Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-15 / 12. szám
TOLNA MEGY Eh VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEQYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÄCS LÁPJA f XV. évfolyam, 12. szám. ARA: 60 FILLÉR. Péntek, 1065. január 15. Dunaföldvár a realitások tükrében 3. o. Az Acsádi-völgytől a Kossuth utcáig dsokj 1. o. Jelentős beruházások az élelmiszeriparban 8. o. ások rban Az évfordnló tiszteletére Országos mozgalom van kibontakozóban felszabadulásunk huszadik évfordulójának méltó megünneplésére. Üzemek, építkezések dolgozói tesznek szocialista kötelezettségvállalást a termelési tervek teljesítésére, a minőség javítására, a gazdálkodás színvonalának emelésére, a második ötéves terv sikeres befejezésére. Megyénk üzemeiben ezekben a napokban vitatják meg a dolgozók a Központi Bizottság decemberi határozatából reájuk háruló tennivalókat, fogadják meg, hogy fegyelmezett munkával, a terveknek részleteiben való teljesítésével köszöntik az évfordulót. A szocialista versenynek.. csaknem két évtizedes hagyományai vannak nálunk. A kizsákmányolás az elnyomás végleges felszámolása tette lehetővé, hogy felszínre törjenek a dolgozó tömegekben szunnyadó energiák. A szocialista verseny annak a felismerésnek az eredménye, hogy csak jobb. szervezettebb munkával lehet biztosítani a jólét növekedésének feltételeit. A munkaverseny már régóta nem kampányfeladat nálunk, éppen ezért nem lehet április 4-e a vállalások határideje. Az egész évi tervet kell eredményesen megvalósítani, sőt, kívánatos egyes területeken túlteljesíteni. A ver- ssmymozgalomuak kell ezekre a területekre irányítani a figyelmet. * Mert igenis, szükség van a túlteljesítésre, csak nem a régi értelemben, nem elsősorban a meny- nyiségi előirányzatoknál. Az 1965- ös terv célkitűzései — a termelés mennyiségi növelését illetően — szerényebbek a korábbi éveknél. De tévedés lenne azt gondolni, hogy szigorúan a szükségleteknek megfelelő összetételű termék- mennyiség előállítása könnyebb, mint válogatás nélkül, a gyár érdekeinek megfelelő termékekből többet adni a tervezettnél, ami aztán elfekvő készleteket eredményezne. A túlteljesítés azonban korlátozás nélkül megengedett az úgynevezett minőségi mutatóknál. Csak elismerés illetheti azt a gyári kollektívát. amely a tervezettnél kevesebb anyagból állítja elő a gyártmányokat, amely a termelékenység tervét teljesíti túl, amely az önköltség csökkentésénél ér el túlteljesítést. A vállalatok műszaki, gazdasági vezetőinek a feladata elsősorban, hogy részlegekre, brigádokra bontsák fel az ez évi tervfelada- toikat, és maguk is megjelöljék, mely területen, hogyan lehet jobban dolgozni, gazdálkodni. Ezt egészítik ki a dolgozók észrevételei, javaslatai. így válik az egész gyár ügyévé a felszabadulási versenyvállalás, és annak teljesítése. Különösen a szocialista brigádokra lehet számítani e tekintetben. Ezek a kis kollektívák már az elmúlt években is bebizonyították, hogy nincsenek híján a kezdeményezőkészségnek, egy-egy nehezebb feladatnál bátran támaszkodhat rájuk a gyár vezetősége. Az 1965-ös esztendő a második ötéves terv befejezésének, a következő ötéves tervre való felkészülés éve. Ha most, ezekben a hetekben megalapozott, a dolgozók javaslataival, szocialista kötelezettségvállalásaival is megerősített program alapján kezdik meg mindenütt a munkát, tovább erősödik népgazdaságunk, megszilárdítjuk az eddig elért eredményeket. méltóképpen ünnepeljük fel- szabadulásunk huszadik évfordulóját. A Minisztertanács módosította a termelési tanácskozásokról szóló határozatot A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A SZOT Elnökségének javaslatára módosította a Minisztertanácsnak és a SZOT-nak a termelési tanácskozásokról szóló együttes határozatát. A Minisztertanács tanácsszer- vek osztályának vezetője és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője tájékoztatta a kormányt a vidéki városok kommunális, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi helyzetéről. A kormány a jelentést megvitatta és tudomásul vette. A földművelésügyi miniszter beszámolt a tavalyi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, valamint a külföldi mezőgazdasági kiállításokon való részvételünk tapasztalatairól. A kormány a beszámolót elfogadta, s úgy határozott. hogy a következő, 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt 1967-ben kell megrendezni. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. A termelési tanácskozásait ós a munkaértekezletek rendje A Minisztertanács csütörtöki ülésén a SZOT Elnökségének javaslatára módosította a termelési tanácskozásokról szóló 1022/1961. MT—SZOT-határozatot. Az új szöveg a 2. fejezet helyébe lép és a termelési tanácskozások differenciáltabb rendszerének kialakításáról rendelkezik. Az együttes határozat megállapítja : a termelési tanácskozások és a munkaértekezletek (a hivatalokban és az intézményekben a tennivalók ismertetését és mégvi- , tatását szolgáló megbeszélései?) ' biztosítják a dolgozók részvételét a termelés és a gazdálkodás irány ításában,*ellenőrzésében. A termelési tanácskozások és a . munkaértekezletek —; a szakszervezeti taggyűlések, az üzemi tanácsülések és a szakszervezeti bizottsági ülések mellett — kifejezői a szocialista vezetési módszereknek, ugyanakkor lehetővé teszik az üzemi, hivatali demokrá- 1 cia fokozottabb érvényre jutását. A határozat külön rendezi a gazdasági és a szakszervezeti szervek feladatait a termelési tanácskozások és a munkaértekezletek előkészítésében és megtartásában. Kimondja: termelési tanácskozásokat az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelő, javító, szolgáltató tevékenységet folytató vállalatainál, gazdaságainál, valamint a vasút, a közlekedés, a posta és a kereskedelem területén kell tartani. A tanácskozásokat — mint eddig — a vállalatoknál és a gazdaságoknál üzemen, üzemegységen belül, az elhatárolt termelési kisegységekben kell megrendezni. A határozat továbbra is kötelezően előírja, hogy a negyedévi tanácskozáson kívül is meg kell tartani a termelési tanácskozást akkor, ha azt a dolgozók többsége javasolja, illetőleg a szakszervezeti szervek vagy a gazdasági, műszaki vezetők szükségesnek látják. A határozat a népgazdasági érdekek szem előtt tartásával egyértelműen megjelöli a termelési tanácskozások feladatait. Melyek ezek? Az üzem, illetve a vállalat dolgozóinak bevonása a vezetésbe, véleményük, javaslatuk kikérése és hasznosítása. A termelési tanácskozások célja — állapítja meg a határozat — a termelési feladatok (programok) legcélszerűbb kialakítása és leggazdaságosabb végrehajtása, a minőségi és műszaki, technológiai, a munka- védelmi előírások teljesítése, a selejt csökkentése, a termelékenység növelése, az anyag-, az energia- és a szerszámtakarékosság, a munka és a technológiai fegyelem megtartása, valamint a társadalmi tulajdon védelme. A tanácskozások feladata és joga, hogy értékelje a helyi vezetés és a dolgozók munkáját, a termelési, gazdasági eredményeket, ezekkel együtt a munkaverseny eredményeit, s véleményt mondjon, illetve döntsön a kiemelkedő eredményt elért dolgozók kitüntetéséről és jutalmazásáról. határozat a termelési tanácskozásokat1' véleményező, javaslattevő, illetve döntési jogkörrel ruházza fel. A termelési tanácskozás véle* ményét, javaslatát kell kérni a termelési lehetőségekre és gazdaságos kihasználásukra, a mindenkori termelési, gazdálkodási feladatok megvalósítására, beleértve a műszaki fejlesztési, valamint a munka- és üzemszervezési intézkedések kialakítását és végrehajtásuk megszervezését; Annak biztosítása végett, hogy a dolgozók még közvetlenebbül legyenek érdekeltek a végrehajtásban, a módosított határozat előírja, hogy a fontosabb újítási javaslatok üzemi alkalmazásával kapcsolatban ki kell kérni az érintett üzemegységben dolgozók véleményét. A „ termelési tanácskozás hagyja jóvá a jövőben is az üzemrészen, műhelyen belül a verseny-vállalásokat és a helyi feladatokat legeredményesebben segítő versenyformákat, továbbá dönt a „Kiváló dolgozó” kitüntetés és a „Szocialista brigád” cím odaítéléséről. Ugyancsak a termelési tanácskozás jogosult visszavonni ezeket a kitüntetéseket azoktól (személyektől vagy kollektíváktól). akik méltatlanná váltak a kitüntetés, illetve a cím viselésére. (Folytatás a 2. oldalon) Villamos légvezetékek helyett kábelek Szekszárdon Befejeződött a tsz-villamosítás dekből a villamos légvezetékeket, oszloptrafókat, a földbe süllyeszteni mind t a magasfeszültségű, mind a kisfeszültségű vezetékeket. Ugyanis nemcsak esztétikailag kifogásolható, hogy a .n.dern, több Az ősszel mindennapos látvány volt a városközpontban a frissen kiásott árok, mellette a tábla: „Vigyázat! Kábelépítés”. Az árkokat már betemették, a táblákat is elvitték, különben nem sok változást lehet tapasztalni. “int a Déldunántúli Aramszol- emeletes házak Rozo galtato Vallalatnal megtudtuk, vezetékek futnak hanem eevre , nagyarányú hálózat-átépítési mun- nehezebb a biz^nsági előírások ^te^ek ?inte,f. 80 .száfalé: v, a varosban, betatíAu is számtalan a kérész- kflhfln n,n~ W,U“W“Sc +oh 'f tezés a telefonvezetékekkel, utbefejezés előtt áll a tsz-villamosí- tás is. Tavaly még 25 termelőszövetkezeti villamos hálózatot épített meg a vállalat, az idei feladat csak tizenkettő. így egyre inkább előtérbe kerül a már villamosított területek áramka kezdődött meg melynek célja: eltüntetni a városközpontból és az új bérházi lakónegyeVillflnV- 14J'ciA VUlcUllDOHUH LCJL UJLCWSK ellátásának javítása. Ma kában nincs feszültségesés, tehát lehet üzemeltetni tv-készüléket, cákkal, ama háztartósi kisgépeket vínauytűz- helyt, de tovább folyik az a munka is, amelynek során kicserélik Téli munka a határban tása, hogy legalább három méter_rel magasabban legyen a vezeték kickeresztmetszetű vezetékeket I a tetőgerincnél, sok nehézségbe „ e}fze}u vezetek eket, ütközik. Rontják a városképet az tei efményu transzferoszlop-transzformátorok is, emel- ^torokat állítanak be. lett kisebb teljesítményűek is, mint a zárt helyen elhelyezhető trafók. Az átépítési munkák a magasAz egyik legjelentősebb ilyen beruházás a Paks—Tolna közti húsz kilovoltos távvezeték lesz. Három és félmillió forintot forfeszűltségu húsz kilovoltos — ve dítanak a beruházásra. Paks és zetékek kábelesítésével kezdődtek Dunaszentgyörgy között új nyom- 1 Htúlt évben. Az egyik kábelt az vonalon építik meg a vezetéket, \KOV-teleptő} az Arany János ezzel lehetővé válik, hogy amikor utcáig építették meg, a másikat erre is sor kerül, viszonylag oedig a KOJAL-tól — a piac te- alacsony költséggel kapcsolják be riiletet érintve az uj kórházig. Csámpa-pusztát az elektromos Összesen három kilométernyi ma- hálózatba. DunaszentgyörgytöJ asfeszültségű kábelt helyeztek Tolnáig a régi vezeték mellett 1. Az idei programban szerepel gy új trafóállomás a Toldi utóban és a Hirling Ádám utcai uzloptrafó kicserélése, valamint nbb másfél kilométernyi magas- 'szültségű kábel építése a Béke teában és a Mészáros Lázár utóiban. Megépítenek négy kilométer kisfeszültségű kábelt is. A runkákat természetesen a követező években is folytatják és emsokára végleg eltűnnek a vil- -nyoszlopok a Garay térről, a Széchenyi utca, a patak és a Huépítik fel az újat, természetesen az előbbit akkor botttiák Is, ha az újat már üzembe helyezték. Megkezdik ez évben Bo vri_ dón az új alállomás építését. A mintegy tízmilliós beruházásból kétmilliót valósítanak meg az idén. Az alállomás üzembe helyezése után nagymértékben javul majd a falvak áramellátása. Tovább korszerűsítik az alacsony feszültségű hálózatot is. A községekben 114 kilométernyi Százhetven holdon telepített gépi művelésre alkalmas szőlőt nyadi utca által határolt terüle- alacsony feszültségű vezetéket térol. cserélnek ki az eddiginél nagyobb paksi tsz-közi társulás a csámpai határban. A Vörös Sugár Tszj A faluvillamosítás már öt évvel keresztmetszetűre, több mint tízbrigádja a teherautón érkező betonoszlopokat rakja le. I ezelőtt befejeződött a megyében, millió forintos költséggel,
