Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-30 / 25. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 19G5. január 3C. GAZDAGODOTT AZ ORSZÁG l őt£RÓ JÁNOS- SZATIRIKUS KISRFGENy— FELTÉTELEZEM, HOGY STOMPANATQ-T AZ AGYBAN SZÚRTÁK LE, DE A TE1TES SEMMI ESETBE SEM CHERYL -volt... INKÁBB TALÁN LAN A TURNER... ZON FELADATA A TÉNYÉK fEGALLAP/TASA, NEM PEDIG ' SEJTÉSEINEK KÖZLÉSE .. Foirnirju 19. Mikepércsen túl, ahová már odalátszott a Nagytemplom két tornya, meg a Csonkatorony, mindnyájan leszálltak, és futottak a szekerek után, hogy felmelegítsék fázós testüket. A közlegényeken semmiféle izgalom nem volt tapasztalható. Inkább jókedvűek voltak. Sőt, mi több, egyiknek- másiknak már keresztben állt a szeme a melegítőnek beszivogatott bortól. Ez természetesen Kicsi Bi- rinek cseppet sem tetszett. Ráérnek majd iszogatni, ha szerencsésen túlesnek ezen a viziten, akkor vigadjanak jjnajd. Ki is adta a parancsot: — Senki ne igyon ezentúl egy kortyot sem! Az emberek szentül fogadkoz- tak, betartják az utasítást. Visszaültek a kocsira, és elcsendesedve •beburkolóztak a takaróba. Az elnök egyre jobban elkomoruló arcáról látták, ez a mostani portya veszedelmesebb lesz minden eddiginél. A közlegényeknek először jutott eszükbe, hogy ebből baj is lehet. Amint a veszedelemre gondoltak, akaratlanul összéb- húzódtak a lócákon, s elcsendesedtek. Molnár Anti ott ült középütt, előtte egyikük sem mert ilyesmiről beszélni. Fél óra sem telt bele, elérték a várost. A nagyhídon túl, a lebombázott állomás előtt megálltak. Kicsi Biri kihajolt a hintó- ból és udvariasan megszólított egy járókelőt. — Polgártárs! Legyen szíves, mondja meg nekünk, merre van a kormány székháza? — Menjenek itt egyenesen — mutatott a kérdezett a város belseje felé, — azután az Apolló mozinál, vagy ha a Csonkatemplomot elérték, kérdezzék meg,' hogy merre van a Csokonai Színház. Azt már megmondja akárki, ott a színház mellett van a kormány épülete. Tovább haladtak a kijelölt irányban. Az út mindkét oldalán lebombázott házak csonkjai me- redeztek elszomorítóan. A háború csúnyán megtizedelte a szép, emeletes házakat. Elszomorult az emberek szíve, amint a romokra néztek. A mozin túl megint kérdezősködtek. Egy fiatalember vállalkozott a kalauzolásra. Azt mondta: éppen arra van dolga. Felült Kicsi Biri, meg Kérész Közé a hintóba, és kérdezősködött: — Maguk honnan jöttek? Kicsi Biri kelletlenül válaszolt. — Biharberettyóból. — Jó messziről. A földreform miatt jöttek maguk is? Biri megrántotta a vállát. — Többről van szó. Az idegen tovább fecsegett. — Jókor jöttek, mert nemsokára Pestre költözik a kormány. Birinek nem volt kedve beszélgetni. Csak magában gondolta: előbb is elköltözhettek volna. Minél beljebb értek a városba, annál kellemtlenebbül érezte magát az elnök. Ha emberei előtt nem szégyelli, talán visszafordítja a szekeret Biharberettyó felé. — Kár volt otthonról kimoccannunk —, sóhajtotta és utoljára előhúzta az üveget, hogy bátorságot merítsen belőle. Amikor aztán jót húzott az üvegből, megint felcsillant benne a reménység. — Megegyezünk a belügyminiszterrel, miért ne egyeznénk meg? Nincsen nekünk semmi, de semmi bajunk egymással, ha meg van, azt is tisztázzuk áncvájra. Láthatja, nekem nincs kifogásom a személye ellen, az első szavára megjelentem Debrecenben. Hamarosan elérték a színházat. Ott a fiatalember rámutatott egy nagy, kétemeletes, szürke épületre: — Itt van ni! Ebben van a kormány. Mindennap csapatostul jönnek a küldöttségek a falukból. Innen várja a megváltást mindenki. Maguk is a földreformot sürgetik, ugye? De ezt már csak úgy búcsúzóul mondta. Választ nem is várt, otthagyta őket. Kicsi Biri fürgén ugrott le a hintóból, és igyekezett a stráf- szekér mellé, az embereihez. Molnár Anti, az újdonsült jegyző már rendezgette is a közbiztonságiakat, és Biri láttán pattogó parancsszavakkal erőltetett nyugalmat a rendőreire. Még mielőtt Biri hozzájuk csatlakozhatott volna, egy csapat ember közéjük furakodott. Nagyrészük diákformájú fiatal volt. Birihez is odaszaladt egy diák, megrázta a kabátját és kezébe nyomott egy papírt. — Itt van a földreform-törvény, most jövünk a nyomdából, holnap az egész felszabadított országban kihirdetjük. Drága barátaim, nem vártatok hiába. Ezzel, se szó, se beszéd, arcon csókoltai Biri letörölte arcáról a nyálat, azután bepillantott az újságba. „A rendkívüli minisztertanács elfogadta a földreformot” — így kezdődött a szöveg, majd így folytatódott. „Elkobozzák a hazaárulók, nyilasok és háborús bűnösök birtokát. Az ezer holdon felüli birtokokat teljesen igénybe veszik. Megváltás ellenében igénybe kell venni a száz holdon felüli birtokokat is. Igényjogosult a gazdasági cselédeken és mezőgazdasági munkásokon kívül a nagy- családos 'kisbirtokos nős fiúgyermeke is. Előnyben részesülnek a fasizmus elleni harc résztvevői”. Az újság másik oldalán: „Rendelet a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról”. — Ezek is földreformot csinálnak, végrehajtják, amit a sarkad- kereszturi tanító mondott — gondolta az elnök kesernyésen és zsebébe süllyesztette az újságot. Újra indult a közbiztonságiak felé, de mindenütt ujjongó, nevető emberekbe botlott. Egyre többen csatlakoztak a tömeghez és zajosan vonultak a Fő utcára, amer- ről ők érkeztek. — Hát ami azt illeti, mi ehhe; is hamarabb hozzákezdtünk — mondta, amint a földreformot hirdető újságot megtapogatta a zsebében. Aztán irigykedve hozzátette: — Majd meglátjuk, mir« jutnak vele, kell-e a parasztoknak a földjük? Megvárta, amíg a zajongóktó: kissé megtisztul az utca, majc egy alkalmas pillanatban odalépett embereihez. Kérészt kereste, hogy megmondja neki, mi a teendő. De Kérészt nem látta sehol. Majdnem egyszerre szálltak le a hintóról. Kérész a túlsó oldalon, ő meg erről, az épület felől. S most egyszerre eltűnt. Visszasietett a hintóhoz, de ott sem találta. (Folytatjuk) Háromműszakos folyamatos termeléssel, napi 16 tonna takarmányélesztőt állítanak elő a győri Automata Takarmányelosztó Gyárban. Az automata gépek kezelését egy-egy műszakban mindössze hat ember látja el. Az indiai kígyóbűvölők Több száz mérföldet gyalogolnak Majd minden indiai városban — egy hindu ünnepnapon — fognak kígyóbűvölők. Megtalál- gadalmat tesznek, hogy a kígyót ha^k a kikötők, repülőterek, a pár hónapon, a tigriskígyót pedig szállodák közelében amint torok- egy-két éven belül szabadon en- ulésben nagy érdeklődéssel fújjak gedik Ezután kiszedik a kígyó nadbol készült sípjukat es igye- méregfogait és méregzacskóját, az^lőttük^íévő'laTOS0 fedelű kosár ™jd három-négy kígyóval elin- az «MottuK levő lapos leaeiu kosár tJirlnak: országjáró útjukra. lakojat. A sípot is maguk készítik, régi , Ínúiaban megszokott látvány a pénzekkel, érmekkel díszítik. E kigyobuvoles. A hosszú síp hangja S1-Dpai igyekeznek utánozni a mo- szinte hozzátartozik a nyárhoz. ziban hal]ott slágereket csakúgv> Felreeso vidékeken, eldugott fal- m;nt az egyszerű gyászénekeket, vakban is találkozhatunk ilyen olykor maguk is beismerik, hogy bűvészekkel Egy-egy nyáron több a kígyók nem a ira a melódiáid, mérföldét gyalogolnak falu- nak> mint inkább a hosszú síp tol faluig, de ott szoronganak a mozgásának hatására ingatják tes- vonat fyarmadosztalyu kocsijaibán is, vesszőkosaruk a többi utas A kígyóbűvölők többsége elité- csomagja közt. ,. _ li a sokak által kedvelt szórakoA kígyókat az őserdőben vagy zást. a kígyó_mungos párharcot. romok közt fogjak. Egy bottal a E harcban rendszerint a kígyó foldhoz szorítják a kígyó fejet, húzza a rövidebbet, s igyekszik es miután megfogjak, eloszor is menekülni. A kígyóbűvölők tisztelik a kígyókat, szinte bűnténynek tartják holmi látványosság kedvéért ilyen párharcban pusztítani őket. A kígyóbűvölők olykor más öt- '11 etes mutatványokkal is szórakoztatják a közönséget. Többször I'medve- és szamártáncoltatókkal ! 'is együttműködnek, igyekeznek • 'minél látványosabbá tenni rendezvényeiket. Az egybegyűlt közönség jókat nevet, a gyerekek szájtátva figyelik a mutatványt. GUNTHEA-PRDDO HL ág m KÉPREGÉNY VÁLTOZAT: KOVÁCS SÁNDOR A kakasdi Egyetértés Tsz- nél igáslovak és 3 éyes csikók eladók. Érdeklődni a központban. (110)
