív volt. Sem mérget, sem mást nem találtak a szervekben, ami megmagyarázhatta volna Elizabeth Barlow hirtelen rosszullétét és eszméletvesztését. NÉGY APRÓ SZŰRT SEB Kenneth Barlow injekciós fecskendőit is megvizsgálták és az egyikben penicillin nyomokat találtak. Ez igazolta Barlow állítását, hogy penicillin injekciót adott magának. — Nem történt-e mégis megmagyarázhatatlan baleset? Nem gyanakodtunk-e túl elhamarkodottan bűntényre? — kérdezte Coffey detektívfel ugyelő az orvost. — Egyelőre még várjunk a végleges válasszal — mondta Dr. Price. Másnap, május 8-án egy erős fényű lámpát vett magához, és nagyítóüveggel centiméterről centiméterre még egyszer megvizsgálta a halott egész bőrének felületét. Kétórai munka után a bal combban két parányi sérülést, két apró szúrt sebet fedezett fel. egészen közel egymáshoz. Röviddel később két ugyanolyan alig egy pont nagyságú sebecskét talált a jobb combon is. Dr. Price a legnagyobb gonddal kimetszette a bőrt a sebek helyén, az alattuk levő zsír- és izomszövetekkel együtt. Nagyító alá helyezte a metszetet, és rögtön olyan gyulladásos változásokat állapított meg, amilyenek az injekciók helyén általában keletkeznek. Ezenkívül azit is pontosan megállapította, hogy a bal combon talált két szúrást még jóval a halál beállta előtt ejtették Elizabeth Barlowon. Vagyis Barlow mégsem mondott igazat, mert kétségtelenül valamilyen anyagot fecskendezett be feleségébe. Dr. Price rögtön bevonta a tanácskozásba a vegyészeket és a toxikológusokat, de ezek a szakemberek csak az ismételhették, amit már korábban mondtak, nevezetesen azt. hogy minden analízis negatív eredménnyel végződött. Kijelentették, hogy elemzéseik alapján semmiképpen sem tudják megmondani, hogy Barlow vagy bárki más milyen anyagot fecskendezett Barlowné combjába. Coffey detektívfelügyelő rögtön értesítette a vizsgálat eredményéről a bradfordi rendőrfőnököt. Teljesen egyetértettek abban, hogy mindaddig, amíg Barlow-ra nem lehet rábizonyítani, hogy valamilyen gyilkos szert fecskendezett be feleségének, nem szabad közölni vele, hogy feleségének meggyilkolásával gyanúsítják. A két tapasztalt nyomozó elhatározta, hogy szigorúan megfigyelik Barlowot, hogy megállapítsák, milyen gyógyszerekkel dolgozik a kórházban, és esetleg milyen gyógyszerek, vagy mérgek tűntek el a kórházból. (Folytatjuk)
