Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
1965. január 10, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Tál a megyehatáron Savaria — Pannónia szép virága Ott, ahol a Raba-völgye véget ér, ahol az Alpesek szelíd dombokba simuló hegyvonulata a Kisalfölddel találkozik, a síkság szélén szelektől, és hadaktól védtelenül kétezeréyes emberi kultúra emlékeit őrzi a magyarság nyugati végvórosa, Pannónia szép virága, Savaria. Szombathelyt, Magyarország első igazi városi települését még időszámításunk után 43-ban Claudius római császár emelte városi rangra, és innen ered a város latin elnevezése: Colonia Claudia Savaria. A ma embere, aki akár .repülőgépen, autón, vagy vonaton érkezik a Nyugat-Dunántúl jelentős gazdasági és szellemi' központjába, meglepődve tapasztalja, milyen csodálatos harmóniába kapcsolódnak itt mindazok az építészeti emlékek, amelyeket 2000 esztendő során az egymást váltó emberi nemzedékek korról korra utódaikra hagytak. A nyugati végeken küszködő magyar szellemiség századok mélyéből táplálkozó hagyományait a ma embere egy felfokozott ütemű fejlődés összhangjában féltő gonddal építi be egy igazán modem és a szó nemes értelmében vett európai és mégis magyar város bontakozó kereteibe. A múltnak és a jelennek ez a harmonikus kapcsolódása nemcsak a város külső képében, hangulatában jelentkezik, hanem lakóinak gondolkodásában és a városhoz kapcsolódó érzéseiben is. Nincs még eg^ magyar város, amelynek törtjeimé sonán a pusztulás lángjaiból ‘ annyiszor kellett volna újra feltámadnia, mint éppen Szombathelynek. Ha Trójáról azt mondjuk, hogy hét rétegen hétszer lerombolt város romjain, lakói hétszer települtek egymás fölé. álékor Szombathelyre is áll a trójai hasonlat. Az emberi kultúra ősi rétegei most bukkannak elő, most, amikor a belváros lebontott földszintes házainak helyére 8—10 emeletes to- ronyházakat akar építeni a város ma élő nemzedéke. Bárkit szólítson meg az idegen, bárkivel álljon szóba, ha más-más megfogalmazásban is, de minden szombathelyiből egyaránt ez a múltat is tisztelő szeretet szól. * Aki ma Szombathelyről írni vagy szólni akar, nincs másra szüksége, mint bolyongani a város utcáin, megszólítani lakóit és máris a most épülő vasbetonvázas, hatalmas épületek tövén képzeletét évezredek távolságába ragadják a letűnt korok emlékei. A szocialista Magyarországhoz, való tartozás kézzel fogható közelségbe hozta itt is a megálmodott jövendőt. Ez a város büszke múltjára, de a jelenben szívós munkával holnapjáért küszködik. Egyszerre jelentkeznek itt a nagyvárossá válás, a növekedés és az építés gondjai a múlt kisvárosi hagyományaival. Az ősi Savariára a mi korunk építi most a hetedik réteget. Ez a réteg vasból és betonból emelkedik a magasba, maga alá temeti a tegnap ódon házait, új utcákat, ™j tereket, és új városrészeket iemel. A szellemiség jelképe: az egy éve épült Művelődési és Sporthí . A Gyöngyös-parti sétány szomorú fűzei, És ezzel a csodálatos újjászületéssel együtt formálódik a holnap nagyvárosa, amely városi öntudatát kétezer év távlatába vezetheti vissza. Néhány év alatt 4500 korszerű új lakás, új középületek, iskolák, terek és parkok... ez Szombathely holnapja és ehhez kapcsolódik a latinos kultúra mély humánumának ápolása. Ezt látja, ebben él és munkálkodik holnapjáért a szombathelyi ember. Ezt érezni a város közepén álló múzeumban és az ásatások nyomán feltárt római város falai között, ezt a Március 15. tér ég- bekapaszkodó toronydaruinak tövén, ezt a felbontott járdák, utak. utcák láttán. A ma embere lázasan kutat múltjának emlékei után miközben a maga ízlésének, igényének, életmódjának megfelelő új várost épít. A régész szavára és tanácsára talán ma sehol nem adnak any- nyit, mint Szombathelyen. Ez a kutatás, a hatalmas arányú feltárás, a múlt emlékeinek meg mentése, alig egy évtizeddel ezelőtt kezdődött itt, amikor egy Nktárbővítés során a város köz- plntjában három méter mély árok alján a régész — Szentlélek! Tihamér doktor — egy több ezer éves ősi kultúra nyakúra bukkant. E nyomokból azJK — a 3 emeletes raktár lebontása után — kibontakozott az egyiptomi Isis istenség kultuszának emelt ősi szentély, amely ma egy modem városrész kulturális központjává alakult. Itt most formálódó Iseum téren is a több ezer éves múlt találkozik a XX. század második felének szocialista modernségével. A nagyvárosi tér központjává vált hajdani római szentély a megkapóan szép oszlopsor és a szabadtéri színpadnak kiképzett előtér olyan környezetet terein tett, ahol évről évre a Varázsfuvolát mutatják be abban a természetes környezetben, amilyet annak idején Mozart elképzelt Az Isishez hasonló emlék sehol sem került még elő Európában. A magyar Bayreuth lehetne és lesz is Szombathely. Ehhez az elképzeléshez az épülő modem város tervezője Károlyi Antal épülettervei is nagyszerűen kapcsolódnak. * Szombathely a második világháború során az egyik legtöbbet szenvedett magyar vidéki város volt. hiszen épületeinek több mint 30 százaléka a sorozatos bombázások során elpusztult. Szombathely a középkor végétől polgárváros lett és püspökei az elmúlt két évszázadban az osztrák kamarillával együtt mindent elkövettek, hogy kedvező központi fekvése ellenére jelentős ipar ne alakulhasson ki a városban, bár a római kortól mindvégig a Budára. Bécsbe, a Dél-Du- nántúlra és a Rómába vezető utak itt ágaztak el, a kereskedők itt kínálták portékáikat és a püspöki tilalom ellenére a múlt század második felében a Dunántúl minden részéből sugárszerűen ide futottak össze a Földközi-tenger és az Ausztria felé vezető vasútvonalak szálai. A kedvező adottságok ellenére a város a fel- szabadulásig megmaradt polgári és kereskedő városnak. Azóta elegendő volt másfél évtized ahhoz, — bár egy ideig a határ közelsége gátolta a fejlődést, — hogy Szombathelyen jelentős ipar fejlődjék ki. és lakóinak száma pedig megkétszereződjék. Szombathely ma igazán munkásváros, és kétezer éves történelmének nagyszerű reneszánszát éli. Bármerre járjunk a 10 kilométer hosszú városban, az utca képe, az egymásba kapcsolódó épitőállványok erdeje egy vers visszatérő refrénjét idézik: Állványok, frissen felrakott fa- ’ak.” És szinte az építő, az újat -lkotó ember jelképét mutatja it az Is. hogy e rohamos fejlődés fáradhatatlan motorjának, a Magyar Szocialista Munteásfiártoafc A barokk belváros egy részlete. szombathelyi titkára maga is építészmérnök. * 1^61 időre, a fellendülés korábbi korszakaiban is, Szombathely a nyugati vidéknek nemcsak gazdasági, kereskedelmi, közlekedési közpor^ja volt. hanem a Balatontól az A^esek lábáig elterülő táj kulturális centrumaként jelentkezett. Ez a vonzó hatása már a római korban kezdődött, amikor is a hajdani illirek, kelták velemszentvidi fővárosának ellen- súlyozására a rómaiak Pannónia vallási székhelyévé tették. Az első évezred végén ideérkező és megtelepülő magyarok nagyon rövid idő alatt átvették a város korábbi szellemi hagyományait és egy évezreden keresztül a magyar szellemiségért vívott harc kritikus időszakaiban Szombathely mindig hű maradt a hagyományokhoz és hatása nemegyszer o&zá- gos jelentőségű volt. Ezt a szerepét napjainkban egy megújhodott szellemiség szolgálatában szeretné újra kibontani a város. Épülő modern városrészének nemcsak kiváló festőművész szülöttének, Derkovits Gyulának nevét adta, de műterem* lakásokat is épít, hogy a mai kor tehetséges festőnemzedékének tagjai otthonra találjanak itt. Az új szellemi és művészeti törekvés szimbólumaként építette Szombathely az országban egyedülálló Művelődési- és Sportpalotáját is. amely egy éves működése során nemcsak a város lakóinak, hanem a messze földről idejövő turistáknak, látogatóknak is a szívéhez nőtt. * Amikor a belvárosban a művelődési házakban és szórakozóhelyeken éjféltájban beköszönt a csendes éjszaka és az utolsó villamos is elment, a nyugati városrészben lakó késői vándor lassan ballag hazafelé, a város 1 ■ labb üzeméből, mint annak idején a Gellért püspöknek éne.*i„ :,il- gos szolgálóleány himnusza, a modern gyár ablakából is kiszűrődik az alvó város fölé az éjszakai műszakban dolgozó munkáslányok és asszonyok dala. A város alszik, csak ők virraszta- nak, mert a munka egy percre sem nyughat és a gépek zümmögő zajával együtt ezt a dallamot őrzik az örökké süttogó Jókai-park fái, mert miként a munka, úgy a levegő sem pihen itt, mert örökké friss szellők fújnak. Szamos Rudolf Itt *509 lakás épül. (DerLovics-tetepj.
