Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-30 / 25. szám

1965. január .10. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 MÉRLEGEN: a tanácshatározatok végrehajtása, eredményei Csökkentik a költségeket, növelik a termelékenységet, rövidebb idő alatt végzik el a javításokat Megkezdődött a felszabadulási verseny a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatnál Tolna megye Tanácsa pénteken délelőtt ülést tartott a megye­háza nagytermében. Az ülés fő napirendi pontjai: dr. Kovács V. Károly előterjesztése alapján a megyei tanács határozatai, azok végrehajtása, és dr. Polgár Ferenc vb-titkár előterjesztése alapján a tanács és a végrehajtó bizottság múlt évi munkatervének végre­hajtása, a vb. tevékenysége. Az első napirendi pont témájának vizsgálatára, összeállítására az 1964. júniusi tanácsülés ideiglenes bizottságot alakított. Munkájához segítséget kapott a megyei fő­ügyészségtől, a megyei népi ellen­őrzési bizottságtól, és a megyei népfrontbizottság is delegált két tagot, dr. Keszthelyi Józsefnét és dr. Koppán Józsefet. A tanács egyik határozata pél­dául a Tanácsi Építőipari Vál­lalat és a tervezőiroda 1964-es tervének túlteljesítését irányozta elő. Ennek az intézkedésnek nyomán több olyan létesítmény terve készült el, amely az eredeti tervben nem szerepelt. A kereskedelmi osztály munká­járól megállapították, hogy rend­szeresen ellenőrzi a hatásköre alá tartozó vállalatokat, azok bérgaz­dálkodását, hogy az arányos le­gyen a tervek teljesítésével. így béralap-túllépés az elmúlt évben nem volt. Tanácshatározat született a múlt évben a Szekszárdi Ruhá­zatiipari Vállalat és a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat gaz­dálkodásának megjavítására; Az ipari osztály intézkedései, ellen­őrzései nyomán a vállalatok I.— III. negyedévi termelési értéke száz százalékon felül volt, a mun­káslétszám száz százalék körül, a bérgazdálkodás 97 százalék körül alakult. A bizottság vizsgálta a kisipari szolgáltatások helyzetét, alakulá­sát, illetve, hogy a községi taná- csak azt hogyan segítették. A megyei tanács határozatá­nak eredménye, hogy több községben biztosítottak meg­felelő üzlethelyiséget a kis­ipari szövetkezeteknek. Megállapították azt is, hogy a szolgáltató hálózat bővítését aka­dályozza a létszámhiány. Az építési-közlekedési osztály tevékenységében azt vizsgálták, hogyan hajtja végre a végrehajtó bizottság lakásépítésekre vonat­kozó határozatát. Az osztály el­készítette egyebek között a szek­szárdi szanálások tervét. Ennek feltétele a kitelepítendő családok elhelyezése. Több községi tanácsnál vizsgál­ták a községfejlesztési tevékeny­séget. A társadalmi munka értéke lényegesen nőtt az előző évek­hez képest. Kocsolán például 116,80 forint az egy főre eső átlag, Kurdon 176 forint. A második napirendi pont be­számolója megállapította, hogy a megyei tanács és a végrehajtó bizottság a múlt évi munkaterv­ben meghatározott feladatokat teljesítette. Az ülésen több tanácstag inter­pellált különböző ügyekben. Kiss Ferenc például a dombóvár- mászlonyi bolt ügyét ismertette, és a tanács intézkedését kérte. Az üzlethelyiséget az állami gazda­ság igénybe vette azzal az ígéret­tel, hogy még abban az évben épít új üzletet. Azt ideiglenesen egy régi gazdasági épületbe köl­töztették, ott van azóta is, nélkü­lözve a legelemibb egészségügyi, vagyonvédelmi követelményeket. Korsós István kereskedelmi osz­tályvezető válaszában elmondotta, hogy a dombóvári járási tanács már két esetben határozatban szó­lította fel a gazdaság igazgatóját — miután a földművesszövetkezet nem ért el eredményt —, hogy gondoskodjon megfelelő üzlet- helyiségről, de még csak válaszra sem méltatta a tanács határoza­tát Jakab Albert amiatt interpel­lált, hogy a termelőszövetkezetek nem jutnak hozzá patkóvashoz, ráfvashoz, és egyéb vasanyaghoz. Azonfelül az autóalkatrész-üzlet­ben — amely az egyetlen a me­gyében —, nem lehet kapni lám­patesteket vontatók és pótkocsik hátsó világításához, bár a közle­kedésrendészet megköveteli — jogosan. Ezenkívül még több, más in­terpelláció hangzott el, amelyre a szakosztályvezetők válaszoltak, il­letve 15 napon belül írásban ad­ják meg a választ. Közel kétezer szekszárdi lakás kezelését, karbantartását végzi a Városgazdálkodási Vállalat het­venhét dolgozója. A vállalatnál az elmúlt napokban tartották meg a termelési tanácskozásokat, ahol egyöntetűen határoztak úgy a vállalat dolgozói, hogy jobb mun­kával, szocialista kötelezettség­vállalások teljesítésével köszön­tik a felszabadulás huszadik év­fordulóját. Minden részlegnél vál­lalták a dolgozók, hogy jobb mun­kát végeznek, mint az elmúlt években, minden tekintetben tel­jesítik, sőt a minőségi, gazdasá­gossági mutatóknál túlteljesítik az előirányzatokat. A fuvarozási részlegnél arra vállaltak kötelezettséget, hogy az egy fogatra eső, tervezett napi 434 forintos termelési értéket (ta­valy ténylegesen 427 forintot ér­tek el), két százalékkal teljesítik túl. A fogattartás tervezett 428 fo­rintos önköltségéből 3 százalékot takarítanak meg. A karbantartók az egy főre eső tervezett termelési érté­ket tíz százalékkal teljesítik túl. Ezt segíti elő a vállalatnál nem­rég bevezetett intézkedés a kar­bantartók teljesítménybérezése. Eddig időbérben foglalkoztatták őket, ez azonban nem ösztönzött a munkaidő megfelelő kihaszná­lására és emiatt gyakran húzódott el sokáig a lakosság által beje­lentett hibák kijavítása. A telje­sítménybérezés bevezetése óta ja­vult a munkafegyelem és ma már ott tart a vállalat, hogy a tavalyról megmaradt 227 hiba- bejelentésből egy sincs elintézet­len. A vízvezetékszerelőknél már van szabad kapacitás is olyan munkák végzésére, ami nem tar­tozik a vállalat kötelezettségei közé. így vállalhatják azokat a javítási munkákat, amelyeket kü­lönben a lakóknak kell elvégez­tetni. Bevezették január 1-ével a munkaprogramozást is. A beje­lentővel közli előre, hogy mikor mennek ki a hibát kijavítani a vállalat szakemberei. Vállalták a karbantartók azt is, hogy a bontási anyagok­nak legalább felét újra be­építik és a házkezelőségek ál­tal megrendelt javításokat a program alapján elvégzik. Húsznaposnál régebbi elintézetlen hibabejelentések nem lehetnek a vállalatnál. Az ingatlankezelők a járulékok hátralékának csökkentésére vállal­koztak a házkezelőség hasonlókép­pen úgy végzi munkáját, hogy öt­ven százalékkal csökkenjenek a lakbérhátralékok. Tisztasági ver­seny indul a házfelügyelők között és a lakóépületekben felgyülemlett szemetet három naponként szál­lítják el. Számos egyéb kötele- I zettségvállalást tettek még a vál­lalat dolgozói annak érdekében, hogy az eddiginél gazdaságosabb legyen a vállalat tevékenysége és a lakók is jobban meg legyenek elégedve azzal. Szekszárd a harmadik könyves város Szélesedik a könyvvásárlók tábora Az utóbbi időben mind több író-olvasó találkozót rendeznek megyénkben és ezek a találko­zók egyre jobban sikerülnek. Az emberek megismernek egy-egy írót, költőt, akik elmesélik köte­teik tartalmát és megmagyaráz­zák, tulajdonképpen hogyan kell olvasni? Ezek a találkozók nagyot len­dítenek a könyvesboltok forgal­mán. Egyre többen vásárolnak könyvet, megismerkednek az iro­dalommal, tanulnak és művelőd­nek. Vessünk néhány pillantást a szekszárdi „Babits Mihály” köny­vesbolt statisztikai adataira. Az özeit 1963. évi forgalma 2 millió forint Volt, 1964-ben pedig már 2,6 millió forintot forgalmazott. Hasznosak tehát a találkozók, de ezenkívül a vállalatoknál, in­tézményeknél működő bizomá­nyosok munkájának is köszön­hető, hogy a dolgozók széles tö­megeihez eljut a könyv. Nagy megkönnyítést jelent a különböző munkahelyeken, hogy a legújab­ban megjelent könyveket a hely­színen megrendelhetik, megvásá­rolhatják. A jó propagandamun­ka eredménye máris megmutat­kozott. A lakosság létszámát te­kintve, az elmúlt évben a könyv­terjesztésben Szekszárd az elő­kelő harmadik helyet foglalja el, országos viszonylatban. Évről évre nő a falusi olvasók száma is, így néhány száz tsz­dolgozó törzsvendége van már a könyvesboltnak. Az elmúlt évek­hez képest sokkal kelendőbbek a mezőgazdasági szakkönyvek, számos helyen kiskönyvtárral rendelkeznek. A bolt legkeresettebb árui kö­zé tartoznak a Jókai-kötetek, amelyekre már eddig 400 előfi­zető jelentkezett, á „Világiroda­lom Remekei” sorozat, melyet 360-an rendeltek meg. Nagy nép szerűségnek örvendenek a soro­zatkönyvek is, melyek közül a „Kultúra világa”, a „Világtörté­net” és a most megjelent „A Nagy Honvédő Háború története" című könyvek mind egy szálig el­keltek. A nagy forgalom annak kö­szönhető, hogy az elmúlt évben általában a közérdeklődésnek megfelelő könyvek kerültek ki­adásra, és a következő időszak­ban is egyre javul a kiadók munkája. Szakkönyvekből azonban a könyvesbolt ellátottsága nem ki­elégítő. Különösen az esztergá­lyos szakmával foglalkozó köny­vek hiányoznak. Az ipari ta­nulóknál a festő és mázoló szak­mai könyvek szinte nélkülözhe­tetlenek, mégis régóta hiányzik ez az áru a könyvesbolt polcairól. Sokan kedvelik az Olcsó Könyv­tár érdekes regényeit, amelyeket tekintélyes példányszámban vá­sárolnak. Tegnap déltől ésszerű kezdeményezést vezettek be a bolt dolgozói. Az üzlet elé „be­csületasztalt” állítottak fel az Olcsó Könyvtár regényeinek bő választékából. Ezek közül a járó­kelők tetszés szerint választhat­nak és a könyvek árát az aszta­lon elhelyezett perselybe dobják. A „Babits Mihály” könyvesbolt látogatóköre egyre szélesedik, dolgozói várják és örömmel fo­god ják az érdeklődők újabb tö­megeit. (fertői) Tanácstagi pótválasztások március 14*én A tanácsválasztások óta eltelt idő alatt elköltözés, más munka­kör és egyéb okok miatt számos tanácstagi hely megüresedett A megyei tanács — miután a tör­vény hatáskörébe uralja —, új vá­15-ös és 55-ös paksi járási, a 43- mas, az 55-ös és a 60-as szekszár­di járási, valamint a 3-mas szá­mú szekszárdi városi választó- kerületekben, új tanácstagi vár lasztást tűzött ki. Az új választás lasztást tűzött ki a megüresedett | ideje: 1965. március 14. Ülést tartott as SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöksége ülést tartott. Horváth József titkár tájékoztatta az elnökség tagjait a szakszerve­zeti központi könyvtár irányító munkájáról, a letéti és önnáló szakszervezeti könyvtárak tevé­kenységéről. Négy év alatt a szakszervezeti központi könyvtár állománya csaknem kétszeresére nőtt. Jelen­leg több mint 80 ezer kötet áll a szakszervezeti könyvtárak ren­delkezésére, a központi könyvtár kezelésében. Egy év alatt — a leg­újabb felmérések szerint — csak­nem százezer kötetet kölcsönöztek az üzemi dolgozók a szakszerve­zeti könyvtárakból. Elkészítették az ötéves fejlesztési tervet, amely az olvasók számának további emelkedésével számol, ennek ér­dekében évről évre mind nagyobb összeget fordítanak új könyvek vásárlására. Az elnökséget Rácz Lajos tájé­koztatta a pedagógus szakszerve­zet járási bizottságaiban végzett munkáról, majd jóváhagyta az el­nökség az SZMT kulturális támo- j gatásra vonatkozó költségvetését. Ezután személyi és egyéb ügyeket tárgyaltak. Húsz esztendővel ezelőtt Munkához láttak a paksi kommunisták Húsz esztendővel ezelőtt, 1945. januárjában alakult meg a leg­több kommunista pártalapszerve- zet Tolna megyében. Erről szól­nak az egykori pártalapítók visz- szaemlékezései, a régi cikkek és levelek. Arról is tudunk, hogy a megye és a járási székhelyeken, valamint a nagyobb lakott terü­leteken jöttek először létre a pártszervezetek, s azután ezekből a szervezetekből indultak útra a kommunisták, hogy a közeli és a távolabbi községekben kommu­nista lelkesedéssel, — sokszor a nélkülözést és fáradságot figye­lembe se véve, — szervezték a pártot. A pártvezető munkában az „idő­sebb” pártszervezetek tapasztala­tait is hasznosították. Több eset­ben elmentek más vidékre, amely előbb szabadult fel, ahol egy-két hónappal előbb alakulhattak meg a pártszervezetek és a forradal­mi harcban már bizonyos tapasz­talatokra tehettek szert. így tet­tek például a paksi pártszervezet tagjai is. A paksi pártszervezet 1945. január 11-én küldte el Róth Jánost Kalocsára, nézzen körül, hozzon megfelelő tapasztalatokat a pártépítő munkához. S Róth Já­nos elindult a befagyott Duna há­tán, jégtorlaszokat megmászva, Kalocsára. Akkor ez volt a leg­rövidebb út, és az egyetlen is, Paks és Kalocsa között. „Az elvtársak szívélyesen vár­tak. Elmondották a két hónap alatt szerzett tapasztalataikat és elláttak megfelelő sajtótermékek­kel is. Magammal hoztam az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak valamennyi rendelkezését, plaká­tokat, és a rendelkezések végre­hajtásának kalocsai tapasztalata­it: A kalocsai példa nyomán mon­dottuk ki 1945. január 18-án hi­vatalosan, jegyzőkönyvileg is a pártszervezet megalakulását. A tényleges megalakulás azonban már 1944 decemberében megtör­tént” — írja Róth János, akit 1945 januárjában a pártszervezet titkárának választottak meg, s ezt a tisztséget töltötte be 1945. ápri­lis 7-ig, amikor is a rendőrség ve­zetését bízták rá a járási szék­helyen. A paksi pártszervezet, amely­nek létszáma ugrásszerűen emel­kedett, segítséget adott Duna- szentgyörgy, Kajdacs, Pusztahen- cse, Bikács, Németkér, Györköny, Dunakömlőd, Fadd és Madocsa pártszervezeteinek létrehozásá­hoz. A pártszervezetek megalakítása viszonylag könnyen ment, mert mindenütt voltak baloldali érzel­mű emberek, akik — elfogadva az MKP célkitűzésit — a párt zászlaja alatt kívántak harcolni. Nem egy esetben volt rá példa, hogy amikorra Paksról megérke­zett a pártszervezet küldötte, ak­korra már szervezkedtek a hely­beliek, s csupán irányítást kér­tek munkájukhoz. Volt azonban ennek a munkának más nehézsé­ge. Ezek egyikére így emlékezik vissza Racsmány Dezső elvtárs: „Bejártuk a környező falvakat, és segítettünk a pártszervezet megalakításában, ami meglehető­sen sok nehézséggel járt — a köz­lekedés miatt. Volt úgy, hogy lo­vas kocsival indultak el az elv­társak az akkor még hadtápterü­letnek számító községekbe és a szovjet csapatok elvették a kocsit. Az elvtársaknak gyalog kellett visszatérniük. Az ilyen eseteknek részben a nyelvi nehézség, rész­ben a front-viszonyok voltak az okai. Az eset után a szovjet pa­rancsnokság két teherautót, egy lovat és egy motorkerékpárt adott a paksi alapszervezetnek. S ami a legfontosabb: írással látta el az elvtársakat, ami a szabad mozgást biztosította járásunk te­rületén”. A paksiakhoz hasonló módon fogtak munkához a bonyhádi, dombóvári, tamási, gyönki, tolnai, bátaszéki, simontornyai és a du- naföldvári kommunisták is. S amikor megalakultak a párt- szervezetek, a kommunisták ak­kor sem voltak munka nélkül. A visszaemlékezésekben a nem­zeti bizottságok és az üzemi bi­zottságok szervezéséről, a föld­osztás előkészítéséről. a koalíciós pártok szervezeteinek megalakítá­sáról, az élet normalizálásáról adnak számot. A sok-sok élmény­ről egy másik cikkben számolunk majd be. K. BALOG JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents