Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-04 / 29. szám
1965. február 4. fOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Egy év alatt több mint 200000 könyvet olvastak a paksi járásban El sem hinné az ember, ha nem látja, mekkora a forgalom kölcsönzési napokon a paksi járási könyvtárban. Nem egyszer akad olyan nap is, amikor több mint 100 olvasó keres, kutat a megfelelő könyvek után. A zsúfolt helyiségekben a keresés megkönnyítésére betűrendes sorokban állnak a könyvek és minden műfajnak megvan a maga kijelölt helye. Kötelező irodalom az esti egyetem hallgatói számára, szép- irodalom, műszaki és egyéb szakkönyvek, napi- és hetilapok éves példányszámokba összefűzve. Látszik, hogy gondos, könyveket szerető kezek szorgoskodnak a kölcsönzési időn túl a könyvtár polcain, hogy a következő napra rendben álljanak a kötetek az olvasók rendelkezésére. A paksi emberek szeretik az irodalmat és ezt híven tükrözi a járási könyvtár statisztikája. Az elmúlt évben 2329 rendszeres olvasója volt a könyvtárnak. Ez azonban még nem tükrözi a járás olvasottságát, amelyről feltétlen meg kell emlékeznünk. A paksi járásban összesen 32 könyvtár működik és hozzátehetjük, jól. A magyar és külföldi irodalom remekei eljutnak a legeldugottabb tanyákra is, ahol kihelyezett könyvtárak állnak az olvasók rendelkezésére. A járási könyvtár előcsarnokában érdekes szemléltető táblákon, sokat jelentő számadatokat fedezhet fel a látogató. Csak néhányat ízelítőül. 1953- ban 17 könyvtár működött a járásban 3854 olvasóval, 3106 kötettel és a kikölcsönzött könyvek száma alig érte el a kilencezret. Az elmúlt évben azonban már hatalmasat ugrottak a számok és a fejlődés a vártnál sokkal nagyobb volt. 1964-ben 32 könyvtár működött a járásban, 9822 olvasóval, 61041 kötettel. A járási könyvtár dolgozói joggal dicsekedhetnek, hogy az elmúlt évben a járás olvasói 207 926 kötet könyvet kölcsönöztek ki. Aj. évek során kialakult a könyvtárakban az aktívahálózat és a könyvtárosok önzetlen munkája, szakképzettsége egyre több és több falusi dolgozót vonzott az olvasók táborába. Ma már elmondhatjuk, hogy a tanyákon még néhány éve ismeretlen könyv számos otthonban nélkülözhetetlen „kul- túrcikk” lett. A Szabó Ervin Könyvtártól igényelt anyagokból rendezett kiállítások jól sikerültek. Sokan megtekintették a községi művelődési házak kiállításait. A Mongol Népköztársaságról és az Európa festészetéről szóló kiállítási anyagoknak nagy sikerük volt. A járási könyvtár a görög művészetről szóló kiállítását is gondosan megszervezték és akkor mutatták be, amikor a paksi gimnazisták a tanulmányaik során ehhez az anyaghoz érkeztek. A járási könyvtárhálózatban „fehér folt” nincs. Ez pedig azt jelenti, hogy minden községben és nagyobb tanyán megtalálható a könyv. A kihelyezett könyvtárakat minden évben kétszer felfrissítik a járási könyvtár 15 ezres állományából, így mindig új olvasnivalóval látják el az irodalom- kedvelőket. A járás székhelyén az elmúlt évben diafilmkölcsönzőt létesítettek, 2867 tekercs filmmel, és itt is helyesnek mutatkozott a kezdeményezés. Az év során több mint négy és félezer filmet kölcsönöztek ki az iskoláknak, intézményeknek, vállalatoknak és az egyéni érdeklődőknek. Az 1963. óta működő járási könyvtár 11 év alatt nagy munkát végzett a községekben, tanyákon. A munkának mindjobban beérik a gyümölcse, mind többen és többen olvasgatnak, tanulnak és művelődnek a paksi járás dolgozói. (fertői) Bátaszéki kárpitosok A Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz kárpitosai heverőkészítéssel foglalkoznak. Negyedévenként mintegy háromszáz darabot készít a részleg tíz szakmunkása. Termékük eljut az ország minden részébe. Az első munkafázis a fakereten a hevederezés. Ezt végzi Harcsa Lajos, a kisipari termelőszövetkezet szakmunkása. Mit újítsanak as AKÖV dolgosói? Elkészült a vállalat újítási feladatterve Az idén, talán még alaposabb elemzés, felmérés után készült el a 11-es AKÖV újítási feladatterve, mint a megelőző években. Szükség volt a sokoldalú, mindenre kiterjedő feladatterv elkészítésére, mert az alkatrészellátás. a fokozódó fuvarigény ezt egyre indokoltabbá teszi. Csak jó, üzemképes gépjárművekkel képes a vállalat idei feladatát megoldani. S ehhez olyan tartalékok igénybevételére is szükség van, mint az újítómozgalom ..; . Mit kér az AKÖV feladatterve a dolgozóktól? Érdemes a fontosabb célfeladatokat kiemelni: A LENGÉSCSILLAPÍTÓ ÉLETTARTAMÁNAK NÖVELÉSE Tolna megye útjainak jórésze még makadám borítású, s a nagyforgalmú utaktól távoleső községek bekötő útjai is nagyon igénybe veszik a kocsit. Különösen gyakori a rúgótörés. A lengéscsillapítók is rövid idő alatt meghibásodnak. Olyan javaslatot kérnek a dolgozóktól, amely segítségével nemcsak meghosszabbodik a lengéscsillapítók élettartama, de megoldódik a házilagos javítás, felújítás is. Az újítási díjat a várható megtakarítás hat százalékában állapították meg, sőt ezer forint céljutalmat is kaphat az eredményes újító. A GÉPKOCSIK MOSASÄNAK MEGOLDÁSA A javításra váró gépkocsikat az új forgalmi telepen épült mosón tisztítják meg. A gépjár— Állami gazdaságban. Traktoros. Nem kétséges, az anyagi bázissal sem lehet különösebb baj. Közismert, hogy egy átlagos állami gazdasági munkás — szak- képesítés nélküli — annyit keres, hogy abból, ha szerényen is, de megélhet családjával együtt — ideszámítva természetesen a borítékban nem lévő juttatásokat. Egy traktoros többet keres átlagosan a fizikai munkásoknál. Szerbéknél mindehhez jön a két nagyobb gyermek kiegészítő keresete. De ha véletlenül nem lennének ilyen jövedelmi források, az önállóvá vált gyermekeknek segíteniük kellene a családot, s akkor is különbül kellene élniök Megdöbbentő. Érthetetlen. A faluban többnyire azzal magyarázzák Szerbék szegénységét, hogy a példátlan igénytelenségük folytán a meglévőt sem becsülik meg, ismeretlen fogalom náluk a beosztás. Ebben van valami. Elmesélték, hogy amikor van pénzük, akkor néha annyi csokoládét, meg cukorkát vásárolnak a boltban, hogy más egy hónap alatt sem vesz annyit. Másnap, harmadnap viszont már csak fél kiló lisztet vesznek, mert nem telik többre. De telik időközönként kocsmára is, ami ugyancsak arra vall, hogy a szegénység okait a családon belül kell keresni és lehet megtalálni. Az ügyet lezárhatnánk azzal; végeredményben csak egy ilyen család található Felsőnánán, és hát kinek mi köze ahhoz, hogyan élnek, mire költik, hogyan használják fel a keresetet. A józan emberi belátás azonban mást diktál. Igaz, hogy csak egy ilyen család él a faluban, de ebben gyermekek is vannak, s vajon mi lesz azokból, ha ilyen körülmények közt nevelődnek? A társadalom hiába segítené őket, a családi környezet mindent leront, így aztán az egy családból végül több hasonló, a társadalomból kirívó család lesz majd. És ez magánügy? Semmiesetre. Az iskolás korú lány rengeteget hiányzik, de egyébként is nagyon gyengén tanul, ami — nem kétséges — a családi környezet hatása. Akivel beszéltem Felsőnánán, belátta, hogy az ilyet nem lehet magánügyként kezelni. Igen ám, de vajon mit tehet és tegyen a társadalom? Bizonyos esetekre törvény vonatkozik, tehát hatósági intézkedéssel megoldható — vagy legalábbis részben — a probléma. Szerbék esetére nem igen alkalmazható paragrafus. A társadalmi beavatkozásra nincs kialakult, s bevált gyakorlat, így egyelőre inkább tanácstalanság tapasztalható. Az mindenesetre jó jel, hogy egyáltalában felszínen tartják ennek a kivételes családnak a helyzetét, s nem úgy fogják fel, hogy senkinek semmi köze hozzá, éljenek úgy, ott a hegyoldalban, ahogyan nekik jólesik. Boda Ferenc mű haladási sebessége a mosón pillanatnyilag olyan gyors, hogy a bő vízsugár sem tud tökéletesen tisztítani. A vállalat vezetősége olyan javaslatot kér a dolgozóktól, amely lehetővé teszi a gépjárművek igen lassú áthaladását a mosóberendezésen. Érdekessége a javaslat kérésének, hogy nem ragaszkodnak a gépkocsimotor igénybevételéhez. Az újítási díjon felül 1500 forintot is kaphat a szerencsés újító, aki a feladatra jó eljárást dolgoz ki. ÜJÍTANI KELL AZ ÜJ AJTÖT Ismeretes olvasóink előtt is, hogy alig egy éve üzemel az új forgalmi telep, de máris szükséges a garázsajtók „megújítása”. A tervező által tervezett és elkészített garázsajtók ugyanis nehezen és lassan nyílnak. Négy ember erőfeszítésébe kerül az ajtók nyitása, zárása. Az ajtók nyitására naponta több alkalommal szükség van, érthető tehát, hogy a vállalat vezetői olyan megoldás elkészítését, vagy javaslatát kérik dolgozóiktól, hogy egy ember könnyen tudja nyitni,! akár mechanikus, pneumatikus, vagy hidraulikus szerkezettel az ajtót. E feladat megoldóját ezerötszáz forint céljutalomban részesítik az újítási díjon felül. MINÉL TÖBB ALKATRÉSZT HÁZILAG JAVÍTANI A vállalatnál, de minden közlekedési vállalatnál az a szokás, hogy a gépjárműalkatrészek je- j lentős részét, központosított ja- j vitó-bázisra szállítják felújíttatni. Ez hosszadalmas, ugyanakkor a felújító vállalatok nem tudnak a leadott alkatrész helyett azonnal felújítottat visszaadni. így a szekszárdi telepen késik a kocsik javítása, nem egy alkalommal napokat. Az alkatrészek házilagos javítására kémek az újítóktól hasznos ötleteket — s természetes, hogy az újítókat céljutalomban is részesítik. HASZNOS ÖTLETEK MEGVALÖSlTÄSÄT várják az újítási feladatterv készítői a vállalat munkásaitól. Ilyen többek között a kerékköpeny leszerelésének megköny- nvítése, a vagonkirakáshoz kisgép tervezése és készítése, alkat- részmosó-berendezés készítése, és munkavédelmi újításokra ösztön- j zés bizonyára eredményes lesz a 11-es AKÖV-nél, a dolgozók megoldják a különben nem túl-1 ságosan nehéz újítási feladatokat. 1 Igen fontos művelet a hevederekre erősített rugók kötözése, mely munkától a tartósság függ nagymértékben. Gábor Antal és Mátyás János munka közben.i. - % : * k-ÍH : - *•**'*>•w s A „kész” heverőket különböző színű anyagokkal húzzák be. Molnár Péter és Lukács Gyula utolsó munkafázisként a heve- rők behúzását végzi. Bakó Jenő felvételei.
