Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-08 / 287. szám

1064. december s, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Sokoldalú kultúrmimka Ireg szemesen A MŰVELŐDÉSI MUNKA fel- kap a község lakosságától, a párt- mélyeken keresztül ömkénytele- lenditéséért, a kultúrforradalom tagoktól, pártonkívüliektól. Az nül is felismerték saját környeze- megvalósításáért, a pártszerveze- idén a tanács és a művelődési tűkben a példákat, példaadókat tek, a tömegszervezetek, állami ház elgondolása alapján megren- A . párttagok a vita során helyes és művelődésügyi szervek ered- dezték Iregszemcse fennállásának állásfoglalásukkal, hatnak a vitat- ményesen dolgoznak. Városon, fa- hétszázadik évfordulójának ün- kozókra, akik végül maguk (un, az üzemekben és termelő- népségéit. Az ünnepségsorozat szövetkezetekben mind fokozot- gazdag programot adott és a tabban jelentkezik az igény a szervezés nem kis feladatot je­művelődés iránt, amely szorosan lentett a rendezőknek. A jubile­egybekapcsolódik a lakosság vi- umi ünnepség rendezvényeit a lágnézeti fejlődésével. község lakossága szívügyének te­kintette. A pártszervezet hívta a látják, hogy nem könnyű szaba­dulni a régi szokásoktól, kötöttsé gektől. A MŰVELŐDÉSI HÁZ rendez­vényei látogatottak. A népszerű Déryné Színház előadásait annyi­ra kedvelik, hogy a színházterem maholnap kicsinek bizonyul. A Az eredményes & összehan- k ' lak(^gi^ azok goit munkának egyik feltétele a mentek & segítettek. A jól sike- ...............................- -----------­P£ ft nrl°,^-iräny,lto.teIekenr run jubUeumi ünnepség után az helyi rendezvényeknél is hasonló sége. El kell e™unk- elismerésről sem feledkezett meg a helyzet, ezért a kulturális bi­den pártszervezet a maga terűié- Q pártszervezet. Együtt, a köz- zottság irányítása mellett tizen- tén eler^ es irányi tevékeny- ^ tanáccsali a nagy nyilvános- négy tagú rendezőgárda tevékeny­ségevei biztosítsa a kulturelet he- ^ elött> d(szes oklevéllel jutái- kedik. A rendezőknek fényképes vos írnnvi a u ra is mazták meg az ünnepségsorozat- igazolványt adott a művelődési ház igazgatója, s ők igen büszkék Sokoldalú a művelődési ház megbízatásukra. Részt vesznek a lyes irányítását, a kulturális munka összehangolását’ - mond- ^ legjobban dotgOZókat. ja tömör megfogalmazásban az MSZMP Tolna megyei Bizottsá- Iregszemcsén Proeram­gának ötéves kulturális program, munkája iregszemcsén. Frogram­ja a község minden rétegének nyújt valamit. Az előadások. ja. Pártszervezeteink a VIII. párt- szakköri foglalkozások, olvasó­kongresszus határozatának meg- mozgalom fejlesztése, a művészeti felelően és a megyei pártbizott- munka irányítása mellett, élénk a ság által kidolgozott művelődési program útmutatását figyelembe véve, foglalkoznak a művelődési munkával. Ezen a téren nagy elő­relépés történt, bár van néhány község, kisebb település, ahol a pártszervezet, elsősorban a párt- vezetőség még mindig bizonyta­klubélet, s ezek között is a tv- klub. Annak ellenére, hogy a községben vagy kétszáz tv-tulaj- donost tartanak nyilván, a fiata­lok részéről különösen látogatott a művelődési ház tv-klubja. Az alapszervezet titkára Sipos elv­társ, hamarosan felismerte a tv lan kézzel nyúl a programban jelentőségét a művelődési munká­lefektetett feladatok végrehajtá­sához. Addig már mindenütt ed­jutottak, hogy a művelődési ház igazgatóját évente legalább egy­szer beszámoltatják, viszont né­hány helyen csak egy-egy részlet- kérdés megoldására, a fiatalok szerepeltetésére, a színjátszásra, esetleg a tánccsoport szervezésé­re szűkítik le a községi műve­lődési ház munkáját. Megyénk csaknem valamennyi községében van művelődési ház, illetve kultúrterem. Néhány he­lyen a község legimpozánsabb és egyben a leglátogatottabb épü­lete a művelődési ház, amely ne­vének megfelelően valóban a kul­turális élet központja. Ilyen köz­pont az iregszemesei művelődési ház, ahol a községi pártalapszer- vezet, a politikai munkát egybe­kapcsolja a művelődési munká­val. Irányítója a község kulturá­lis életének. Az eleven lüktetés jellemzőé között kell megemlíteni azt, hogy a Déryné Színház rend­szeresen zsúfolt ház előtt tartja meg i regszemcséi előadásait. Az ismeretterjesztő előadások író­olvasó találkozók vonzzák a hall­gatóságot. A művelődési ház programjában megfelelő helyet kap a szakköri munka, a művé­szeti tevékenység is. A társadal­mi ünnepek, nevezetes évfordulók megrendezése impozáns. A csalá­di ünnepségek bensőségesek, von­zóak. Nyolc fiatal pár tartotta esküvőjét a művelődési házban. IREGSZEMCSÉN, a pártszerve­zetnek. a tömegszervezeteknek, a tanácsnak, a kutatóintézetnek és ban. A tv-játékok után a nézők között rendszeres és érdekes vita alakul ki. A módszer jó és hasz­nos, mert a viták, a bemutatott darabok megértéséhez, helyes ér­telmezéséhez adnak segítséget. A tv-klub nézőire nagy hatást gya­korolt az utóbbi időben bemuta­tott darabok közül a Párbeszéd, a Fogad 3-tól 5-ig, Életem Zsóka és Mesterházi Lajos Példázat cí­mű tv-filmsorozatának első része, a Válaszút. Az említett darabokat különösképpen nagy vita követte. A vitában a nézetek kifejtésében érdekesen jött felszínre, hogy mennyire mélyült az emberekben a felelősségérzet. A képernyőn látott pozitív, vagy negatív sze­közönségszervezésben, a színház­teremben helyükre vezetik a né­zőket, vigyáznak a rendre, s fel­lépnek a rendbontók ellen. A művelődési ház színházter­mét máris kinőtték, de a nagy terem mellett több kisebb külön­álló helyiségre is szükségük len­ne. A községben elég sok a nyug­díjas, részükre is kellene egy klubszoba, ahol összejöhetnének és szórakozva művelődhetnének. Szó van arról, hogy a földműves­szövetkezeti presszó kiköltözik a művelődési házból, s ezzel két helyiséget nyernek. A kulturális bizottság, a tanács már nehezen várja, hogy a földszöv. részéről megtegyék a szükséges intézkedé­seket, hogy a lakosság növekvő kulturális igénye minél jobban ki legyen elégítve. népgazdaság oldaláról izekben a hetekben a szoká- ^ sósnál is gyakrabban hang­súlyozzák a mezőgazdasági terme­lőüzemek jelentőségét, a népgaz­daság oldaláról. A felvásárló, a feldolgozó és az értékesítő válla­latok embered ebben az időben üz­letfelekként keresik fel a tsz-t, hogy megkössék 1965-re a külön­féle eladási szerződéseket: Ke­nyérgabonára, hízó jószágra, ter­ményre, termékre. E tevékenység a népgazdaság kívánalmaival és a közös gazdaságok lehetőségeivel összhangban történik, — ennek ellenére még ma is akad szövet­kezeti vezető, aki a szerződések megkötését halogatja és különféle kifogásokkal elodázza. Nem ez a jellemző, de szót érdemel, mert nem halad olyan ütemben, aho­gyan lehetne és kellene. A MÉK igazgatója, a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat két vezatőbeosztású dolgozója is arról panaszkodott, hogy egyik­másik tsz-ben még ma is úgy vé­lik, hogy a szerződéskötés kizáró­lag vállalati érdek. Rossz dolog ez, mert ma már illene tudni, hogy ennél sokkal több, a vállalati dol­gozót tehát tolakodó, okvetetlen- kedő embernek nézni káros és ki­csinyes szűklátókörűség. „Egyik még ki sem teszi a lábát, már jön a másik — szerződjünk erre, szer­ződjünk arra” — jegyezte meg epésen az egyik tsz-főkönyvelő, együttérzést várva. Pedig csak akkor lehetne együttérezni vele, ha az ország számára szükséges búzát, burgonyát, babot, zöldség­félét a városok aszfaltján termel­hetnénk. Ez persze képtelenség. De az is képtelenség, hogy bár­ki felháborodjék azon. hogv a me­zőgazdasági üzemektől kérik a vállalatok, az ipar, a lakosság, szó­val a népgazdaság azon szükség­Az iregszemcsei művelődési ház, letét, amit ' másutt megtermelni a falusi élet kulturális központja. Munkájának előterében a párt VIII. kongresszusának kulturális fejlődésünkkel kapcsolatban ho­zott határozata és az MSZMP Tolna megyei Bizottságának öt­éves kulturális programjának végrehajtása áll: a társadalom minden rétegének szocialista ne­velése. Pozsonyi Ignácné nem lehet, kizárólag a mezőgaz­daságban. Ez a dolog pontosan olyan, mintha' ä D4—K-f 'gyártó üzem vezetői és dolgozói dühösek lennének, hogy tőlük traktorokat kér a mezőgazdaság. Az is igaz persze, hogy a tsz- ekben a vezetők dolga nem min­dig könnyű. A kenyérgabona frontján például az egyik oldalon 'zonyos határig. jelentkezik a feleslegek felvásár­lására a vállalat, ám helyenként a tagok egy rés2e akkor lenne nyugodt, ha a felesleget a saját padlásán tudná. Maradiság, kis­üzemi szemlélet? Ennél is több, káros, egoista, csak magammal törődő felfogás. Ezzel szembe­szállni, ezt leküzdeni nehéz mun- fca, de nem lehetetlen vállalkozás. Érdemes megfigyelni: az erős, gazdag tsz-ek évről évre megter­melik és eladják azt, amit a nép­gazdaság vár tőlük. Ettől nem­hogy gyengülnének, erősödnek, gazdagodnak. A bátaszéki Búza­kalász Tsz. a páifai Egyetértés Tsz, az ízményi Gábor Áron Tsz, a dombóvári Alkotmány Tsz, a döbröközi Zöld Mező Tsz, hogy csak a legismertebbeket említsük, hízó sertésből ugyanúgy, mint ke­nyérgabonából, sokat tesz az or­szág asztalára. Mondhatnánk erre. hogy igen, mert megtermelik. így van, de éppen itt jutottunk el a leglényegesebb ponthoz, ahhoz, hogy végeredményben érdemes a magasabb termelési eredmények elérésén fáradozni, mert ahol ke­nyérgabonából 14—15 mázsa az átlagtermés, ahol a tehenenkénti tejtermelés évi átlaga eléri, vagy megközelíti az évi 3000 litert, ahol a hízlalási időt lerövidítik, ott a népgazdaság igényeit kielégíteni nem teher, hanem haszon. A most kötött értékesítési . szerződés tehát bizonyos értelemben serkentő, a termelő- szövetkezetek vezetőinek felelős­ségvállalása, hogy a termelési tervben meghatározott termés­eredményeket elérik. A szerződé­sek megkötésétől viszont ott vo­nakodnak. ahol nem bíznak ere­jükben, tudásúkban helytállásuk­ban. Az óvatosság. a körültekintés persze soha nem árt. de csak bi­Megyénk felszabadulása ezekre a napokra esik. Van, ahol tanács­ülésen emlékeznek meg a község felszabadulásáról. Gyönkön az öregek napján is szóba került, a község felszabadulásának évfor­dulója, s utána a faluban többek emlékezetében felelevenedtek a felszabadulás utáni események. Gulácsi bácsi már túl van a hetvenen. Húsz év távlatából em­lékezik azokra a napokra, amikor többed magával a Békés megyei Így ©I az emlékezetben: Dicséretben részesítették ták, hogy a részjegyeket termény­ben, akinek igaereje volt, fuvar­ban rója le. Amikor összejött valamennyi termény, átadták a Pusztaföldvárról elindultak a Du- városiaknak, azoktól ellenérték- nántúlra, és Gyönkön leteleped- ben petróleumot, bakancsot, sót, tek. cérnát és más iparcikket kaptak. gazdaasszonyhoz. Amikor az is — Leginkább azért mentünk el, otthagyott, vissza a gazdához, hogy a fiatalok ne mondhassák, Soha nem felejtem el 1948 telét, hogy lám, az öregek kihúzzák Akkor vettem először részt me- magukat. Nyolcad magammal gyei értekezleten, s ott kaptam négy óra alatt kiástuk az alapot, az első dicséretet. Azt sem tud- A következő nap a második túr­tam, hová nézzek, amikor az ak- nus ment dolgozni, és a fiatalok értem, már javában folyt a föld' osztás. Vincze György, a földren­dező bizottság elnöke behivatott a községházára. Kiterítette maga elé a térképet, és megmutatta, hol van még szabad terület, ahol többi intézményeknek a kap- még földet kaphatunk. A négy — Mire családommal Gyönkre Gyönkön az első szövetkezeti bol- kori központ a MOSZK igazgató- nem csolata jónak mondható. Az. ered­ményes művelődési munka is jó­részt azzal magyarázható, de van néhány igen kedvezően ható adottság is. Sípos József elvtárs, a községi pártszervezet titkára, a művelődési ház igazgatója. A pe- dagógus-párttitkárnak a művelő­dési ház igazgatójának munkáját telkesen támogatja a tantestület. Iregszemcsén az iskola nevelői, a tanárok többsége, a társadalmi életBen sem különülnek el a la­kosságtól. Rés^t vesznek a község társadalmi életében, együtt élnek a falusiakkal. A család, az is­kola erősödő kapcsolata sokolda­lúan kihat a művelődési munká­ra. A művelődési munkát irányító pártszervezet bármikor segítséget töt az Ady Endre utca 56. szám alatt nyitották meg. Kicsi bolt­helyiség volt, de elfértek. Áru­készletüket könnyen elraktároz­ták. Ilyen gondjuk nem volt. Alig, hogy megérkeztek egy kocsira való áruval, már el is fogyott, olyan nagy volt a kereslet. A fel- szabadulás utáni harmadik évben már annyira megerősödött a gyön­gyerek után tíz hold földet mér­tek ki, nyolc helyen. Gondolni való, hogy igaerő és gép hiányá­ban milyen nehezen dolgoztunk, mégis nagyon örültünk. Gyönkön Gulácsi Péter és a vele együtt földhöz jutottak kezd- __= t ék meg annak idején a föld- kezet termelési felelőse, művesszövetkezet megalakítását. ja, vagy vezetője volt, mar nem is tudom, hogyan tiszteljük, azt mondta: „Dicséretben részesítjük Gulácsi Péter elvtársat, a gyönki szövetkezet termelési felelősét. Gulácsi elvtárs egymaga 450 hold ipari növény termeltetésére és 120 hízott sertés leszállítására kö­tött szerződést”. — Hát így volt. Az évek múl­ki földművesszövetkez.et, hogy tak. megöregedtem, de a szövetke- Gulácsi bácsit, mint alapító ta- zetneik azóta is vezetőségi tagja got, önálló munkakörrel bízták meg. ö lett a föld mű vessző ve t­Ahogy visszaemlékszik, hatvanan szövetkeztek a termelésre, gép- kölcsönzésre. értékesítésre. — Milyen szövetkezet lesz, ahol se pénz, se posztó — mondták többen. Mások így beszéltek: — Üres kamrának bolond a gazdaasszonya — mondták, és jó­kat nevettek rajtunk, de szeren­csére a kedvünket nem tudták ?lv»nni. Pénzük nem volt, és kdtalál­— Az volt ám a nehéz agitáció! Kezdetben a gazdák az istennek sem akartak mást termelni, mint búzát meg kukoricát. Majd a tü- dőn'-et beszéltük ki. míg réhány hold cukorrépa, napraforgó, ken­der és dohány termelésére szer­ződtek. Ez sem vette el a ked­vünket. Kitartóan házaltunk, agi­táltunk. Ha a gazda otthagyott bennünket — megunva a sok be­szédet hallgatni —mentünk a vagyok. Gulácsi bácsi 70 évével igazga­tósági tagja a földművesszövet­kezetnek. Tagokat toboroz, segít leltározni, ellenőrző munkát vál­lal, eljárogat szorgalmasan az igazgatósági ülésekre, s véle­ményt nyilvánít, javaslatot tesz. De nemcsak beszél, hanem, mint tette 20 évvel ezelőtt, cselekszik győztek azon csodálkozni, hogy mennyit dolgoztunk. Az igaz, hogy nehéz volt, másnap éreztük is, de mit meg nem tesz az ember a becsületért — mondta. — Ebben a faluban mindig akad valami tennivaló. Nemrég összejöttünk, és a felszabadulás 20. évfordulójáról beszélgettünk. Akkor került szóba a község csi­nosítása, rendezése, parkosítása. Akik ott voltunk, valamennyien vállalkoztunk arra, hogy saiát házunk táján kívül az utca rende­zésében is segédkezünk. Ha össze­hasonlítjuk, hogyan nézett ki a község a felszabadulás után, azt mondhatjuk, sokat fejlődött. De t)ol van még ahhoz, hogy Gvönk takaros községgé fejlődjön — tette hozzá egészséges elégedet­lenséggel. Jó volt hallani az elégedetlen­is. Az idén benzinkút és. gázrak- kedő Gulácsi bácsit, aki éveiben tár épült Gyönkön, jórészt társa- előrehaladott korú. de érzéseiben dalmimunka-hozzájárulással. ma is fiatalon mrradt alrvító­— Ennél a munkánál is össze- tagja a földművesszövetkezetnek, találkoztunk néhányan, öreg ala- . pító tagok — mondj aj t ^ p. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents