Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-08 / 287. szám
2 TW,NA STROYEI NEPŰJSAÖ 1064. «fecemb« fa Megkezdte tanácskozását a JKSZ Vili. kongresszusa Belgrad (MTI) JBzakszervezetek Belgrádban, a Az első napirendi pontként sze- A dokumentum harmadik feSzékházának replö fő referátumot, írásban ősz- jezete a Központi Bizottság és a állama” címmel szerkesztőség,i Az egész nép állama Moszkva (TASZSZ). A Pravda konkrét hordozói ellen. De hiszen vasárnapi száma ,:Az egész nép mindenki, aki legalább a marxiznagytermében hétfőn reggel meg- tották ki a küldötteknek. nyílt a JKSZ VIII. kongresszusa. tanácskozáson mintegy 1500 MntiKRevíziós^fzot+fáEréiefp.^cZ JKSZ nemzetközi tevékenységéről ‘ politikai szervezetének fejlesztése •nzHcra iriffosiilt küldőt.«- vesz . - - • S 1 'és tökéletesítése a szocializmus és a kommunizmus egyik Végrehajtó Bizottság munkájával : cikket közöl.'A cikk bevezetőben foglalkozik, a negyedik pedig a I megállapítja, hogy a társadalom szavazásra jogosult küldött vesz részt, s meghívott vendégként több mint 30 külföldi pártküldöttség — köztük az MSZMP küldöttsége — van jelen. A kongresszust Joszip Broz Tito főtitkár nyitotta meg. Egyhangúlag az alábbi napirendet fogadták el a küldöttek: 1. A JKSZ Központi Bizottságának és Központi Revíziós Bizottságának jelentése a VII. és a VIII. kongresszus közötti időszakban végzett munkáról. 2. A JKSZ szerepe a szocialista fejlődését, társadalmi viszonyok további építésében és a nemzetközi munkás- mozgalom, valamint a békéért és a szocializmusért vívott harc időszerű problémái. Élőadó: Joszip Broz Tito. 3. A gazdaságfejlesztés társadalmi-gazdasági céljai a soron következő időszakban, előadó: Edvard Kardelj. 4. A JKSZ további építésének időszerű kérdései, előadó: Alek- szandar Rankovics. 5. Fejlődésünk jelenlegi szakaszának eszmei kérdései és a JKSZ további feladatai, előadó: Veljko Vlahovics. 6. A JKSZ szervezeti szabályzatának módosítása és kiegészítése, előadó: Lazar Kolisevszki. 7. A JKSZ soron következő feladatairól szóló kongresszusi határozati javaslat elfogadása. 8. A JKSZ Központi Bizottságának megválasztása. számol be. Joszip Broz Tito bevezető részében hangsúlyozza, hogy a JKSZ két kongresszusa között eltelt időszakban (1957 — 1964) nagymértékben hozzájárult szében a nemzetközi helyzet álta- az ország társadalmi fejlődéséhez, lános értékelésével és a nemzet- az élért eredmények lehetővé tét- .... , , , , , ték az új alkotmány elfogadását. koa munkásmozgalom helyzeteAz első fejezet vázolja Jugo- ve* f°£lalkozott. szlávia társadalmi fejlődését a A főtitkár elítélte az imperia- VII. es a VIII. kongresszus ko- ... . zöfti időszakban listák külföldi katonai tamaszA beszámoló ezután részletesen Pont-rendszerének fenntartását és értékeli a JKSZ munkáját és síkraszállt atomfegyvermentes övezetek megteremtése mellett. Apró Antal hazaérkezett Moszkvából Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki gazdasági kérdésekről tárgyalt Moszkvában, hétfőn délután hazaérkezett a szovjet fővárosból. Koszorúzás és kitüntetések a magyar sajtó napja alkalmából Hétfőn délelőtt a magyar sajtó napja alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek a Kommunisták Magyarországi Pártjának Visegrádi utcai székházának — a Vörös Újság egykori szerkesztőségének — falán elhelyezett emléktáblánál. A Népszabadság szerkesztőségének koszorúját Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének koszorúját Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, a Nyomda- a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének koszorúját Te- rényi László főtitkár helyezte el. Délben a Parlament Munkácsy- termében Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke kitüntetéseket adott át. A munka érdemrend aranyfokozata kitüntetést négy újságírónak; 36 újságíró, kiadóhivatali, postáslapterjesztő és nyomdai a Dárt főtit- i “ cso^-k. alapvető kára beszámolói Áriak bevez-tő ré ielméleti és gyakorlati problémáimra beszámolójának bevezető ré- A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szocialista állam formái, tevékenységének tartalma és módszerei minden történelmi szakasz konkrét feladataival összhangban módosulnak. A cikk megállapítja: az össznépi állam eszméje nem íróasztalok mellett született meg. Annak a mélyreható elemzésnek az eredménye, amelyet a párt a szovjet társadalomban végDement változásokról adott. A szocializmus felépítéséhez elengedhetetlenül szükség van a proletárdiktatúrára, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenethez pedig az össznépi államra. Helytelen lenné _ szembeállítani a proletárdiktatúrát az össznépi állammal. Ez éppen olyan képtelenség, mint szembeállítani egymással a kommunista társadalom építésének különböző szakaszait. Mindaddig, amíg a kapitalizmus erői és ha- bizonyos társadalmi csoportok támogatását élvezik, I mindaddig, amíg a régi és az új | harca osztálycsaták formájában I jelentkezik, mindaddig, amíg nem I szilárdult meg és nem diadalmaskodott _ teljesen az új társadalmi- gazdasági alakulat, a munkásosztálynak az államban uralkodó osztálynak kell lennie. Megszűnnek azok a funkciók, amelyeket az tett szükségessé, hogy el kellett nyomni a kizsákmányoló osztályokat. Az össznépi állam amellett sikerrel teljesíti azokat az internacionalista feladatokat is, amelyeket ezideig a proletárdiktatúra állama váltott valóra: harcol a békéért, a békés kapott munka érdemrend ezüst-, illetve munka érdemrend bronz- fokozata kitüntetést. Kitüntetést j gyományai. kapott Szegedi György a Szekszárdi Nyomda gépmestere is. Ezután Ilku Pál művelődésügyi miniszter átadta az idei Rózsa Ferenc díjakat, majd a sajtó több dolgozójának a szocialista kultúráért miniszteri kitüntetést”. A Rózsa Ferenc díj I. fokozatát kapta: dr. Pálfy József, a Magyarország főszerkesztője és Szentkirályi János, a Szabad Föld főszerkesztője. II. fokozatát dr. Garam József, a Figyelő főszerkesztője és Kalmár György, a Népszabadság főmunkatársa. III. fokozatát Fodor Gábor, a Népszava főmunkatársa és Sárközi Andor, az Északmagyaror szág főszerkesztője. A kitüntetettek nevében Szent- dolgozó1 királyi János mondott köszönetét. Jlméí rDíí- cAjfjikábél A Kínok Háza A Greys a dél-afrikai titkos- rendőrség johannesburgi főhadiszállása. A Kínok Házának hatodik emeletén hallgatják ki a politikai foglyokat. Nemrég egy 32 éves férfi, a kínvallatás közben kitépte magát rabtartói kezéből és levetette magát az ablakból. A férfit Sakmginak hívták, indiai származású volt, s az úgynevezett kilencvennapos törvény alapján akkor már minden bírói ítélet nélkül 65 napot töltött magánzárkában. Az öngyilkosság másnapján a hatóságok intézkedtek. A hatodik emeleti, kínvallató-helyiségek ablakait berácsozták. Salongi volt egyébként a negyedik. áld az úgynevezett kilencvennaposok közül öngyilkosságot követett el. Az ok: a Verwoerd- rezsim hóhérai a legválogatottabb fizikai és lelki kínzásokat alkalmazták a foglyokon. A börtönből kicsempészett, levél egy új kínzási módszerről számol be, amelyet most sok afrikai, indiai és fehér szabadságharcoson alkalmaznak, férfiakon és nőkön egyaránt. A módszer neve: szobor, ugyanis az áldozatot arra kényszerítik, hogy éjjel-nappal moccanás nélkül álljon, miközben folytonos vallatásnak vetik alá. A módszer egyébként a portugál titkosrendőrségtől származik. Nem régiben a1 pretoriai legfelsőbb bíróság előtt 'kilenc politikai fogoly és a tizedik felesége leleplezte a Verwoerd-féle hatóságok embertelen vallatási módszereit. Elmondották például: Norman Levy iskolaiba z.gatót csupán rabságának 54. napján (54 nap magánzárka után) vitték először kihallgatásra. Amikor megtagadta, hogy válaszoljon a kérdésekre, vallató! krétával kis négyszöget rajzoltak a padlórá és kényszerítették Le- vyt. hogy ebben a krétaszögben álljon órák hosszat, mozdulatlanul. A kínvallatás 42 óra hosszat tartott egyhuzamban. Paul Truchelu újságíró elmondta, őt magát 69 óra hosszat vallatták., Dr. Costa Chasidisnek szintén azt mondták rabtartói, hogy a 18 hüvelykes krétaszögben lesz az otthona mindaddig, amíg nem hajlandó a vallomásra. Kihallgatása, amelyet természetesen vad ütlegek kísértek, kora reggeltől késő éjszakáig tartott. A szerencsétlen ember később kijelentette: Verwoerdék embereinek szemmel láthatólag nem annyira a kihallgatás a célja, mint inkább maga a vallatással járó kínzás. „Ezek az emberek — mondotta — csupán afféle idomított kutyákként arra vigyáztak, hogy végig állva maradjak és el ne aludjak”. A börtönviszonyok és a kínzások elleni tiltakozásul sok fogoly éhségsztrájkot kezd. Pixy Benjamin 48 napon át koplalt, amíg elérte, hogy végre a bíróság elé állhasson. így kényszerítette ki a rendőrségből, hogy valamilyen formában legalább vádat emeljen ellene, és ügyét — bármilyen kétes is — nyilvános bíróság elé utalja Amikor Pixy Benjamin a bíróság elé került, testsúlya mindössze negyven kiló volt. Azok, akiket a kilencvennapos törvény alapján tartóztattak le, a bíróság előtt nem hozhatnák fel bizonyítékokat arra, hogy a börtönben rossz bánásmódban részesültek. Ha mégis megkísérelnék, a paragrafusok értelmében ezeket a bíróság nem veheti figyelembe és vallomásuknak ez a része nem szolgálhat érvül a védelem kezében. „Ez a törvény — mondotta egy magasrangú rendőrtiszt a kilencvennapos letartóztatási lehetőségről intézkedő paragrafusról — fegyver a kezünkben. Most aztán igazán köphetünk a bíróságra”. 1963-ban a Dél-Afrikai Köztársaságban a különböző, úgynevezett biztonsági törvények alapján 3355 embert börtönöztek be. Idén március óta az országban 11 politikai perre került sor, 1315 vádlottal, akik közül 44-et halálra ítéltek, 12-t életfogytiglani börtönre, 994-et összesen 5713 évi börtönre, egyet pedig 25 korbácsütésre... Az Egyesült Nemzetek Szervezete is elítélte a Dél-Afrikai Köztársaság fajüldöző politikáját, és ezzel kapcsolatos bűncselekményeit, ám a dél-afrikai kormány továbbra is a legkegyetlenebbül számol le politikai ellenfeleivel. Kérjük a világ közvéleményét a tiltakozás legkülönbözőbb formáival igyekezzék oda hatni, hogy a dél-afrikai kormány felhagyjon a gyilkosságokkal, s kénytelen legyen véget vetni annak az embertelen bánásmódnak, amelyben ^a politikai foglyokat és általában a letartóztatottakat részesítik. G. Gardner Johannesburg együttélés elveinek diadaláért,. támogatást nyújt.a forradalmi munkás- és nemzeti felszabadító mozgalomnak és a világ összes haladó erőinek. A cikk megjegyzi: az össznépi állam egyik jellemzője a régi politikai intézmények átalakulása és újak keletkezése. Gyakorolhatja-e a proletariátus a kizsákmányoló osztályok felszámolása után is diktatúra segítségével a társadalom állami irányítását? Fenntarthatja-e a munkásosztály az ilyen viszonyok között is a diktatúra módszereit? Mihez vezethet a porletárdikta- túra fenntartására irányuló kísérlet az olyan szákaszban, amikor e diktatúra belső feladatait már megoldották? Az ilyen kísérlet fenntartaná az osztályelnyomás gépezetét, amikor nincs már rá többé szükség, és lehetővé tenné, hogy ezt a gépezetet nem az ellenség, hanem a proletariátus szövetségesei, maga a munkásság ellen alkalmazzák. Ugyanakkor mindez elősegítené az osztálydiktatúra módszereinek fenntartását az olyan feladatok megoldásánál, amelyek merőben más vezetési formákat igényelnek, nevezetesen a már szocialista jellegű kultúra vezetésénél, a dolgozók széles tömegeinek nevelésénél és szervezésénél. jóllehet a dolgozók mór megingathatatlanul a szocializmus mellett vannak, a munkásosztály köré tömörülnek a kommunizmusért, vívott harcban. Nyilvánvaló, hogy az ilyen módszer súlyos kárt- okozna a szocializmus további fejlesztésének, akadályozná a kommunista építést. Azok. akik az SZKP programját bírálják, semmit sem tudnak válaszolni e konkrét kérdésekre. Ezért olyan fogásokat alkalmaznak, mint a szocializmust már felépített társadalom osztálvarcu- latának elferdítése. Úgy tüntetik fel a dolgot, mintha a kizsákmányoló osztályok felszámolása után is tovább folvnék a társadalmon belül az osztályharc. De ki ellen? Kiderül, hogy a bűnözők, a nap- Iopók, a Haszonlesők ellen, a magántulajdonosi pszichológia és mus abc-jét ismeri, világosan látja, hogy az ilyen elemek korántsem jelentenek osztályt és a bűnözők vagy a szocializmustól idegen hangulatok és beállítottság elleni harc nem azonosítható az csztá'yharccal. , |i Pártunn saját tapasztalataiból tudja — folytatódik a cikk —, kinek és miért volt arra szüksége, hogy mindenféle vezetést azonosítson a diktatúrával, hogy ragaszkodjék ahhoz a tételhez, amely szerint az osztályharc megmarad (sőt éleződik) azután is, hogy felszámolták a kizsákmányoló osztályokat. Ezek olyan tipikus fogások, amelyekkel a személyi kultusz ideológiájára és gyakorlatára jellemző voluntariz- must, önkényt és törvénysértéseket próbálják igazolni. A személyi kultusz idegen a marxizmus —leninizmus elveitől, a szocialista eszményektől, a kommunista mozgalom egész szellemétől. A bur- zsoá és revizionista propaganda állításai ellenére a személyi kultuszt nem a prodetárdáktatúra szüli, hanem annak csupán eltorzítása, amely kizárólag bizonyos történelmi körülmények között vált lehetővé. A Pravda rámutat, hogy az SZKP nemcsak elítélte a sztálini személyi kultusz korszakának hibáit és visz- szaéléseit, hanem arra is gondja volt, hogy teljes bizonyossággal szavatolja e jelenség kiküszöbölését, A személyi kultusz híveinek érthető okokból nem volt ínyére pártunk tevékenysége, amellyel fejlesztette a szocialista demokráciát, erősftette az össznépi államot — szögezi le a Pravda cikke. A személyi kultusz hívei nem mernek nyíltan fellépni, hanem azzal próbálkoznak, hogy szájízük szerint értelmezzék á proletárdiktatúrát, hogy' olyan zászlóvá tegyék, amely alatt a szocializmus természetétől idegen személyi kultusz ideológiája és gyakorlata felé vezényelhetik a szocialista országokat — írja a cikk. Most az a feladat áll előttünk — írja a Pravda —, hogy tárgyilagosan értékeljük az utóbbi években az irányító apparátusban végrehajtott átszervezé- sek pozitív és negatív oldalait. Néhány olyan esetben, amikor nyilvánvaló hibák fordultak elő elég lesz, ha a hibák kijavítása érdekében visszatérünk a korábbi bevált formákra. A szerkesztőségi cikk a továbbiakban megállapítja, hogy fokozni kell a szovjetek szerepét, egyes állami funkciókat társadalmi szervezeteknek kell átadni, ki kell terjeszteni a szovjet emberek jogait: mindez elősegíti a kommunista önkormányzati szervek létrehozását, megteremti .annak feltételeit, hogy az állam minden polgára részt vegyen az az állami élet irányításában. A cikk rámutat, hogy a párt minden akadályt eltávolít a szovjet társadalom fejlődésének útjábóh Ezzel kapcsolatban különösen nagy jelentőségű az SZKP Központi Bizottságának októberi plénuma, amely megtisztította az utat az SZKP XX. és XXII. kongresszusa határozatai és az egész szovjet nép által jóváhagyott pártprogram következetes, töretlen megvalósítása felé. A párt további biztosítékokat teremtett arra vonatkozóan, hogy ne összpontosulhasson egyesek kezében túlságosan nagy hatalom, biztosítékokat a szubjektivizmus és aZ önkény ellen, az állami élet fontos kérdéseinek megoldásánál. A cikk megállapítja, hogy a párt valamennyi állami és társadalmi szervezet politikai irányítását végzi. Nem vállalja magára azok funkcióit, nem végez közvetlen irányítói funkciókat. A párt létérdeke, hogy az össznépi állam gépezetének valamennyi eleme hibátlanul működjék; a párt helyes irányt szab nekik, összefogja és szervezi a társadalom erőfeszítéseit a kommunista építés feladatainak megoldására« ,
