Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

TOLNA MEGY Fin VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK < NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA'ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hajsza a nehézvízért 4. o. Tavaszvárás Hogy észen Képes riport 5. o. Kulturális melléklet 6—7. o. Tudomány—Technika XV. évfolyam, 32. szám. ÄRA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1965. február 7. ^ Tudom 9. o. 1 J ifjú mesterek Talán még nem volt mozgalom, amely olyan kedvelt és sikeres a fiatal szakmunkások körében, mint a mostani, amelynek vizs­gái ma kezdődnek. Pedig a Szak­ma ifjú mestere mozgalom nem nagy propagandával indult. Sze­rényen, az ifjúsági szövetségen belül beszéltek róla az új, az el­mélyültebb tudás szomjazói. ök voltak, elsősorban a szövetkezeti iparon belül, elindítói annak, amit a felnőttek fórumán vala­hogy úgy fogalmaztak meg, még évekkel ezelőtt: legyen mindenki szakmájának kitűnő mestere. Amíg azonban a felnőttek e cél érdekében csak kisebb frontokon értek el sikereket, az ifjúsági szö­vetség fiatal szakemberei teljes frontszélességben, eredményesen haladnak előre... A cél első stá­diuma ma van. Ma a megyeszékhelyen a férfi- és női fodrászat legkitűnőbb fiatal művelői, Dombóvárról, Bonyhád- ról és a megye más községeiből, szakmai tudásból vizsgáznak, még egyszer, de most már önként, a szakmunkás-oklevél megszerzése után. Az önként vállalt többletmunka, mert rengeteg fáradsággal jár, amíg valaki sok-sok szakkönyv el­olvasása után a vizsgabizottság elé állhat —, ma, és majd a kö­vetkező napokban érik meg. Arany-, ezüst- és bronzjelvény formájában. Ez a mozgalom er­kölcsi oldala, a szép oklevél, a szép jelvény. De van ennek a mozgalomnak egy másik oldala is, •amelyről eddig kevés szó esett. A szakma ifjú mesterjelöltjei semmi­féle kedvezményben nem része­sülnek, ugyanúgy dolgoztak, mint azok, akik nem jelentkeztek a mozgalomba. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség mintegy ezer tagja Tolna me­gyében ezekben a napokban egy­úttal abból is vizsgázik, hogy a szövetség feladatainak megvalósí­tását teljes szívvel, erővel, tudás­sal akarja. S ez az akarat gyümöl­csözik abban, .hogy a Dombóvári Vegyesipari Ktsz javítószolgálata kitűnő munkát végez, a jövő va­sárnap vizsgáznak a szolgálat dolgozói a Szakma ifjú mestere mozgalomban; Szekszárdon pedig a szabók kitűnő öltönyeikkel, a lakosság elégedett véleményével bizonyítják a szakma mestere je- löltségi idő sem telt hiába, nem álltak meg a fiatalok az ipari ta­nuló évek alatt szerzett tudásnál. Olyanok vannak közöttük, mint például a bátaszéki Péter Sebes­tyén, aki most nemcsak a mes­tervizsgára készült, hanem egyút­tal az építőipari technikum máso­dik évfolyamának félévi vizsgáira is. A tanulás, az új keresése jel­lemzi a fiatal szakmunkásokat. Nyelveket tanulnak, mint pél­dául Tolnán, hogy a legújabb ku­tatások eredményeit — az elekro- technikában az idegen nyelven publikáltat is —, eredetiben ol­vashassák. És ezt. a munkában hasznosítani akarják. Néhányan elparentálták már e nemes moz­galmat, azokat most mind oda kellene ültetni a vizsgabizottság­ba. győződjenek meg! Az ifjú szakemberek kitűnő művelői mes­terségüknek. .. És még egy dolgot hadd írjak ide, e mozgalom mé­retéről. több mint félszáz szak­mában kezdik a vizsgát Tolna megye ifjú mesterjelöltjei.-Fi­Zárszámadás Tolnán Komócsin Zoltán a Politikai Bizottság tagja és Soczó József a Tolna megyei Pártbizottság első titkára a tolnai Aranykalász Tsz * zárszámadó közgyűlésén Tegnap délelőtt tartották a me­gye egyik legjobb közös gazdasá­gában, a tolnai Aranykalász Tsz- ben a zárszámadó közgyűlést. A rövid, ötéves múltra visszatekin­tő mezőgazdasági üzem gazdái délelőtt fél tízkor már zsúfolásig megtöltötték a textiles művelő­dési otthon nagytermét. A zár­számadó közgyűlésen megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, So­czó »József a megyei pártbizott­ság első titkára, Homok István a járási pártbizottság első titká­ra. A hivatalos évzáró Pfundtner Sándor tsz-elnök beszámolójá­val délelőtt tíz órakor kezdődött. A közös gazdaság elnöke a vezetőség nevében a tsz örven­detes fejlődéséről számolt be a gazdáknak. Néhány tény és adat e gaz­daság működéséből különös­képpen ' figyelmet érdemel, mert ország-világ előtt bizo­nyítja a szocialista mezőgaz­dasági üzemekben rejlő lehe­tőségek korlátlan voltát. 1155 holdon termesztettek tavaly kenyérgabonát. Ezen a területen a termésátlagok a következőkép­pen alakultak: a Bezosztája 1-es a tervezett 15 méterrcázsával szemben 16 méíermázsás átlagot adott, a Fertődi 293-as termés­átlaga a tervezett 11 mázsával szemben 12 méterraázsa volt. Ku­koricából 617 holdon 19.4 méter­mázsa átlagtermést értek el má­jusi morzsoltban számítva. Túl­teljesítették termelési tervüket dohányból, cukorrépából, burgo­nyából és kiemelkedő eredmé­nyeket értek el a takarmány, va­lamint a pillangós növények ter­mesztésében. A tervezettnél jóval többet termeltek fűszerpapriká- .ból, .zöldborsóból, . zöldbabból, ká­posztából. - ’ Szántóföldi kertészetük 1 500 090 forint helyett 2 400 000 forint összegű értéket termett. Mindez, elsősorban a taS°k jó. munkáját dicséri. Ovümölerter-. mélés terén 1964-ben 1 390 000 fo riní bevételre szár.'L.otte’r ezzel. szemben a fényídges hbjáfti 2 200 000 forint. Joggal állapítot­ta meg a tsz-elnök, hogy a gyü­mölcsösre fordított költség, mint például a 60 vagon szervas trágya, avagy a tizenkétszeri permetezés nem veszett kárba. De a dicsé­rendő munka sem. Ebben a közös gazdaságban az állattenyésztés mutatószámai lé­nyegesen jobbak az előző éve­kénél. A tej termelési tervet 107 százalékra, a sertéstenyésztést ter­vet 108 százalékfa teljesítették.. Sokat mond az is, hogy milyen értékű árut adtak tavaly a nép­gazdaságnak. Ennek az összege 14 570 000 forint. Mindennek te­hát a termelés, a tervtűi teljesítés nz alapja, és ezt a szilárd veze-. tés, a kitartó munka teremtette meg. A közös gazdaság elnöke, részletesen elemezte a tsz vagyoni helyzetét. Elmondotta az összes közös vagyon 37 928 ezer forint. A gazdák tehát sokszoros milliomosok az •Vranykalász Tsz-ben. A tsz ötéves fennállása alatt fizc­Koszigin Hanoiba érkezett Peking (TASZSZ, Uj JCína) Pe- ; vezetők búcsúztatták. _ ! —--T_ 1 T_T n m él . , . A 1 /\ilr A ln 11 d n*’ 1 o o.. < i 1 i'.<­kingbői Hanoiba indult az Alek- | szej. Koszigin miniszterelnök ve­zette szovjet küldöttség. A delegációt a pekingi repülő- j I téren Csőm En-laj miniszterelnök,i ben jelentette, hogy a Koszigin ' Csen Ji miniszterelnök-helyettes , vezette szovjet küldöttség megér és külügyminiszter, és más kínai kezed Hanoiba. A küldöttség — úton Hanoi fe­lé — egy napot töltött a Kínai Népköztársaság fövi ripában. A TASZSZ szombaton ayorshír­A TASZSZ nyilatkozata az indokínai helyzetről Moszkva (TASZSZ) A TASZSZ i szombaton nyilatkozatot adott ki az indokínai helyzetről. Nyilat­kozatában megállapítja: Az indokínai félsziget országai­ból érkező jelentések arról tanús­kodnak, hogy az Egyesült Álla­mok militarista körei az agresszív cselekmények kiterjesztésének ve­szélyes útjára léptek ebben a tér­ségben. Az Egyesült Államok légierői, amelyek Laosz, Dél-Vietnam és Thaiföld repülőtereit, valamint a hetedik amerikai flotta repülő- gépanyahajóit használják fel tá­maszpontul, bombázzák Laosznak a Patet Lao egységek ellenőrzése alatt álló területeit. Az utóbbi időben az amerikai légierő támadásai mind kegyetle­nebbé. egyre barbárabbá válnak, így például január 13-án 24 F— 100 és F—105 típusú sugárhajtású vadászbombázó váratlanul nagy­szabású támadást intézett Xieng- Khouang tartomány egyik járása ellen. A repülőgépek bombázták a vidék békés lakosságát, gép­fegyverből és rakétákkal lőtték a területet. Ennek következtében sokan meghaltak és nagy anyagi kár keletkezett. Az amerikai saj­tó e támadásról beszámolva nyíl­tan mefiírja. hogy T ,ar-szbnn „az Egyesült Államok légierőinek újabb csapásaira lehet számítani". Valójában, mint ezt'"a tények nyilvánvalóvá teszik, az Egyesült Államok militarista körei nap­jainkban visszatérnek ahhoz a po­litikához, amelyet 1960—1961-ben folytatták, amikor durván és bün­tetlenül beavatkoztak Laosz bel- ü gyei ás és leplezetlenül katonai támogatást nyújtottak a nemzeti- hazafias erők ellen harcoló jobb­oldali politikai csoportosulásnak. Napjainkban, amikor nyilván­valóvá lett. hogy az Egyesült Ál­lamok kudarcot vallott dél-viet­nami kalandjával, az amerikai hadvezetés azzal próbálkozik, hogy a Dél-Vietnammal szomszé­dos országokra, köztük I.aoszra is kiterjessze a hadműveleteket. Mindez világosan megmutatja hogy az Egyesült Államok a leg­durvább módon semmibe veszi az 1954. évi és 1962. évi genfi egyez­ményekbe foglalt kötelezettségeit és mindent latba vet az említett egyezmények meghiúsítása érde­kében. Ezért érthető, hogy az Egyesült Államok ellenzi egy olyan új nemzetközi tanácskozás összehívá­sát is. amelynek célja a laoszi helyzet rendezése lenne. Az Egye­sült Államok szerelné el .'.örülni, hogy ezen a nemzetközi fórumon 1 elítéljék cselekményeit, ennélfog­va e’lenzi a tanácskozás összehí­vását. j A TASZSZ-t felhatalmazták, hogy kijelentse: a Szovjetunió erélyesen elítéli Laosz területé­inek barbár bombázását; az Egye- j sült Államoknak azt a szándékát pedig, hogy a háborút az égés« . indokínai félszigetre kiterjessze. ; veszélyes elgondolásnak tekinti, i A' szóban forgó agresszív cselek­mények lehetséges következmé­nyeiért minden felelősség az Egyesült Államokra hárul. A Szovjetunió mint az 1962. évi genfi tanácskozás egyik társ- i.elnöke, v síkraszáll azért, hogy : minden előzetes feltétel nélkül hívjanak össze egy Laosszal fog­lalkozó új nemzetközi tanácsko­zást, azoknak a halaszthatatlan ; intézkedéseknek a megvitatására, amelyek az 1962. évi genfi egyez- j i menyek szellemében előmozdíta­nák a helyzet békés rendezését ebben az országban. A Szovjet­unió reméli, hogy ez a javaslat | támogatásra talál Nagy-Britannia I ! kormányánál, amely az 1962. évi j : genfi tanácskozás másik Yárselnö- j ! ke, valamint a tanácskozás többi j i résztvevőjénél. | A Laoszra vonatkozó egyezmé­nyek teljesítéséért a genfi tanács­kozáson részt veit valamennyi or­szág, köztük az Egyesült Államok is felelősséggel tartozik. A Szov­jetunió sürgeti, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul szüntes­se be légierejének laoszi hadmű- ve'eteit és általában a Laosz bel- ügyeibe való beavatkozást, telje­sen vonja ki az országból katonai és félkatonai személyzetét, tegyen le minden olyan kísérletről, hogy Laosz területé; a dél-vietnami há­ború kiterjesztésére és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló provokáció céljaira hasz- I nálja fel. i tési kötelezettségeinek még mindig rendre, sorra eleget tett. S a tavalyi gazdálkodás eredmé­nyeként szép jövedelem jutott a tagoknak. Ezt is számok bizonyít­ják. A tagok munkaegység­részesedésére 7 896 000 forintot ter­veztek. De mit tesz a tervek túl­teljesítése? A tervezettel szemben a tagoknak részesedésként 10 048 000 forint jutott. Az egy dolgozó tagra jutó összes évi jövedelem 21 096 forint. A közgyűlésen az ellenőrző bi­zottság elnöke után felszólalt Ko­mócsin Zoltán, a Politikai Bizott­ság tagja a Népszabadság főszer­kesztője. Beszédét gyakran szlki- totta félbe a tagok helyeslése, tetszésnyilvánítása. Bevezetőjé­ben ........... a KPznonti Bizottság, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány iidvözlef&t és Kádár János elvtárs ■ személyes jó­kívánságait ‘ tolmácsolta az Aranykalász Tsz tagjainak, vezetőinek. A közös gazdíság termelési ered­ményeiről szólva a következőket mondotta: A termelési erdnié­nyekkel e tsz országosan a legjob­bak közé tartozik. Ezen belül a kiemelkedő átlagok kiállják a próbát, a világszínvonal te- kintetében is. Megmutat jók országnak, világnak, hogy a tsz-gazdálkodás felei ön­magáért. Amit ebben a gazdaság­ban elértek, a következő években más tsz-ek is elérhetik. Ez a kö­zös gazdaság feleletet ad arra a nagy kérdésre, hogy érdemes volt-e a parasztságnak a közös gazdálkodást választania. Az it­teniek szorgalma példának tekint­hető és ez a tsz az a „csöpp”, amely a mai magyar élet tengerét jellemzi. A tsz-tagok nagy tet­széssel fogadták Komócsin elvtárs fejtegetését a falusi parasztasszo- nyok életkörülményeinek meg­változásáról. és a mai fiatalok elbírálásáról. Soczó József elvtárs a megyei pártbizottság nevében köszöntötte az Aranykalász Tsz tagjait. Fel­szólalásában kitért több hasznos gyakorlati kérdésre. Hangsúlyozta, az 1965-ös év kilátásai nem rosszak, sok tekintetben a ta­valyinál jobbak. Ennek ellenére ebben az évben is keményen meg kell dolgozni, ha a tagok többet, és ■ még jobbat akarnak. A szövetkezeti gazdák felszóla­lásait általában a kritikus hang iellemezte. Annak ellenére, hogy jól zárták az évet, nyoma sem volt _ az önelégültségnek. Mind­annyian a munkaidő jobb kihasz­nálását. a még tökéletesebb szer­vezettséget. a meglévő eredmé­nyek növelését hangoztatták. Ki­mondottan úiszerű, hogy egy máris jól gazdálkodó tsz-ben env- nyire aktívak a tagok. Sok fi íve­lem ro méltó gondolat rejlett a szövetkezeti gardák közül Molnár László, Bata István. Bablencki Ferenc felszólalásában. A zárszámadó közgyűlés a kora- délutáni órákban ért véget, és a hivatalos rész befejeztével Ko­mócsin Zoltán és Soczó József elvtárs szívélyesen elbeszélgetett a vezetőkkel és a tagokkal. Sz. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents