Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-26 / 21. szám

I9G5. jaftuär 26.

TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG

A vatikáni zsinat

irányt változtatott

*— Néhány jelenség a harmadik ülésszakról —

S

zeptember 14-től november ; tugáliában. számos latinamén kai 21-ig ülésezett a II. vatikáni ' országban és magában Olasz- Esinat harmadik ülésszaka. j országban államvallásként haszCsaknem egy évszázad telt el nálják a katolicizmust osztály ér- az 1869-ben összehívott I. vatiká. dekeik védelmében. És november ni zsinat óta, és XXIII. Jánost ez | 22-én voltak az olaszországi köz- az eseményekben zsúfolt század ségtanácsi választások

indította egy újabb tanácskozás összehívására. Miképpen közeledjék az egyház a modern világhoz, és hogyan reformálja meg önmagát? Ezek a kérdések foglalkoztatták az azóta elhúnyt pápát, aki nem kevés, bátorsággal és lelki- erővel próbálta új útra terelni az egyházat.

A negyedik, a záróülésszak még hátra van, de a már lezajlott három is elegendő tanulsággal szolgálhat nem hívő és hívő számára egyaránt. Kiderült, hogy nem kevesen szeretnének az egyház önérdekében — a megújulás útjára lépni. De a harmadik ülésszak lényegbevágó problémái fokozott aktivitásra kényszerítették a Kúria konzervatív erőit. A felicik, otta- vianik és ruffinik, valamint az őket támogató spanyol, portugál és olasz főpapok akadályozó tevékenysége azonban kevésbé lett volna hatékony, ha VI. Pál a színfalak mögött és a nyílt színen egyaránt nem adja egyházfői hozzájárulását a konzervatív kisebbség eljárásjogi mesterkedéseihez.

A középkori szellemet árasztó S,integristák” befolyásának megerősödése már az ülésszak kezdetekor tapasztalható volt. A megnyitás napján vitakorlátozó rendszabályokat jelentettek be, és hogy minél kevesebb érdemi változást jelentő eredmény születhessen, lázas tempót diktáltak az egybegyűlt atyáknak.

A vallásszabadság egyetemes szempontjából is fontos témájának tárgyalása idején a zsinati atyák 85—90 százaléka olyan szövegezés mellett volt, amely kétségtelenül haladást jelent az egy. táz eddigi felfogásával szemben. A határozat lényege ez lett volna; az emberek kövessék lelkiismereti'> hívását, a társadalom, az állam ne akadályozza őket-ebben, és ez az elv nem korlátozódhat csak a katolikusokra. De a makacs konzervatívok szenvedélyesen bizonygatták, hogy a XVIII. század óta legalább három pápa minősítette „deliriumnak” a vallásszabadságot;

Ekkor a reformista szárny nevében 11 bíboros — Alfrink, Döpfner, König, Meyer, Ritter, Suenens, Lercaro és mások — tiltakozó levelet intéztek a pápához, aki kompromisszumot ajánlott. A Kúria ezt követően időhúzásba fogott. Késleltették a szövegek kiosztását, amit a konzervatívok kitűnő összjátékkal indoknak tekintettek a szavazás elhalasztására. És Tisserant bíboros november 19-én be is jelentette, hogy „időhiány miatt” a szavazás elmarad, és áttevődik a negyedik ülésszakra. Rövidesen 1200 alá- írású petíciót fogalmaztak a pápának, kérve őt. hogy változtassa meg a zsinati elnökség rendelkezését, „nehogy a keresztény és nem keresztény világ bizalma az egyház iránt egyaránt elvesszen”. A pápa azonban nem változtatott az elnökség retrográd döntésén.

N

.-m nehéz meglátni, hogy a nyilatkozattervezet sértette és aggasztotta azokat a köröket, amelyek Spanyolországban, PorKezdeti siker, és kétes végeredmény jellemzi a 2151:5 arányban elfogadott, a püspöki kolle- galitásról szóló dekrétumot. A javaslat szerint a püspöki kollégium a pápával közösen látja el az egyházban a legmagasabb funkciókat. Ez késégtelenül változást jelentene az egyház kormányzatában. VI. Pál azonban bevezető „magyarázó jegyzet”-tel látta el a határozatot. A nóta explicativa kimondja, hogy „a püspöki hatalom kizárólag a pápa elhatározásán múlik ... Csak a pápa határozhatja meg, hogy mikor lép hatályba a püspöki kollegialitás.” Amennyire az egyházi nyelvezet világos, ez a mindent visszaverő „magyarázat” eléggé érthetően beszél: a püspökök lehetőségeit ismét csak megnyirbálták.

Corra került az ökumenizmus

^ nagyjelentőségű problémája is, vagyis az a kérdés, hogy a katolikus egyház kész-e a „párbeszédre” a többi keresztény egyházzal, vagy továbbra is „tévedésre ítélt gyülekezetnek” tekinti-e azokat. A sémát 2137 szavazattal 11 ellenében fogadták el. Az eredeti szöveg először ismerte el a történelemben, hogy a szakításkor „a hibák megoszlottak”. A szöveget azonban a pápa személyes közreműködésével megváltoztatták s az új fogalmazás szerint a reformált egyházak az Istent és az igazságot csak „keresik” a szentírásban, nem pedig „megtalálják”, ahogyan az eredeti textus állította. A pápa nem kevesebb, mint 19 megszorító módosítást fűzött a szöveghez, ami csak rosszallást válthatott ki a protestáns felekezetek körében.

A Mária-kultusz mindig is megosztó hatású volt a keresztény egyházak között. A Máriáról szóló fejezet vitáiban az ortodox kisebbség — különösen a latin- amerikai atyák — kezdettől erőltette, hogy Máriát az „Egyház Anyjá”-nak minősítsék. A többség, élén Bea bíborossal, aki történetesen a „keresztény egység titkárságának” vezetője szembeszállt ezzel a zavaros fogalmazással. Nem kishatású érvvel gazdagította a vitát Alceo Mendez mexikói püspök, aki kijelentette: „Ha az Egyház a mi anyánk, mint ahogyan az, és Mária az Egyház Anyja, ebbén az esetben Mária a nagyanyánk.” A végül

bán, például, az „üldözés” szót „rossz bánásmód”-ra javították, és a „ma élő” zsidókat minősítették csak ártatlannak Krisztus halálában. Végül egy általános „igazságot szolgáltató nyilatkozatot” fogalmaztak meg, majd félretették azzal, hogy további észrevételek január 15-ig küldendők be.

Három évi munka után hetedik változatban került plénum elé „Az egyház és a modern világ” című, 13-ik séma. Az emberiséget foglalkoztató komoly kérdésekben — a háború és béke, az éhség, az atombomba, a születésszabályozás stb. —. kellett volna az egyháznak véleményt nyilvánítania, és útmutatást nyújtania. Éppen ez a séma az. amely érdekelheti a vi- lágközvéleményt. Bátor megnyilvánulásokban nem volt hiány. Mgr. Guilhem (Franciaország) az atom-bakteorológiai és vegyifegyverek betiltását követelte. R. P. Mahon, a Mill Hil:l-i missziók főgenerélisa így kiáltott fel a vitában: „Mit számít a pápai csal- hatatlanság azoknak, akik éheznek!” A születésszabályozás problémáját érintve Suenens belga érsek e szavakkal fordult főpapi kollégáihoz: , „A szerelem önmagában vett jó, és megvannak a maga igényei és sajátos törvényei. Könyörgöm, aty^ák, ne teremtsünk új Galilei-pert. Az a feladatunk, hogy a doktrínát a változó helyzetben alkalmazzuk.”

A z ékesszólás és a reális látás

" azonban . nem bizonyult elégségesnek. A 13-ik séma átkerült a következő ülésszakra ...

I Az, ami a zsinaton eddig íqv- ! tént. a befejeZellenség képét is mutatja. Nem lehet .tudni, mi következik ezután. Az mégis bizonyos, hogy az egyház minél élesebben hadakozik a valóságos élet valóságai ellen, annál inkább elszigetelődik nemcsak a humanista módon gondolkodó emberiségtől, hanem saját híveitől is.

Korolovszky Lajos ■

Egy ősz hajú fiatalember

Varga Lajos nevét a politikai oktatással kapcsolatban hallottam először emlegetni. Csoportjának jó híre van a Simon tornyai Bőrgyárban.

— Mivel foglalkozik?

— Vegyész — érkezik a meglepő válasz.

Délután jön csak dolgozni. Mielőtt személyesen megismerném, megpróbálom elképzelni milyen lehet? Lassú, mozgékony, itgatótt. vagy nyugodt? Ha arra gondolok, hogy élénk hangulatú szemináriumokat vezet, izgatott, lelkes ember lehet, de mint vegyészt, megfontolt, töprengő arccal látom magam előtt.

Egy órára megérkezik, műszaki konferenciára készül. A valóságban tömör, súlyos egyéniség. Mozdulatain semmi elsietettség nem érződik. Fiatal még. de haja már őszül. Homloka magas, barázdált, hangszínezete világosabb a vártnál, s amit mond, érdekes:

— Tsz-elnök is voltam Battonyán, kerek két évig. Beteg lettem, nem folytathattam. Nehezen eresztettek, mert fejlődött a tsz a vezetésem alatt. Az elnöki posztra a párt állított, nem okozhattam csalódást.

— Lakatosinasként kezdtem a Hungária Vegyiműveknél. Szakérettségiztem, elvégeztem az egyetemet, dolgoztam talajkutató laboratóriumban és négy évig cukorgyárban. Igyekeztem mindenütt a legjobb tudásom szerint megállni a helyem, és a társadalmi életben is megtenni a tőlem telhetőt.

Lélegzetvételnyi szünetet tart. Szemét figyelem, amely időnként fáradtnak hat, máskor elevenné változtatja arcát. Nézem a ruháját, amely tiszta ugyan, de elég viseltes, egyszerű. Mintha észrevenné a vizsgálódásom úgy folytatja:

— A keresetem itt feleannyi, mint a tsz-elnök koromban. Két gyermekünk van, a feleségem nem dolgozik. Takarékosan élünk, ez a szerencsénk, persze jobb volna többet keresni.

Szinte szégyellt is, hogy saját bajával hozakodott elő, mert gyorsan témát változtat.

— Szeretem a munkám, két éve itt dolgozom, ez az idő elég volt arra, hogy megismerjem alaposan a területet. Talán még, azt kívánom, hogy egy kicsit többet bízzanak rám, mert szakmai tudásommal már bátrabban merem vállalni.

— A politikai oktatás vezetéséről mi a véleményem? Itt erezhetem a legközvetlenebbül pártvezetésünknek emberekre gyakorolt hatását. Jó érzés vitákon keresztül megismerni mások véleményét egy-egy intézkedésről.

Búcsúzik, elmenőben még látom magas alakját, amint félcipőjével a gyárudvar sarát dagasztja. Fülemben pedig ' őrzöm csendes, higgadt szavait, amelyeknek a belső tűz ad nyomatékot.

MOLDOVÁN IBOLYA

KITÜNTETETT KISIPAROS

Költenek a rétisasok Veránkon

Hazánk legnagyobb ragadozómadaraiból. a megritkult rétisasokból már, csak néhány pár tanyázik a gemenci erdőben. A „lég királyai” kanadai nyárfa ágai közé rakták fészküket, amely olyan nagy, hogy egy ember is bele- fekhetne.

Amikor a K,lOSZ-titkár értesí- a Vasműnél, a Konzervgyárban, pén kértek, hogy készítsek görgőtette, hogy meghívták a megyei sőt voltam forgalomirányító is. két a szállítószalaghoz. Nem le- választmányi ülésre, kérte, tekint- De aztán csak visszajöttem az hetett várni, hiszen a borsó sem senek el a megjelenésétől, mert öreg műhelybe. vár. Pár napon belül megkapták

éppen Dunaújvárosba kell utaz- Nemcsak visszajött, hanem to- és már befejeződött a borsóidény, nia, egy sürgős megrendelés ügyé- vább is képezte magát. A falon mire a szerződést is megkötöttük, ben. Csak a megyei titkár szemé- két bekeretezett mesterlevél. Az Etessy Gábor a KETI-nek. a lyes rábeszélésére alázott Szék- egyik 1940-ben kelt, arról szól, Kisipari Extra Termeltető lródá- i 9n7n so al.;nvl,an szárára. Nem tagja a választ- hogy Etessy Gábor eredményesen nak dolgozik, illetve ez a szerv

U1 "lánynak, vajon miért olyan fon- tette le a lakatos mestervizsgát, bonyolítja le a megrendeléseket,

F' „ ? • 3 ; vtd-1 tos a íelenléte, Kérdezte. A másik frissebb 1962-ben állítot- szállításokat. A paksi kisiparos

n zsinati atvákat 7 i ' - ! Az »iletékesek nem akarták ták ki. A vas- és fémesztergályos mindig pontosan teljesítette a

na' hntnlrnán'1 o SCaI° - Pa~ előre megmondani, mi várja az mestervizsga-bizottság előtti sike- megrendeléseket, minőségileg so- Fevház Anvt'vá" VaA.-IufS1S i?5! értekezleten Etessy Gábor paksi. res szereplést tanúsítja. ha sem merült fel kifogás a munMáriát yjdva pioklamaita lakatos és esztergályos kisiparost, A műhelyben gépek. Csúcs- kaja ellen, ezért kapta a Üitüntel' hiszen akkor nem lesz meglepe- eszterga, revolvereszterga, hid- tést.

IJem egyértelmű állásfoglalás tés. így aztán végighallgatta a raulikus vezérlésű darabológép. — Magam vagyok a meós is. És

jelzi a zsidókkal foglalkozó ! beszámolót, a vitát. Csak a má- És egy magas szék. ebben ahhoz tartom magam, amit

fejezetet sem. Elítéli-e az egyház , sodik napirendi pontnál szólítot- — Munka közben ez pótolja a apámtól tanultam. Mindig azt véglegesen és félreérthetetlenül a ták, hogy fáradjon oda az elnök- jobblábamat. „Ülve” állok, mi- mondta, ha egy-egy elkészült több évszázados zsidóüldözést és ségi asztalhoz és vegye át a közben dolgozom. munkát megmutattam neki, hogy

könnyűipari miniszter á.ltal adó- — Mi készül ebben a műhely- bizony lehelne jobb is. mányozott kitüntetést, a „Kpny- ben? — Ű is vasas volt?

nyűiynr kiváló dolgozója” jel- — Olyan cikkek, amelyekkel a — A MÁVAG-ban tanult, 1917vényt. Csavarárugyárnak, vagy más ben került ide téglagyári gépészMost íif beszélgetünk, a kis nagyüzemnek nem érdemes fog- nek. majd utána önállósította maműhelyben. lalkozni, mert kevés kell belőlük, gát. Testvérei is a vasas szakmá— Hogy őszinte legyek, erre, Most éppen a Dunai Vasmű meg- bán dolgoztak és fiai is lakatosok hogy kitüntetést kanok a munká- rendelésére készítünk kikészítő- lettek. Az én fiaim közül azonban mért, nem számítottam — mond- üzemi repülőollóhoz behúzógörgő- csak a nagyobbik, a Gabi lesz vaja. — Sőt, tizenöt—húsz évvel ez- két. A múltkor kazánperemszorító sas. Bár még gimnáziumba jár, de előtt még arra sem, hogy egyálta- csavarokra volt sürgősen szüksé- már sokat segít a műhelyben. Ián folytathatom a szakmát. gük. Igen bonyolult feladat volt Jancsi -állatorvos. Pista torna— Csak én tudtam, hogy mén- a Csepel Varrógépgyár által ren- tanár akar lenni. Persze most, ha ni fog a dolog — szól közbe a deli csuklós szálemelő komplexum sok a munka, az egész csalad itt

A Duna veránkai erdős szigetén felesége. elkészítése, de sikerült selejtmen- van a műhelyben.

két rétisaspár hatodik éve állan- — Igen. Ha ő nem bíztat, vég- tesen leszállítani a kért mennyi- A beszélgetést befejezzük. A

dóan ugyanazon a helyen költ — leg lemondok róla. Húsz éve lesz séget. Aztán jönnek néha a hely- mester a gép fölé hajol, előveszi a Berek Jánosnak, a gemenci vad- hogy autószerencsétlenség ért, el- beli konzervgyárból is sürgős mikrométert és elégedetten bólint. rezervátum vezetőhelyettesén sk vesztettem a jobblábamat. Már munkával. Ilyenkor telefonon be- Plusz tizenöt-ezredmilliméter a megfigyelése szerint. A saspár pedig a mi szakmánkban állva szélem meg a dolgot a KE TI pé- megengedett tűrés és az elkészült most megkezdte a költést, s körük kell dolgozni, hogyan bírnám ki esi irodájával és ők utólag bonyo- görgő csak hét ezreddel vaslábéin} hat hétig ül két, vagy há- napi nyolc-tíz órát állva. Próbál- lítják le az adminisztrációt. Ta- gabb.

rom tojáson a nagy fészekben. i koztam én mindennel dolgoztam valy, a borsószezon kellős köze- (j)

antiszemitizmust, és nyíltan meg- bélyegzi-e azt a történelmietlen tételt, amely szerint a zsidók felelősek Krisztus haláláért? A javaslatot háromszor terelték holtvágányra és legalább hatszor átfogalmazták. Az integristák, és az arab területeken működő főpapok hatására a második fogalmazás-