Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-12 / 291. szám

2 ‘RvOía megyei MEpüjS.«* 1964. december 12. Megkezdődött a Magyar Kommunista ifjúsági Szövetség kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) — Az elmúlt években kialakul­tak a KISZ termelési mozgalmai, munkaformái is. Egyszerű mun­kabrigádokkal kezdtük és jelenleg már ifjúsági szocia­lista brigádok ezrei közelítik meg a nemes célt; szocialista módon élni, dolgozni, tanulni. Jelentős a szakma ifjú mestere, a kiváló ifjú mérnök, technikus és közgazdász cím elnyeréséért indított mozgalom is. Mindezek­re a jövőben is szükség lesz. — A jövőben — még inkább, mint eddig — szükséges, hogy a KISZ mozgósítsa az egész magyar ifjúságot a népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatok megoldá­sára. Második és harmadik ötéves tervünk megvalósításában döntő a termelékenység emelése. Ezért a jövőben állítsuk jobban e cél el­érésének szolgálatába a KISZ| ban általános kibontakozó szocia­lista munkaverseny első hajtásai — bizonyítják, hogy fiataljaink, ifjúsági kollektí­váink a mezőgazdaságban is képesek kiemelkedő termelési eredmények elérésére. Ezután rámutatott: a mezőgazda­ságban is vannak azonban olyan fiatalok, akik nem éreznek fele­lősséget a közös munka iránt, 8 nincs minden rendjén a gépek ka­pacitásának kihasználása, az elő­írt minőségi mutatók teljesítése terén sem, — mondotta többek között Méhes Lajos. — A következő években a ke­nyér- és takarmánygabona tér mésátlagának növelésére, kenyér­gabona-szükségletünk hazai bizto­sítására, és a hústermelés fokozá­sára kell elsősorban mozgósíta­nunk a falusi ifjúságot. Falusi KISZ-szervezeteink se­termelést segítő tevékenységét. Mi gítsék az őszi betakarítási mun­fiatalok, kiszesek vállaljuk el, hogy harcot in­dítunk az üzemszervezés és munkaszervezés megjavítá­sáért, az új technika és tech­nológia, az újítások gyors be­vezetéséért, a berendezések maximális kihasználásáért, az állásidők csökkentéséért. — A termelékenységgel szoro­san összefügg a gazdaságosság. A KISZ takarékossági mozgalmára ezért a jövőben még nagyobb feladatok várnak. Javasoljuk, hogy a kővetkező öt évben újabb hárommilliárd értékű anya­got, energiát, szerszámot ta­karítsunk meg a népgazda­ságnak. Különösen az anyag és ezen belül az importanyag megtakarítására fordítsunk nagy figyelmet. Ezért javasoljuk, hogy a hárqmmil- líárdból egymilliárd forint érték az importanyag megtakarításából származzék. További egymilliárd .forintot a selejt csökkentése út­ján takarítsanak meg fiataljaink — KISZ-védnökségeinkkel min­denekelőtt azt akarjuk elősegíteni, hogy a beruházások olcsóbban és határidőre valósuljanak meg. Folytatjuk a vegyipar fejleszté­se felett vállalt országos védnök­ségünket. Javasoljuk, hogy vállal­junk védnökséget a magyar Duna- szakasz természetátalakító mun­kálatai, a dunai vízierőmű építése felett is, amely a magyar és a csehszlovák nép közös alkotása­ként épül majd fel. Hasonló véd­nökséggel segítsük a tiszai máso­dik vízlépcső, valamint a borsodi ércelőkészítő-mű építését. Szervez­zük tovább a helyi védnökségeket, ügyeljünk azonban arra, hogy erőnket meghaladó, vagy helyileg sem jelentős munkát ne emeljünk a KISZ-védnökség szintjére. A beszámoló a továbbiakban azzal foglalkozott, hogy a négy évvel ezelőtti 31 000-rel szemben az idén már 150 000 fiatal vetél­kedett a falvakban az ifjúsági termelési versenyekben a maga­sabb eredmények eléréséért. — A KISZ termelési mozgal­mai — amelyek a mezőgazdaság­kák gyors elvégzését, az elővete- mények betakarítását és a pa­rasztfiatalokon kívül vonjanak be minél több iiákfiatalt is az őszi csúcsok idején a munkába. Traktoros fiataljaink törekedje­nek a gépek kapacitásának maxi­mális kihasználására, a szántás­vetés jó minőségű elvégzésére. A növénytermesztésben dolgozó fia­talok az alapvető termelési eljá­rások alkalmazásával, egyebek között a vegyszeres gyomirtással, a nagytáhlás termesztéssel segít­sék elő, hogy a közeli években el­érjük a kataszteri holdanként! 17 —18 mázsa szemeskukorica-ter­mésátlagot. Méhes Lajos az oktatási re­formról és a KISZ iskolai nevelő munkájáról szólt, majd ezeket mondotta: Egyelőre még kedve­zőtlenül befolyásolja a szakmata­nulást és a pályaválasztást, hogy a szakmunkásképző iskola elvég­zését nem számítják be a közép­iskolai továbbtanulásnál. Ezért mind a népgazdaság, mind a szak­munkástanuló fiatalok érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a szak- munkásképzö-iskola elvégzése után a továbbtanulni szándéko­zók két év alatt megszerezhessék az érettségi bizonyítványt. Méhes Lajos ezután oktatási kérdésekről beszélt, majd így folytatta: — Kulturális nevelőmunkánk hivatása, hogy a tudomány, a művészet hatását kiterjessze a fiatalok nagy tömegeire; felkészíti se őket a sok oldalról érkező mű­vészeti, esztétikai hatások értéke­lésére, és segítséget nyújtson ah­hoz, hogy a benyomások és ta­pasztalatok marxista-leninista vi­lágnézetté, szocialista erkölccsé és ízléssé érjenek. Az ifjúság tudatának és maga­tartásának formálásában különö­sen nagy jelentősége van a kom­munista erkölcs kialakításának és általánossá tételének. A kommunista erkölcs formálá­sának legfontosabb színhelye a munkahely. — KISZ-szervezeteink harcolja­nak mindenütt azért, hogy csakis a pontos, lelkiismeretes munká­nak legyen becsülete. A hanyag, felelőtlen munkát végzők ne érez­hessék jól magukat, érvényesül­A közalkalmazottak sztrájkja megbénította Franciaország életét Párizs (MTI) A francia közal- A francia állami és közalkal­kalmazottak sztrájkja megbéní­totta Franciaország életét. A vas­úti forgalom egész Franciaország­ban szünetelt. A légi közlekedés néhány nemzetközi járatra kor­látozódott. A taxisofőrök is csatlakoztak a sztrájkhoz. Az ut­cai jelzőlámpák kialudtak, ami Párizs több pontján megakasz­totta a megnövekedatt személy­gépkocsi-forgalmat. Az iskolák, állami hivatalok zárva marad­tak, a parlament ülését is el kel­lett halasztani. mazottak a vidéki városokban egységesen követték a szakszer­vezetek sztrájkfelhívását. A Pá­rizsba érkezett jelentések sze­rint Bordeaux-ban, Metzben, Marseille-ben és Nizzában is csak­nem száz százalékos volt a sztrájk. Lyonban a sztrájkoló munkások és alkalmazottak tün­tető menetben vonultak végig a városon. A városi közlekedés és az áramszolgáltatás mindenütt ' szünetelt, jön mindenütt a szigorú felelős- ségrevonás. A jövedelem nagysá­gát mindenütt a végzett munka mennyisége és minősége határoz­za meg, — mondotta többek kö­zött Méhes Lajos, majd így foly­tatta: — A szocialista erkölcs egyik alappillére a nép tulajdonának tisztelete és megbecsülése. KISZ- szervezeteink harcoljanak minde­nek előtt a pazarlás, a nemtörő­dömség, a nép vagyonának her­dáló: ellen, küzdjenek a szigorú rendért, fegyelemért, tanítsák meg a fiatalokat, hogy egyéni érdekei­ket sohase a népgazdaság kárára érvényesítsék. Méhes Lajos ezután a KISZ szervezeti életének fejlődéséről és az úttörőmozgalomról beszélt, majd így folytatta: Eredményeink fő forrása volt és marad, hogy közvetlenül a párt irányítja a KISZ-t. Ifjúsági szövetségünk tettekkel bizonyí­totta, hogy érti a párt eszméit, politikáját és mindennapi tevé­kenységében igyekszik helyesen felhasználni azt. Annak a párt­nak az ifjúsági szervezete va­gyunk, amely immár több mint négy évtizede harcol népünk sza_ badságáért, a szocialista társada­lomért, amely programjába fog­lalta a nép boldogulásáért, va­lamennyi ember felemelkedésé­ért folytatott harcot. Nekünk if­júkommunistáknak, s azoknak, akik ifjúkommunistákká akar­nak válni, tudnunk kell, hogy mi is harcot vállaltunk a nép bol­dogságáért. Tudnunk kell, hogy ebben az értelemben a KISZ- tagság mtár nem jelent párton- kívüliséget: eszméinket, érzelmünket, er­kölcsünket át kell hatnia a pártosságnak, a párt eszméi­nek. — Nincs nagyobb tisztesség, mint tagja lenni annak a párt­nak, amely új utat nyitott a magyar nép töríénetében. Ez az út a szocialista, kommunista tár­sadalomhoz. a világ legigazságo­sabb társadalmi rendszeréhez vezet. Ezért nincs és nem is lehet megtisztelőbb feladata if­júsági szövetségünknek, mint úgy nevelni a KISZ-tagokat, hogy egyre többen érdemeljék ki a pártba való felvételüket. — Dolgozzunk úgy, hogy to­vábbra is pártunk, egész társa­dalmunk és a világ haladó ifjú­ságának bizalmát élvezhessük. Dolgozzunk úgy, hogy határoza­taink sikeres végrehajtásának el­ső eredményeiről már a közel­jövőben népünk és ifjúságunk nagy nemzeti ünnepén, felszaba­dulásunk 20. évfordulóján jelen­tést tehessünk. — A szocializmus teljes fel­építése népünk történelmében olyan mérföldkő lesz, amely előtt a késői nemzedékek is elismerés­sel adóznak. Úgy leszünk igazán méltó utódai és örökösei a 46 éves kommunista ifjúsági moz­galomnak, ha e nagyszerű cél, elérésében erőnkhöz mértén részt veszünk. Erre a munkára, erre a feladatra hívunk minden ma-1 gyár fiatalt, — mondotta többek ’ között befejezésül Méhes Lajos. I Méhes Lajos hosszan tartó nagy tapssal fogadott beszámolója után Boér Jenő, a KISZ Központi Re­víziós Bizottságának elnöke ter­jesztette elő a Központi Revíziós Bizottság jelentését. Elmondotta többek között, hogy a KISZ nemcsak politikai nevelé­si és szervezeti téren ért el jelen­tős eredményeket, hanem pénz- ! ügyi, gazdálkodási és ügyviteli te­vékenységében is. Ezután megkezdődött a vita a Központi Bizottság beszámolója, a Revíziós Bizottság jelentése és a szervezeti szabályzat módosításá­nak, valamint a kongresszus ak­cióprogramjának előzőleg írásban kiadott tervezete felett. A kongresszus első napján töb. bek között felszólalt V. M. Du- vakin a Komszomol delegációjá­nak vezetője, aki felolvasta a Komszomol Központi Bizottsógá- , nak üzenetéit. Befejeződött a vita a Szovjetunió Legfelső Tanácsában Moszkva, (TASZSZ). A Szovjet­unió Legfelső Tanácsa két házá­nak pénteken délelőtti ülésén vé­gétért a vita az 1905-ös népgazda­sági tervről és a költségvetésről. A vitában 67 képviselő vett részt. Miután jóváhagyták a szovjet kormány bel- és külpoliti­káját, részletesen elemezték a terv és a költségvetés főbb tételeit. Valamennyi képviselő megelége­déssel fogadta a gazdaságfejlesz­tés magasfokú ütemére, a nemze­ti jövedelem jelentős emelésére, az életszínvonal fellendítésére elő irányzott programot. Alekszandr Szidorenko geoló­giai miniszter összegezte a geoló­gusok hatévi munkájának ered­ményeit. Hangsúlyozta Nyugat- Szibéria jelentőségét, ahol csu­pán ebben az évben 16 kőolaj-- és gázlelőhelyet találtak. A továb­biakban elmondotta, hogy Belo- russzijában, — a Barátság olaj vezeték mentén — értékes kőolaj- lelőhelyek vannak, majd foglalko­zott az új uráli gyémántlelőhe­lyek és a kazahsztáni gazdag aranykészletek kiaknázásának kérdésével. Konsztantyin Beljak, a központi fekete föld-övezet népgazdasági tanácsának elnöke rámutatott, hogy gyakran csupán deklarativ jellegűek voltak az olyan kísér­letek, hogy alulról kezdjék meg a j tervezést. A központi tervezői szervek gyakran figyelmen kívül hagyták az üzemek és gyárak javaslatait. A terv fogyatékossá­gai ahhoz vezettek, hogy a válla­latok vezetői túlságosan sok időt fordítottak a feladatok összehan­golására. Véleménye szerint egyes ágazatokban túlságosan nagy sze­repet kaptak az össztermelési mu­tatók és ezért kevés figyelmet szenteltek a minőségnek és a választéknak. Sok képviselő bírálta még a gazdasági szervek bonyolult struktúráját, a párhuzamosságot a gazdasági szervek tevékenységé­ben és javasolta e hibák kikü­szöbölését. A felszólalások jellemző sajá­tossága volt a gyakorlatiasság, a gazdaságfejlesztésben mutatkozó hiányosságokkal szembeni kérlel- hetetlenség, az ipar és a mező- gazdaság mielőbbi fellendítéséért, a kommunizmus anyagi és mű­szaki bázisának megteremtéséért érzett felelősségtudat. A gazdasági irányítás megja­vításának kérdéseit taglalva a képviselők hangsúlyozták, hogy tökéletesíteni kell a tervezési rendszert, véget kell vetni az ön­kényes döntéseknek és a szubjek­tivizmusnak a tervek összeállítá­sánál. Sok felszólaló foglalkozott a mezőgazdaság fejlesztésének problémájával, az Ipar műszaki fejlesztésével és a termékek mi­nőségének javításával. Pénteken délután ismét együt­tes ülést tartott a Legfelső Ta­nács két háza. Ko3zigin, a minisztertanács el­nöke vitazáró beszédében megál­lapította, hogy az 1965. évi állami terv és költségvetés tervezetei általános helyeslésre találtak a küldöttek részéről. A küldöttek sok fontos kiegészítést és javas­latot terjesztettek elő a szovjet népgazdaság fejlesztésére és a dolgozók anyagi jólétének fokozá­sára A minisztertanács elfogad­hatónak találta azokat a bizott­sági javaslatokat, hogy az erede­ti tervezetben előirányzott össze­gekhez képest további összegeket iktassanak be a könnyűipar fej­lesztésére. — A Szovjetunió ipara nyers­anyagokkal és anyagi erőforrá­sokkal jobban ellátva lép az 1965­ös esztendőbe, mint az előző években —, jelentette ki a to­vábbiakban Koszigin, majd az anyagi és pénzügyi erőforrások ésszerű felhasználásának fontos­ságára mutatott rá. A kormányfő megállapította: a honvédelmi célokra fordítandó összegek csökkentése azt bizonyít­ja, hogy a Szovjetunió nemcsak szavakkal törekszik a békére és a feszültség enyhítésére. — A párt és a kormány szilár­dan és következetesen folytatja lenini külpolitikai irányvonalát és ez helyesléssel találkozik. Bará­taink és szövetségeseink hatalmas támaszt látnak a Szovjetunióban. A Szovjetunió folytatja ezt az irányvonalat, mert az megfelel békés törekvéseinek. Az ülésszak résztvevői ezután egyhangúlag elfogadták és tör­vényerőre emelték az 1965. évi népgazdasági tervet és az 1965-re szóló költségvetés tervezetét. A költségvetéssel kapcsolatos vita eredményeit Garbuzov pénzügy- miniszter összegezte vitazáró be­szédében. Folytatj a tanácskozásait a JKSZ kongresszusa Belgrád (MTI) A JKSZ 8. kongresszusának 5. napján, pén­teken bizottságokban folytatódott a vita az előterjesztett beszámo­lók felett. A küldöttek négy bi­zottságban tárgyalják meg a tár­sadalmi, gazdasági, ideológiai, külpolitikai és nemzetközi mun­kásmozgalmi, valamint a párt- építési kérdéseket; Mindegyik bizottság megvá­lasztotta szerkesztőbizottságát, amely a szombati plenáris ülés elé terjeszti majd a vita össze­foglaló jelentését. A délelőtti vitában összesen több mint ötven küldött szólalt fel. Tanácskozik a jugoszláv pártkongresszus. I

Next

/
Thumbnails
Contents