Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

tOT.NA MEGYEI NfiPOJlAO lOői. december 20. A rejtjel kulcsa A svéd hírszerző szolgálat mesterfogása a második világháború alatt Stocholmban néhány nappal ez­előtt egy új könyv jelent meg Svédország legválságosabb pilla­natairól a második világháború idején. Többek közt megtudjuk belőle, hogyan sikerült Svédor­szágnak mindvégig megőriznie semlegességét. A svéd titkosszol­gálat ugyanis már a háború kitö­rése előtt megfejtette a stockhol­mi német nagykövetség rejtjeleit, s így előre értesült a hitleri had­vezetőség minden fontosabb dön­téséről. A könyv írója Erik Boheman, a külügyminisztérium nyugalmazott államtitkár-helyettese, aki hosszú éveken át teljesített szolgálatot Párizsban, Londonban, Washing­tonban nagyköveti minőségben. Lengyelország lerohanása után 1939-ben Hitler további hódítá­sokra készült, s arra számított, hogy Belgium és Franciaország leigázása után Nagy-Britanniában is partra száll. Előbb azonban Norvégiát is meg kellett szállnia, hogy az angolokat megelőzve biz­tosítsa a támadó hadsereg jobb­szárnyának a kiindulópontot és —- ami még fontosabb volt — a német hadiiparnak a nélkülözhe­tetlen svéd acélt. Hitler persze tisztában volt azzal, ha Norvégiá­ban az angolok vetik meg a lá­bukat, akkor nemcsak a svéd acél szállítását akadályozhatják meg, hanem egy csapásra megbéníthat­ják a német hajók útját az Észa­ki-tengeren és az Atlanti-óceá­non. Hadosztályai tehát 1940. áp­rilis 9-én végrehajtották a „Ve- 6er” hadműveletet: megszállták Norvégiát. A svédek el voltak készülve arra, hogy a németek -őket1 is megtámadják. Hitlernek azonban ez esze ágában sem volt, mert tudta, hogy Norvégia elfoglalása után a nyugati szövetségesek te­hetetlenek a Skandináv félszige­ten, s a semleges Svédország csak előny, amelyet ki lehet használ­ni diplomáciai téren, esetleg ug­ródeszkaként a német kémháló­zat céljaira. Mégis több alkalom­mal fenyegetőzött, hogy megtá­madja Svédországot is, ha nem teljesíti kívánságát. A svédeknek szerencsére volt egy igen hathatós fegyverük a hitleri zsarolás ellen: ismerték a németek titkos rejtjelrendszerét. Amikor 1939. elején mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a háború elkerülhetetlen, a svéd főparancsnokság megbízott egy számtantudósokból álló szakcso­portot, hogy igyekezzen megfej­teni a stockholmi német nagykö­vetség rejtjeleit. Ez egy elektro­is. Ilymódon értesültek, a német vezérkar minden fontosabb uta­sításáról. További segítséget je­lentett, hogy Norvégia megszállá­sa után a német főparancsnokság kibérelt öt Svédországon áthaladó telefonvonalat. A svédeknek per­sze gondjuk volt rá, hogy a Ber­lin és az oslói német parancsnok­ság közötti beszélgetéseket lehall­gassák. A LA PLATA-I ÜTKÖZET Boheman könyvének egyik leg­fontosabb fejezete az 1941-ben, a La Plata torkolatában az angol és a német tengeri erők között lezajlott ütközetről szól. Ismere­tes, hogy ebben az ütközetben a német haditengerészet büszkesége, a Bismarck csatahajó is elsüllyedt. A Bismarck parancsnoka állandó kapcsolatban volt az oslói német parancsnoksággal, az. pedig tele­fon útján tájékoztatta Hitlert a csata minden mozzanatáról. Hit­ler úgyszólván percről percre kö­vette az ütközet alakulását. Persze a svéd hírszerző szolgálat is ré­sen volt, és tudomása volt min­den Berlinben kiadott parancsról Boheman — nyilván a svéd sem­legességre való tekintettel — nem említi, de köztudomású, hogy az angoloknak szintén kitűnő kém­szervezetük volt Stockholmban, amely minden nagyobb nehézség nékül hozzájuthatott a svédek értesüléséhez, s azonnal továbbí­totta Londonba. Churchill íly- módon tudott Hitler minden újabb sakkhúzásáról. A másik fontos nemzetközi ese­mény, amelyről a svédek szintén idejében értesültek, a Szovjet Szövetség elleni német támadás volt 1941 júniusában. Boheman nem mondja ki nyíltan, hogy az angolok Svédországban szereztek tudomást a készülő támadásról, hanem azt állítja, hogy a Stock­holmon átutazó Sir Stafford Cripps neszelte meg a dolgot. Annyi bizonyos, hogy Cripps azonnal értesítette Sztálint. Ez azonban nem vette komolyan a dolgot, mert nem hitt abban, hogy Hitler megszegi a német—orosz megnemtámadási egyezményt. Sztálint a Tokióban tevékenykedő Richard Sorge is értesítette, de arra sem hallgatott. így a néme­teknek sikerült meglepniük a Vö­rös Hadsereget. SVÉDORSZÁG ENGED A FENYEGETÉSNEK Nyilvánvaló persze, -hogy a né­metek sem voltak egészen naivak, és tudomásuk volt arról, hogy a Ezért gondjuk volt arra. hogy rejtjeleiket gyakran váltogassák. A rendszer azonban alapjában véve ugyanaz maradt. A svédek tehát a háború végéig tisztában voltak a német parancsnokság minden tervével. Boheman azt is megmagyaráz­za, miért egyeztek bele a svédek 1942-ben abba, hogy az orsZilg területén átvonuljon egy német hadosztály. Értesüléseik alapján ugyanis meggyőződtek arról, hogy ebben az esetben nem pusz­ta fenyegetésről van szó, hanem arról, hogy ha nem teljesítik kí­vánságát, Hitler megtámadja az országot. Alig egy évvel később azonban Svédország egy ugyan­ilyen felszólítást kereken elutasí­tott. Tudták, hogy a németek már képtelenek az ország leroha- nására. s az ügy legfeljebb dip­lomáciai tiltakozást válthat ki. A háború befejeztével, 1946-ban Stockholmban perbe fogták a Svéd—Német Egyesület elnökét. Boheman lerántja a leplet ennek az egyesületnek a működéséről Is, és a háború folyamán összegyűj­tött adatok alapján bebizonyítja, hogy majd minden tagja a néme­tek javára kémkedett. Egy s más már a per idején kiderült arról, hogy a svéd hírszerző szolgálat mi mindent tudott a német ügy­nökök munkájáról, de hogy a német főparancsnokság szándékát is ismerte, az csak most derült ki. nikus gép alkalmazásával sikerült svédek megneszeltek egyet-mást. események SOROKBAN A guatemalai partizánok elfog­laltak két helységet — Sampurt és Pansost. — A Prensa Latina tudósítójának jelentése szerint a lakosság örömmel fogadta a fel­szabadítókat. * A Reuter jelentése szerint Mo- tambique-on a portugál titkos- rendőrség nyolc afrikait hurcolt el azzal a váddal, hogy külföldön kaptak kiképzést az ellenállásra. A mozgalom vezetőjeként a por­tugál hatóságok dr. Erward Mondlane-t és féleségét nevezik meg. Mondlane jelenleg New York­ban, a világszervezet székhelyén tartózkodik. * Hétfőn délután Szófiában véget ért a bolgár nemzetgyűlés négy­napos ülésszaka, amelyen a kép­viselők megvitatták és egyhangú­lag elfogadták az 1965. évi nép- gazdasági tervet és az ország jövő évi költségvetését. A nemzetgyű­lés hétfői ülésén beszédet mon­dott Todor Zsivkov miniszterel­nök, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára. * U Thant, az ENSZ főtitkára, aki gyomorfekély-kezelés után egy héttel ezelőtt hagyta el a kór­házat és azóta otthonában pihent — a Reuter-iroda értesülése sze­rint — hétfőn ismét megjelent hi­vatalában. « Az SZKP Központi Bizottsága elméleti és politikai folyóiratának — a Kommunyisztnak — most megjelent legfrissebb száma Oszipov tollából „A szocialista építés magyarországi tapasztala­tainak összefoglalása” címmel is­mertetőt közölt Kádár János mű­veiről. * Az Indiai Kommunista Párt országos tanácsa Bombay-i ülésén ' elnökévé ismét S. A. Dange-t és 1 főoltárává Cs. R. Raot válasz­tott''. Megválasztották a kilenc- I tagú központi titkárságot is. Nincs hóakadály az országutakon Vasárnap az erős szél a Du­nántúlon többhelyütt, elsősorban Veszprém és Székesfehérvár tér­ségében, kisebb hótorlaszokat hordott az országutakra. Hóaka­dályokat jelentettek Borsod és Bács-Kiskun megyéből is. A közúti igazgatóságok nagy erővel láttak hozzá az utak tisz­tításához, takarításához. A KPM útügyi osztályának hétfőn délelőtt kiadott jelentése szerint az or­szágutak mindenütt járhatók, csu­pán Veszprém megyében négy bekötő úton található kisebb tor­lasz. (MTI). Meghalt Hegedűs Pál eívtárs, a munkásmozgalom régi hareosa December 27-én 89 éves korá­ban meghalt Hegedűs Pál elvtárs, aki 1905 óta dolgozott a mozga­lomban. 1919-ben a budapesti VII. kerületű dikertórium tagjaként, a tagjaként végezte felelősségteljes pártmunkáját. A nagy tapasztalatokkal ren­delkező harcos elhunytéval érzé­keny veszteség érte Tolna me­gyét, a munkásmozgalmat. Teme- felszabadulás után hosszú ideig tése december 30-án fél négy óra- a szekszárdi városi pártbizottság kor lesz az újvárosi temetőben. A huszadik menet is eredménytelen maradt az olasz elnökválasztásban Hétfő délutánig immár húsz szavazási menet maradt ered­ménytelen, pedig a szavazások — példa nélkül az olasz elnök- választások történetében —, a ka­rácsonyi ünnepek alatt is foly­tatódtak. íme az elmúlt napok krónikája: A ..dorottyások” (a keresztény- demokrata párt legbefolyásosabb csoportja) Leone visszavonulása után sem akarták elismerni ku­darcukat. Miután a keresztény- demokrata elektorok többsége — tanácstalanságában — két ízben is tartózkodott a szavazástól, — Saragat szociáldemokrata külügy­miniszterre szavazott. Saragat je­lölésének azonban a dorottyások azt a feltételt szabták, hogy nem fogadhatja el a kommunista sza­vazatokat. Ez a tény — az újabb kísérlet tehát a baloldali pártok megosztására —, nemcsak a vál­tozatlanul Nennire szavazó kom­munisták és szocialisták körében váltott ki ellenállást, a keresz­ténydemokrata balszárny (Fan- fani és Pastore hívei) soraiban is visszatetszést szült. Utóbbiak (szá­zan) fehér lappal szavaztak a hu­szadik „menet” során is. Ami az előzményeket illeti, a hétfői 20. szavazást megelőzően a kommunista párt vezetői — Lon­go, Terracini és Ingrao tárgyalást folytattak Tanassival, az Olasz Szocialista Demokrata Párt fő­titkárával. Mint ahogy erről az OKP titkárságának közleménye beszámol, a szocialista demokra­ták kérték az OKP-.től Saragat jelölésének támogatását (az Olasz A 21. menet eredménye: Szocialista Demokrata Párt a fa­siszták kivételével valamennyi párt támogatását kérte különben), a kereszténydemokraták azonban nem engedték, hogy az Olasz Szo­cialista Demokrata Párt e tényt nyilvánosságra hozza. Ilyen mó­don — pillanatnyilag — meghiú­sították a megegyezést a baloldali pártok között. Az Olasz Szocialista Párt vezetőségének hétfőn nyilvá­nosságra hozott határozata szerint a párt csak akkor vonja vissza Nenni jelölését Saragat javára, ha a kereszténydemokrata párt is egységesen támogatja az Olasz Szocialista Demokrata Párt vezé­rét, illetve, ha nem utasítja vissza a kommunista szavazatokat. Az Olasz Szocialista Párt hiva­talos lapja, az Avanti, hétfői ve­zércikkében élesen bírálja a ke­reszténydemokrata jobboldal módszereit. Végül aláhúzza: .,A keresztény- demokrata párt válsága nem új, de soha ilyen mértékben nem jelentkezett, mint ez alkalom­mal”. A kommunista párt lapja, az Unitá hétfői vezércikkében hang­súlyozza: „A kereszténydemokra­ták magatartása mindezldeig meggátolta Saragat megválasztá­sát, s ezzel az elnöki válság meg­oldását”. A lap felteszi a kérdést: „Va­jon a kereszténydemokraták cél­ja a kommunistaellenes vétóval nem az-e, hogy machiavellista módon Saragat megválasztását is megakadályozzíák?” Saragat az új köztársasági elnök Róma (MTI) Az olasz köztár­sasági elnökválasztás 21. meneté­ben Giuseppe Saragatot, az Olasz Szocialista Demokrata Párt főtit­kárát, az eddigi olasz külügymi­nisztert választották Olaszország köztársasági elnökévé. cialisták bejelentették, hogy Sa- ragatra szavaznak. A kommunis­ták ugyancsak közölték, hogy a szociáldemokraták vezetőjére sza­vaznak, A 21. fordulóban Saragat 927 A hétfő délutáni 21. forduló I érvényes szavazatból 647-et ka- előtt Nenni visszalépett és a szó- I pott. Szülői értekezleten - a laktanyában A klubterem sarkában gazda­gon díszített fenyőfa áll. S ez az amúgy is otthonos szobának még melegebb hangulatot kölcsönöz. A televízió, a rádió, a könyvespolc már kiegészítőnek számítanak a képben és a hangulatban. Mint­ha iskolában járna az ember, csak a padok hiányoznak. Azokat asztalok, s jellegzetes, csak a ka­tonaságnál „divatos” székek he­lyettesítik. Zsúfolásig tele a szoba. Ünnep­lőbe öltözött férfiak, sárközi fej­kendős asszonyok és fiatal kato­nák. Még hallani is furcsa: szü­lői értekezletet tartanak a lakta­nyában! Akik idősebbek, bizonya, ra nehezen képzelik el, miként le­het felnőtt emberekről, felnőtt smberekkel ilyesmit csinálni. A parancsnok hangja is megcsuklik az első szavaknál. Aztán simáb­ban gördülnék a mondatok: — Az ősszel, amikor hozzánk bevonultak a fiatalok, újabb isko­lát kezdtek, nem könnyű felada­tokkal. Ezek elvégzésére a szü­lőikkel együtt, közös munkával kell őket felkészíteni. Sok haszon származik ebből, de ha csak az Steiner Ferenc honvéd, akit a szülői értekezleten édesapján kívül a felesége is „képviselt”. édesanyján. az egy volna, hogy a kedves szü­lők megtudják, hogyan él, hogyan dolgozik nálunk a fiú. már az is eredmény. Kiképzés, szolgálat, dicséret, dorgálás — sűrűn fordulnak elő ezek a kifejezések a parancsnok ismertetőjében. Mindegyiknek sú­lya van, még az anekdotának is, amit elmesél közben. Az utóbbi

Next

/
Thumbnails
Contents