Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-05 / 30. szám

T96S. február 5. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Felszabadulási munkaverseny kezdftdött a dombóvári vasúti csomóponton Tolna megye üzemeiben ezek­ben a napokban sok szó esik a felszabadulásunk tiszteletére indí­tott munkaversenyről. Befejeződ­tek a termelési tanácskozások, most összesítik a gazdasági veze­tők a dolgozók vállalását, értéke­lik a munkások sok-sok javasla­tát. És hozzáfogtak a gondosan előkészített terv megvalósításá­hoz. Hírt adtunk már lapunkban arról, hogy néhány üzemben a munkások javaslata nyomán a szakszervezeti bizottságok elké­szítették a felszabadulási emlék- verseny vállalásait, kidolgozták az értékelés módját, a legjobb munkások jutalmazásának rend­jét, az élenjárók népszerűsítését... Most ismét fontos munkaterület­ről kaptunk hírt: megkezdték a munkaversenyt a négyezer vas­utast foglalkoztató dombóvári vasúti csomópontnál. HARCBA INDULTAK A MINISZTERTANÁCS ÉS A SZOT VANDORZÁSZLAJAÉRT Sok munkaverseny tapasztalata, kiváló eredményei segítik a dom­bóvári vasutasokat újabb mun­kasikerekhez. Ismeretes olvasóink előtt is, hogy a csomópont egy alkalommal, már a mostani ötéves terv folyamán, elnyerte a Minisz­tertanács és a SZOT vándorzász­laját. A felszabadulási munkaver­senyben szereplő vállalások tel­jesítése révén, lehetőség nyílik a dombóvári vasutasoknak, hogy Dombóvárra kerüljön a szocia­lista munkaverseny egyik legna­gyobb erkölcsi elismerését jelző trófeája. A csomópont minden üzemében, a termelési tanácskozások után összegezték a vállalásokat, és el­készítették a csomóponti összesí­tett vállalást. MENETREND SZERINT KÖZLEKEDNEK A VONATOK A forgalmi szakszolgálat válla­lása között szerepel, hogy a sze­mély- és tehervonatok közlekedé­sét a menetrend szerint oldják meg. E vállalási pontnál az él­üzem feltételeit is teliesítik. Há­rom százalékkal növelik idén a túlsúlyos vonatok számát, és 2,5 órára csökkentik a vonatok dom­bóvári tartózkodásának átlagide­jét. Ennek a vállalásnak abban van a nagy jelentősége, hogy meggyorsul az áruk célhoz jutta­tása. Az áruszállítás gyorsítását, és a költségek tervezett szint alá szorítását tervezik azáltal, hogy a bázisidőszak tényéhez viszonyít­va több irányvonatot továbbíta­nak. A jugoszláv jogászok állásfoglalása a háborús bűncselekmények elévülésével szemben GAZDASÁGOSABB LESZ A MOZDONYOK ÜZEMELTETÉSE A vontatási szakszolgálatnál elsőrendű feladat a mozdonyok gazdaságos üzemeltetésének meg­teremtése. A v ■ ’i ,o oól kitu nik, hogy mind a kilométer­költségek, mind a széntakarékos­ság révén, jelentős összegű meg­takarítás várható ebben az év­ben. A javítószolgálattal való együttműködés révén azt vár­ják a fűtőház vezetői és dolgozói hogy mintegy két százalékkal a tervezetten felül, teljesítik az egy dolgozó mozdonyra eső száz- elegy-tonnakilométer tervet. CSAK KIVÁLÓ MINŐSÉGI MUNKÁT ADNAK AT Az építési főnökségnél a szak­iparosokból álló brigádok válla­lásai egyöntetűen a kivitelezés minőségének javítását akarják a munkaverseny révén elérni. Úgy tervezik, hogy a gondos előké­szítés, tervszerű tevékenység foly­tán a létesítmények átadásakor a kivitelezési érték egytized száza­lékát nem éri el, értékben, a mi­nőségi „leértékelés”. . A három kisebb jelentőségű szolgálati hely dolgozói ugyan­csak értékes felajánlásokkal já­rulnak a vasúti csomópont fel- szabadulási versenyéhez. A pálya­fenntartás munkásai a vasúti fenntartási munkák minőségének javítását, a fatelítő üzem kollek­tívája a termelékenységi terv túlteljesítését, a szertár dolgozói pedig az önköltségcsökkentésre tettek vállalást. E három üzem­nél az előbb említett tényezők megfelelő alakulása az alapja az idei munkának. I Kaszálhatóvá teszik a Palatinca—Szálka közti rétet a Székes- fehérvári Vízügyi Igazgatóság dolgozói. Hét kilométer hosszú területről vezetik le a talajvizet kotrógépekkel. Ifibb mint 21 millió forint az általános iskolai diákotthonok fejlesztésére A Művelődésügyi Minisztérium erre az esztendőre az általános is­kolai diákotthonok hálózatának fejlesztésére több mint 21 millió forintot irányzott élő, Ez az ösz- szeg kétszerese a múlt évinek, s lehetővé teszi, hogy az 1965—66- os tanévben újabb ezer általános iskolás elhelyezését biztosítsák diákotthonokban. így az ott lakó fiatalok száma 3200-ra emelkedik. I Az általános iskolai diákotthon hálózat fokozatos bővítése na­gyobb lehetőséget nyújt a szak­rendszerű oktatás kiterjesztésére. A következő tanévben a diákott­honok és a körzeti iskolák háló­zatának bővítésével előrelátható­lag 92 százalékra emelkedik majd a szakszerű oktatásban részesülő általános iskolai tanulók aránya. Belgrád (MTI) A Jugoszláv Jogászok Szövetségének végre­hajtó bizottsága szerdai ülésén foglalkozott a háborús bűncse­lekmények elévülésével s hatá­rozatot hozott. A végrehajtó bi­zottság elítéli a Német Szövetsé­gi Köztársaság kormányának azt a szándékát, hogy ez év máju­sától megszünteti a háborús bű­nösök további üldözését. A jugoszláv jogászok határoza­ta figyelmeztet arra, hogy a bűn- cselemények elévülése az emberi­ség békéjét és biztonságát veszé­lyeztetné, felelevenítené az ag­resszió szellemét, támogatná az új fasiszta koncepciókat, s nega­tív, veszélyes hatással lenne az új nemzedékekre. a munkafegyelem megsértőivel. Sokan e kérdések feszegetésétől „a dolgozókkal való jó kapcsola­tot” féltik. Ezért kerülik a nyílt állásfoglalást, sőt néha egyenesen liberalizmusnak adnak tápot. A munkaügyi vitáikat eldöntő TEB például az elmúlt évben igein sok indokolt felmondási határoza­tot semmisített meg, s arra köte­lezte a vállalatot, hogy továbbra is állományában tartsa a munkafe­gyelem súlyos megsértőit, notó­rius munkakerülőket, károkozó­kat, akiknek már semmiféle fi­gyelmeztetés nem használt. Más­hol azt látni, hogy olyan ügye­ket, amelyek egyenesen megkö­vetelnék az üzemi-társadalmi bí­róság beavatkozását, elsimítanak: „humanizmusra” és „emberségre” hivatkoznak olyanokkal szemben, akik nyilvánvalóan kárt okoztak és a büntetlenség csak ösztönzi őket további, hasonló cselekmé­nyekre. Egyesek pedig a már erő­sen fellazult normák megvizsgá­lását kerülgetik, mert azt úgy­mond „kényelmetlen” bolygatni. Mi sem áll távolabb tőlünk, mint az az olyan eltorzított fel­fogás, amely az olykor nélkülöz­hetetlen adminisztratív intézkedé­seket nem párosítja a szervezés felvilágosítás demokratikus mód­szereivel. Az nagyon lényeges, hogy a nevelésnek és a jobb gaz­dasási irányításnak egyetlen le­hetőségét se hagyjuk figyelmen kívül. i Szerdán több száz antifasiszta tüntető Vette körül a Német Szö­vetségi Köztársaság New York-i főkonzulátusának épületét. Tilta­koztak a bonni kormány beje­lentése ellen. Hat tüntetőt bebo- csátottak az épületbe, ahol dr. Hansen, a konzulátus megbízott vezetője átvette az Erhard kancel­lárhoz címzett levelet. A haladó szervezetek követelik, hogy a nyugatnémet kormány mondjon le az elévülésről és von­jon felelősségre minden, ma még szabadon lévő náci háborús bű­nöst. Az elévülési döntés ellentét­ben áll a potsdami egyezménnyel 1 — mutatnak rá haladó szerveze- I tek. Az ellenvetések között nem egyszer azt is halljuk: a tömeg­szervezetnek megvan a maga ön­álló arculata, elhatárolható tevé­kenységi köre, amit nem szabad „elmosni” azzal, hogy mindegyik ugyanazzal a kérdéssel foglalko­zik, hiszen ez végül is elszürkü- léshez és sablonhoz vezetne. Arra azonban igenis szükség van, hogy minden emberhez: öreghez és fiatalhoz, nőhöz és fér­fihoz — közelebb kerüljenek azok a gazdasági problémák, amelyek közvetve vagy közvetlenül az ő létérdekeivel is összefüggnek. Csak az ilyen felismerések tej repíthetnek helyes ítélőképességű közvéleményt, amely aztán nem­csak helyesli, de meg is követeli mind a vezetőktől, mint saját so­raiban a munka jobb szervezé­sét, az egyéni kötelességek ma­radéktalan elvégzését. Az csak természetes, hogy más síkon és más összefüggésen keresztül köze­líti ezt meg a KISZ, a szakszer­vezet, vagy a nőszövetség — mi­közben ellátja egyéb természetű, saiátos feladatait, de a tömegne- ve’.és alapvető feladata most is, a jövőben is a legfontosabb tár­sadalmi, nemzeti érdekek szolgá­lata. Az 1965. évi tervből minden­kinek fel kell ismernie a maga tennivalóit, hogy együttesen dol­gozhassunk a végrehajtásukért. RÚZSA LÁSZLÓ Miért nem kapható ? — A választék sem mindig kielégítő — — Sok a hiánycikk GYAKRAN TALÁLKOZUNK az üzletekben bosszús vevőiekéi és széttárt karú, vállvonogató el­adókkal. „Sajnos kérem, nem szolgálhatunk vele..„Kérem, már fél éve nem is láttam...” „Már két hónapja nem kaptunk” Ilyen és ehhez hasonló kifejezé­sek számtalanszor elhangzanak. Sajnos ez alól a szekszárdi üz­letek sem kivételek. Nincs na­gyobb bosszúsága a vásárlónak, mint amikor egy-egy nélkülözhe­tetlen közhasználatú cikkért a lábát le kell járnia és a végered­mény a semmi. Miért nincs? Miért nem igé­nyelnek megfelelő mennyiséget és időben? Miért nem szállít Ide­jében a nagykereskedelmi válla­lat? Miért nem gyárt elegendőt az ipar? Ezek a kérdések vetőd­nek fel minden „póruljárt” vá­sárlóban és ha egy kicsit elgon­dolkozunk a jelentéktelennek látszó apró kellemetlenségeken, nem hányhatunk szemet. A háztartási bolt forgalmára jellemző, hogy a nap bármelyik szakaban egymásnak adják az emberek a kilincset. Háziasszo­nyoknak, házat építőknek, nőtlen férfiaknak stb. nagyon sokszor meg kell fordulniok a boltban. A választék a legtöbb árucikk­ből megfelelő, de nagyon sok áru már hónapok óta hiányzik. Egy éve nem kapható piaci és egyéb kosár, nincs főzőkanál, lábtörlő, húsvágódeszka, bagarol cipőkrém. Ezek mind olyan áru­cikkek, amelyek egy-egy háztar­tásban nélkülözhetetlenek. Az elmúlt évben vészesen el­szaporodtak az egerek és hatal­mas károkat okoztak a földeken is. Télire beszorultak az épüle­tekbe és a lakásokba is. Egér­mérget azonban a háztartási boltban fél év óta nem láttak. Itt a tél, esik a hó, de hólapátot nem gyártanak négy éve. Joggal háborodnak fel a vásárlók és ilyenkor a bolt eladóin csattan az ostor, pedig a legtöbbször nem ők a hibásak. Ha nem ők. akkor ki? A nagykereskedelmi vállalatok? Vagy talán az Ipar, mert nem gyárt eleget? A háztartási bolt mellett van a műanyagbolt. Itt is panaszkod­nak a vásárlók. Leölték a hízót, a zsírt azonban nem tudják ho­gyan tárolni. Hiánycikk a zsíros- bődön. Kéthetenként érkezik ugyan néhány, de ezt pillanatok alatt elkapkodják. A műanyag­bolt melletti áruházba is érde­mes betekinteni. Ebben a nagy­forgalmú üzletben nemcsak a vevők, hanem az üzletvezető és az eladók is tele vannak panasz- szal. Az idényben is legkereset­tebb cikkekből aggasztó a hely­zet. Szőrme és panofix bunda egyáltalán nincs, pedig egyike a legkeresettebb áruknak. Férfi bőrkabátok mennyisége megkö­zelítőleg sem elég. Motoroskabá­tokból, amelyet minden időszak­ban használnak az emberek, ke­veset kapott az áruház, az extra méretű téli nadrágoknál pedig egyenesen elképesztő a helyzet. Az egész idényben egy darabot sem kaptak Hiánycikk az üzlet­ben a gyűrtelenített férfinadrág, a minőségi női télikabát. a szőr­mekucsma, a sötét alapú flanel­szövet, a fehér ágyneművászon, a jobb minőségű angin, a férfi­pizsama, a flaneling, a sötétkék jersey gyermeknadrág, a keresett fekete berlinerkendő, a férfi és női béléses bőrkesztyű, a férfi- ernyő és a női műselyem emvő, a női harlsnvatartó. a sötétszür­ke nyakkendő. Sorolhatnánk itt vég nélkül a hiánycikkek tom- klegét, de csak néhányat emlí­tünk, amelyek a legkeresetteb­bek CÉLSZERŰ ÉS OLCSÓ, vala­mint nagyon keresett cikk a női harisnyanadrág. Az egész város­ban nem lehet kapni egv párat sem. Ehelvett azonban férfi-ha- risnvanadráffokat hoztak forga­lomba. amelyet egyáltalán nem használnak a férfiak. Sokszor érthetetlen és ésszerűtlen dolgo­dat „művelnek” a kereskedelem­ben. Nem veszik fieve’em’-'e a vásárlók igényeit, hanem talán az Íróasztal mellől döntenek egy- egy árucikk további gyártása, vagy megszüntetése mellett. A helyzet nem jobb a csemege­üzletben sem. Az élelmiszeripar rászoktatta a háziasszonyokat, hogy nem érdemes nyáron a sa­vanyú paprikával és az uborká­val bajlódni, egyszerűbb a be­főttet készen és olcsón megvásá­rolni. Most hiányzik a csemege­üzletekből a savanyúság. Hiába kilincselnek a vásárlók napról napra, a válasz: „Nincs kérem!” Hiányzik az egyik legkeresettebb áruféle, a magyar olajos hal is, amely azelőtt olcsó és ízletes va­csora volt sok dolgozó asztalán. Nincs főtt áru a húsféleségeknél, nem kapnak füstölt oldalast és csülköt, hónapokig hiányzott a húskonzerv. Kevés a választék a mirelité árukban és a befőttféle­ségekben. Mirelité málnát csak nyáron fogyaszthatott a szekszár­di vásárlóközönség. A cipőboltban valamivel jobb a helyzet, de a választék itt sem kielégítő. Női körömcipőből a vásárlók az igényeiknek meg­felelően nem tudnak választani. A tavalyihoz hasonlítva javult a helyzet, mert gumicsizma is van bőven, de a választék még sok kívánnivalót hagy maga után. ÜZEMEKBEN, GYÁRAKBAN, intézményeiméi gyakran beszél­getnek a dolgozók egymás kö­zött. hogy ez, meg az nem kap­ható. Nem tudják eldönteni, va­jon miért hiánycikk hónapok óta az elemlámpába, vagy a táska­rádióba való elem, vagv miért nem kapni elemlámpaizzót, miért kell a félcipőbe 60-as. vagv ennél nagyobb számú cipőfűzőt vásá­rolni? Miért kell a négerbama cipőhöz fehér cipőkrémet hasz­nálni? Jó lenne már. ha az igé­nyeknek megfelelően szerveznék meg a különböző szaküzletek áruellátását és ezektől az apró kellemetlenségektől megkímélnék az embereket! Fertői Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents