Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-31 / 305. szám
1964. december 31. TOLNA VfflBYR NEPTTJ8AG 3 i i A becsületes dolgozók érdekeinek megfelelően Az Elnöki Tanács új rendeletéről A lapok már hírül adták, hogy az Elnöki Tanács új rendeletet adott ki, melyben módosított egyes munkaviszonyt érintő kérdéseket, A rendelet január elsején lép életbe. A rendelet a Munka Törvénykönyve több paragrafusát módosítja. Miért volt szükség ezekre a módosításokra? A Munka Törvénykönyvét még 1951-ben, illetve 53-ban adták ki. egyes részei tehát elavultak. A Munka Törvénykönyv elkészítői például akkor még nem számolhattak a maihoz mérhető munkaerőhiánynyal, mert ilyen hiányok akkor még nem voltak. A falu szinte korlátlanul öntötte a munkaerőt. A Munka Törvénykönyve megalkotói arra sem gondolhattak, hogy több mint tíz év múltán a termelés gazdaságossága, a termelékenység növekedése minden korábbit felülmúló népgazdasági jelentőségre tesz szert, és hogy ezt a munkaerővándorlás jelentős mértékben akadályozza. A Munka Törvénykönyve régi előírásai nem biztosítottak hatékony védelmet a munkaerő vándorlás ellen. Ennek komoly következménye lett. Néhány szekszárdi, Tolna megyei vállalatnál minden évben kicserélődött a dolgozók 30—40, sőt ennél is több százaléka. A munkaerővándorlás mindenütt gond. Még azokban a kapitalista országokban is gondot jelent, ahol ma munkaerőhiány van, például Nyugat-Németországiban. Ott is különböző intézkedésekkel igyekeznek gátat vetni ennek a folyamatnak. Mi természetesein nem vehetjük át a kapitalista recepteket, nekünk szocialista módon kell eljárnunk, s erre való az új rendelet. Nagyobb előnyök Korábban is hátrányokkal járt a fegyelmi úton történő elbocsátás, az önkényes kilépés. Ennél: ellenére mégsem sikerült gátat vetni az egészségtelen méretű vándorlásnak. Mi a magyarázata ennek? önkényes kilépes esetén két évig csak az alapszabadság fele járt: a táppénz összege 65 százalékra csökkent a régi 75 százalék helyett és így tovább. Az önkényes kilépés azonban nem jelentett hátrányt á munkavállalásban. sőt még a nyereségrészesedésben sem. Az új munkahelyen ugyanis már fél év után nyereségrészesedést lehetett kapni. Korábban előírás volt az is, hogy a kilépő hat hónapig nem kaphat magasabb fizetést az előbbinél. ezt azonban senki sem tartotta be. A „vándormadarak” nemhogy alacsonyabb, hanem magasabb fizetést kaptak a korábbinál, így kárpótolva érezték magúkat azokért a hátrányokért, amivel a kilépés járt. Úgy is mondhatnánk: hátrány volt kilépni akkor is, de a magasabb előnyök fejében. Ilyen körülmények között nem sokat értek azok a fegyelmi rendszabályok sem, amelyeket a felelőtlenség, a lógás, a hanyagság ellen dolgoztak ki. A fegyelmi büntetés után mindig nyitva állt a másik gyár, üzem kapuja. Megtörtént olyan eset is, sőt elég gyakran, hogy a dolgozó csak azért csinált valamit. hogy bocsássák el. így köny- nyen megszabadult a vállalattól és már várta az új munkahely. Csak hátrány Most csak hátrányok vannak, előnyök nincsenek. A dolgozó igazgatói hozzájárulás nélkül is kiléphet ugyan, ám aki kilép, annál megszakad a munkaviszony folyamatossága. Ez a nyugdíjat nem érinti ugyan, mégis komoly hátrányokkal jár. Az ilyen dolgozó újból 12 nappal kezdi a szabadságát és az erre való jogát is csak hat hónap után szerezheti meg. Munkaruhát is csak hat hónap múltán kaphat, segélyre pedig csak rendkívüli esetben lesz jogosult. A korábbinál hátrányosabb helyzetbe kerül az üdülés, illetve a nyereségrészesedés terén is, egy évig jutalomban sem részesülhet. Még szigorúbbak a szankciók azok esetében, akik fegyelmi úton kerültek ki az üzemből, gyárból, ök csak 12 hónap múltán kaphatják meg rendes szabadságukat, a nyereségrészesedésre csak két év után tarthatnak igényt és így tovább. A rendelet kimondja azt is, hogy az önkényesen kilépő, vagy fegyelmi úton elbocsátott dolgozó fél évig nem kereshet többet, mint előbbi helyén. A jövőben sokkal szigorúbban veszik ezt, mint korábban, s azon vállalat- vezetők ellen, akik a rendelet fenti előírását megszegik szabálysértési eljárást indítanak. A módosítások természetesen nem zárják el a munkahelyükről kilépő dolgozókat a régi kedvezmények visszaszerzése elől. A rendelet szerint: ha az ilyen dolgozó két évig egy helyen dolgozik visszaszerezheti korábbi jogait: munka- viszonyának folyamatosságát, s az ezzel járó juttatásokat. Azok, akik egy évben kétszer-háromszor változtatnak munkahelyet még nehezebb helyzetbe kerülnek. Nekik három évi egyhelyben dolgozásra van szükségük, hogy visszaszerezzék jogaikat. Ez a rendelkezés régi sérelmet orvosol. A Munka Törvénykönyve korábbi előírásai ugyanis nem tették lehetővé, hogy a dolgozók visszaszerezzék a folyamatosságot. Biztosított jogok Persze előfordul, sőt gyakran előfordul olyan eset is, amikor a dolgozók áthelyezése, munkaviszonyuk megszüntetése indokolt. Ezeket nem sérti az új rendelet A végrehajtási utasítás világosan kimondja, hogy a vállalat köteles hozzájárulni, ha egészségügyi állapota indokolja, vagy ha magasabb szakképzettséget szerez, s a népgazdasági és egyéni érdek egyaránt a munkahelyváltoztatás mellett szól. Jogos áthelyezések vetődhetnek fel például házasság- kötés esetében, vagy ha a dolgozó távol lakik a családjától, s a közlekedési és egyéb viszonyok nem teszik lehetővé, hogy elegendő szabad ideje legyen. A terhes nő minden hátrányos következmény nélkül felmondhat, gyermeke hároméves koráig élvezi a munkaviszony folyamatosságát. Ezek a tények is bizonyítják: az új rendelet nem sérti az egyéni szabadságjogokat. A rendeletnek egyébként sem az volt a célja, hogy a népgazdaságilag indokolt, s az egyén számára jogos munkahelyváltoztatásokat megakadályozza, hanem az, hogy gátat' vessen a káros mozgásnak. Az új törvény szabályozza a munkaügyi vitákat is. Eddig négytagú egyeztető bizottságok működtek a vállalatoknál, s ebből kettőt a szakszervezet, kettőt pedig a vállalat delegált. A páros szám szavazategyenlőségre adott alkalmat, s a szavazategyenlőség miatt sok olyan ügyet kellett a területi egyeztető bizottságok elé terjeszteni, amelyeket az üzemen belül is elintézhettek volna. Ez hosszadalmassá és bürokratikussá tette az ügyintézést. A jövőben mindezt elkerülhetjük. S, ami nem kevésbé fontos, a vállalati döntőbizottságoknak állandó elnökük lesz. Ez pedig csak meggyorsíthatja a panaszok intézését. Január elsején életbe lép az új rendelet, amely sokat ad a rendesen, becsületesen dolgozóknak \és ami viszont sokat elvesz azoktól, akik egyik helyről a másikra vándorolnak, hanyagul, lelkiismeretlenül végzik a munkájukat. IJz a rendelkezés találkozik a becsületes, jól dolgozó emberek egyet- értésével, hisz értük készült. Egymilfiárd forint a vízellátás javítására Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a tanácsok és a vízgazdái- kodási társulatok az idén csaknem egymilliárd forint értékű beruházással fejlesztették a lakóhelyek és az ipar víz- és csatoma- hálózatát. Ebből mintegy 200 millió forint értékű munka közvetlenül a falvak ivóvizhelyzetét javította. A városokban majdnem 450 millió forintot költöttek a vízhálózat fejlesztésére. Ebben az évben mintegy 700 kilométer hosszú vízvezeték épült; amelyen több mint 200 000 ember kap egészséges, jó ivóvizet. Az ország vízmüvei a múlt évben 1 030 000, most pedig 1 100 000 köbméter vizet termelnek naponta. Közműves vízellátást kap már 4 340 000 ember, a lakosságnak több mint 40 százaléka. mwywmtmmnf>»tttrwwmnmMiiM»»MWUHW»>ntwwwiT»tvT»twmmwr Műsoros estek, malacsorsolások az idei szilveszteren A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalatnál a karácsonyi ünnepek után felkészültek az 1964- es esztendő búcsúztatására, az idei szilveszterre is. A korábbi capasztalatok alapján nagy vendégsereget várnak jó vacsorára, pezsgőre, szilveszterezésre. Pakson és Simontornyán új ruhába öltöztették a vendéglőket: ezeken a helyeken nem lehet kifogás a környezetre. Szekszárdon sajnos alig van valami változás a korábbi helyzethez képest. Ám a megyeszékhelyen a mostohább környezetet hangulatos műsorral és nagy étel-, italválasztékkal feledtetik. Csakúgy, mint máskor, most is megrendezik a hagyományos szilveszteri bált a városi művelődési ház összes termeiben. A bizonyára jó és vidám műsor után éjfélkor, az 1965-ös év köszöntését követően következik a szilveszteri sorsolás. A „főszereplő” természetesen egy szép malac lesz, de a tombolán dísztárgyakat is lehet nyerni. A Kispipában, a Kulacsban azok találhatják meg a szórakozásukat, akik inkább a népi zenét kedvelik. Ezekben a kisvendéglőkben sem marad el az újévi malacsorsolás. S hogy a választék még bővebb legyen: nyitva tart a Várköz presszó éjfélig, s hajnalban 4 órakor pedig a Sörkert cukrászda fogadja a hazafelé tartókat feketére, frissítőre. Vidéken is felkészültek a szil- veszterezők fogadására a vendéglők. Dunaföldváron, mivel a Kék Duna vendéglőt tatarozzák, az iparosok klubjában rendezik a szilveszteri bált. Pakson a Béke vendéglő termeiben köszönthetik az új évet a vendégek. Bonyhá- don a Béke étteremben magyar- nótaestet rendeznek a szilveszteri ünnepségek keretében. Simontornyán a Haladás kisvendéglőben rendezik meg a szilveszteri mulatságot. Természetesen a hagyományos malacsoreolást a vidéki vendéglőkben is megcsinálják, Szünidőben Javában tart a vakáció. Ilyenkor több idő jut a szórakozásra, olvasásra, játékra. Megmutatkozott ez a paksi járási könyvtár for- galmában is. Már az első napon sok diák jött el, hogy valami jó olvasnivalót, vagy érdekes diafilmet kölcsönözzön a szünidőre. Olyan is akadt aki csak a barátjával jött el, aztán ő is beiratkozott. Nehéz a választás. Hajdók Dániel harmadikos, diafilmet szeretne kölcsönözni. Mivel nem tudott dönteni a sok jó film közül, kilencet vitt egyszerre. — Ez egy jó Gárdonyi-könyv — mondja Kovács Mária barátnőjének. A három nyolcadikos lány. Kovács Mária, Mól nár Katalin és Weisz Magdolna n kötelező olvasmányok mellett egyéb olvasnivalót is visz a szünidőre. Molnár János és Steigerwald Imre ipari tanulók. Sokat járnak a könyvtárba, mert sok hasznos dolgot találnak itt, amit a tanulmányaikhoz is felhasználhatnak. Most éppen a különböző építési módokkal ismerkednek. (Bakó—Kónya)
