Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-12 / 291. szám

1561. december 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Ev végi gondok, izgalmak - Gyulaion A DÉLUTÁNI ÓRÁKBAN ér- szállítanunk 40 hízó marhát. Saj- részét a gépállomás vállalta, egy tünk a gyulaji Uj Barázda Tsz nos, a vállalat nem tudja átven- részét pedig mi. A tsz-ben meg- központjába. A leltározó bizottság ni, a szállítást lemondtuk. Száz- szerveztük a javítóbrigádokat. Ko- tagjai aznapi munkájukkal vé- húsz hízó sertés vár még eladás- csis Sándor szerelő vezetésével az geztek és az egyik irodahelyiség- ra, de az átadás itt is késik. At- egyik brigád az erőgépeket, egy ben az összegezést csinálták. Az tói tartok; ha nem sikerül idejé- másik brigád a munkagépeket udvaron kukoricával megrakott ben értékesíteni az eladásra szánt javítja. S ha már itt tartunk, még vontatók várakoztak: kora hajnal- hízó jószágot, akkor ez pénzügyi valamit az alkatrészellátásról, ban indul a szállítmány a dombó- zavarokat okoz. Arról nem is be- Általában nem lehet panasz, de vári takarmánykeverő üzembe, szélve, hogy a kész hízókat már néha gXkataéa híján minden Merk Dezső foagronomus a mun- a takarmány szempontjából is a kaelosztásra készült. Perge István lehető leggyorsabban szeretnénk munka megáll. Például az egyik agronómus a gépműhelyből ér- értékesíteni. Eladásra vár 8 ezer Zetorunkhoz mindent megkap- kezett. Velük, a két szakvezetővel pulyka. Reméljük, ezeknek az el tunk, kivéve a dugattyúkat, beszélgettünk, ők mondták el, szállítása idejében megtörténik és mik Gyulajon az év végi gondok az értük járó pénzt még idejében — MÉG ANNYIT SZERETNÉK és izgalmak. megkapjuk. _ mondotta Merk elmondani, hogy amit lehet, szor­— Gyulaj, mint ismeretes, évek ^ agronomist™más foffalkoz- galommal pótolunk. Nyulász Sán- óta a kínlódás hazája. A terme- tetja Ho^á tarto^ik a tiz X dór gépesítési brigádvezető kiváló SäSäk"? zárszámadás az parkja Ö ezeket mondta: ember‘ Ö a le^föbb biztosítéka annak, hogy a munkák minősége ellen nem lesz majd kifogás. Egyébként a szocialista fejlődés­, , , ... .. nek a maga nemében ez az em­szorgalmas munkájának koszon- Egy kisebb gépállomásnak felel ^ 1Q-Q hetó. Mik a küátásokT Harminc meg a gépparkunk. A száílltáso- ^ ValÓSággal példakepe- 1959‘ formt 90 filler nálunk az egy munkaegység betervezett értéke. ■«* tetÍes egészében saját erőnk- _ ______ . Ú gy látjuk máris, hogy a 29—30 bői bonyolítjuk le, sőt ez év őszén megszerezte forintot elérjük. A szövetkezeti a vetés hetven százalékát szintén gazdák örülnek, s mondogatják, a gépeinkkel csináltuk meg. ráfér végre Gyulajra is egy jobb \ növényvédő munkák nagy ré- esztendő. Bevallom, mégis izga- szét ugyancsak magunk végeztük tott vagyok. Ezek az utolsó napok ei. 1963-ban 17 500 normálholdnyi még ugyanis sokat ronthatnak munkát végeztek a gépállomási Főleg az értékesítés vonalán je- gépek, tíz és félezret a tsz-gépek. lentkeznek a gondok. Ez évben már fele, fele az arány. — Ezen a mai napon tehát, Ha még tíz napig tudunk szántani december 8-án el kellett volna akkor az őszi mélyszántást befe­jezzük. 1965-ben az első tél végi nagy feladat a műtrágyaszórás — KILENC ERŐGÉPPEL, két eddigi eredmények birtokában elmondhatom, hogy szembetűnően ,, , nagy 1964-ben a fejlődés. Első- teherautóval, pótkocsikkal ás sorban minden eredmény a tagok munkagépekkel rendelkezünk ben még takarmányos kocsis volt a tsz-ben, s aztán fokról fokra a szükséges ismere­teket, úgyannyira, hogy ma már a gépesítés brigádvezetője és igen jó szakember a maga terü­letén — mondotta Perge István a gyulaji Uj garázda Tsz agronó- musa. Külföldi utak és értékes jutalmak Hatféle pályázat amatőrök számára — A kulturális szemle szervező bizottsága meghirdette a tavaszi szemle pályázatait. Mint ismere­tes, az idei pályázatok során több figyelemre méltó munka került zsűri elé. Ezért bővítették a pá­lyázatok körét, s hatféle műfaj­ban pályázhatnak a megye ama­tőrjei. A szakköri mozgalom keretében képző- és iparművészeti pályá­zatra kerül sor. Ezen részt vehet minden nem hivatásos alkotó, aki még nem szerepelt kiállításon. Egy pályázó legfeljebb öt mű­vet küldhet be kiállításra előké­szítve 1965. április 20-ig a szek­szárdi múzeum címére. A szépirodalmi pályázaton részt vehet mindenki, aki írással nem foglalkozik hivatásszerűen. A té­makört, a műfajt a pályázók vá­lasztják meg. akik pályamunkái­kat 19fT5. április 4-ig a Tolna me. gyei Tanács népművelési cso­portjához küldhetik be. Űj, eddig még nem szerepelt forma a felszabadulási pályázat. Ezen bárki indulhat a megyére vonatkozó történelmi munkával, a munkásmozgalom kiemelkedő alakjairól írt monográfiával, il­letve szociográfiai dolgozattal. A pályázatokat a KISZ Tolna me­gyei Bizottságára kell eljuttatni április 4-ig. A legjobb eredményt elért pályázók között egy 2000 forintos első díjat, két ezer-ezer forintos második és hét 600—600 forintos harmadik díjat osztanak ki. A fotodiafilm és kisfilm cso­port versengésében részt vehet szabadon választott témával min­den fotoamatőr, fotoszakkör vagy amatőrfilmklub kollektívája, fe­kete-fehér képekkel, vagy színes diafilmmel, valamint 8 vagy 16 milliméteres kisfilmmel, ha azok nyomtatásban még nem jelentek meg, illetve pályázaton nem sze­repeltek. A pályamunkákat 1965. március 10-ig a megyei Népmű­velési Tanácsadóhoz kell eljuttat­ni. Díszítő- és népművészeti pályá­zók is küldjék be munkáikat 1965. április 20-ig a szekszárdi múzeum címére, ha azok kiállí­táson még nem szerepeltek. Pá­lyázni valamilyen tájegységre jel. lemző, vagy a mai öltözködésnek megfelelő népművészeti munká­val lehet. Új pályázati lehetőség 16 éven aluliak számára a gyermekrajz pályázat. Hasonlóan a többihez ebből is rendeznek kiállítást, ha a pályázók munkáikat április 20- ig eljuttatják a szekszárdi városi művelődési házhoz. A pályamunkák minősítésénél arany, ezüst és bronz fokozatokat állapít meg majd a szakemberek­ből álló zsűribizottság. A felsza­badulási pályázat kivételével a felnőttek között az arany fokozat külföldi utat, az ezüst 400, a bronz pedig 200 forint jutalmat jelent. A gyermekrajz pályázók­nak ugyanilyen sorrendben érté­kes tárgyjutalmakat ad a kultu­rális szemle szervező bizottsága. Szerezzen örömet hozzátartozóinak; ajándékozzon SZERENCSE SORSJEGYET Ára 4,— Ft Főnyeremény: Családi ház garázzsal, személyautóval. Különböző személy- gépkocsik. Párizsi és fekete­tengeri utazás stb. Szerencse sorsjeggyel megnyerheti! lesz. Ezt azért bocsátottam előre, hogy érzékeltessem. mennyire fontosnak tartjuk a gépek jó és szakszerű kijavítását. — Ez a legfőbb tennivalónk je­lenleg. Sajnos, sok a gondunk, öt műtrágyaszórónk van, kettőt ki­javítottunk, három régebbi típusú viszont olyan, hogy azzal egye­lőre nem tudunk mit kezdeni, al­katrész híján. Sajnos az alkat­részellátás rengeteg bajt okoz, még mindig. Egyik erőgépünk 92 napig állt egy ikerfogaskerék mi­att. E hiányzó alkatrész tegnap végre megérkezett, mindössze 336 forint 75 fillérbe kerül. Ez az összeg nem áll arányban a 92 na­pos munkakieséssel. — Egyébként elkészítettük a gépjavítási tervet, a munka egy A betű varázsa U( az ember benyit a gyönki könyvesboltba, mosolygós fiatalasszony fogadja és kérdi: — Mi tetszik? A legtöbb vevőt nevén szólítja, mert a hosszú évek alatt sikerült megismernie a környéket. Az em­berek egy része ugyanis gyakori vendég a könyvesboltban. Ez pe­dig nagy szó, mert amikor az öt­venes években megnyitották ezt a boltot, sokan mondták: Gyün­kön nem él meg egy önálló köny­vesbolt, itt nem érdekli az em­bereket a betű. — A gyönki svábok legfeljebb a templomba járnak, a telepesek pedig a kocsmába — bizonygat­ták. — Persze nem így történt — állítja a leghitelesebb tanú, a könyvesbolt vezetője, Lovassy Imréné. — A nyári hónapokban 10 000 forint körül forgalmaztunk A minőség érdekében A Zománcipari Művek Bonyhádi Gyáregységében^ a gyártást megelőző laboratóriumi vizs- , gálatoknak nagy szerepe van. A pácoláshoz hasz­nált sósavtömény­ség meghatározás titrálással törté­nik. A laboratóri­um vezetője, Rei­chert Ödönné tit- rálás közben. (Foto: Bakó.) havonta, pedig ez az időszak ná­lunk az úgynevezett uborkasze­zon. A falusi ember ilyenkor ál­landóan a határban van, kora reggeltől estig dolgozik, és bi­zony nem ér rá olvasni, ez pedig feltétlenül megérződik a könyves­bolt forgalmán. Télen 30—35 ezer forint bevételünk is van egy hó­napban. Gyönkön a könyv iránti érdek­lődést leginkább az mutatja, amit az egyik alkalommal figyeltem meg: Az idős parasztnénike, mi­után a piacon eladta az áruját, a tejfelt, túrót, tojást, meg zöldsé­get, nemcsak a csemegeboltba nyitott be és nem is csak a ruhás­boltba, hanem ide, a könyvesbolt­ba is. A kosarába a mindennapi háztartási cikkek és ruhadarabok mellé végül odakerült egy könyv is. Vagyis ma már a könyv is azoknak az egyszerű falusi em­bereknek a szükségletei közé tar­tozik, akikről tíz évvel ezelőtt még sokan nem akarták elhinni, hogy egyszer betérnek majd a kultúra eme épületébe. — Mit olvasnak szívesen erre­felé? — érdeklődöm Lovassyné- tól. A boltvezető a mennyezetig érő könyvespolchoz lép. — Itt Gyönkön kedvenc író Jó­kai, Móricz, Mikszáth és Gárdo­nyi. Aztán egy másik pulthoz lép, ahol az • olcsó könyvek sorakoz­nak. — Ezek szinte mind kelendőek. Egyrészt azért, mert olcsók, és hát senkinek sem mindegy, hogy mennyi pénzt kell kiadnia, más­részt pedig azért, mert ezek közt szinte minden híres mű megtalál­ható. Kezébe veszi Illyés Gyula Pusz­ták népe című művét. — Nem is tudnám megmondani, hogy ebből mennyit vásároltak meg, mert ez annyira kelendő. Igen. ezt a művet sokan, szinte a család mindennapos olvasó­könyvének tekintik. Igaz, régen túlhaladtuk már azt a kort, amelyről ez a könyv szól, de nem irt visszaemlékezni, mert hiszen a vidék idősebb lakói közül na­gyon sokan benne éltek. A mű is tulajdonképpen e vidék történe­téi hiszen Rácegres-puszta, a könyvben szereplő történetek szín­helye, ide talán huszonöt kilomé­terre fekszik. És persze puszta, amelyeknek élete pontosan meg­egyezett Rácegresével, Gyönk kör­nyékén is volt bőven. Aztán képeskönyvek kerül- ■r*' nek le a pultról: — A gyerekek már nemcsak csokoládét kapnak ajándékba, ha­nem könyveket is. Olvasom a címeket: ,,Was Tiere uns geben", Eichhörnchen", „Brü­derchen und Schwesterchen". — Ezek a német nyelvű képes­könyvek nagyon népszerűek, mert hiszen nagyon sok német család arra is törekszik, hogy gyermeke megtanulja szülei anyanyelvét. Különösen sok ilyen könyvet visznek tőlem Szakadátra, a szom­széd faluba. Es nagyon kedveltek a szak ács­könyvek. a boltos néha nem győz eleget rendelni. Ennek pedig az a magyarázata, hogy az erre járó külföldiek mind akarnak vinni magukkal magyar szakácskönyvet, hogy otthon is megpróbálják el­készíteni az ízes magyar falato­kat. De aki innen megy külföldre vendégségbe, az is visz magával néhányat. — Természetesen sokan keresik a mezőgazdasági szakkönyveket is — tudom meg Lovassynétól. — Különösen a kertészeti és nyúl- tenyésztési szakkönyvek kereset­tek mostanában. E mögött az a tény húzódik meg hogy a párt és kormány rendel­kezése a háztáji gazdaságok erő­sítéséről a közösön belül, termé­keny talajra talált a környéken. A tsz-vezetők, tagok egyaránt be­látták, hogy ez összhangban van a népgazdasági és egyéni érdekek­kel, ezért most megnőtt a kedv a szakismeretek elsajátítása iránt is. Beszélgetünk, beszélgetünk a könyvekről, a könyvet vásárló emberekről — a betű varázsáról — közben újabb és újabb vendé­gek jönnek. A boltosnak nem sok szabad ideje van és ha így megy tovább előbb-utóbb még a bolt bőintésére is sort kell keríteni. « BODA FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents