Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
t «sw* wrmrm vrpvswxn 1964. decemPer János beszéde a KISZ VI. kongresszusán életét, helyzetét, kultúráját, amelyek még kapitalista rendszerben élnek. Ezért is hívei vagyunk az utazásoknak. — A tőkések abban reménykednek. hogy ha jobban tudják népszerűsíteni életformájukat Magyarországom, lazítani tudnák rendszerünk belső szilárdságát. A tőkések társadalmi rendszerüknek csak azt az oldalát propagálják, amely a kirakatba való. Ami nem a kirakatba való, azt nem mutogatják. Ez téveszthet meg olyanokat, akik nem éltek a kapitalizmusban és nem tudják, mi az. — Reménykednek abban, is hogy Magyarországon és más keleteurópai szocialista országokban majd erősödni fog a nemzeti öntudat, méggyengíti a kommunizmus eszméjét ezekben az országokban és szembeállítja népeiket a Szovjetunióval. Mi elfogadjuk elődeink megfogalmazását. Az igaza nagy hazafiak tudták, hogy a népek egyen- lőek, nincs ió, és rossz nép. Egyetlen népet sem lehet a másik nép elé helyezni, de nem lehet mögé sem, a népek egyenrangúak. Mi büszkék vagyunk és örülünk, hogy magyarok vagyunk. A mi népünk történelme hányatott, de nem kell miatta szégyenkeznünk. — Elvünk az, hogy szabad fejlődést kell biztosítani a népeknek minden értelemben, a nemzeti függetlenség és a társadalmi szabadság értelmében is. A kommunizmus biztosítja majd a népek barátságát, testvéri és hatékony együttműködésüket az élet minden területén. — A népek a Duna-medencé- ben sorsközösségben élnek. Vagy együtt boldogulunk, vagy együtt pusztulunk. Más út a Duna-me- ience népei számára nincs. Ha különböző társadalmi rendszerben élünk, a békés egymás mellett élés alapjára helyezkedjünk, ha pedig szocialista társadalmi rendszerben élünk, akkor a szocializmus elveinek megfelelően fogjunk össze a külpolitikában, a gazdasági együttműködésben, gyorsítsuk meg mindnyájunk fejlődését az összes itt élő népek javára és boldogulására. Ez a mi politikánk. — Azt mondják, erősödik a nemzeti öntudat, Á mi hazafiságunk s — A KISZ-től és a magyar ifjúságtól azt kérjük, hogy a párt és a nép útját járja a nemzetközi harcban, öntudatos, szocialista hazafiak, internacionalisták módjára, szüntelenül erősítve a szocialista országok összefogását, egységét és harcoljon három alapvető célunkért: a béke megőrzéséért, a gyarmati rendszer szétzúzásáért és a szocializmus világméretű győzelemért. — Ha pedig a tőkések abban reménykednek, hogy a nemzeti öntudat erősödése antikommunis- ta, vagy antiszovjet érzelmeket — Természetes, hogy erősödik. Mert csak most lesz 20 esztendeje annak, hogy végre igazán nemzetté vált a nép és úr lett saját hazájában. Igenis van öntudatunk, büszkén szólhatunk arról, hogy ott vagyunk a 14 szocialista ország között, s a mi népünk is töri az utat a többi nép előtt a szocializmus építésében. — A békés egymás mellett éléshez az is hozzátartozik, hogy harcolunk mindenféle imperialista provokáció, agresszió és támadás ellen. Joggal kérdezzük, mit keresnek Dél-Vietnamban az Egyesült Államok uralkodó körei, és milyen alapon játszanak a dél-vietnami nép sorsával, kitől kapták ehhez a mandátumot? Anélkül, hogy a kérdés részleteibe bocsátkoznék, leszögezek egyetlen egy dolgot. Senkit se tévesszen meg, hogy most viták vannak a nemzetközi munkás- mozgalomban, a marxizmus értelmezésében. Van egy szabály, amely mindig érvényes, akkor is, ha nem emlegetjük és ezzel az imperialistáknak számolniok kell: ha egy szocialista országhoz hozzányúlnak, az összessel találják magukat szemben! Ez a törvény nem változott. (Nagy taps.) — A legutóbbi időszakban — mint ismeretes — az imperialisták újabb beavatkozást hajtottak végre Kongóban. A nyugatiak elnevezték ezt emberbaráti akciónak, mentőakciónak. — Az igazság azonban az, hogy Kongó egyike a világ nyersanyagban leggazdagabb országainak. Van ott minden a világon, ami drága, aranytól kezdve a rézig mindenféle érc és van urán is. Az imperialista propaganda által emlegetett hittérítők — közöttük a náci vezér Bormann fia — nem azért kerültek oda, mert a kongóiak lelki üdve izgatta őket, hanem azért, hogy szabadon tartsák a monopóliumok útját az uránhoz, az aranyhoz és a többi kincshez. — Meggyőződésünk szerint Afrika, kincseivel együtt az afrikaiaké. Kongó kincseinek törvényes urai a kongói nép fiai és lányai, akik kellő módon kifejezésre juttatták, hogy élni akarnak törvényes jogaikkal. Mi mellettük vagyunk. Eocialista hazafiság kelt nálunk, keservesen csalódni fognak. Mert a mi hazafiságunk, a mi nemzeti öntudatunk immár szocialista hazafiság, szocialista nemzeti öntudat és ehhez szervesen hozzátartozik, hogy a szocializmus szülőhazájához a Szovjetunióhoz hűek maradunk. A Szovjetunióhoz való hűség, a szocialista országokkal való ösz- szefogás népünk jövőjének legfontosabb biztosítéka, szabad, szocialista fejlődésünk legfőbb támasza. Á törvényt tiszteletben tartó állampolgár sérthetetlen — Röviden szólok belpolitikánkról is. Továbbra is megőrizzük a szabad légkört. Tudományosan úgy nevezzük ezt: a szocialista demokrácia törvényszerű fejlesztése. Mi amellett vagyunk, hogy a pártéletben. a KISZ-életben, a tömegmozgalmakban, egész társadalmi életünkben szüntelenül fejlődnie kell a szocialista demokráciának. Ennek törvénynek keil lennie nálunk, írva is, Íratlanul is, egy „de”-vel, azzal, hogy társadalmi rendszerünket, Nép- köztársaságunk törvényeit, alkotmányunkat senki nem sértheti meg. Minden törvénytisztelő, be- csüleltel dolgozó állampolgárnak szabadság jár és szabadságát, jogait törvényünk, államunk megvédi mindenkivel szemben. A törvényt tiszteletben tartó állampolgár sérthetetlen! — Nem változik az a törekvésünk sem, hogy a termelőerőket, a termelést szakadatlan fejlesztjük, hogy emelkedjék a nép jóléte, épüljön a szocialista társadalom. — A Központi Bizottság a minap ülést tartott, s behatóan, alaposan megvitatta az 1965-ös terv fő arányait. — Alaposan és gondosan megvizsgálva a jelenlegi helyzetet, Központi Bizottságunk elvi állás- foglalása az, hogy a fejlődés ütemét, tehát a termelés fejlesztésének ütemét 1965-ben bizonyos mértékig mérsékelni kell azért, bogy a gazdasági munka hatásfokát, minőségét megjavíthassuk. mert ma már ez a leglényegesebb kérdés. A szocialista építés első éveiben a termelés abszolút növelése volt az elsődleges feladat, most már azonban mindinkább a termelés minőségi mutatói döntik el a további fejlődés lehetőségét. Javítanunk kell a gazdasági munkát — Minden szinten javítanunk kell a gazdasági munkát. Erősítenünk kell a gazdasági fegyelmet, mert alapvető céljaink, a szocializmus felépítése a dolgozók életszínvonalának növelése, s a társadalmi rendszerek versenye egyaránt azt követeli meg, hogy a rend és a fegyelem javuljon és erősödjék. — Az a véleményünk, hogy ha népünk megismeri az 1965-ös tervet, látni fogja, hogy előrevivő, jó terv, s meggyőződésből fogja támogatni. Mozgósítanunk kell a tömegeket — a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, s így kell hozzákezdenünk az új terv végrehajtásához. — A legfontosabb belpolitikai feladat: a munka és a szocialista tudat fejlesztése. Ez a legfontosabb forradalmi feladatunk, ezen múlik egész társadalmunk további előrehaladása és a nép boldogulása. Bátran kell élni a szavak, a tettek, a példa erejével. Aki fiatalokat akar tanítani, annak meg kell jegyeznie: a fiatal rendkívül kritikus, szigorú a megítélésben. — A jövő társadalmának, lelkes, önzetlen és a köz ügyéért mindig áldozatra kész emberekre van szüksége. Ilyeneket kell nevelnünk. Mert semmi nem tud egy fiatal embernek olyan boldogságot adni, mint az igaz és teljes emberi élet és ez: a szocializmusért élni, dolgozni, tanulni. — Ha már e tanácsadásnál tartok, mondanék még valamit. Úgy látom, hogy fiataljaink műveltebbek, mint mi voltunk, ai magunk idejében. Nagyobbra is nőttek, mint mi annak idején. De ahogy nézem őket, azt mondom* ha okosabbak is vagytok, nagyobbra is nőttetek, legyetek szívósabbak és állhatatosabbak is* mint mi voltunk. — Nagy dolgokra vállalkozott a mi ifjúságunk és ez méltó helytállást kíván. Szocialista, kommunista módra, ember módra kell helytállni a munkában, a munka minden területén. Találja meg az útját a KISZ-be minden fiatal — Ami magát az ifjúsági szövetséget illeti, a párt épít reá, támaszkodik reá, és kapott is nem kevés feladatot a párttól. Az ifjúsági szövetség politikailag, szervezettségében és létszámában is erősödik és fejlődik. — Emlékszem, az 1957. évi értekezlet idején az ifjúsági szövetségnek 170 000 tagja volt, a pártnak 400 000. Ez nem volt egészséges arány. A legutóbbi kongresszuson félmillió tagja volt az ifjúsági szövetségnek és ugyanannyi a pártnak is. A párt Központi Bizottságának az volt a véleménye, hogy ez az arány sem egészséges. Nekünk mindig azon kell lennünk, hogy találja meg az útját a KISZ- be minden fiatal, aki a szocialista eszme vonzáskörébe került és kommunista akar lenni. Nem kell kész kommunistának lennie annak, aki a KISZ-be lép. — Úgy látszik, a fiatalok elfogadták a párt Központi Bizottságának akkori álláspontját. Most 800 000 tagja van a KISZ-nek. Az azóta végbement közel 50 százalékos gyarapodás nagyszerű dolog, — Engedjék meg elvtársaim* hogy a Központi Bizottság nevében gratuláljak ifjúságunknak, a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek az eddigi sikerekhez és azt kívánjam, hogy további új sikereket érjenek el a szocializmus, a mi népünk ügyének becsületes szolgálatában. — Minden jót! (Szűnni nem akaró, hosszan tartó lelkes taps!) A kongresszus ebédszünet után folytatta munkáját. Aknavetővel rálőttek az ENSZ-palotára Provokáció Kuba is a Szovjetunió ellen New York (MTI). A pénteki napot joggal nevezhetnénk az ENSZ és tagállafnaí ellen elkövetett provokációk napjának. Pénteken a közgyűlés általános politikai vitájában felszólalt Guevara kubai iparügyi miniszter. Beszéde közben hatalmas robbanás reszkettette meg a levegőt. Az ENSZ biztonsági szolgálata nyomban hozzákezdett a vizsgálathoz és mintegy fél mérföldnyi- re az ENSZ-palotától a kubai ellenforradalmárok zászlajával letakart aknavetőre bukkant. Ebből lőttek ki egy majd négykilós lövedéket, amely mindössze 30 méterrel tévesztett célt, és az East River vizébe csapódott be. A nyomozás még folyik, de annyit már megállapítottak, hogy a merényletet kubai ellemforradalmárők követték el, és amerikai fegyvert használtak. Guevara beszéde alatt a rendőrség őrizetbe vett egy kubai emigráns nőt, aki késsel a kézben készült arra. hogy merényletet kövessen el a kubai miniszter ellen. Az ENSZ-palota előtt garázdálkodó kubai ellenforradalmárok másik provokációjának célpontja az épület előtt felhúzott szovjet zászló volt. Az emigránsok kihasználva a newyorki rendőrség nyilvánvaló bátorítását, letépték a zászlót. A merénylőket a rendőrség később mégis őrizetbe vette. A péntek délutáni ülésen egyébként az amerikai küldöttség sikertelenül próbálta ellensúlyozni azt a nagy hatást, amelyet a kubai küldött felszólalása keltett. Subandrio indonéz miniszterel- nökhelyettes és külügyminiszter beszédét a neokolonializmus elleni harc kérdéseinek szentelte. Kirtinidhibiszth nepáli küldött üdvözölte a moszkvai atomcsend- egyezményt és a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok megállapodását a világűr atooifegy- vermen tesí téséről. Joseph Rudolph Grimes, Libéria küldötte az atomfegyverek eltiltását sürgette. Beszédében elítélte a Délafrikai Köztársaság kormányának apartheid politikáját, amely — mint mondotta — a világbékét és a nemzetközi biztonságot is veszélyezteti. A közgyűlés munkáját hétfőig elnapolták. Lúgkő, szappan és adócsalás Azt hinné az ember, napjainkban már elő sem fordul, hogy valaki eltitkolja valóságos jövedelmét, üzletének forgalmát, s ezen az úton jelentős összegekkel megkárosítja az államot. Van valamilyen kialakult képünk az adómonálról, s a kisemberek többnyire igazodnak is ehhez. Ám időnként vannak kivételek. Ilyesféle kivétel Benedek Gábor dombóvári szappanfőző kisiparos, akinél két, vagy három vizsgálat és több tanú meghallgatása után 71 ezer forintnál magasabb ösz- szegú kifizetetlen forgalmiadó hátralékot állapított meg a Tolna megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal forgalmiadó csoportja. Hogy a dolog világosabb legyen. nem érdektelen megjegyezni a következőt: A vegyészmérnök képesítésű Benedek Gábor két esztendő alatt 356 ezer forintnál magasabb forgalmi adóalapot titkolt el. Olyan summa ez, amilyet mi hétköznapi emberek hosszú évek során kereshetünk meg, s lennénk néhányan, akik szívesen vállalnánk öt évi ■jövedelemnek. Sok fórum foglalkozott már az üggyel, amióta 1963 áprilisában az első vizsgálatot lefolytatták. Legutóbb a megyei tanács végrehajtó bizottságának adott nem jelentéketlen munkát. S ami az eljárásban roppant figyelemreméltó: semmi sem azért történt, hogy Benedek Gábor kisiparost rövid úton tönkretegyék, hanem, mert tisztázni kellett a szándékosan összekuszált szálakat. Félrebeszélő üzleti A vizsgálatot végző szervek 1961. január és 1962 december közötti időszak forgalmáról próbáltak annak idején meggyőződni. Ez, ha az üzleti könyvek rendben vannak, tulajdonképpen nem is jelent különösebb nehézséget. A könyvekből csak olvasni kell, összegezni az adatokat, s aztán számolni. Benedek Gábornál azonban nehezebb volt a helyzet. Az ő könyvei ugyanis annyira félrébeszéltek, hogy egyáltalán nem is. szolgálhattak egy alapos, minden körülményt tisztázó vizsgálathoz segítségül. Sőt! Azokban sok olyan tétel szerepelt, amelyek közül nem egy az első látásra bérfőzés volt, közben pedig cserét takart. Maradt még egy lehetőség: a marónát- ron-nyilvántartós. Mit tehettek a vizsgálók? Ezt vették alapul. Ebből kiderült, hogy a kisiparos két év alatt 4282 kiló lúgkövet használt fel, s ebből 26 762 kg szappant főzött. Ha most megint summázunk, a következőket mondhatjuk: a kifőzött szappan értéke 20 forintos egységáron 535 242 forint. Benedek viszont mindössze 158 229 forint adóalap után adózott. Ezzel kapcsolatban ki tudja hányadszor mondja el Benedek Gábor: — Sokféle minőségű zsiradékkal dolgozom, ennélfogva 100 kiló szappan előállításához 23 kiló lúgkövet kell felhasználnom. Tegyük fel, hogy így van. De még ha eT is hinnénk, amit állít, akkor sem tiszta a dolog. Még az ilyen, indokolatlanul magas lúgkőfelhasznál ás mellett is 41 ezer forintnál több a befizetetlen forgalmi adó. A vizsgálatba bevonták a Budapesti Fővá-