Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-16 / 294. szám

1064. december 16. tolva stv.nrri vépűjsaö 5 A fagyos idő beálltával meg­keményedik a sár. Járhatóbb a tanyavilágból a faluba vezető dűlóút. Télen a hideg miatt, ősz­szel a sártenger miatt nehéz közlekedni. Széles a decsi ta­nyavilág. A Győri szállás 11, a Lovaspuszta 8, az Alföldszállás 7, Cserenc-puszta öt kilométer­re van a falutól. A gyerekeknek a szétszórt tanyákról kellett be­járni az iskolába. A decsi kollé­gium a külterületi gyerekekről való gondoskodás jegyében léte­sült. A tanyasi gyerekek jól ér­zik magukat á decsi kollégium­ban, ahol kulturált körülmények között élnek és tanulnak. Negy­ven gyerek most már nem járja a sártengert. A kollégium ten­gernyi gondoskodásával ad ott­hont és teremt jobb feltétele­ket a tanuláshoz. Erről így be­szélnek a megkérdezett kollégis­ták. ___________ T Oris Jánostól megkérdeztük, mi tetszik a kollégiumban legjob­ban, így válaszolt. — Minden nagyon szép. — És rrri az, ami mégis a leg­jobban tetszik? — Az ebédlő — válaszolta, jól­lehet azért, mert éppen az ebéd­nél ült. — Azért tetszik, mert mindig szépen megvannak terítve az asztalok és finom ételeket tá­lalnak elénk. — Ezek szerint édesanya főztje nem is hiányzik? — Nem, mert hetenként egyszer hazamegyünk és a vasárnapi ebé­det otthon esszük meg. — Édesanya mit szokott főzni? — Mikor mit, ami jön. Vasár­nap levest, húst és keltet készít. Hétköznap legtöbbször egyfélét szokott főzni, levest, mert mással nem ér rá elbabrálni. Jancsi hamar megszokta és fő­leg nagyon megszerette a kollé­giumi változatos kosztot. Minden­ből jóétvággyal eszik, de amit na­gyon szeret, abból másodszor is kér. Egyetlen étel van, amit nem eszik meg, ez pedig a tojásos rán- tottleves. — A rántottlevest a többiek sem nagyon kívánják. Nusi néni ezt tudja és szerencsére .ritkán főznek. — mondja és jóízűen fa­latozik tovább. Szabó Pétert a negyven kollé­gista közül így mutatta be Schmidt Teréz tanító néni. — Szabó Péter azok közé a kol­légisták közé tartozik, aki legtöb­bet javított tanulmányi eredmé­nyén. Péternek egyébként sem azért volt gyengébb a tanulmányi átlaga, mert nehezen tanult. Ko­rántsem ez volt az oka. Más dol­gok játszottak közre. Mondd csak el szépen Péter, hogyan volt ott­hon, és hogyan van most? — bíz­tatja a tanító néni. Péter nem kéreti magát, s ví­gan sorolja az okokat: — Gyengébb tanulmányi ered­ményemnek oka az volt, hogy ke­vesebb idő jutott a tanulásra, mint itt. A kollégiumban a tan­könyvünk, ruházatunk, lábbelink rendbentartásán kívül nem igen van másra gondunk, mint a tanu­lásra. Otthon másként volt. Édes­apám állatgondozó az Alkotmány Tsz-ben és mindig ott van. A ház­táji állatok gondozása édesanyám­ra és ránk várt. Segítettem édes­nek etetni is, de a legeltetés is az én dolgom, meg a Jóska öcsém dolga volt. A könyveket elvittük magunkkal, mert édesanyám ránk parancsolt. Csak nem igen tanul­tunk, mert jobb volt játszani — vallja he őszintén. Péternek a tanulmányi átlaga most, hogy rendszeresen tanul. 3.6 de az év végére —'vetné elérni r négyesrendűségeí. ma Mészáros ' Miklósnak, amíg a pusztai iskolába járt, legkedve­sebb szórakozása a lovaglás volt. A szomfovai erdő a cserenci ta­nyavilág. no meg a tanyai peda­gógus a megmondhatója Miklós csínytevéseinek. Amikor csak sze­rét tehette, legszívesebben a ló­istállók tájékán ődöngött. Mi­helyt egy kis lehetőség adódott, uccu, a ló hátán termett. Szőrén ülte meg a lovat. A kollégiumi élet megszelídí­tette a vadócot. Szabad idejében sokat olvas, legkedvesebb írója Jókai. Ezenkívül nem tud betelni a tv-nézéssel, s egyik legkedve­sebb szórakozása a sakkozás. Számára minden más megszűnik létezni, ha könyvet vesz kezébe, vagy a tv-közvetítést nézi, de ahogy a képen is látszik, a sak­kozásban is nagyon el tud mé­lyülni. Mészáros Miklóst még vonzza a pusztai élet, várja a hét végét, amjkor hazamehet. Nagyon várja a tavaszt, amikor újra bejárhat­ja az erdőt, a tanyavilágot, de jövőjét már nem a pusztai élet továbbfolytatásában látja. Az élelmezési iparban, esetleg a ven déglátóiparban szeretne dolgozni Legfőbb vágya, hogy a nyolca-M osztály elvégzése után felvogv. az élelmezésipari technikumba. Bogár Erzsi képéről kommen­tálás nélkül is le lehet olvasni: Nemcsak jól érzi magát, de na­gyon szeret a kollégiumban. Az Alföld-szállásról a faluba vezető útról így beszél: — Őrület, hogy milyen rossz úton jártunk. Hiába küldött ér­tünk a tsz kocsit. A gödrökben akkorát döccentünk, hogy majd elharaptuk a nyelvünket. Ha az eső esett, áztunk, ha hideg volt, fáztunk. Jobb a faluban, és na­gyon jó a kollégiumban — mond­ja fejét háravetve. A mozdulat nála megszokott és természetes, de mégis bizonyos rátartiságot kölcsönöz Erzsinek, Pedig még az irigye sem mond­hatja, hogy rátarti. Lehet, hogy a hátát verdeső két vastag haj­fonat miatt van nála ez a fej­mozdulat. . . Erzsi vidáman él a kollégiumi közösségben. Szürke szemében olyankor is mosoly bújkál, ami­kor komolynak szeretne látszani A kereskedelmi pálya vonzza. A vonzás nála olyan erős. hogy amikor csak szerét teheti, be­nyit a decsi „önkibe”. (A föld­művesszövetkezet önkiszolgáló boltját nevezi így.) A kollégiumbán mindent meg­kapnak, amire csak szükségük van, de a vásárlás ürügyén szí­vesen elidőzget, elnézeget a bolt. ban. Magát maris a bolt pultja mellé képzeli. Komolyan veszi a tanulást és nagyon Komolyan döntött arról, milyen úton halad­jon tovább. Foto: Tűri Mária. Szöveg: Pozymyi Ignácné. Tények és tervek A tömegek segítségére lehet számítani; Bátaszéken 132 843 fo­rint társadalmi munkát végeztek. KISZ-lakótelep épült. Utak, jár­dák javítására 249 ezer forintot I fordítottak. Sportfejlesztésre 20 ezer forintot, könyvtári könyvek vásárlására 15 ezer forintot köl­töttek. Tűzoltólaktanya épült 150 ezer forintért. Villanyhálózat bő­vítésére 93 ezer forintot költöt­tek. Árokszabályozásra 20 ezer forintot és 7400 forint társadalmi munkát adtak. Pedagóguslakás vásárlásához 20 ezer forinttal já­rultak hozzá. Kövesd és Lajvér pusztákra telefonvezetéket épí­tettek 48 ezer forintos költséggel. 1965-ben egymillió 500 ezer forintot fordítanak a Kossuth La­jos utca lekövezésére. Tervezik egy 24 lakásos bérház építéséti ami ötmillió forintba fog kerülni. Két állami ház felújítását is szeretnék befejezni, 190 ezer fo­rinttal. 4000 folyóméter járdát építenek, 333 ezer forint költ­séggel és 80 ezer forint társadalmi munkával. KISZ-lakótelep közvi­lágítására 90 ezer forintot fordíta­nak. Hangos híradó bővítésére 15 ezer forintot. Árokszabályozásra 20 ezer forintot, valamint 15 ezer forint társadalmi munkát fordíta­nak. Az orvosi szakrendelő kiala­kítására 50 ezer forintot és 5000 forint társadalmi munkát áldoz­nak. Óvoda, napközi bővítésére 15 ezer forintot költenek. Peda­góguslakás vásárlásához 25 ezer forint a hozzájárulás. Sportpálya építésére 15 ezer forintot és 10 ezer forint társadalmi munkát ajánlottak. Ezeknek a számoknak a megva­lósítása komoly feladatot ró a község vezetőire, de bíznak a la­kosság támogatásában, és így a terv valóra fog válni. — írja B. M. levelezőnk. Sikerrel mutatkozott be a palánki népi tánccsoport Az iskolai hallgatók jönnek- mennek, aki végez eltávozik. Ne­héz feladatot oldottak meg a pa­lánki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum hallgatói a népitánc- csoport újjászervezésével. Küldi a hírt Szabotin Károly levelezőnk. A premier „Kónyi verbunk”-ja, „Tápéi páros”-a általános tetszés­re talált. A sárpilisi népi együt­tes vezetője — Bogár István — segítségükre van, hogy jövőre méltóan készüljenek fel, az 1966. évi keszthelyi Helikonra, ahol elődeik májusban első helyezést értek el. 4 forintért családi házat ga­rázzsal, személy­autóval és számos nagyértékű nyere­ményt ; külföldi utazást stb. nyer­het a SZERENCSE­SORSJEGY­GYEL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents