Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-16 / 294. szám
I TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 196-1. december 16. Nyolcezer orvos Egészségügyi alakulatok, tömegek kiképzése A Magyar Vöröskereszt munkájáról, feladatairól nyilatkozik Rostás István főtitkár. Működik az országban egy nagy szervezet, mégis csak akkor hallat magáról, amikor valakin, vagy valakiken segíteni kell. A Magyar Vöröskereszt ma — alig fél- évvel második kongresszusa után — 570 ezer tagot számlál, s körülbelül ugyanennyi a tagsági díjat nem fizető ifjúsági vöröskeresztesek száma. A kongresszus után a vöröskeresztes szervek újjáválasztották vezetőségüket: 19 megyében — Budapest nélkül — 32 ezer vezetőségi tagot bíztak meg az ügyek további vitelével. — Milyen feladatot látnak el a vöröskeresztes szervezetek? — erről kérdeztük meg Rostás Istvánt, a Magyar .Vöröskereszt főtitkárát. — Munkánk korábban túlságosan is szerteágazó volt — mondta. — A kongresszus határozatai alapján hét főfeladat köré csoportosítottuk tennivalóinkat. Ezek: az egészségügyi felvilágosítás, a polgári védelem egészségügyi tömegalakulatainak megszervezése, a véradómozgalom, a tisztasági mozgalom, a vöröskeresztes munka a mezőgazdaságban, az Ifjúsági Vöröskereszt és a nemzetközi kapcsolatok. Van még egy sereg úgynevezett „besegítő” feladatunk, például a családvédelem, üzemi vöröskeresztes munka, az alkohol- ellenes mozgalom, stb. Mindez a Magyar Vöröskereszt életképességét mutatja. Utalhatnánk egyes városokban, falvakban a véradómozgalom kiemelkedő sikereire. De az aktivitást jelzi az is, hogy a kongresszus idején ötezer 'r orvos tagunk volt, a legújabb adatok szerint pedig már nyolcezer tartozik tagjaink sorába. Természetesen ennél sokkal több orvos kapcsolódik be a vöröskeresztes tevékenységbe. Az egészségügyi felvilágosító munkába sok minden beletartozik, a vöröskeresztes tanfolyamoktól a filmvetítésekig és a könyvkiadásig. Érdemes megemlíteni, hogy a véradásról szóló színes filmünk, amely a Nemzetközi Vöröskereszt Liga fennállásának 100. évfordulója alkalmából készült, a nemzetközi zsűri előtt első díjat nyert. Az egészségügy} alakulatok megszervezése új feladat számunkra. Ebben az évben még inkább csak a szakosok megszervezése és az önkéntes jelentkezők közötti válogatás folyik, 1965. január 1-től azonban már megkezdődik a tömeges kiképzés. Addig meg kell alakítani a szakasz- és csoportvezetői gárdát, amely ezt a honvédelmi jelentőségű munkát a városokban és falvakban irányítja majd. Külön kell szólnunk a véradómozgalomról, amely egyre nagyobb méreteket ölt. Ismeretes, hogy gyakran azon múlik egy- egy ember élete: a gyors orvosi beavatkozás során kaphat-e elég vért. így volt ez például Horváth Zoltán vívóvilágbajnoknál is, akinek életét a művese és a többszörös vérátömlesztés mentette meg. Több szocialista országban csupán térítésmentes véradás van — nálunk ez a mozgalom most van kifejlődőben. A fejlődés gyors: a vöröskeresztes aktivisták jó felvilágosító, mozgósító tevékenysége nyomán két év alatt megháromszorozódott az önkéntes, térítés- mentes véradók száma és az idén összegyűjtött 120 ezer liter vér kétharmadát már így kapta az Országos Vérellátó Szolgálat. A legfontosabb feladatok közül is szeretném kiemelni a mező- gazdasági nagyüzemekben végzett vöröskeresztes munkát. Nemcsak gazdaságilag, egészségügyileg sem azonosak a munkafeltételek egy párholdas kis parasztgazdaságban és egy több száz, vagy több ezer holdas nagyüzemben. A gépesítés, a vegyszerek alkalmazása és a nagyméretű élelmiszerszállítások nyomán megsokasodtak a mezőgazdaságban az egészségügyi problémák. Ezért a Vöröskereszt megyei szervezetei a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok egészségügyi felelőseit 3—6 napos bentlakásos tanfolyamokra hívták be, hogy megismertessék velük a nagyüzemi gazdaságokban követendő egészségügyi előírásokat. Sokat várunk ezektől az aktivistáktól akiknek száma ma is meghaladja a hatezret. Feladatuk nem csupán az elsősegélynyújtás, hanem főleg az, hogy megelőzzék a baleseteket, ismertessék meg a dolgozókkal a védekezés legbiztosabb módjait. Ehhez természetesen a tanfolyamok csak az alapokat adták, fontos, hogy az egészségügyi felelősök tovább képezzék magukat. Az ötszáznál kevesebb munkást foglalkoztató üzemekben, (ilyen a vidéki üzemek nagy többsége), nincs üzemorvos és így az elsősegélynyújtástól a konyha higiéniájának felügyeletéig sokféle tennivaló hárul a vöröskeresztes aktivisták, az üzemi egészségőrök hálózatára. Dicsekvés nélkül mondhatjuk: ahol ilyen hálózat működik, huzamos idő óta nem fordult elő ételmérgezés. Végül néhány szót a nemzetközi kapcsolatainkról. Kongresszusunkon részt vett a Nemzetközi Vöröskereszt Liga képviselője, aki felszólalásában a Magyar Vörös- keresztet mint a Liga egyik legaktívabb és leghatékonyabb tagját méltatta. Nemzetközi kapcsolatainkhoz tartozik, hogy földrengések, árvizek, egyéb elemi csapások esetén mindig segítünk a bajbajutottakon. A Magyar Vöröskereszt első és második kongresszusa között 11 millió forint értékű segítséget adtunk különböző országok károsultjainak. — Nem öleltük fel a Magyar Vöröskereszt egész tevékenységét — mondotta végül Rostás István. — Nem szóltunk . például a családvédelemről, amely a terhes anyák védelmétől az öregekről gondoskodásig sok mindent tartalmaz. Beszélhetnénk kereső szolgálatunkról, amely a Magyarok Világszövetségével együtt már sok hazánkfiának tette lehetővé a visszatérést családja körébe. De mindezzel és a többi vöröskeresztes munkával a lakosság úgy is mind gyakrabban az életben találkozik. (V. E.) JORZY EDIGEY 3s*». ü*, > Fordította: BABA MIHÁLY 25. Az archívumban dolgozó kollegák felnevettek, amikor meghallották az őrnagy kívánságát. Ma- gyarázgatták neki: ha egy-egy fickót nem ítéltek el, és az ügy nem volt valamilyen úton-módon jellemző, akkor semmiféle nyom nem marad a jegyzetekben, vagy a napa parancsok gyűjteményében, ami az ország minden részéből ideérkező iratokból áll. — Ha minden varsói részegeskedést, verekedést és huligánkodást számon tartanánk — nevetett az archívum vezetője, — akkor erre a célra, a miénknél legalább egy tízszer nagyobb épületet kellene építeni. A deviza-bűncselekmények leküzdésével foglalkozó osztályon sem hallott senki a „sápadt Niko” álnevű valutaüzérről. — Ez biztosan valami mendemonda, — magyarázta Malinovski alezrelárral üzérkedés specialistái határozottan állították: egyetlen kliensük sem visel „Niko” gúnynevet. A legkülönbözőbb ál- és gúnyneveket sorolták fel. általában angol eredetűek, minthogy valutaüzérkedéssel foglalkozó fiatalok között, amíg egy-egy komolyabb bűntény miatt rács mögé nem kerülnek, a jazz és az angli- cizmus uralkodik — de ilyen nevűre senki sem emlékezett. Sőt az erkölcsrendészetiek, (az őrnagy lement a második emeletre is, mert tudta, hogy a dollár és a prostitúció a bűnözők világában nagyon közelálló szakmák), sem tudtak felelni kérdéseire. Igaz, emlékeztek egy „Niko” nevű fiatal stricire, aki kiskorúakat rontott meg, és áldozatait a prostitúcióra kényszerítette. Az ipse ezért két évvel ezelőtt súlyos börtönbüntetést kapott, amiA jól ápolt haj kiemeli az arc szépségét. Hajszíne különböző lehet, — a jólápoltság követelménye mindegyikre vonatkozik. Gondosan válassza meg hajápoló szerét A TOJÁS-SHAMPOO táplálja, tökéletesen tisztítja a hajat és a fejbőrt! Selymes, szép fényű lesz haja, ha fojás-shampool használ! ' (29) des, az osztály vezetője —. Azt mondja, hogy ez a Niko, „diós” a bank előtt? A „diósokkal” a Mos- towsk Palotában foglalkoznak. Legtöbb esetben letartóztatják őket, a végén mégis szabadulnak, mert csak abban az esetben lehet eljárást indítani ellenük, ha valutavásárlás, vagy -eladás közben érték őket tetten. Ha a „diósnál” nincs semmi, szemtelenül kijelentheti: a lengyel alkotmány nem tiltja meg, hogy egy állampolgár ne sétálhasson nyugodtan a Traugutta utcában. A priuszosok jegyzékén, és azok között, akik körözés alatt állnak, sem „diós”, sem késelő huligán nem szerepelt ilyen gúnynévvel. Az őrnagy átment a fővárosi rendőrpa ránc-nokságra. Itt egy másik sikertelenség érte. A dőlnek még a felét sem töltötte ki. De biztosnak látszott, hogy ez a Niko, nem azonos a sápadt Ni- kóval. Krzyzewski őrnagy, hogy kiaknázzon minden lehetőséget, meglátogatta az ügyészek főnökeit, akik a Swierczewski utcai bíróság épületében dolgoztak. Mindegyiktől elkérte a munkatársak teljes listáját, a feltüntetett születési időponttal és a lakóhellyel. Természetesen nagyon rosszkedvűen fogadták kérését. A kerületi ügyészek pedig egyenesen tiltakoztak ellene. Minthogy azonban az ügyészségnek és a rendőrségnek jó viszonyban kell lennie egymással, a közös munka eredményessége érdekében; végül is az őrnagy elérte célját, Megígérték, hogykéthárom nap múlva megkapja a listákat. Később Wielawski, a fővárosi ügyészség főnöke keserű szemrehányást tett a vajdasági ügyésznek, akivel kávézás közben a büfében találkozott. — Kolléga úr, a szabadságolások legviharosabb időszakát éljük. Mostanában két hétig várnak gépelésre a vádiratok, sőt az „őrizetbevételek” is, és akkor jön hozzám ez az őrnagy a főkapitányságról, azzal a kívánsággal, hogy mindent tegyek félre és csináljak a munkatársakról egy kimutatást, mert neki kell a nyomozáshoz! És még magukra hivatkozik, mondván: „feltétlenül szükséges a nyomozás érdekében, az ügyészség főnökeinek különösen fontos ez”. De minek neki a lista? Mintha az ügyészségen csak tolvajok dolgoznának, és az ügyészek a Mokotówon ülnének* Az ügyész nagynehezen kiengesztelte barátját. — Vajon jól tettem-e, hogy beleegyeztem Kur kérésébe, — gondolta az ügyész — és interveniáltam Wlochewicz ezredesnél; bízza ezt az ügyet Krzyzewskire. Nem látom benne a mi Sherlock Holmesünket. Lassan eltelt három hét és a nyomozásnak semmi eredménye. Ha így megy tovább, kérnem kell, hogy egy energiku- sabb nyomozónak adják át az ügyet. Időközben Krzyzewski őrnagy nem is sejtette, hogy borús felhők gyülekeznek feje fölött; meglátogatta a járási bíróság, a varsói vajdasági bíróság, a varsói bíróság és a legfelsőbb bíróság elnökét, sőt a Pruszków-i járási és városi bíróság elnökét is. Végül csak arra kapott engedélyt, hogy átnézheti a bíróságokon a dolgozók személyi lapjait és kijegyezheti azt, ami érdekli. A kerületi ügyészségek némi huzavona után, de eljuttatták hozzá a listákat. Az őrnagy egy egész sereg nevet jegyzett fel noteszébe. Aztán megszámolta a neveket, egész szép eredményt ért el. Szányolcvanhét személy dolgozott a bíróságon és az ügyészségen. Vajon sikerül-e ennyi ember közül megállapítani annak az egynek a személyazonosságát? S egyáltalán, vajon rajta van-e ezen a listán? Efelől az őrnagy maga is kételkedett, de mivel rendkívül fontos ügyben felelősségteljes nyomozást vezetett, semmit sem mulaszthatott el, ami esetleg célhoz vezeti. * Zienkiewicz ezredes, akinek az őrnagy a szabályoknak megfelelően jelentést tett a nyomozás utolsó fázisáról, ugyancsak szkep. tikusan vélekedett a fáradtságosán összegyűjtött nevek listájáról. Az őrnagy mégsem veszítette el a kedvét. — Ezredes úr, a nevek alapján igyekszem megállapítani, hogy e személyek közül ki volt legszorosabb kapcsolatban az ügyészségnek és a bírósági apparátusnak a „fehér gengszterek” ügyével foglalkozó dolgozóival. Ki az, aki különösen érdeklődött az ügy iránt. Ez a módszer legtöbb nevet érdektelenné tesz, nem hiszem. hogy tíznél több név marad a listán. Ne felejtse el, őrnagy úr, hogy a csekket minden nap kivihetik Becsbe, és beválthatják a Donaubankban. És akkor eső után köpönyeg! (Folytatjuk)
