Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-14 / 267. szám

1964. november 1«. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Halálra ítélt há&ak A szóban forgó házakat elég korán érte a halálos ítélet, még el sem készültek teljesen. Van, amelyiknél csak a melléképületek hiányoznak, néhánynál éppen a külső vakolást akarták megkez­deni, amikor megszületett a ha­tározat. de akad köztük olyan is, amelyiknél a lábazatig jutottak el a kőművesek. Olt állnak Szekszárdion, a Déli Kertvárosban. Majdnem egy éve már, hogy az öt háztulajdonos megkapta a tanács építési csoportjának érte­sítését. miszerint építési tilal­mat rendeltek el a házakra, tehát az értesítés kézhez vételét köve­tően csak állagmegóvási munká­kat végezhetnek. Az intézkedés oka: A tervek szerint majd is­kolát építenek ezen a területen, tehát a házak kisajátításra ke­rülnek. Ha a tulajdonosok tovább folytatnák, befejeznék az épít­kezést ez növelné a kisajátítási költségeket. Az intézkedés helyességét fe­lesleges lenne vitatni. Legfeljebb azt, hogy miért nem volt előre­látóbb a tervezés, miért adtak építési engedélyt annak idején, pár évvel ezelőtt erre a terület­re, egyáltalán miért adták el. ha erre a helyre iskolát kell épí­teni? De tegvük fel. hogy utólag derült csak ki a hiba. Most azonban kellemetlen hely­zetbe kerültek a háztulajdonosok. Nem építhetik tovább a házakat és — egyelőre — nem is kerül­nek azok kisajátításra, mivel az iskolaépítésre csak jó néhány év múlva kerül sor. — Ha már leállították az épít­kezés befejezését — mondja Ko­máromi József, az egyik ház- tulajdonos — legalább mielőbb sajátítanák ki, hogy másutt épít­kezhessünk. Nem maradhatok évekig bizonytalanságban. És az érintettek közül nem ő vélekedik egyedül így. Ez azonban komoly akadá­lyokba ütközik. Az idevonatkozó rendelkezések szerint a kisajá­títás. a szanálás csak akkor kez­dődhet meg, ha a beruházást már jóváhagyták, a pénzt biztosítot­ták a kártalanításra. Addig pe­dig? — Várjanak a háztulajdo- no-ok. Közben a szomszédban húzzák fel az új épületeket. Már hóna­pok óta érvényben volt Komá­romiék és szomszédaik építési tilalma, amikor pár száz méterre tőlük a Komlói Építőipari Vál­lalat egy családi háznak is beillő felvonulási épületet épített. Azért ilyen erős. tartós épületet, mert „csak” hat év múlva kell lebontani. A többi új felvonulási épület — a meglévők és az ez­után építendők — egyszerűbbek lesznek, mert mindössze egy-két évig szolgálnak majd. Erre van pénz, hiszen ezek költsége a folyó beruházásokat, a bérházépítkezéseket terheli. Ugyanolyan, a Magyar Nemzed Bank által kibocsátott forint ez. amilyennel majdan, ha sor kerül a családi házak kisajátítására kártalanítják Komáromiékat. De mégsem egészen olyan pénz. más tárca, más keretből adja. Mi se lenne egyszerűbb, mint most kisajátítani a „halálra ítélt”, már majdnem felépült há­zakat és kis átalakítással fel­vonulási épületként használni őket. Jól járnának a háztulaj­donosok — és jól járna a nép­gazdaság is, hiszen felvonulási épületekre előirányzott költsége­ket. anyagot, munkaerőt (ez kü­lönösen fontos, amikor az építő­ipar munkaerőhiánnyal küzd), lehetne megtakarítani Az aka­dály: egy sor merev előírás. In­tézkedni az ügyben helyileg nem lehet. Tudomásunk szerint az Orszá­gos Tervhivatalhoz már eljutott a megyei tervosztály kérése az ügyben. Abban reménykedünk — az érdekelt háztulajdonosokkal együtt —, hogy rövidesen meg­születik a kedvező döntés. Sőt, nem lenne indokolatlan olyan ; általános elm állásfoglalás, vagy rendelkezés, amely egyszer | s mindenkorra elejét veszi a nép- j gazdaság és a lakosság ér- j dekeit egyaránt sértő gyakorlat- j vak. J. J. I Lesz-e utánpótlás? Egy év alatt is sokat gyengült a helyset Tolnanémedin — Nem tudják hasaesalogatni a fiatalokat semmivel - Kedves a politeehnikásoknak a tolnai tsx-elnök Az idén új traktorokat kap a tolnanémedi Kossuth Termelőszö­vetkezet, és nem lesz a gépek­hez elég traktorvezető. Molnár Jenő főagronómus azt mondja, tavaly csak nagy nehézségek árán tudtak elküldeni két embert trak- tonosképző tanfolyamra. Négy új traktorvezetőre lett volna szüksé­ge a szövetkezetnek. Természete­sen az új gépek is nagyon kelle­nek, viszont rendkívül nehéz helyzetet teremt a traktoros hiány. Jellemző, hogy tavaiy csupán egy tsz-tagot sikerült elküldeni Tolnanémediből öntözési tanfo­lyamra. és az*is hatvanöt éves volt. Kitűnő adottságai vannak a, szövetkezetnek az öntözéshez, mért Tolnanémedi határában tor­kollik bele a Kapos a Sióba; leg­alább 350—400 holdat öntözhetné­nek. ha lenne elég berendezés, il­letve öntözési szakmunkás. A főagronómus két év óta dol­gozik a Kossuth Tsz-ben és szo­morúan tapasztalja, hogy egyik évről a másikra is alaposan megcsökkent a kézi erő, sokkal kevesebb lett a gyalog­munkások száma, és méginkább a rakodómunkásoké. Ügy mondják ezt: „Az idén már nehezebb em­bert kapni.” A munkaerőhiányt főleg azzal magyarázzák, hogy két üzem is van a közelben: a hely­beli kendergyár, és a Simon tor­nyai Bőrgyár, s ezek fölszippamt- jálc a munkaerőt. A dolog azon­ban nem ilyen egyszerű. Ugyanis nemcsak arról van szó, hogy a felnőtt férfiak közül rengetegen eljárnak más munkahelyekre, de legalább annyira aggasztó, hogy az iskolából kikerülő gyerekek valamennyien továbbtanulnak, kü­lönbőz» iskolákban és szakmák­ban. A télen egy szülői értekezlet­re elmentek a szövetkezet vezetői is, és elmondották, rfiilyen elő­nyös. ha a gyermek valamilyen mezőgazdasági szakmát tanul. A kereseti lehetőségekről is beszél­tek, például, hogy a kertészetben másfél-két munkaegységet megke­resnek az ottdolgozók, ami 50—60 közülünk úgy mondják, rendes ember. A volt gazdatiszt nincs már a fa­luban. Magáról Fenyves Róbert így vall: Két kézből tizenkét gyereket neveltünk fel. A felszabadulás előtt évenkint behívtak katoná­nak. Akkor kaptam meg a fel­mentést, amikor a tizedik gyerek megszületett. Mi ma is szerényen élünk. Én mindig szürke ember szerettem lenni, de az elvemtől ikkor sem tágítok, ha kenyerem nem lesz. Vérében, izmaiban hordja a húsz év történelmét. Tanácstag például a tanácsok megalakulása óta. De mit is jelent, még inkább mit jelentett az első években ta­nácstagnak lenni. Harcot is, ki­égést is. Mert volt begyűjtés, de épült a szocializmus is. És sok­szor éppen azok védték az egyik oldalon a szegény emberek jó ügyét, akik a másik oldalon a padlást seperték fel. Voltak évek tehát, amikor összekuszálódott a nittel, a bizakodással, a remény­telenség. Fenyves Róbert ezekben a nehéz esztendőkben az első medinai termelőszövetkezetben párttitkárként is dolgozott. Öt év óta a medinai Béke Tsz-ben fTi- vatalsegéd. Napközben, ha ráér, i szövetkezeti ház udvarán össze- sepregetd a faleveleket és elmond­ja bárkinek, hogy neki azért az életben nem volt túl sok keserű­sége. Állítja, hogy amit hatvan egynéhány évétől kapott, annál többre nem is számított. S mit kapott? Egyszer olvasta az újságban, hogy a csepeliek találkozóra hívják a volt vörös ezred katonáit. Csaj­bók Kálmán, az akkori iskolaigaz­gató írta meg Csepelre a levelet. S Fenyves Róbert elvtársat meg­hívták. Mivelhogy 1919-ben a cse­peli vörös ezredhez tartozott. Ta­lálkozott ismerősökkel, barátok­kal. Olyanokkal is, akik alezre­desi egyenruhát viseltek és azok­kal is, akik „olyanok maradtak, mint én, élnek, harcolnak, dol­gozgatnak”. Két napra, két éjjel­re méretezték a rendezők a prog­ramot. Mosolyogva emlegeti: „már az első órákban kidőltünk”. Van negyvenkét unokája és há­rom dédunokája, aztán a tizen­kettőből kilenc élő gyereke. Nekik hozományt adni nem tudott. De útravalót igen. S egy nagy családban több az öröm, de több a szomorúság is. Egyik fia 37 éves korában halt meg, máig sem tudja, mi történt vele. Sógoránál lelte a tragikus végű szerencsétlenség. Hazahozat­ták Medinára, eltemették és há­rom hónap múlva a sírt exhumál­ták. Hiába, arra pontos feleletet sem a szülők, sem a hivatalos szervek nem kaptak, hogy erő­szak-e, vagy szerencsétlenség volt a halál oka. Fenyves Róbert fele­sége húsz év óta izületes. „Azért a házimunkát elvégzi.” Egyik vő a második világháborúban ma­radt oda. Már majdnem hazaért, amikor elesett. Unokák maradtak árván. A szegény ember élete sokszor keserű. Egy ideig, 1945 után Fenyves Róbert Székesfehér­váron dolgozott, egyik vejánél, aki vándorcirkusszal járta a fal­vakat. Aztán pár hónap uián is­mét Medina, de párttagsága meg­szűnt. Újból kellett a felvételt kérnie. Közel járt az ötvenhez és a volt vörös katona „ teszel gálta” a tngielöltségi időt. Életének legfőbb gondja min­dig a kenyér volt. Az, hogy a gyerekek jóllakjanak. Örömei kö­zött pedig egy Késő éjszakai epi­zódot is megemlít. A község is­kolaigazgatóját az ellenforrada­lom napjaiban arra akarták egyesek rábírni, hogy vetkőzzön ki a kommunistaságból. Éjjel ta­lálkoztak és a fiatal !sko'~ gaz- gató azt mondta neki: „A tag­könyvet el nem dobom, még ak­kor sem, ha meg kell halnom.” Attól kezdve tegezik egymást. Neki az iskolaigazgató, aki ma tsz-elnök, Kálmán, ő az iskola- igazgatónak Róbert. Gazdag éle­tek ezek. Tükreink* ezek, mert Fenyves Róbert egy ember közü­lünk. A minap fiilönosipte az egyik közösséget károsító tolvajt. Tagja a tsz fegyelmi bizottságá­nak. Két napilapra és egy képes hetilapra fizet elő. Áprilisban lesz húsz esztendeje, hogy a küzdők közé fizette be magát. Szekulity Péter forintot jelent naponta, és aki mint szakmunkás dolgozik, ennél 15 százalékkal többet keres. De ennél tulajdonképpen több a jö­vedelem, mert részes műveléssel dolgoznak. A traktorosok havonta 2500 forint keresetre tesznek szert évi átlagban számítva. A szülők azonban nem adtak választ arra, hogy gyermeküket a mezőgazda­ságban tartják meg. Sőt, inkább olyan vélemények hangzottak el; Majd ha máshol nem sikerül, ta­lán akkor, estleg. Ezek a tények eléggé lehango­lóak. viszont másik oldala is van a dolognak. Megtörtént a tolnané­medi szövetkezetben, hogy ba­romfitenyésztési szakmunkásnak tanult néhány fiatal, azonban két év után abba kellett hagyniok a tanulást, mert a szövetkezetben megszűnt a baromfinevelés. Az egyik ’ány azt is panaszolja, hogy a máso­dik évben kevesebbet keresett, mint az elsőben, mert az idősebb gondozók irigykedtek rá. Az esst világosan mutatja: nagyobb előre­látással, gondosabb távlati terve­zéssel jobban meg lehet csillog­tatni a fiatalok előtt a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság lehető­ségeit. De ha ennek éppen a for­dítottja történik, nyilvánvalóan elvesztik a kedvüket még azok is, akik nem érezték közvetlenül a tervszerűtlenség hátrányát. A já­rási tanács egyik szakembere azt mondta, amikor Tolnanémedin jártunk; ő beszélt a kendergyár­ban dolgozó tolnanémedi embe­rekkel. és többen szívesen men­nének a szövetkezetbe, ha jobb lenne a pénzkereseti lehetőség. * Tolnán, az Aranykalász Tsz- ben 30 forint előleget fizetnek munkaegységenként, minden hó­napban. és a havi pénzkereset ezer forintnál is több lehet, még sem sikerül hazacsalogatni egyetlen fiatalembert sem. Pfundtner Sándor tsz-elnök min­dent megpróbált már, teljesen eredménytelenül. Jelenleg egyet­len mezőgazdasági szakmunkás­tanulója van a szövetkezetnek, és Palánkon tanul a középfokú technikumban egy másodéves, és egy negyedéves növendék. Mégsem olyan reménytelen a helyzet Tolnán, mint Tolnanémedin. Tud­niillik, az Aranykalász Termelő- szövetkezet tagjai közül sokan elvégezték már a szakmunkás- képző tanfolyamot és az elnök tájékoztatása szerint kilencven százalékban a szakmában dolgoz­nak. Egy-egy öntözéses gépész, növényvédő gépész, borkezelő, há­rom-három baromfinevelő, sertés­tenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő és növényvédelmi szakmunkás, két kertészeti szakmunkás, és har­minchat traktoros tartozik a szö­vetkezet tagjai közé. Ez meglehe­tősen nagy szám, tehát végered­ményben nem kell kétségbeesni a tolnai Aranykalász Tsz-ben, hogy jelenleg nem sikerül senkit „elhódítani” üzemektől, vagy más munkahelyekről. Egyébként is a szövetkezet ve­zetősége a legjobb úton halad annak érdekében, hogy a közös gazdaság megnyerje a kívülálló fiatalok tetszését. A nem tsz-tag dolgozók, tehát a besegítő család­tagok, ha legalább 140 munkaegy­séget szereznek évente, négy má­zsa kukoricát kapnak jutalom­ként. A tagok tíz nap fizetett szabadságot kapnak, és most azon gondolkodik az elnök, hogy ren­dezni kellene a betegség idejére járó juttatásokat. Sokkal kedve­zőbbé és igazságosabbá akarják tenni a betegek (a rövidebb ideig betegeskedőket is beleszámítva) segélyezését. Tolnán sokan kifo­gásolják. hogy kicsi az öreg Isz- tagok járandósága, nyugdíja. Az ipari munkások helyzetét hozzák fed mindig példának. Nem veszik figyelembe, hogy eddig igen nagy különbség volt e tekintetben a munkások és a parasztok kö­zött. De reméljük, hamarosan el­következik az idő, amikor a fa­lusi emberek is jóval nagyobb juttatást kaphatnak idős koruk­ban. Pfundtner Sándor egyébként minden lehetőséget megragad az utánpótlás megnyerése érdekében. Kedvez azoknak a gimnazistáiknak, akik a szövetke­zetbe járnak politechnikai okta­tásra. Kétszer elvitte már a diá­kokat az Aranykalász Tsz kirán­dulni és a gyümölcsösből sem csak gyakorlati tudást kapnak. Feltétlenül helyes ez a csalogatás, mert valamilyen módon hasznát veszi majd a szövetkezet; nyilván lesznek az érettségizettek között olyanok, akik kedvet kapnak a mezőgazdasági munkához, illetve ahhoz, hogy mezőgazdasági pá­lyán tanuljanak tovább. Sz. J. Társadalmi bírósági elnökök továbbképzése A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa és a Tolna megyei Fő­ügyészség rendezésében társadal­mi bírósági elnökök továbbképzé se lesz hétfőn, Szekszárdon. A to­vábbképzésen részt vesznek válla­lati igazgatók és szakszervezeti titkárok is. A tanácskozáson vi­taindítót dr. Bokor Sándor tart, majd az expozét vita követi. Ez­után mintatárgyalásra kerül sor. A szekszárdi állami gazdaság tár­sadalmi bíróságának egyik ügyét szemléltető, oktató módon tár­gyalják le a továbbképzés részt­vevői előtt. Szerdán a tamási járásban te­vékenykedő társadalmi bírósági elnökök és vállalati, valamint szakszervezeti vezetők részére lesz hasonló tapasztalatcsere Megkezdődött a nitrogén­műtrágya előszállítása A földeken dolgozó emberek még mindig nagy erőfeszítéseket tesznek a vetéstervek teljesítése érdekében. A megye közös gaz­daságaiban e téren még sok a tennivaló. Viszont máris történik gondoskodás annak érdekében, hogy jövőre zavartalanul végez­hessék el a termelőszövetkezetek­ben a kalászosok kora tavaszi fejtrágyázását. Ehhez nitrogén- műtrágya szükséges. Az ipari ter­melés jóvoltából az úgynevezett előszállítások már megkezdődtek; Az előszállítás egyébként azt je­lenti, hogy a termelőszövetkezetek a jövő évi felhasználásra szüksé­ges műtrágyamennyiség egy ré­szét már ez év őszén megkapják.

Next

/
Thumbnails
Contents