Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
1985. Január I?. ÍDLNA OTEGYW WEPÜJSA& 3 Az OTP a lakosság szolgálatában Két év alatt kétszeres betét — A kamat 75 családi ház — Társasépítkezés akadályokkal A megyeszékhelynek több forgalmas hivatala és intézménye van. Közöttük is megtisztelő hely illeti az Országos Takarékpénztár Tolna megyei fiókját. Az új irodaházban székelő OTP dolgozói az utóbbi időben egy kis lélegzet- vételhez jutottak: irodájukat ugyan még most is javítják, rendezgetik, de azért máris összehasonlíthatatlanul jobb a réginél; Itt legalább nem tapossa egymás lábát az a 400—500 ügyfél, aki naponta megfordul a fiókbaín. A korábbinál jobb körülmények között találkoztunk Czéh Lajossal, az Országos Takarék- pénztár Tolna megyei fiókjának vezetőjével, és Szigetvári Ernővel, aki a hitelezési részleg vezetője. Meglepő, ahogy beszélnek: a pénzintézetet még véletlenül sem említik úgy, mint bankot, hanem úgy, mint sokoldalú pénzügyi munkát végző szolgáltató vállalatot. Van ebben egy kis paradoxon, de ez a dolog lényegén semmit sem változtat. És még egy. így jellemezhetnénk az OTP-t: a nagy számok fiókja! NÉZZÜK EZEKET A SZAMOKAT összegek után. Gyors a számítás, de majdnem pontos: az említett összegből körülbelül 75 családi házat lehetne felépíteni! S ez, még ha szokatlanul hangzik is, jelentős szolgáltatás. A betétkezelés azonban csak egyik ága az OTP munkájának. A másik a kölcsönzés, a segítés. Ez is összefügg azonban a betétállománnyal. Hitellel csak úgy lehet segíteni az állampolgárokat, ha maguk is segítenek az államnak. A betétképződés — ahogy szaknyelven nevezik — lehetővé tette, hogy a megyében körülbelül 18 ezer embernek mintegy 260 millió forint kölcsönt adjanak. A SOKFÉLE HITELLEHETŐSÉG között igen népszerű a házépítési kölcsön. Több érdekes megjegyezni való akad ekörül. Az egyik ilyen az, amit a lakásprobléma megoldásához nyújt. Alig több mint. tíz év alatt, kedvező kölcsönnel, 6400 lakás épült megyénkben, s csak tavaly 700 család költözhetett új házba. S még egy adat: 1964-ben 877 megyebeli lakos 47 millió forint kölcsönt kapott házépítésre. nek utána a Klapka utcában is. A szekszárdi lakásviszonyok ismeretében hasznos lenne talán többet törődni ezzel a városképet is alakító, formáló elképzeléssel. Tavaly elkezdődött az ilyen építkezés, 42 lakás már épül. Az érdeklődés, az igény azonban többet kíván még akkor is, ha 120 ezer forint kölcsön kell egy-egy lakáshoz. A következő, ami jelentős helyet foglal el, AZ Aruhitelakció. Ez az országos listának megfelelően ma már több tartós fogyasztási cikkre kiterjed. Sokan igénybe veszik ezt a szolgáltatást: tavaly 7 ezer Tolna megyei lakos 39 millió forintot kölcsönzött az akció keretében. Kötetlenebb forma a személyi hitel. Ezzel főleg azokat az üzletfeleket támogatja az Országos Takarékpénztár, akik példáját adják takarékos életmódjuknak, s rendelkeznek betétkönyvvel. Kaphatnak persze olyanok is, főként ha a szociális körülmények indokolják, akiknek AHOCV Ml LÁTJUK 1963. augusztus — ez az építkezés kezdete! Nyolcszázezer forint — ennyibe kerül! 1965. január — a baromfinevelő még használhatatlan! A gerjeni Rákóczi Tsz főkönyvelője így látja: „Nálunk a gazdaságban 1963. augusztusában építeni kezdtek egy baromfi- nevelőt. Az egész 800 ezer forintba kerül, eddig ráköltöttünk kb 700 ezer forintot. Gyakorlatilag a 10 ezer férőhelyes baromfinevelő tető alatt van, de még ma, másfél év után sem használható. Valami tervezői hibát emlegetnek. Azt mondják, a kivitelező vállalat nem oka semminek. Ezt abból is gyanítjuk, hogy kötbérügyünket a bíróság elutasította, sőt még a tsz-t kötelezte a perköltség megtérítésére, szóval így állunk: körülbelül 700 ezer forint hever a baromfinevelőben, az mégis használhatatlan, mi még egyetlen csirkét nem neveltünk fél benne; és erre még mi fizettük a perköltséget. Mi ezt a termelőszövetkezetben úgy látjuk, hogy az ilyen munka kárára van a népgazdaságnak, de nekünk is. Vörös László, a Tolna megyei Beruházási Iroda műszaki ellenőrzési részlegvezetője így látja: „Ezzel a tízezres baromfi- nevelővel a következő volt a helyzet: Amikor az építkezés befejeződött volna, maga a létesítmény már korszerűtlenné vált. Ennek megfelelően az Agroterv átdolgozta a belső központi fűtést, valamint a szellőzés terveit pontosabban. a követelményeknek megfelelően korszerűsítette. A módosított tervdokumentáció birto kában a Budapesten székelő Csőszerelő Vállalat kapott utasítást a belső munkálatok elvégzésére. E munkát 1965. februárjában meg kell kezdeniük. Nekem szándékom van a gerjeni Rákóczi Tsz vezetőivel Budapestre utazni, és megkérni a vállalat vezetőségéti hogy lehetőleg sürgősen végezzék el a belső munkálatokat." A szerkesztőség megjegyzése: A gerjeni Rákóczi Tsz tízezer férőhelyes baromfinevelőjének ügyét ezzel még nem vettük le a napirendről. Egy hónap múlva, február közepén e problémára ismét visszatérünk. , Sz. P. ■— Egy szót se róluk, amíg el nem mondom, hogy a mi számaink két forrásból származnak. Az egyik, az emelkedő életszínvonal, a másik pedig a fokozódó bizalom — véli Czéh Lajos. Az már kiegészítőként jön az eddigiekhez, hogy a biztonság, a kiegyensúlyozottság, mint fontos mellékesek működnek közre. — Megváltozott a szemlélet — erősíti az állítást Szigetvári Ernő — Hajdan azt mondták az emberek, az az enyém, amit megeszem és megiszom. Ma viszont inkább céllal élnek... A céllal élésre mindjárt mondhatunk adatot: Tolna megyében 1964-ben 100 millió forinttal növekedett a betétállomány, s az 1962-es 184 millióval szemben most 372 millió forintot kezelnek főként tartós betétben. A növekedés bizonyos okairól már szóltunk, s még csak az hiányzik hozzá, hogy a 72 ezer betétkönyv-tulajdonos számára boltnak sem rossz kapcsolatban állni az Országos Takarékpénztárral: 1964 végén 14 millió 300 000 forint kamatot fizettek a betétbe helyezett telemben vett hangadók. Csalhatatlanul tudják, hogy a közös kizárólag keret, s benne az ember, a maga munkájával, helytállásával a tartalom. Kurtán, furcsán elbánnak a bu- tellázóikkal. Sajátos, bontakozó közösségi erkölcsöket figyelhetünk meg. összegyűlt az emberekben egy sereg olyan érték, ami már a szocialista életfelfogásra jellemző. Kicsit még resteMkedve takargatják, mintha úgy vélnék: nem illik ezzel kitárulkozni. De létezik és irányítja a cselekedeteket. Hallottunk erről történeteket. Valamelyik fogatos nagyon meghajtotta a lovakat. A másik, amikor találkozott az elnökkel ezeket mondta: — Te Jóska, szólj már neki, hogy ne pusztítsa a jószágot. — Szólj neki te... Az illető elgondolkozott. — Szerezzek magamnak haragost? Meg hátha terád mégis jobban hallgat. Lehet, hogy valaki ezit besúgás- nak fogja fel. Pedig nem az. Mert a fordulat: legközelebb az érintett fogatos figyelmeztette a vezetőséget, nézzenek körül a rozsénál, mert van, aki a megszabottnál vastagabbat is belenyom a kévébe. Ilyenkor visszatérő refrén: szólj neki te. Ez szinte bele- ívódik az emberekbe, az életbe, és már vannak akik szólnak. Volt például egy közgyűlés, ahol néhány pálfainak le kellett Mondhatja az olvasó: jó, jó, de azt vissza kell fizetni, s az adósság, amíg le nem tudjuk, együtt ebédel velünk. Nem érdektelen azonban hangsúlyozni, hogy a házépítési kölcsön törlesztése a lehető legkedvezőbb: amíg ugyanis a betét után öt százalékos a kamatláb, addig a felvett pénzre csak két százalékot fizet a felvevő. Arról csak melékesen szólunk, hogy a hosszú lejáratú, 20— 25 évre szóló kölcsön törlesztése havonta 300—400 forint, Pénzintézetekkel kapcsolatban általában van egy olyan nézet, hogy azok meglehetősen merev, zárt szabályok szerint dolgozó szervek. Az OTP mintha mást mutatna. Alkalmazkodik például a legkorszerűbb városrendezési elképzelésekhez is. Kétféle módon: vagy ő épít többszintes házat, s azt eladja, vagy pedig kölcsönnel segíti a társasépítőket. A megvalósuláshoz szükséges lenne több közművesített .telek, de ebből nem túlságosan vagyunk ellátva. Szekszárdán, a Póllack Mihály és a Benczúr utcában már épül a társasház, de érdeklődnésütni a fejét. Tudniillik a butellá- zók a községiben a lígő-lógó embereket jelentik, ök szerepeltek a napirenden. Felszólalt egy ember. Az elején még botladozott a szava, de aztán határozottan kinyilvánította: — Akik a munkához balkézről állnak, azokat szorítsuk hátúira... A tényállást summázva: Pálfa szemre átlagközség. Egy tucat tizenkettő belőle. Az utcái régiek, girbe-gurbák. egymás mellett állnak benne a régi és új házak. Az egyik cserepes, a másik nádas, s a harmadik zsupfödeles. mintha még a reformáció korából maradt volna itt, amikor Pálfá- ból tulajdonképpen község lett. Több mint kétezer lélek lakja. Művelődési háza nincs, iskolája is újat érez. önálló földművesszö- vetkezettel nem rendelkezik, a nagydoroginak pedig mostoha- gyereke. Működik néhány kisiparos, időnként végigsétál az utcán a falu meghatározhatatlan életkorú papja. A felszínes vizsgálódás azonban becsapja az embert, mert máris sokkal több jelentkezik az új életformából, a boldogságkeresés új vonatkozásaiból, mint ameny- nyit láttatni enged a község. Mi azt kérdeztük Pálfán, hogyan keresik a boldogságot? A válaszokról számolunk be majd olvasóinknak a következőkben. (Folytatjuk) Szekulity Péter—Szóinak* István nincs betétkönyvük, de csökkentett összegeket. Ezzel a lehetőséggel is élnek az' ügyfelek. Tavaly több mint 1800 Tolna megyei lakos boldogult könnyebben azzal a 6 millió forinttal, amit személyi hitelként rendelkezésükre bo- csájtottak. Korántsem teljes az összegezésünk. Sok olyan apró, de lényeges mozzanat van még a felsoroltakon kívül, amelyek az utóbbi években az OTP pénzintézeti jellege mellé sorolták a szolgáltatót is. Ezekről majd egy más alkalommal szólunk. Sz. I. Javulás a baromfihús-ellátásban, végleges megoldás előtt a tojásprobiéma Hibridbaromfit kapnak a háztáji gazdaságok is Morvái István, a Földművelés- ügyi Minisztérium kisállattenyésztési osztályának vezetője tájékoztatásul elmondotta, hogy 1964-ben a vágóbaromfi- és tojásellátásban egyaránt túlteljesítették az előirányzatokat. A termelőüzemek vágóbaromfiból kereken 900 vagonnal, tojásból pedig 185 millióval többet adtak át az állami és szövetkezeti kereskedelemnek, mint amennyit a terv előírt. A gépi keltetés volumene az utóbbi öt év alatt több mint Javítóműhely áss utcán Hidegben bizony nehéz munka az autójavítás. A napokban a DÉDÁSZ szerelőivel találkoztunk a Bezerédj utcában. Megfelelő műhely hiányában gémberedett kezekkel, fagyos szerszámokkal szerelték Tátra darusautójukat, hogy minél előbb Nagyszokolyba érjenek. (Túri M, felvétek.) háromszorosára nőtt, s 1964-ben — vegyesbaromfiból csírkeegy- ségben számítva — elérte a 74 milliót, az 1965-ös előirányzat pedig 92—94 millió, A húshibrid naposcsibékből a mezőgazdasági termelőüzemek tavaly hárommilliót kaptak, az idén 5,5—6 millióval számolhatnak. A tojóhibrideknél valamivel lassúbb a fejlődés: a tavalyi 600 000 naposcsibe helyett az idei évre 650 000-et irányoztak elő. Az elmúlt évben a vágóbaromfiellátás általános javulásán belül számottevő a fejlődés a hízottliba és a libatermék ellátást illetően. Ugyancsak erős „felfutás” volt tapasztalható a pulykatenyésztésben. Ez utóbbinál azonban a felvásárlás és a feldolgozó ipar gyorsabb ütemű fejlesztésére van szükség. Kedvezőnek mondható a baromfitenyésztő nagyüzemek gazdaságossági mérlege is. A korábbi évekhez képest észrevehetően megrövidült a nevelési és a hízlalási idő, növekedett a vágóra kerülő baromfifélék átlagsúlya, ugyanakkor csökkent az egységnyi súlygyarapodásra felhasznált takarmánv- mennyiség. A vágóbaromfi- és tojásellátás folyamatosságát illetően még sok a tennivaló. Az őszi élőbaromfi- és a tavaszi tojásdömping helyett egyenletes, a fogyasztói igényeknek megfelelőbb ütemezésű, minőségben is jobb ellátásra kell most törekedni. Ezt a problémát azonban csak fokozatonként lehet megoldani: elsősorban — a nagyüzemekben és kisüzemekben egyaránt — az elhelyezést és a takarmányozást kell tovább javítani, illetve a speciális fajták igényeinek, hasznosítási irányának megfelelően finomítani. Igen jó eredményekkel bíztat a tojásellátásban — különösen az őszi és téli tojástermelés javításában — a hibridakciónak a háztáji gazdaságokra történő kiterjesztése. A szakértők véleménye sze- int a háztáji gazdaságok többnyire vegyes hasznosítású állományát érdemes fokozatosan kicserélni hibridekkel. A tapasztalatok szerint ugyanis az áprilisban keltetett Nick-Cick jércék 80 —85 százaléka már szeptembertől fogva rendszeresen tojik. Ez 20—30 százalékkal haladja túl az egyébként kifogástalan minőségű vegyeshasznú állományok őszi-téli toiástermelését,
