Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-31 / 305. szám
4 TOI,NA MFC.YF1 NFPrjSAC 1961. derenVber TT!. JORZY EDIGEY Fordította: BÁBA MIHÁLY 36. Pontosan öt órakor Krzyzewski és személyesen interveniált. Két- őrnagy megnyomta Halina Wilska három nap múlva megkapja a lakásának fehér csengőgombját, hivatalos írást. Az ajtót Kur ügyész nyitotta ki. — Őrnagy úr, mindezt hogyan Az őrnagy megragadta a mellette köszönjem meg Önnek? Elsősor- álló Zygmunt Kalinkowski karját ban elnézést kell kémem a viseltönben tartsuk. A miniszter meg- egyikünk sem tudta a tényekből értéssel fogadta magyarázatomat, levonni a következtetéseket. és tuszkolta befelé az előszobába. — Zygmunt. végre! Nagyon örülök. A lépcsőn találkoztatok? — Az őrnagy úr. olyan kedves volt, hogy személyesen szabadított ki a börtönből. De aztán nem engedte meg, menjek átöltözni. — Mit titkolóznak ott az előszobában? — hallatszott Wilska hangja. — Tessék, jöjjenek már beljebb! ga helyében egyenesen dühöngtem volna. Maga nagy önuralom- hogy haza- ról tett tanúságot. — Te, Jurek! Van a szekrényben egy üveg vörösborom! Bontsd fel! Erre az alkalomra — javasolta Halinka — innunk kell az újdonsült ügyész egészségére. Amikor Wilska melegen üdvö- M^tfVeg ölte a joggyakornokot, az őrnagy falbontásává^ foglalatoskodott, az — Milyen következtetéseket? — vágott közbe az ügyész. — Még mindig nem értem az egészet. — Pedig minden világos, mint a napfény. Lisewski mindig csak zlotyval fizette ki embereit. Hiszen a pénzt nem Bécsből hozta, Ausztriából csak dollárt hozhatott volna. De megkockáztathatta-e, — Nem tesz semmit! Én a ma- hogy nagyobb összeget hozzon át. uBécsben Lisewskinek megvolt kedésemért. De őszintén szólva, egy kissé haragudtam önre. Az őrnagy felnevetett. zölte a joggyakornokot, az őrnagy Zygmuntra mutatott, és így szólt: — Engedjék meg, hogy bemutassam : Zygmunt urat, aki mától a plocki járási bíróság ügyészhelyettese. Mindenki kérdően nézett az őrnagyra. De legjobban maga Kalinkowski csodálkozott. — Ma a miniszternél voltam, — folytatta az őrnagy. — Részletes jelentést tettem neki és vázoltam azokat az okokat, amelyek a pénzügyi képviselője, az „Alfaco- tex” cég — tehát egy másik képviselőjének is kellett lennie, mégpedig Varsóban, hogy itt a dollárokat értékesítsék a fekete piacon, vagy a bankban. — És ez az ember Samaszek volt! — kiáltott fel Wilska. — Igen, most már tudjuk, de korábban nem tudtunk ennek a Samaszeknek a létezéséről. Holott előszobában ismét felberregett a uci.iu- csenS°. Ezúttal az őrnagy ment __________________________ K alfnkowski nyitni. Durkó kapitány tár- gondolnunk kellett volna arra, sasagaban tért vissza. hogy egy ilyen „pénzügyminiszKözben az asztalra kerültek a ter”-nek léteznie kell a „fehér poharak és a bor, az ügyész meg- gengszterek” között. Nem tudom, kérte az őrnagyot, hogy magya- hogy Lisewski milyen úton-mó- rázza meg a „fehér gengszterek dón került kapcsolatba Samaszek- számára küldött csekk”-affér kel: talán egyszerűen a Traugutta utolsó szakaszát a kétkedő tanúknak. — Ebben az egész ügyben — szükségessé tették a jó ügy érdé- kezdte az őrnagy — , te, Jurek, kében, hogy önt egy ideig bőr- egy, én meg két hibát követtem el. Kezdettől, majdnem az első é naptól, az egész nyomozási anyag ♦előttünk volt, legalább tízszer el- . , , {olvastuk, és mégsem vettük észre kan' hogy ne keltsen semmifele ♦ a legkézenfekvőbb tényeket. evanút. Ilvmódnn Samaszek cpv ♦ — Milyen hibákról beszélsz? — "kérdezte az ügyész csodálkozva. — Először is: a „fehér gengszterek” minden tagja bevallotta, de ^különösen világosan mondta el ♦tanúvallomásában Macioszek, hogy a gyorsankötő cement linzi eladásának egyedüli kezdeménye- egyekOJL ?^S 1,gaZS,at0 Vf1í’ “ a temre, a lengyel szakra. A mi a da tf£jai .kozul hősünk azonban úgy gondolta: a ♦ sL™-l pénzügyeibe. Mindig fiatalság pénz nélkül nem sokat {személyesen fizetett a banda tag- ér Abbahagyta a tanulást, másutt P^Ig IienZ^kec t kezdte a szerencséjét keresni. Csi- i Í lrSO a utazott. Sem nos f}ú lévén> nagJy sikere volt a ♦a cementgyárba, sem Lisewski {lakáscímére soha nem érkezett {semmiféle valutaátutalás külföldiről. Macioszek bevallotta azt is, {hogy Lisewski néhányszor érdeklik nf,V doUár fc&ete árfo- BU-1B11(e8„T viKlor tellat vissza 1,'nW3 eftklodott1 azT nult, és elhatározta: tehetségét ódniiá^1ST„mOSKan Mk szenteli, hogy megkönnyítse >InVicí,1 nba”' Kfzd?ttá11. elo.t' az embereknek pénzük beváltását. >tunk voltak ezek a tanuvalloma- természetesen a bank kizárásával. ♦ sok, unalomig olvastuk okét, de (Folytatjuk.) *♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ utcában, a bank épülete előtt botlott bele. elég az hozzá, a fiatal „dió” elég gyorsan Lisewski jobb keze lett. Kezdetben eladta neki a dollárokat, később Samaszek címére különböző átutalások érkeztek. Az „Alfacotex” adta fel ezeket Európa különböző országaigyanút. Ilymódon Samaszek egy idő múlva pontosan be volt avatva a „fehér gengszterek” ügyébe. — Talán most nem árt, ha néhány szóval jellemzem Viktor Samaszeket. A legfiatalabb gyerek a családban, a szülei, és a négy nála idősebb nővére is elkényeztették. Valahogy letette az nőknél. Előbb selyemfiúskodással próbálkozott. De gyorsan rájött, hogy az erkölcsrendészettel nem tanácsos kukoricázni. Barátja, a „szép Zoko” hét esztendőt kapott striciségért Viktor tehát visszavoNa iétovázzon ! Lépjen be Ön is a BIZTOSÍTÁSI ÉS ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORTBA! Az élet- és balesetbiztosítás támasz a bajban! Érdeklődjék üzeme, hivatala biztosítási megbízottjánál. (WO) Értesítjük a lakosságot, hogy január elsejével Dunaföldváron és Pakson a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz új kihelyezett részleget indít A kihelyezett részlegek mindennemű háztartási kisgépek, rá- dó, televízió, lemezjátszó stb. készülékek javítását vállalják. Villanymotorok tekercselésre való átvétele ugyanott. Paks, Dózsa György u. 34. (volt üveges helyiség) Dunaföldvár, Kossuth L. u. Telefon: 104. (167) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦i VEGYIK1 GÁRDISTA KÉZIGRÁNÁT KŐTEGET RAGAD. A KŐVETKEZŐ PILLANATBAN AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAáAAAAAAAAAAAáAAAAAAAAAAAA
