Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-22 / 299. szám
1064. december 22, TOLNA MEGYE! NÉPÜJSAÖ fi Hég egyszer a névtelen levelekről AZ ÉLETBEN MINDENKI találkozik valami szabálytalansággal, jogsértéssel s erre főleg akkor reagál különösképpen, ha sze. mélyét közvetlenül érintő akár erkölcsi, akár anyagi vonatkozású a sérelem. Emberi természetből fakad, hogy ezekre a jelenségekre különösképpen reagálunk, s valami módon orvoslást keresünk. Társadalmi rendünk igen sok lehetőséget, módot nyújt az esett sérelmek orvoslására. Ez helyes is, mert egyre inkább arra kell törekednünk, hogy az említett hibák, sérelmek egyre kevesebbek legyenek. Ehhez azonban még sajnos sok idő kell, hogy elteljen. Miután ez még fennáll, védekezzünk ellene úgy, ahogy lehet. Ennek egyik legegyszerűbb módja, hogy az elkövetés helyén kéri a sértett a sérelem kijavítását, elhárítását, megszüntetését. Ez meg általánosságban meg is történik. Azonban nem kevés még ma sem az olyan eset, amikor a sérelmet szenvedő nem is kísérli meg a bekövetkezés helyén a helyrehozatalt, hanem egyenesen annak felettes szervéhez, vagy egyéb más szervhez fordul orvoslásért. Lényegében ehhez is joga van mindenkinek. Az már más kérdés, hogy nem egy esetben, egyidőben, ugyanazzal a panaszszal, — nevezzük most már annak — több szervet keres meg a panaszos annak megjelölése nélkül, hogy ezzel egyidőben több szervhez is fordult. S ez nehezíti sokszor a panasz érdemi elintéFö'LEG FENNÁLL ez a kérdés a népi ellenőrzési munka területén. Nem akarok itt e kérdéssel részletesen foglalkozni, mert igen sok mondanivaló lenne. Még is, egy igen lényeges kérdésre rá kell világítani, s ez a bejelentések és panaszok kérdésének intézése. Itt is, szét kell választani a kettőt. Általában beszélhetünk közérdekű és magánpanaszról. A magánpanasz bejelentője felfedi kilétét, hisz ©nélkül érdemi intézkedés majdnem lehetetlen. In- káb belőfordul a közérdekű bejelentéseknél, hogy a bejelentő nem nevezi meg magát, azaz névtelenül teszi bejelentését és ezen keresztül kívánja elérni az eredményt. Ez a veszélyesebb típusa a bejelentőknek, mert a bejelentéséből nem tűnik ki az, hogy milyen érzésből, indulatból fakad a jelzése. Elsősorban a jóindulatot kell feltételezni. Ez esetben semmi szükség a névtelenség homályában maradni. Előfordul, hogy a bejelentő állításai nem fedik a valóságot. Ebben az esetben a megrágalmazott személy kérésére a bejelentő nevét fel kell fedni. Ha foglalkoznánk a névtelen bejelentésekkel, ilyen esetben nem lenne kit elővenni a rágalmazásért. Éppen ezért adja a törvény a lehetőséget a bejelentésre, hogy abban olyanra derüljön fény, amely a kör érdekét nem szolgálja. De ugyanakkor ne használhassák fel egyesek azt a lehetőséget arra, hogy rosszindulatból, bosszúból másokat megrágalmazhassanak. EZÉRT. S ITT KÍVÁNOK rátérni a leglényegesebb dologra: névtelen bejelentéseket a népi ellenőrzés — a VIII. kongresszus irányelveiből fakadóan, — a KNEB elnökének utasításiéra nem vizsgál* illetőleg abban érdemben nem intézkedik. Éppen ezért szeretném azoknak a tudomására juttatni e néhány mondatot, akik korábban esetleg tettek ilyen bejelentést, s intézkedést az ügyben nem látnak, hogy ne is várjanak. írja oda becsülettel mindenki a nevét, akinek a közös ügy szívügye, mert csak így tudunk tiszta légkört teremteni e téren, s nem adunk lehetőséget a rosszindulatú egyéneknek. Dr. Ettig Elemér a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke A téli tanfolyamok előkészítése fif egyénkben hagyományossá iT* vált oktatási formának számítanak a téli tanfolyamok, amelyek a falusi emberek, tsz-tagok körében igen népszerűek. Az érdeklődés fokozódása folytatása azoknak az eredményeknek, amelyek a falusi ember életét átalakították. A mai falusi ember nem passzív szemlélője az eseményeknek. Igényli a tájékoztatást, és igényli, hogy elmondhassa véleményét a helyi politikáról, a tsz belső életével kapcsolatos kérdésekről. A falusi ember érdeklődési köre állandóan bővül. Rádiót hallgat, tv-t néz, újságot olvas. Most már, ha politikai oktatásról van szó, nem általánosságban akar hallani a nemzetközi és belpolitikai helyzetről, hanem a kérdéseket tisztázva meggyőző választ akar kapni. A termelőszövetkezeti tagokat érdekli a mezőgazdaság további fejlődésének lehetősége, a növénytermesztés, az állattenyésztés fejlesztése, a fejlett termelési és üzemszervezési módszerek ismerete, az anyagi érdekeltség elvének mind tökéletesebb megismerése. E kérdések megismeréséhez adnak segítséget a téli tanfolyamok, amelyeket megyénkben január 11-e és 23-a között tartanak meg. A téli tanfolyamokat a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztálya, illetve a mező- gazdasági osztály közösen szervezi. A tavaly megtartott 54 tanfolyammal szemben az idén 46 helyen lesz téli tanfolyam. A tavalyihoz viszonyítva az idén nyolccal kevesebb lesz. A csökkenést az idézte elő, hogy több községben, tsz-ben mint Kisdoro- gon, Mórágyon, Kiskajdacson és másutt a téli tanfolyamok helyett rendszeres, szervezett pártoktatást tudtak beindítani. A téli tanfolyamok 7—8 előadásból állnak, s a helyi adottságoknak megfelelően nappal vagy este tartják a foglalkozásokat. Az előadásokat vita követi, vagy közvetlen beszélgetés formájában ad választ az előadó a felmerülő kérdésekre. A tanfolyamon foglalkoznak az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekkel, a népgazdaság helyzetével, az egységes paraszti osztály kialakulásával, a falu, a tsz helyzetével. Az 1964—1965-ös oktatási évben a televízió és a rádió műsorpolitikája is segítséget ad a pártoktatáshoz. Lehetőség nyílik a tv, a rádió ilyen vonatkozású adásainak hasznosítására. Ahol az adottságok engedik szakfilmek vetítésével kapcsolják össze a téli tanfolyamok előadásait. Az előző évek gyakorlatának megfelelően a megyei pártbizottság és a járási pártbizottságok biztosítják a téli tanfolyamok előadóit. Budapestről a megye termelőszövetkezeteit patronáló XI. és XII. kerület üzemeiből 22 tanfolyamvezető érkezését jelezték. Az üzemi munkások közül többen régi ismerősként jönnek le abba a faluba, ahol már az elmúlt években is eredményesen vezettek téli tanfolyamot. Kakasdon Tárnok Lajos elvtársat az Állatforgalmi Vállalat igazgatóját hívták meg ismét előadónak, miután tavalyi előadásai emlékezetesek, s a falusiak ragaszkodnak személyéhez. A téli tanfolyamok jó előké- szítése a járási pártbizottságok, illetve a helyi pártszervezetek feladata. A siker szempontjából igen lényeges, hogy a tanfolyam munkájába a KlSZ-fiata- lok, a nők és a Hazafias Népfront aktivistái is be legyenek vonva. A téli tanfolyamok szélesítik a falusi, a tanyai emberek látókörét. A falun, a tanyán élő emberek igénylik a tájékoztatást, tanulni akarnak. Úgy van rendjén, hogy ezt az igényt ki is elégítsük. Baromfikombinát — fekete és fehér úttal A bátai November 7. Tsz-ben modern baromfitelep építését kezdik meg januárban. A központi- fűtéses és elektromos automata és félautomata berendezésű baromfikombinát tojóházai összesen 40 ezer férőhelyesek és évi nyolcmilliónyira tervezett tojáshoza- múak lesznek. Az új telep építésénél körültekintően figyelembe veszik az egészségügyi, higiéniai követelményeket: az emberek részére külön fertőtlenítő-helyiségről gondoskodnak, a baromfigondozók a részükre fenntartott „fehér úton” közlekedhetnek. Külön, úgynevezett „fekete utat” építenek a telepre érkező tehergépkocsiknak és takarmányos járműveknek, hogy megakadályozzák a baromfikra veszélyes kórokozók behurcolását az üzembe. Az új tojásgyár a szövetkezet nőtagjainak nyújt majd foglalkoztatást, benne klubhelyiségről is gondoskodnak, a tervek szerint. Üzembe helyezése kétmillió forint szétosztható jövedelemmel gyarapítja majd a November 7. Tsz vagyonát. Csaknem egymillió pár bonyhádi eipó Először gyártanak nyugati exportra is A Bonyhádi Cipőgyárban csaknem egymillió pár női, férfi és gyermek bundabéléses, sport- és félcipőt készítenek az év végéig. Az üzemben ebben az évben belföldre mintegy 200 ezer pár bordóbarna színű, tetszetős téli gyermekbakancsot és 60—80 ezer pár férfi vadászbakancsot gyártottak, zsíros felsőbőrből, durábelből. Keresettekké váltak a Bonyádi Cipőgyár bőr- és erős műanyagtalpú, szőrmebéléses cipői, sportcipői, ezekből évek óta sokat szállítottak a Szovjetunióba és a szocialista országokba; az idén először nyugati cégek megrendelésére is készítettek: bemutatkozásként eddig 16—18 ezer pár különféle színű és fazonú cipőt küldtek Hollandiába, Belgiumba. Svédországba, az NSZK-ba és Utóbb Angliába, száztól kétezer párig terjedő tételekben. Egyetlen munkás irányítja az egyik automata az új Orosházi Üveggyárban. A napi termelés (MTI gépsort : és üveg. Sándor) I A Tolna és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet cuk- ! rászüzeme december 15-én megkezdte üzemelését! A lakosság részére ünnepi ! torták, félkész áruk, sütemények készítését vállalja. Kérjük a lakosságot, hogy megrendeléseiket a torlódás elkerülése végett időben adják le a cukrászüzemben. i (129) | Szakály Testvérek Építőipari Szövetkezet közület és lakosság részére rövid határidő alatt cserépkályha-építés, -át- I rakás és -javítási munkákat vállal. Megrendelést a szövetkezet telephelyén Szek- szárd, Rákóczi u. 15. szám alatt lehet leadni. (126) A munkásévek nyomkeresői „Még két év, még egy, még fél”. Számolgatják magunkban öive- nen túl a férfiak és nők is. Aztán elérkezik az utolsó munkanap és kicsit megdöbbennek. A munkásévekből a nyugdíjas korba vezető átmeneti időszak nehézségeit ők érzik, mi csak annyit tehetünk, hogy megkönnyítjük számukra ezt a válságos időszakot. A Tolnai Selyemgyárban három éve működik a szakszervezeti bizottság nyugdíjelőkészítő csoportja. Három tagból áll: Losonci Jánosné, a fonodában dolgozik, ő érdeklődik az illetékes munkások terveiről: akarnak-e még néhány évig maradni, vagy hiányzik gondoskodásuk <jz unokáknak? A teljes pihenést kevesen tűzik ki célul. Babos Mihályné a telefonközpontot kezeli. Munkaidő után szinte „ingajáratban” van a tanácsháza. a gyár, és a posta között. Hozza, viszi a nyugdíjazáshoz szükséges iratokat, okmányokat. Német Józsefet, az elnököt, lakásán kerestük fel, mert november hetediké óta törött lábbal fekszik. Otthonát csak néhány ajtó választja el az üzemtől, most már azt is megkockáztatja, hogy gipszpólyái lábával az udvarig vonszolja magát, hogy legalább megsejtsen valamit a gyár lüktető életéből, bár a tétlen szemlélődést nehezen viseli elA külvilág hívása itt is eljut hozzá, sportköri megbeszélésre, esti egyetemi előadásra invitálják. Számtalan társadalmi funkciója van, a nyugdíjelőkészítő bizottság elnöki tisztje egyik legszívesebben végzett feladata. — Hogyan kezdik meg munkájukat ? — Két évvel nyugdíjazás előtt kezdjük meg a nyomozásunk. Szándékosan használtam a nyomozás szót. mert nem egyszer nekünk kell kikutatnunk, hová tűntek a ledolgozott munkásévek? — Legtöbbször persze a munkáltató kezei közt sikkadtak el. Ilyenkor karácsonykor, újév táján szinte természetessé vált, hogy „kijelentették” a dolgozókat, hogy kevesebb OTI-járulékot kelljen fizetniük. Néhányszor még megismételték ezt a „praktikus” eljárást, aztán töprenghetett a munkás, mi az oka, hogy négy—öt évvel kevesebb a munkában töltött éveinek száma. — Sűrűn előfordult, hogy a háború alatt égtek el az igazoló okmányok. így történt ez Fridrich Gyula főmérnökünk esetében is, amikor az Országos Nyugdíjközpont humánus eljárásaként egy épen maradt állománynyilvántar- tó könyvet fogadtak el hiteles iratnak. Ennek a bizonyítéknak azóta sok dolgozónk látta hasznát. — Akadt olyan dolgozójuk, aki régen külföldön volt? — Egy idős portásunk. Fiatal korában külföldi vizeken tartózkodott. Az ö esetében egyébként az az érdekes, hogy akkor még hivatalosan nem is működött « csoportunk, de szivtrombózisa miatt kérte, szerezzük be neki a nyugdíjazásához szükséges adatokat, még négy évvel a megszabott idő előtt. Sajnos hiába tettük, mert az özvegye nem kaphatott utána járadékot, lévén saját nyugdíja hétszáz forint feletti. — Három év óta hányán mentek nyugdíjba? — ötvennégyen. Nekünk, itt a selyemgyárban még viszonylag könnyebb dolgunk van, mint más üzemek hasonló csoportjainak és főképp könnyebb, mint utódainknak lesz. Régen kevesebb volt a munkásvándorlás, különösen o, nők maradtak hűségesebbek a gyárhoz, nem egy közülük kislány kora óta itt dolgozik. Mostanában akad olyan felvételre jelentkező is, akinek egy munkakönyvé már teljesen belelt. — Búcsúzóul még egy dolog érdekelne: három évi szorgos adatgyűjtés, utánjárás, levelezés után milyen híre van a csoportnak? Akikért ilyen lelkesen dolgoznak. hogy értékelik. A választ erre a legilletékesebbektől kaptam meg. egészen véletlenül. A gyár folyosóján elcsíptem egy beszélgetésnek utolsó foszlányát: egy idős asszony mondta a másiknak: — Nekem is nyugdíjba kellene már mennem, de megvárom, míg meggyógyul a Német Jóska, hogy ő intézze majd el. MOLDOVÁN IBOLYA \
