Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-10 / 8. szám

4965. január 10. TOLNA MEGYEI NEPÜ.TSÄG Megtakarított anyagból, a termelékenység növelésével teljesítette túl éves tervét a Dunafóldvári Kendergyár Az 1964-es mérleg most készül az üzemekben, végleges adatok — főleg a termelési költségek alaku­lásáról — majd csak néhány hét­tel később lesznek mindenütt, így a Dunafóldvári Kendergyárban is. Azonban az már megállapítható, hogy jól dolgoztak a kender- gyáriak az elmúlt évben. A rostkikészítési tervet — mennyiségben — 10,3 száza­lékkal teljesítették túl, közel százötven tonna szálat és kó- cot adtak terven felül a nép­gazdaságnak. Ez azonban nem járt az anyag- készletek „megrablásával”, a túl­teljesítést csaknem teljes» egészé­ben az anyag gazdaságosabb fel- használásával érték el. A bútorlap­tervet tíz százalékkal teljesítette túl az üzem, hatszázötven köb­méter pozdorjabútorlapot adott terven felül a bútorgyáraknak. Mindkét termékből nemcsak megengedett, hanem szükséges is a túlteljesítés, a többletrostot és -bútorlapot egyaránt fel tudja használni. a textilipar, illetve a bútoripar, az utóbbival faimportot lehet megtakarítani. Külön érdeme a gyári kollektí­vának, hogy a termelési tervek túlteljesítéséhez nem lépték túl a létszámtervet, sőt, a rostkikészí­tésnél a létszám két fővel, a bú­torlapnál pedig tizenkét fővel volt alacsonyabb a tervezettnél, így a százötven tonna rost és hatszázötven tonna bútorlap teljes egészében a termelé­kenység emeléséből származik. A bútorlapüzemben új technoló­giát vezettek be, lerövidítették a sütési-préselési időt, bevezették a folyamatos termelést. A múlt évi kedvező kender- termés szükségessé tette a rost­kikészítő üzem kapacitásának az eddiginél jobb kihasználásét. Ja­nuár 1-ótől itt bevezették a há- namműszaikos termelést. Negyvenhat kihívó Bandi János szorosabbra teke­ri nyakán a gyapjúsálat, mert ki­megyünk a „csillagműhelybe”, s itt a januári szél, a mínusz 2, fo­kos hideg szabadon száguldozik. A műhelynek nincs fala. Tető csak egy kis területen, — valami fondorlattal építettek egy fészer­féleséget, különben az ég, a hó­felhőktől terhes magasság a mű­helyplafon, az oldalak a bölcső­de, a millenneumi ház meg a ven­déglátó konyhája. Miután a „csillagműhelyt” meg­mutatta a Vasipari Vállalat KISZ- tiitkára, ismét visszatérünk az ala­csony, gépektől és alkatrészektől zsúfolt autószerelő-műhelybe. Ez a negyvenhat kihívó birodalma. Egyre többen tanulnak oroszjul Nyelvi laboratóriumok segítik a beszédkészséget Az idén lesz húsz esztendeje, hogy hazánkban szervezetten megkezdődött az orosz nyelv ok­tatása. Az MSZBT központi és vidéki tanfolyamain az idén ezer­rel többen tanulnak, mint az el­múlt oktatási évben. Az oktatás eredményességének növelésére az MSZBT szemléltető eszközöket, a helyes kiejtés elsajátítását meg­könnyítő magnetofonokat, lemez­játszókat szerzett be; A legutóbbi hónapokban meg­kezdődött nyelvi laboratóriumé- nak építése is. A laboratórium a beszédkészség elsajátításának megkönnyítését szolgálja majd. A hallgatók fülkékben foglalnak helyet. A fülkéket magnetofonnal látják el a tanár magyarázatai­nak, kérdéseinek és az azokra adott feleleteknek rögzítésére. A csoport munkáját a tanár egy vezérlőasztalróí irányítja. A la­boratórium felszerelését filmve­títő, szemléltető táblák és eszkö­zök. stb. teszi teljessé. Az MSZBT nyelvi laboratóriu­mában még az idén megkezdődik a munka. Azt tervezik, hogy a későbbiekben a többi társadalmi szervezetekkel együttműködve na­gyobb vidéki városokban, mint Miskolcon, Pécsett. Szegeden stb., fokozatosan kiépítik a nyelvi la­boratóriumokat. Nemzetközi hidrológiai decennium Magyarországon Az UNESCO rendezésében ez év január elsején megkezdődött a nemzetközi hidrológiai decenni­um. Magyarország sokat vár a decennium eredményeitől, töb­bek között azért, mert program­ján főleg az aszályos, illetve a túl sok vizzel rendelkező terüle­tek kérdései szerepelnek, s ná­lunk mind a két szélsőséges tí­pus megtalálható. A decennium magyar nemze­ti bizottsága most készítette el a nagyszabású nemzetközi akció­sorozat magyarországi alapprog­ramját. Ezek szerint, s az illeté­kes UNESCO-szervek egyetértésé­vel, szeptemberben hazánkban kerül sor a nemzetközi decenni­um első tudományos rendezvé­nyére a kísérleti vízgyűjtő terü­letekkel foglalkozó szimpóziumra. Bücher György harmadéves sze­relő, a kihívók egyilt legjobb munkása. “ Innen indult el az a kezdeménye­zés, s az a 'verseny, melyét ipari tanulók, fiatal szakmunkások és oktatók nevében Bandi János,- a csúcsszervezet titkára az ifjú­sági szövetség Tolna megyei kül­döttértekezletén mondott el. A verseny egész évre szól, s köve­tésére szólítja Tolna megye ifjú­ságát. Fiatal szakmunkás, szőke hul­lámos haj, hatalmas kockás gyap­júsál, kicsit olajos kék munkás­ruha. Borgula Emil szerelő ül előttem egy bakon, s tőle kérdem: — Milyen is ez a verseny? Előbb már említettük, hogy a megye nyugati részén a termé­szetes vízkészlet erősen leterhelt, s a továbbfejlesztést csak víztá­rolók építésével lehet biztosítani. Ez azonban nem csak az öntözést szolgálja, hanem módot ad a hal­tenyésztés. sőt, a víziszárnyas-te- nyésztés fokozására. A tógazdál­kodás mtár nem új keletű Tolna megyében, de különösen a felsza­badulás óta lendült fel. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek egyaránt kihasználták a kedvező lehetőségeket, adottságaink pedig különösen indokolják a halászat fejlesztését. Egyrészt, mert éghaj­lati viszonyaink Közép-Európában a legalkalmasabbak a haltenyész­tésre. és a hal jól értékesíti a takarmányt, másrészt, még igen sok a mélyfekvésű, tógazdálko­dásra alkalmas terület. Ráadásul a tavak vizigénye jórészt öntözési idényen kívül jelentkezik, rész­ben pedig beilleszthető az öntö­zési tervekbe. Ezzel a kettős hasz­nosítással pedig rövid idő alatt megtérülhet a tavak építésének költsége. Megyénk — adottságai szerint — különösen előnyös helyzetben lehet halastóépítésben. Kis vízfo­lyásaink ugyanis télen összegyűj­tik vízgyűjtő területük vízmennyi­ségét, amely elég lehet az egész évi öntözésre, de a halászathoz szükséges vizet is szállítani tud­ják. A halhústermelés növelése, és természetes vizeink halállomá­nyának növelése érdekében is a tógazdaságokat kell bővíteni. A természetes vizeken kívül le­hetőség van a szennyvizek öntö­zésre való felhasználására, ame­lyet mind több országban alkal­maznak. Erre különösen alkalma­sak a magas szervesanyag-tartal- mú szennyvizek, kivéve a fenolos, ammóniás. nitrátvegyületeket tar­talmazókat. A Vízügyi Tudomá­nyos Kutatóintézet felmérései alapján a tolnanémedi kendergyár szennyvízével 20. a dunaföldvá- riéval 100. a Paksi Konzervgyár szennyvizével háromszáz hold föl­det lehetne öntözni. Szóba jöhet­nek még az olyan, kommunális szennyvizek, amelyek nem tartal­maznak ipari szennyeződést. A befogadókba vezetett szennyvíz így tovább értékesül, a tavakban pedig trágyázás nélkül is magas halhozamot lehet elérni. Az or­szágos halászati vázlatterv Szek- szárdon irányoz elő ilyen, szenny­vízi tógazdaságot. ; A tó-, illetve az öntözéses gaz­dálkodással függ össze, hogy ter­mészetes vizeinket megóvjuk az ipari szennyeződéstől. Bár rende­let írja elő megfelelő derítők, tisztítótelepek építését, úgy lát­szik, vízügyi szerveink nem él­nek a kellő szigorral, amelyet igazol a Sió és a Nádor—Sárvíz­csatorna szennyezettsége. Külö­nösen veszélyes a veszprémi ipar­vidék fenol-, ammónia-, nitrát-, nitritszennyezése.. azonkívül a dombóvári fatelítőé, a simontor- nyai bőrgyáré. Öntözéses gazdálkodással a nö­vénytermesztés többletbevételén túl közvetett jövedelmek is kap- csaiódnak, amelyben igen jelen­tős az állattenyésztésből adódó többletjövedelem. E területek nö­velésével lényegesen növekszik az eltartható számosállatok szá­ma. Az állattenyésztés fejlesz­tése pedig visszahat olyanformán, hogy biztosítja, fedezi a nagyobb szervestrágyaigényt. A közvetett jövedelmekhez kapcsolódik még a mezőgazdasági iparokból szár­mazó többletjövedelem is, főleg a konzervgyárakban, amelyek a zöldségtermést dolgozzák fel. Az öntözéses termelés fejleszté­séhez tartozik még a szakmun­kásképzés. A tervezett százezer Hold öntözőterületekre legalább 2200 embert kell szakmunkássá kiképezni, évente legalább száz­ötvenet. Rajtuk kívül még nagy­számú halász szakmunkásra is szükség lesz. A mezőgazdasági termelés fej­lesztése fontos szerepet játszik a világ minden országában mert ki­hat a lakosság élelmiszer-ellátá­sára. az ipar fejlődésére, a kül­kereskedelem alakulására. Fontos tehát,, hogy, megyénkben is ki­használjuk az öntözéses gazdálko­dással a mezőgazdaság fejleszté­sének lehetőségei^;. ... ÜL — Az a lényeg, hogy a fiúk megtanulják a szakmát, s ami termelőmunkát végzünk az egyen­értékű legyen a szakmunkások keze alól kikerülővel. — Csak ilyen egyszerű? — No, nem. mert tapasztaltuk például, hogy egyes magánautó- sok, akik harmonikává törik össze kocsijukat, s az országúton a vad száguldásban nem félnek, itt nehezen bízzák ifjúmunkása­ink kezére összetörött járművü­ket. Csak akikor csodálkoznak, amikor a kocsi olyan miint az új, meg sem látszik rajta a horpa­dás, kiválóan működik a lökés- gátló, a gyújtásberendezés, stb. Háiom évfolyam autószerelő fiú tanulja itt a vasiparinál a szakmát. Több százan kerültek már ebből a műhelyből szakmun­kás oklevéllel az ország vala­mennyi jelentősebb autójavítójá­hoz. De bármennyire is jó a szak­munkásképzés, azon javítanivaló mindig van. Az idén például az első éveseknél tapasztalták először, hogy az iskolai szakmai képzés gyenge. Bandlék úgy határoztak, hogy hetenként egy alkalommal külön előadást tartanak a szak­ma valamely „rázósabb” részé­ről. S ilyenkor Lőrincz József, vagy más szakember áll a fiúk elé, s szemléletesen elmagyaráz­za,* ha kell többször is. Bandi János egy alkalommal például a másodéves meg az első éves tanu­lókat külön félnapon oktatta a sebességváltó működésére. Se­hogy nem értették előtte a fiúk, hogy is működik ez az átkozott sebességváltó. Egy Csepel kocsi­ról szerelték le, s a műhelyben a csavaroktól a kerékig bontogat­va, masMarázva tárult fel a se­bességváltó működése. Borgula Emil meg egy hathengeres motort vett oktatása tárgyául. Maga mel­lé gyűjtötte a gyengébbeket és napokon keresztül tanulták a gyújtási és vezénylési rendszert Soha nem felejtik el a fiúk amit így tanultak. Ez a két kis epizód szinte jel­lemzője a 46 tagú ifjúsági brigád­nak. Amikor Baka István párttltikér vagy Lakos István igazgató le­megy az autószerelő-tanulókhoz, nem mulasztja ed a korábbi láto­gatáson tapasztaltakat összehason­lítani. s tanácsot is adnak ilyen­kor. Még arra is, hogyan öltöz­zön az a tanuló, s mikor men­jen melegedni ha a „csillagmű­helyben” már pirosra csípte orrát a januári fagy. Jelenleg nagyon fontos meg­bízatáshoz fogtak. Negyven War- szava és Pobeda személykocsii ér­kezett felújításira. A fiatalokra bízták ezt a munkát, s ez a vál- lalatvézetőségtől eredő bizalom példázza az ipari tanulók nem megkülönböztetett, de különös fi­gyelemmel kísért előrehaladását. S itt a 40 kocsinál meg a többi­nél teljesül a 46 tagú brigád vál­lalása. Itt válnak igazi közössé­givé a fiúk. Az egyén itt már kö­zösségi kérdésekkel telítődik meg, mert a munka azzá teszi. A mun­ka alakítja közösségivé a fiatalo­kat. Egy csütörtöki napon, amikor minden tanuló bent van a mű­helyben, jártunk a fiúk között, s érdeklődtünk a munkáról. Meg­lepően tájékozottak a verseny­ről. a KISZ feladatairól és a fel­szabadulási versenyről, mert ez legalább olyan esemény számuk­ra, mint volt a verseny, nyilvá­nosságra hozása a KlSZ-értekez- leton. Most bizonyítani akarnak. Czank János másodéves szerelő úgy például, hogy minden fellel­hető szaikkönyvet elolvas. Csötö- nyl Ferenc már tovább megy en­nél — lehetőségei is nagyobbak* autójuk van — gyakorlatban is képezi magát munkaidőn és ter­ven túl. A fiatalok, a „gólyáik”, akik még csak néhány hónapos ipa ri tanulók, akiket még jó for­mán a motorolaj szaga sem fo­gott meg lassan teljes értékű tag­jává válnak a motorszerelő-mű­hely KlSZ-alapszervezetének, s majd idővel másod- és harmad­éves korukban a szakmában is kezd nevük lenni. Vozdeczki IVSi hályról, az első évesek legügye­sebbjéről már most sokat beszél­nek. Márton István harmadéves szerelő És a fiatal szakmunkások, alak néhány évvel ezelőtt itt ebben a műhelyben szereztek képesítést, olyan gonddal és szeretettel fog­lalkoznak a fiatalokkal, hogy be­lőlük — ha ők nagyon akarják — csak jó szerelő lehet. Persze a verseny nem mindig halad a tervezett úton és módon. Gyakran van baj például a har­madévesekkel, akik már nem ér­zik magukat tanulónak, de sok­szor még arról is megfeledkez­nek, hogy ők is voltak első évesek, s még az is eszükbe jut, hogy tu­lajdoniképpen nem is ipari tanu­lók. Az ilyen apró talán jellem­beli fogyatékosságot talán a vég­zett munka, a jeles produktum teszi, mert kicsit elbí zakód attak is, — és ez is a munkaverseny velejárója. Éneikül talán nem is volna teljes a 46 fiatal szocialis­ta munikaversenye. Negyvenhat kihívó. Ipari tanu­lók, szakoktatók. Olyanok, mint más üzemben. Van közöttük ki olvasni szeret, más a. zenét ked­veli. Van akinek más a hobbija. Egyben azonban megegyeznek va­lamennyien: És pedig abban, hogy amit ígértek december 9-én, azt teljesíteni akarják. S ebben bíz­hatunk. PÁLKOVÁCS JENŐ Január 13-án rendezik meg a mezőgazdasági szocialista brigádvezetők országos tanácskozását A szocialista brigádvezetők el­ső országos értekezletén, 1962- ben a mezőgazdasági dolgozók­nak még csak néhány képviselője vett részt. A szocialista brigád­mozgalom azóta széles körben el­terjedt a mezőgazdaságban is. Az állami gazdaságokban, termelő­szövetkezetekben és gépállomáso­kon több mint 2000 kis kollektíva kapta már meg a „szocialista bri­gád” címet vagy küzd annak el- j nyeréséért. Eddigi munkájuk ér- .tékelésére. további feladataik I megbeszélésére tartják január 13-án, szerdán a MEDOSZ szék­hazában a mezőgazdasági szocia­lista brigádvezetők első országos tanácskozását. A MEDOSZ, a Termelőszövetkezeti Tanács és a Földművelésügyi Minisztérium közös rendezésében sorra kerülő ! tanácskozáson 155 állami gazda­sági, 77 gépállomás: és 36 ter- 1 melőszövetkezeti brigádvezető |Vesz részt. Közülük választják majd meg a szocialista brigádve­zetők 2. országos értekezletének küldötteit. (MTI).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents