Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-30 / 25. szám
1965. január .10. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 MÉRLEGEN: a tanácshatározatok végrehajtása, eredményei Csökkentik a költségeket, növelik a termelékenységet, rövidebb idő alatt végzik el a javításokat Megkezdődött a felszabadulási verseny a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatnál Tolna megye Tanácsa pénteken délelőtt ülést tartott a megyeháza nagytermében. Az ülés fő napirendi pontjai: dr. Kovács V. Károly előterjesztése alapján a megyei tanács határozatai, azok végrehajtása, és dr. Polgár Ferenc vb-titkár előterjesztése alapján a tanács és a végrehajtó bizottság múlt évi munkatervének végrehajtása, a vb. tevékenysége. Az első napirendi pont témájának vizsgálatára, összeállítására az 1964. júniusi tanácsülés ideiglenes bizottságot alakított. Munkájához segítséget kapott a megyei főügyészségtől, a megyei népi ellenőrzési bizottságtól, és a megyei népfrontbizottság is delegált két tagot, dr. Keszthelyi Józsefnét és dr. Koppán Józsefet. A tanács egyik határozata például a Tanácsi Építőipari Vállalat és a tervezőiroda 1964-es tervének túlteljesítését irányozta elő. Ennek az intézkedésnek nyomán több olyan létesítmény terve készült el, amely az eredeti tervben nem szerepelt. A kereskedelmi osztály munkájáról megállapították, hogy rendszeresen ellenőrzi a hatásköre alá tartozó vállalatokat, azok bérgazdálkodását, hogy az arányos legyen a tervek teljesítésével. így béralap-túllépés az elmúlt évben nem volt. Tanácshatározat született a múlt évben a Szekszárdi Ruházatiipari Vállalat és a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat gazdálkodásának megjavítására; Az ipari osztály intézkedései, ellenőrzései nyomán a vállalatok I.— III. negyedévi termelési értéke száz százalékon felül volt, a munkáslétszám száz százalék körül, a bérgazdálkodás 97 százalék körül alakult. A bizottság vizsgálta a kisipari szolgáltatások helyzetét, alakulását, illetve, hogy a községi taná- csak azt hogyan segítették. A megyei tanács határozatának eredménye, hogy több községben biztosítottak megfelelő üzlethelyiséget a kisipari szövetkezeteknek. Megállapították azt is, hogy a szolgáltató hálózat bővítését akadályozza a létszámhiány. Az építési-közlekedési osztály tevékenységében azt vizsgálták, hogyan hajtja végre a végrehajtó bizottság lakásépítésekre vonatkozó határozatát. Az osztály elkészítette egyebek között a szekszárdi szanálások tervét. Ennek feltétele a kitelepítendő családok elhelyezése. Több községi tanácsnál vizsgálták a községfejlesztési tevékenységet. A társadalmi munka értéke lényegesen nőtt az előző évekhez képest. Kocsolán például 116,80 forint az egy főre eső átlag, Kurdon 176 forint. A második napirendi pont beszámolója megállapította, hogy a megyei tanács és a végrehajtó bizottság a múlt évi munkatervben meghatározott feladatokat teljesítette. Az ülésen több tanácstag interpellált különböző ügyekben. Kiss Ferenc például a dombóvár- mászlonyi bolt ügyét ismertette, és a tanács intézkedését kérte. Az üzlethelyiséget az állami gazdaság igénybe vette azzal az ígérettel, hogy még abban az évben épít új üzletet. Azt ideiglenesen egy régi gazdasági épületbe költöztették, ott van azóta is, nélkülözve a legelemibb egészségügyi, vagyonvédelmi követelményeket. Korsós István kereskedelmi osztályvezető válaszában elmondotta, hogy a dombóvári járási tanács már két esetben határozatban szólította fel a gazdaság igazgatóját — miután a földművesszövetkezet nem ért el eredményt —, hogy gondoskodjon megfelelő üzlet- helyiségről, de még csak válaszra sem méltatta a tanács határozatát Jakab Albert amiatt interpellált, hogy a termelőszövetkezetek nem jutnak hozzá patkóvashoz, ráfvashoz, és egyéb vasanyaghoz. Azonfelül az autóalkatrész-üzletben — amely az egyetlen a megyében —, nem lehet kapni lámpatesteket vontatók és pótkocsik hátsó világításához, bár a közlekedésrendészet megköveteli — jogosan. Ezenkívül még több, más interpelláció hangzott el, amelyre a szakosztályvezetők válaszoltak, illetve 15 napon belül írásban adják meg a választ. Közel kétezer szekszárdi lakás kezelését, karbantartását végzi a Városgazdálkodási Vállalat hetvenhét dolgozója. A vállalatnál az elmúlt napokban tartották meg a termelési tanácskozásokat, ahol egyöntetűen határoztak úgy a vállalat dolgozói, hogy jobb munkával, szocialista kötelezettségvállalások teljesítésével köszöntik a felszabadulás huszadik évfordulóját. Minden részlegnél vállalták a dolgozók, hogy jobb munkát végeznek, mint az elmúlt években, minden tekintetben teljesítik, sőt a minőségi, gazdaságossági mutatóknál túlteljesítik az előirányzatokat. A fuvarozási részlegnél arra vállaltak kötelezettséget, hogy az egy fogatra eső, tervezett napi 434 forintos termelési értéket (tavaly ténylegesen 427 forintot értek el), két százalékkal teljesítik túl. A fogattartás tervezett 428 forintos önköltségéből 3 százalékot takarítanak meg. A karbantartók az egy főre eső tervezett termelési értéket tíz százalékkal teljesítik túl. Ezt segíti elő a vállalatnál nemrég bevezetett intézkedés a karbantartók teljesítménybérezése. Eddig időbérben foglalkoztatták őket, ez azonban nem ösztönzött a munkaidő megfelelő kihasználására és emiatt gyakran húzódott el sokáig a lakosság által bejelentett hibák kijavítása. A teljesítménybérezés bevezetése óta javult a munkafegyelem és ma már ott tart a vállalat, hogy a tavalyról megmaradt 227 hiba- bejelentésből egy sincs elintézetlen. A vízvezetékszerelőknél már van szabad kapacitás is olyan munkák végzésére, ami nem tartozik a vállalat kötelezettségei közé. így vállalhatják azokat a javítási munkákat, amelyeket különben a lakóknak kell elvégeztetni. Bevezették január 1-ével a munkaprogramozást is. A bejelentővel közli előre, hogy mikor mennek ki a hibát kijavítani a vállalat szakemberei. Vállalták a karbantartók azt is, hogy a bontási anyagoknak legalább felét újra beépítik és a házkezelőségek által megrendelt javításokat a program alapján elvégzik. Húsznaposnál régebbi elintézetlen hibabejelentések nem lehetnek a vállalatnál. Az ingatlankezelők a járulékok hátralékának csökkentésére vállalkoztak a házkezelőség hasonlóképpen úgy végzi munkáját, hogy ötven százalékkal csökkenjenek a lakbérhátralékok. Tisztasági verseny indul a házfelügyelők között és a lakóépületekben felgyülemlett szemetet három naponként szállítják el. Számos egyéb kötele- I zettségvállalást tettek még a vállalat dolgozói annak érdekében, hogy az eddiginél gazdaságosabb legyen a vállalat tevékenysége és a lakók is jobban meg legyenek elégedve azzal. Szekszárd a harmadik könyves város Szélesedik a könyvvásárlók tábora Az utóbbi időben mind több író-olvasó találkozót rendeznek megyénkben és ezek a találkozók egyre jobban sikerülnek. Az emberek megismernek egy-egy írót, költőt, akik elmesélik köteteik tartalmát és megmagyarázzák, tulajdonképpen hogyan kell olvasni? Ezek a találkozók nagyot lendítenek a könyvesboltok forgalmán. Egyre többen vásárolnak könyvet, megismerkednek az irodalommal, tanulnak és művelődnek. Vessünk néhány pillantást a szekszárdi „Babits Mihály” könyvesbolt statisztikai adataira. Az özeit 1963. évi forgalma 2 millió forint Volt, 1964-ben pedig már 2,6 millió forintot forgalmazott. Hasznosak tehát a találkozók, de ezenkívül a vállalatoknál, intézményeknél működő bizományosok munkájának is köszönhető, hogy a dolgozók széles tömegeihez eljut a könyv. Nagy megkönnyítést jelent a különböző munkahelyeken, hogy a legújabban megjelent könyveket a helyszínen megrendelhetik, megvásárolhatják. A jó propagandamunka eredménye máris megmutatkozott. A lakosság létszámát tekintve, az elmúlt évben a könyvterjesztésben Szekszárd az előkelő harmadik helyet foglalja el, országos viszonylatban. Évről évre nő a falusi olvasók száma is, így néhány száz tszdolgozó törzsvendége van már a könyvesboltnak. Az elmúlt évekhez képest sokkal kelendőbbek a mezőgazdasági szakkönyvek, számos helyen kiskönyvtárral rendelkeznek. A bolt legkeresettebb árui közé tartoznak a Jókai-kötetek, amelyekre már eddig 400 előfizető jelentkezett, á „Világirodalom Remekei” sorozat, melyet 360-an rendeltek meg. Nagy nép szerűségnek örvendenek a sorozatkönyvek is, melyek közül a „Kultúra világa”, a „Világtörténet” és a most megjelent „A Nagy Honvédő Háború története" című könyvek mind egy szálig elkeltek. A nagy forgalom annak köszönhető, hogy az elmúlt évben általában a közérdeklődésnek megfelelő könyvek kerültek kiadásra, és a következő időszakban is egyre javul a kiadók munkája. Szakkönyvekből azonban a könyvesbolt ellátottsága nem kielégítő. Különösen az esztergályos szakmával foglalkozó könyvek hiányoznak. Az ipari tanulóknál a festő és mázoló szakmai könyvek szinte nélkülözhetetlenek, mégis régóta hiányzik ez az áru a könyvesbolt polcairól. Sokan kedvelik az Olcsó Könyvtár érdekes regényeit, amelyeket tekintélyes példányszámban vásárolnak. Tegnap déltől ésszerű kezdeményezést vezettek be a bolt dolgozói. Az üzlet elé „becsületasztalt” állítottak fel az Olcsó Könyvtár regényeinek bő választékából. Ezek közül a járókelők tetszés szerint választhatnak és a könyvek árát az asztalon elhelyezett perselybe dobják. A „Babits Mihály” könyvesbolt látogatóköre egyre szélesedik, dolgozói várják és örömmel fogod ják az érdeklődők újabb tömegeit. (fertői) Tanácstagi pótválasztások március 14*én A tanácsválasztások óta eltelt idő alatt elköltözés, más munkakör és egyéb okok miatt számos tanácstagi hely megüresedett A megyei tanács — miután a törvény hatáskörébe uralja —, új vá15-ös és 55-ös paksi járási, a 43- mas, az 55-ös és a 60-as szekszárdi járási, valamint a 3-mas számú szekszárdi városi választó- kerületekben, új tanácstagi vár lasztást tűzött ki. Az új választás lasztást tűzött ki a megüresedett | ideje: 1965. március 14. Ülést tartott as SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége ülést tartott. Horváth József titkár tájékoztatta az elnökség tagjait a szakszervezeti központi könyvtár irányító munkájáról, a letéti és önnáló szakszervezeti könyvtárak tevékenységéről. Négy év alatt a szakszervezeti központi könyvtár állománya csaknem kétszeresére nőtt. Jelenleg több mint 80 ezer kötet áll a szakszervezeti könyvtárak rendelkezésére, a központi könyvtár kezelésében. Egy év alatt — a legújabb felmérések szerint — csaknem százezer kötetet kölcsönöztek az üzemi dolgozók a szakszervezeti könyvtárakból. Elkészítették az ötéves fejlesztési tervet, amely az olvasók számának további emelkedésével számol, ennek érdekében évről évre mind nagyobb összeget fordítanak új könyvek vásárlására. Az elnökséget Rácz Lajos tájékoztatta a pedagógus szakszervezet járási bizottságaiban végzett munkáról, majd jóváhagyta az elnökség az SZMT kulturális támo- j gatásra vonatkozó költségvetését. Ezután személyi és egyéb ügyeket tárgyaltak. Húsz esztendővel ezelőtt Munkához láttak a paksi kommunisták Húsz esztendővel ezelőtt, 1945. januárjában alakult meg a legtöbb kommunista pártalapszerve- zet Tolna megyében. Erről szólnak az egykori pártalapítók visz- szaemlékezései, a régi cikkek és levelek. Arról is tudunk, hogy a megye és a járási székhelyeken, valamint a nagyobb lakott területeken jöttek először létre a pártszervezetek, s azután ezekből a szervezetekből indultak útra a kommunisták, hogy a közeli és a távolabbi községekben kommunista lelkesedéssel, — sokszor a nélkülözést és fáradságot figyelembe se véve, — szervezték a pártot. A pártvezető munkában az „idősebb” pártszervezetek tapasztalatait is hasznosították. Több esetben elmentek más vidékre, amely előbb szabadult fel, ahol egy-két hónappal előbb alakulhattak meg a pártszervezetek és a forradalmi harcban már bizonyos tapasztalatokra tehettek szert. így tettek például a paksi pártszervezet tagjai is. A paksi pártszervezet 1945. január 11-én küldte el Róth Jánost Kalocsára, nézzen körül, hozzon megfelelő tapasztalatokat a pártépítő munkához. S Róth János elindult a befagyott Duna hátán, jégtorlaszokat megmászva, Kalocsára. Akkor ez volt a legrövidebb út, és az egyetlen is, Paks és Kalocsa között. „Az elvtársak szívélyesen vártak. Elmondották a két hónap alatt szerzett tapasztalataikat és elláttak megfelelő sajtótermékekkel is. Magammal hoztam az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak valamennyi rendelkezését, plakátokat, és a rendelkezések végrehajtásának kalocsai tapasztalatait: A kalocsai példa nyomán mondottuk ki 1945. január 18-án hivatalosan, jegyzőkönyvileg is a pártszervezet megalakulását. A tényleges megalakulás azonban már 1944 decemberében megtörtént” — írja Róth János, akit 1945 januárjában a pártszervezet titkárának választottak meg, s ezt a tisztséget töltötte be 1945. április 7-ig, amikor is a rendőrség vezetését bízták rá a járási székhelyen. A paksi pártszervezet, amelynek létszáma ugrásszerűen emelkedett, segítséget adott Duna- szentgyörgy, Kajdacs, Pusztahen- cse, Bikács, Németkér, Györköny, Dunakömlőd, Fadd és Madocsa pártszervezeteinek létrehozásához. A pártszervezetek megalakítása viszonylag könnyen ment, mert mindenütt voltak baloldali érzelmű emberek, akik — elfogadva az MKP célkitűzésit — a párt zászlaja alatt kívántak harcolni. Nem egy esetben volt rá példa, hogy amikorra Paksról megérkezett a pártszervezet küldötte, akkorra már szervezkedtek a helybeliek, s csupán irányítást kértek munkájukhoz. Volt azonban ennek a munkának más nehézsége. Ezek egyikére így emlékezik vissza Racsmány Dezső elvtárs: „Bejártuk a környező falvakat, és segítettünk a pártszervezet megalakításában, ami meglehetősen sok nehézséggel járt — a közlekedés miatt. Volt úgy, hogy lovas kocsival indultak el az elvtársak az akkor még hadtápterületnek számító községekbe és a szovjet csapatok elvették a kocsit. Az elvtársaknak gyalog kellett visszatérniük. Az ilyen eseteknek részben a nyelvi nehézség, részben a front-viszonyok voltak az okai. Az eset után a szovjet parancsnokság két teherautót, egy lovat és egy motorkerékpárt adott a paksi alapszervezetnek. S ami a legfontosabb: írással látta el az elvtársakat, ami a szabad mozgást biztosította járásunk területén”. A paksiakhoz hasonló módon fogtak munkához a bonyhádi, dombóvári, tamási, gyönki, tolnai, bátaszéki, simontornyai és a du- naföldvári kommunisták is. S amikor megalakultak a párt- szervezetek, a kommunisták akkor sem voltak munka nélkül. A visszaemlékezésekben a nemzeti bizottságok és az üzemi bizottságok szervezéséről, a földosztás előkészítéséről. a koalíciós pártok szervezeteinek megalakításáról, az élet normalizálásáról adnak számot. A sok-sok élményről egy másik cikkben számolunk majd be. K. BALOG JÁNOS
