Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-07 / 5. szám
V 6 TOLNA MEGYFI NÉPÚJSÁG 1965. január Válsághangulat az európai futballban Divat manapság az európai labdarúgás válságáról írni és beszélni. Edzők, játékosok, szövetségi vezetők és újságírók keresik a kivezető utat és közben feltárják országuk labdarúgásának legtöbb problémáját. A kiindulópont természetesen Londonban és Párizsban, Madridban és Rómában mindig ugyanez: kisebb vagy nagyobb arányokban. de határozottan csökken a labdarúgó-mérkőzések nézőinek száma. S ez — különösen a profiklubok esetében — úgy is mondhatnánk: egzisztenciális probléma, hiszen a bevételek csökkenése az egész üzleti vállalkozás létét fenyegeti. Érthető hát, hogy mindenütt keresik a magyarázatot és a megoldást. Okot természetesen bőven találnak. A szakértők egy része azt mondja: „helytelen irányokba fejlődik a futball, előtérbe került a védekező játék, kevés a gól, a labdarúgás elvesztette igazi szépségét és vonzóerejét. Nem labdaművészek, hanem a fizikai erő, a gyorsaság és a keménység mesteremberei uralkodnak a zöld gyepen... Ezért csökken az érdeklődés, ezért kevesebb a néző.” E megállapításokban természetesen sok igazság van. Hiszen, mint a sportok általában, a labdarúgás is állandó fejlődésen megy keresztül. Amint a sportágak többségében felfedezték az erő és a gyorsaság forradalmat hozó jelentőségét, úgy ismerték ezt fel a labdarúgás szakemberei is. Gyorsabbá, lendületesebbé vált a játék, s ami ezzel együtt járt: fokozatosan átalakult az alkalmazható technika és taktika, gyakoribbá váltak az ütközések, a csapatjáték mellett szerepet kapott az egyéni kvalitásokat érvényesítő, a jobb fizikai felkészültségnek kedvező test-testelle- ni játék is. A játék és a játékosok felgyorsulása kezdetben természetesen a védőknek kedvezett, hiszen az eredményes támadásokhoz újszerű, kifinomultabb technika, gyorsabb helyzetfelismerés és nagy határozottság volt szükséges. Ennek megfelelően formálódott a taktika is, az edzők rájöttek, hogy a kapuelőtér megszállása gyors, ruganyos, jól fejelő játékosokkal, váratlan sikereket is lehetővé tesz. Jobb csapat ellen is el lehet érni a döntetlent, sót szerencsés esetben a győzelmet is. A bajnoki küzdelmekben pedig nem a szépséget, hanem az eredményt honorálják. Hozzájárult a védekező szellemű játék kifejlődéséhez a nemzetközi kupaküzdelmek kivirágzása. Az oda-vissza alapon játszott kupamérkőzéseken a hazai csapat mindig számíthatott rá, hogy ellenfele megerősített, biztonsági védekezéssel vonul fel. Az utóbbi két esztendőben azonban már lehetett^ látni a jeleit annak, hogy a támadó játékosok és velük együtt az egesz támadójáték is kezd alkalmazkodni az új helyzethez. Rájöttek az edzők, hogy a kemény, gyors védőkkel nem elsősorban még keményebb és még gyorsabb támadókat kell szembeállítani, hanem ötletes futballistákat, akik gyorsak, küzdeni is tudnak, de elsősorban játszanak. Játékosokat nevelni, mindig nehéz és lassú folyamat volt, ezért a válságból másfelé is keresik a kivezető utat. Ezek közé tartozik például a szabályok megváltoztatásának a sürgetése. Szüntessük meg a lesszabályt, mindjárt érdekesebb lesz a játék, több lesz a gól! Partdobás helyett vezessük be a partrúgást! Osszuk három harmadra a pályát, s ennek megfelelően alakítsuk ki a szabályokat, határozzuk meg, hogy a védekező harmadban hány védő és hány támadó lehet egyszerre! Se szeri se száma a javaslatoknak. Legutóbb Spanyolországban ki is próbáltak néhány új szabályt, minden siker nélkül. A játék sem érdekesebb sem szebb nem lett tőle. Nem is lehetett, hiszen a dolog nyilvánvalóan nem a szabályokon múlik... Sokan teljesen leegyszerűsítik a nagy kérdést, s az érdeklődés csökkenését a televízió megjelenésével magyarázzák. A tv vitathatatlanul nagy versenytárs, hiszen elviszi a lakásba a sporteseményt, bár a személyes élményt sohasem pótolja. Sokhelyütt kitört a háború a futballklubok, szövetségek és a televíziós társaságok között. A vége mindenütt kompromisszum lett, mert a felek rájöttek, hogy nem lehetnek meg egymás nélkül. Amennyit a televízió elvisz nézőben, legalább annyit használ propagandában. Egyébként is egyre többen vannak, akik azt állítják, hogy a nézőszámok csökkenése nem jelenti egyben az érdeklődés csökkenését is. Csupán arra utal, hogy az emberek világszerte civilizáltabb körülményekhez szoknak hozzá, s jobban meggondolják, hogy mit kezdjenek szabad idejükkel. Az európai országok többségének labdarúgása pedig az új igényekhez nehezen alkalmazkodik. A franciáknál szorít legjobban a cipő, ott csökkennek legrohamosabban a nézőszámok, érthető, hogy náluk vetették fel a legerőteljesebben, hogy szakítani kell a téli futballal. Az okoskodás rendkívül ésszerű: a futball az időjárás viszontagságainak kitett játék, s esőben, hóban, fagyban érthetően mindenki meggondolja, hogy kimenjen-e a stadionba. Úgy kell tehát a legfontosabb mérkőzések időpontjait megválasztani, hogy kevesebb szerepe legyen az időjárás szeszélyének. Éppen a magyar példát hozták fel sokan és sürgették a téli futball felszámolását. A hagyományok azonban egyelőre erősebbek az ésszerűségnél. S ráadásul a nemzetközi sportkapcsolatok jelenlegi rendszere is ennek az észszerűden rendszernek kedvez. A jelenlegi nemzetközi kupáért folyó küzdelmekben ugyanis télen is kell játszani. Ez egyébként a magyarázata annak, hogy a magyar, az osztrák, a svéd csapatok általában gyengén szerepelnek ezeken a kupatalálkozókon. Olyankor kell ugyanis játszaniuk, amikor nincsenek játékban. Nyilvánvaló, hogy ezt a problémát rövidesen fel kell vetni a nemzetközi fórumokon, s nemcsak azért, mert az európai országok egy részének kedvezőtlen a jelenlegi rendszer, hanem elsősorban azért, mert minden európai klubnak anyagilag is hátrányos. Adatok bizonyítják, hogy a decemberben, januárban vagy februárban játszott kupatalálkozóknak még olasz, vagy spanyol körülmények között is sokkal kevesebb a nézője mint azoknak a mérkőzéseknek, amelyeket áprilistól októberig bonyolítanak le. egyébként is figyelmet érdemel. Nálunk ugyanis a válságjelek alig tapasztalhatók. Támadó szelleműbb lett a játék, több a gól, s a nézőszámok is újra emelkedő tendenciát mutatnak. Az út tehát, amelyre léptünk, úgy tűnik helyes. Mi mindenesetre nemcsak vitatkozunk, hanem próbálunk is valamit. Sikerrel zárták az évet a Szekszárdi Petőfi női kosárlabdázói A magyar példa Befejeződött a kosárlabda Népköztársasági Kupa, amely jelentős sikert hozott a Szekszárdi Petőfi női kosárlabdacsapata számára. A szekszárdi csapat ugyanis a 9.—15. helyért megrendezett mérkőzéssorozaton 7 csapat közűi az előkelő 4. helyen végze t és így összesítésben a 12. helyet szerezte meg, ami annyit jelent, hogy a csapat jogot nyert arra, hogy az 1965. évi Népköztársasági Kupában csak a legjobb 32 csipát között kapcsolódjék be a további küzdelmekbe. A 9.—15. helyért megrendezett körmérkőzés a következő eredménnyel zárult: 1. Diósgyőr 6 A — 12 2. Testnevelési Főisk. 6 5 1 339:288 11 3. Sopron 6 3 3 217:192 9 4. Szekszárd 6 3 3 212:254 9 5. Baja 6 2 4 208:219 8 6. Egyesült Gyógyszer 3 ! 5 286:321 7 7. Tatabánya 6 1 5 262:295 7 A szekszárdi csapat Diósgyőrtől színvonalas, szép mérkőzésen szoros küzdelemben maridt alul. Elvérzett Budapesten a Testnevelési Főiskola és Sopronban. Legyőzte viszont Budapesten az újdonsült NB I-es Egyesült Gyógyszer csapatát, míg Baja és Tatabánya nem jelent meg a szekszárdi mérkőzésen, így a mérkőzések bajnoki pontjait a Kosárlabda Szövetség a szekszárdi csapatnak juttatta. Végül említsük meg: A mezőnyben csak Szekszárd és a Tatabánya volt NB II-es csapat, a többi NB I-ben szerepelt így tehát a Diósgyőrtől, a TFSE-től és a Soprontól elszenvedett vereség egyáltalán nem volt szégyellnivaló, sőt a vereségek aránya a Petőfi szempontjából volt hízelgő. A Petőfi női kosárlabdásai számára nagy siker a 12. hely megszerzése, hiszen rajtuk kívül csak a Szekszárdi Dózs® atlétái és az ökölvívói értek el ilyen sikert a? elmúlt évben. A válsághangulat mégis ^ w megvan, mert kevés az ilyen csatár és ennek megfelelően kevés ország kevés csapata képes színvonalas, érdekes játékra. Felszabadulási Kupa körmérkőzés NB III -as labdarúgó-csapatainknak A Szekszárdi Dózsa sportkör elnöksége megyénk NB III-as csapatai részére Felszabadulási Kupa labdarúgó-mérkőzéseket rendez. Ezen a Nagymányoki Brikett, Dombóvári VSE, Dombóvári Spartacus és a Szekszárdi Dózsa NB III-as csapatai vesznek részt. Az első mérkőzésekre február 11-én kerül sor. A négy csapat egymással két-két mérkőzést játszik, egyet otthonában, egyet ellenfelénél. A hat mérkőzésből mindössze csak egy vasárnap lesz teljes forduló, a többi mérkőzések hétközben kerülnek lejátszásra. A Felszabadulási Kupát a mérkőzéssorozat győztese nyeri el. Azonos pontszám esetén a gőlarány dönt a végeredmény kialakításánál. A Felszabadulási Kupát nyert csapat tagjai éremdíjazásban. míg a többi csapatok oklevéldíjazásban részesülnek. Az alábbiakban közöljük a Felszabadulási Kupa sorsolását: Február 11: Dombóvári VSE— Nagymányoki Brikett, Szekszárdi Dósza—Dombóvári Spartacus. Február 14: Nagymányoki Brikett—Szekszárdi Dózsa, Dombóvári Spartacus—Dombóvári VSE. Február 18: Szekszárdi Dózsa— Dombóvári Vasút, Dombóvári Spartacus—Nagymányoki Brikett, Február 25: Dombóvári Spartacus—Szekszárdi Dózsa, Nagymányoki Brikett—Dombóvári Vasút. Március 4: Szekszárdi Dózsa— Nagymányoki Brikett, Dombóvári Vasút—Dombóvári Spartacus. Március 17: Dombóvári Vasút— Szekszárdi Dózsa, Nagymányoki Brikett—Dombóvári Spartacus. Az új évet kezdje szerencsével! Vég y e n SZERENCSESORSJEGYET 4,— forintért. Főbb nyeremények: Családi ház garázzsal, gépkocsival. Különböző személyautók. Külföldi utazások stb. Kedden délután Galambos István edző irányítása mellett 18 játékos megkezdte a felkészülést a Dombóvári VSE-nél az NB III-as rajtra. Az elmúlt évektől eltérően az idén nem jelent gondot a játékosok edzésen való megjelenése, mert a MÁV illetékes főosztálya engedélyezte, hogy heti négy alkalommal, 13 órától 18 játékos, plusz két vezető részt vegyen az edzéseken. Az első edzés jó hangulatban telt. Különösen Galambos edző bizakodó, hiszen csapatát egy új csatárjátékossal erősítette meg, Horváth János személyében, aki eddig egy Somogy megyei járási csapatban vett részt, és a legeredményesebb csatárnak bizonyult. Kapust is igazolt a csapat: a dombóvári születésű Fandli János visszatért Dombóvárra és már ő is részt vett az edzéseken. Az edző szerint minden adottsága megvan Fandlinak, hogy jó kapus legyen. A csapat másik kapu védő je, Egyed, aki kézsérüléssel bajlódott, örvendetesen gyógyul és előreláthatólag a bajnokság rajtjára már a csapat rendelkezésére áll. Még egy érdekesség: Lehőcz meggondolta elhatározását és mégsem válik meg a vasutascsapattól, játékra jelentkezett. A SPARTACUS PÉNTEKEN KEZD A Dombóvári Spartacus csapata — amely, mint ismeretes, ismét az NB III-ban küzd már az idén —, pénteken tartja első edzését. Itt mutatkozik be a csapat új edzője, a komlói Szám Frigyes. A Spartacus csapata az első két. héten át mezei edzést tart, hetenként ötször, utána két hétig két alkalommal teremben és három alkalommal szabadban1 tartják edzéseiket. A csapat megerősítése megtörtént, azonban a vezetőség csak a közeli napokban ad erről tájékoztatót, amikor már az igazolások megtörténtek. Értesülésünk szerint sikerült a Spartacus- nak Komlóról több jó képességű I játékost igazolni. Ökölvívó-érdekességek Nemcsak a labdarúgásban, de a többi sportágakban is a téli időszakot használják fel erősítésekre, új játékosok szerzésére. Ez különösen azoknál a csapatoknál divat, ahol az azonnali eredmények elérésére törekednek. A tapolcai NB II-es ökölvivócsapat például 6 kiváló versenyzővel erősítette meg csapatát. Ebből 5 Csepelből, míg Dénes II. a Bonyhádi Spartacusból ment Tapolcára — ha nem is végleg, de két évre biztosain. * A hírek szerint a Nagykanizsai Dózsa NB II-es csapata feloszlik. Amennyiben ez a hír igaz, úgy a félhivatalos értesülések szerint Sopront és esetleg Baját veszik fel az NB II. nyugati csoportjába. * A MÖSZ erélyes közbelépésére rendeződött az elmaradt Szekszárdi Dózsa—Ferencváros ökölvívó-mérkőzés anyagi oldala is. A Ferencváros 6200 forint kártérítést fizetett a Szekszárdi Dózsának az elmaradt mérkőzésért. Bár a kifizetett kártérítés nagynak tűnik. a Dózsa vezetősége, de legfőképpen a szurkolók szívesebben vették volna ha annak idején a mérkőzést láthatták volna. * Január 15-én készíti el az NB II. sorsolását és csoportbeosztását a MÖSZ. Amennyiben az eredeti terven nem változtatnak, úgy a csapatbajnoki mérkőzések február 14-én kezdődnek. Asztalitenisz-verseny Tolnán A szekszárdi járási TS január 10-én, vasárnap rendezi első idei évi versenyét. Tolnán kerül sorra a szekszárdi járás 1965. évi úttörő, serdülő, ifjúsági és felnőtt női és férfi egyéni asztalitenisz- bajnoksága. A verseny vasárnap 9 órakor kezdődik a tolnai sport- csarnokban (volt Textiles Kultúr- ház). A versenybíróság elnöke Bába Mihály, elnökhelyettes Bizony Ferenc, titkár Orcskay Imre. Nevezés a helyszínen.
