Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-17 / 40. szám
19(>5. felírnál' 17. TOLNA MEGYEI NEPOJSAO 3 Két évvel később Lengyelben Két éve, hogy fel kell fedezni’1 írtunk a lengyeli mezőgazdasági szakmunkásképző iskoláról Akkor érintettük a következő gondot: Roppant fontos meggyorsítani a mezőgazdasági szakmunkásképzést, ám ennek ellenére Lengyel tulajdonképpen még mindig nincs felfedezve. Az intézet gondjai persze 1963-ban jobban láthatóak voltak. Lényegében azonban máig sem változtak. Mindössze néhány módosulásról beszélhetünk. Balázsovich László igazgatóhelyettes és a tantestület ma is komoly problémákkal küzd. Az egyik oldalon ott a jogos követelmény: Minél több jól képzett szakmunkást a mezőgazdaságnak A másik oldal viszont így »áll: Az iskola most sincs teljesen benépesítve. Az ideális létszám 200 fő lenne, de jelenleg 175-en tanulnak az intézetben. A korábbi gondok változatlanságát mutatja az a momentum is, hogy igen magas a tanulók kimaradásának aránya. Olyan eset talán még egyszer sem fordult elő, hogy az előzőleg bejelentett létszám került volna beiskolázásra, az ország különböző vidékeiről, vagy éppen Tolna megyéből. Nézzük a legutóbbi tapasztalatokat: 1964 decemberében az iskola 35 meghívót küldött ki olyan fiataloknak, akik baromfi- tenyésztést akartak tanulni. A tanfolyam indulásiára mindössze 19 tanuló érkezett meg Zöldség- termelő szakra 29 meghívót küldtek el. Megjelent 13 fő. A szarvasmarha-tenyésztők tanfolyamára 44 fiatalt hívtak be, de mindössze 17-en kezdték el a tanulást. Itt volt valamilyen téves adatközlés is, ez azonban alig változtat valamit az arányokon. Azt mondják a lengyeli iskolában: sohasem volt nagyon rózsás a helyzetük, de ez a már említett beiskolázás minden eddigi tapasztalatot felülmúlt. Közkeletű szóhasználattal élve, a lemorzsolódás eddig még nem volt ilyen mérvű, bár korábban sem ment simán a tanfolyamok beindítása. A döcögés, bukdácsolás okát sokan kutatják. Odáig kevés a baj, amíg a szakoktatási felelősök rendezik az ügyeket, s rábeszélik. a fiatalokat, hogy a sokféle lehetőség közül a mezőgazda- sági szakmák valamelyikét sajátítsák el. Ezt mutatják azok a számok, amelyek a tanfolyamra való jelentkezésnél és a behívásoknál előfordultak tavaly decemberben. Valami problémának azonban mégis kell lennie már a szervezésnél is. Úgy tűnik, mintha a toborzás formális, mechanikus lenne, s nem adna megnyugtató választ minden kérdésre. Ennek nem kis köze van a kimaradásokhoz. Megítélésünk szerint gyenge a mezőgazdasági szakmák propagandája. A közelmúltban több községben beszélgettünk olyan gyerekekkel, akik az idén végzik el az általános iskola nyolcadik osztályát. A továbbtanulás és pályaválasztás adottságai közül igen sokat jól ismertek. A mező- gazdaság mint pálya, s a mező- gazdasági szakma tanulása' mint továbbtanulás azonban majdnem teljesen kiesett az érdeklődési körből Amikor a részletekről beszéltünk, szinte csodálkozva néztek. Egynémelyik nem is hallott eddig még arról, hogy az állattenyésztés, a növénytermesztés különböző ágait, az öntözéses-, vagy szárazföldi kertészetet tanulni kell és lehet. Nem szeretnénk általánosítani, de feltehető, hogy a továbbtanulás és a pálya- választás latolgatása közben, a mezőgazdesáei szakmák alig-rlig kerülnek szóba. Ha viszont szó,Ezt az iskolát ba kerülnek, csak úgy jönnek szá-1 Nem látja tehát biztosítottnak címmel cikket mításba, mint az utolsó lehetőség, a helyét a szakmunkás-tanfolya- Az előbbi vonalon továbbmen- mot elvégző fiatal? Van ilyen távé, van egy kissé sokat mondó dolog ebben az egész históriában Ha ugyanis gyenge a propagandamunka az iskolában, nem lehet jó az irányítás sem. A mezőgazdasággal való foglalkozás néha úgy vetődik fel, mint ré- misztgetés, riasztgatás. Még mindig él az a felfogás, amelyik szerint a buta gyerekből csak paraszt lehet. Hogy az évek során rengeteget változott a mező- gazdaság struktúrája, arra nem sokat ad az előítélet. A pedagógusok rengeteget segíthetnének a propagandamunka megjavításában, és abban is, hogy a munkaoktatáson keresztül, a jelenleginél jobban irányítsák a tanulókat a szakmunkáspólyák valamelyikére. A lengyeli iskolában tett két utunk között a Magyar Ifjúság című hetilap rendezett egy ankétet, fiatal résztvevőkkel Itt igen élesen vetődött fel a következő. Azért választják nehezen a fiatalok ezt a foglalkozást, mert az anyagi megbecsülés a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban nem éri el a kívánt mértéket. Láttunk egy Dunaföld- várról írt levelet, amelyikben két lány panaszkodott az iskola vezetőségének, mert nem dolgozhatnak tanult szakmájukban. Másfelé kényszerülnek, mivel hátrányos helyzetbe kerültek azokkal szemben, akik nem rendelkeznek semmiféle szakképzettséggel. Ez egy eset, ennélfogva nem bizonyíthatja" hogy mindenütt így van. Az azonban bizonyos, hogy a szakmunkástanfolyamot végző fiatal munkaerők nagyobb része iskola után más I elfoglaltságot keres, lia nem találja meg számításait. Tolnanémediben a tanácshoz, a kendergyárhoz mentek dolgozni, máshol meg éppen adminisztratív munkakörbe olyan fiatal szakmunkások, akiknek a termelőszövetkezetekben bizonyára nagyobb hasznát vehettük volna. pasztalat. S hogy ne legyen a jövőben, hasznos lenne javítani a szakmunkásokkal való gazdálkodáson. Tervszerűbbé kellene tenni két dolgot. Az egyik: rendelkezésben szabályozni azokat a juttatásokat, amelyeket a szakmunkások méltán megérdemelnek. A másik: Lehetővé tenni számukra, hogy amennyiben egyik gazdaságban nem tudnak tanult szakmájuknak megfelelő elfoglaltságot biztosítani, elhelyezkedhessenek anyagi, vagy egyéb hátrány nélkül olyan termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, ahol szakképzettségüknek megfelelő munkát kapnak. Végére hagytuk, pedig az elejére kívánkozott volna: A mező- gazdasági szakmunkásképzés meggyorsítása és megjavítása olyan feladat, amelynek végzése nemcsak a szakoktatási előadó és a lengyeli szakiskola tennivalója, hanem minden termelőszövetkezet és állami gazdaság ügye is. De legalább ugyanannyira feladata a KISZ-szervezeteknek. Rájuk vár, hogy minden fiatalnak megmagyarázzák: Mezőgazdasági szakmát tanulni, s egyre korszerűbbé váló mezőgazdaságunkban dolgozni, nem rangon aluli tevékenység, hanem nagyon is rangos dolog És holnap, holnapután még rangosabb lesz. Mint említettük, két éve jártunk Lengyelben. Mostanj látogatásunk után arról számolhatunk be, hogy a gondok tulajdonképpen nem változtak. Nem könnyű a beiskolázás, és a le- tos mezőgazdasági munkájához, morzsolódás fokozódott. Tehát a az őszi kalászosok fejtrágyázásá- korábbi gondok ma is megvannak. h°z- A szakemberek ezzel kap- S hogy ne legyenek, ahhoz hamacsodaitban emlékeztetnek arra, hogy a rendkívül csapadékos időjárás rosan változtatni kell az emlege- következtében a gabonák egy rátett problémákon. Különben csak sze későn és viszonylag rossz kofáiig oldjuk meg azt, amit égé- rülmények között került a földbe. Már most javítják a kombájnokat a Hőgyészi Állami Gazdaság központi javítóműhelyében. Úgy tervezik, hogy a tél folyamán az állami gazdaság tulajdonában lévő 15 kombájnból nyolcat kijavítanak. A szerelőbrigád eddig már négy arató-cséplő gépet hozott rendbe. ____________________(Foto: Túri Mária.) 3 80000 tonna nitrogénműtrágya a tavaszi fejtrágyázáshoz Március l-ig befejeződik a kiszállítás Helyenként már megkezdték, szerűen végzett fejtrágyázás. A rövidesen pedig országszerte hoz- rendelkezésünkre álló nitrogén- záfcgnak az év első nagy és fon- műtrágya mennyisége éves viszonylatban nem több a tavalyinál, a szállítások megfelelő átszervezésével azonban sikerült biztosítani, hogy az idei tavaszon az azonos mennyiségűből is lényegesen többet használhassanak fel a mezőgazdasági üzemeik, mint 1964-ben. Március l-ig országoszen szeretnénk. Szolnoki István Emiatt az idén különösen számot- san és együttesen 380 000 tonna tevűen befolyásolja majd a terméshozamokat az időben és szaikEmberek között nyugdíjba Sokat tud ez az ember: pár szót szól és már „elárulja", rengeteget ismer abból a tudományból is, amit könyvből soha nem lehet megtanulni. A szakmában ez az utolsó esztendeje. Nyugdíjba készül. Nem azért, mintha belefáradt volna a munkába. Nem, az egészségével van baj. De nincs kizárva, hogy gyógyulása után ismét jelentkezik valamelyik gazdaságba és nyugdíjasként fogja irányítani az állattenyésztést. Kár is lenne még neki végérvényesen elmenni a termelésből. Persze majd a legnagyobb úr, az egészség mondja ki az utolsó szót. Egyelőre Váczi Péternek, a kocsolai Vörös Csillag Tsz főállattenyésztőjének 1965. a búcsúzkodás éve. Ho.rmincöt esztendőt állt a mezőgazdaság szolgálatában. A felszabadulás előtt a törzskönyvezési szervezeteknél dolgozott, 1945. után közigazgatási vonalon, majd a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben hasznosította elméleti és gyakorlati tudását. Sok felé járt, sokat tapasztalt, de mivel Koosolán született, családja mindig ebben a faluban élt, a 35 éves szolgálat után az itteni közös gazdaságból megy nyugdíjba. Három esztendővel ezelőtt érkezett végleg haza. Előtte nyolc évig a Dalmandi Állami Gazdaságban dolgozott, még korábban Kaposváron közigazgatási vonalon, de természetesen a szakmában tevékenykedett. Erre az időszakra nem szívesen emlékszik vissza. — Soha nem akartam rosszat. Egyszer egy budapesti értekezleten mégis vérig sértettek és porig aláztak. Azóta is bánom, hogy nem álltam fel és nem hagytam ott az értekezletet. Bánt. A sértést nem tudom elfelejteni soha — mondja. Arra viszont jó érzéssel gondol vissza, hogy számtalan elismerő akiévé! tulajdonosa. A Vörös Csillag Tsz-ben tisztelik, becsülik, főleg azért — mondja róla Piringer József brigádvezeiő —, mert a rendes embert szereti, annak még a lelkét is kiadja, de a rendetlent gyűlöli. — A rendes, dolgos emberekkel a semmiből is várat tudunk csinálni. A mihasznákkal a kész munkát is semmivé lehet tenni. — ezt vallja Váczi Péter. Ö már rég megtanulta, hogy a vezető lelkiismeretes, pontos beosztottak nélkül képtelen létezni, vagy akár érvényesülni. Amikor munkájáról beszélgettünk vele, azokat az embereket dicsérte, akikkel a közös gazdaságban együtt dolgozik: Kapinya Dezső brigádvezetőt, a sertéstenyésztőket, a baromfigondozókat, a tehenészeket. Még mielőtt elbúcsúzik a tsz-töl, 1965-ben sokat akar tenni, néhány dolgot be szeretne fejezni. Szimpatikus „vesszőparipája” az utódellenör- zés szakszerű megoldása. Ez az egyik dolog. A közös gazdaság vezetőinek a támogatásával a tehenészetben be akarja fejezni a gümőkór-mentesí- tést. Tavaly megkezdték a gépi fejest. El akarja érni, hogy ez évben már valamennyi istállóban géppel fejjenek. A gazdaságban saját tervei szerint felépítették a mesterséges borjúnevelőt. Ez a borjúnevelő Váczi Péter rengeteg gyakorlati tapasztalatainak figyelembevételével készül, és előnye, haszna külön dolgozatot érdemelne valamelyik mezőgazdasági szaklapunkban. Ennek szakszerű üzemeltetésére az idén kerül sor. Szóval sokat akar még tenni a közösség hasznára, az utolsó munkával eltöltött esztendőben is a főállattenyésztő. Nagy dolgokat soha nem csinált, de mindig a szakmájának élt, dolgozott lelkiismeretesen, becsületesen, mint a legtöbb ember. De van-e ennél nagyobb teljesítmény? Sz. P. nitrogénműtrágyát kapnak az üze mek. s ez a szakemberek becslése szerint kielégítően fedezi a megnövekedett igényeket. Kedvező, hogy az elmúlt évhez viszonyítva lényeges eltolódás történt a nitrogénműtrágyák választékában. mégpedig a magasabb hatóanyagtartalmú műtrágyák javára. Ezt elsősorban is az tette lehetővé, hogy a múlt ősszel termelésbe kapcsolt Tiszai Vegyikombinát már kizárólagosan csak 34 százalékos ammonnitrátot gyárt. Azok az állami és szövetkezeti gazdaságok, amelyek a felhasználás előtt is hajlandók voltak műtrágyaszállítmányokat fogadni, kevés kivételtől eltekintve már ez- ideig megkapták az igényelt mennyiséget. Egyes közös gazdaságok erre nem voltak hajlandóit, sőt akad köztük olyan is, amely megrendelését még a mai napig sem adta fel. A szállítások időbeni lebonyolítása feltétlenül szükségessé teszi, hogy gyorsan pótolják ezt a mulasztást. (MTI). Kocsolára tátogatnak a pécsi Mliskola hallgatói Február 18-án Kocsolára látogatnak a pécsi egyhónapos KISZ- iskola hallgatói, hogy megismerkedjenek a községi K.ISZ-alap- szervezet munkájával. Délelőtt a helyi termelőszövetkezet elnöke beszélget a fiatalokkal, ismerteti a tsz gazdálkodását, eredményeik Délután a KISZ-iskolások és az alapszervezet tagjai közösen megbeszélik a munkatervet, és az akcióprogramot. Az egynapos lá- i togatést ismerkedési esttel zárják 1 a fiatalok,
