Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-11 / 264. szám

4 TOLXA MEGYEI NÉPŰJSAG 1964. november 11. Kertek és gépek A mérgek titka Érdekes esetek a bűnözés történetéből A méreg ősidők óta nagy szerepet játszik a bűnözésben. A vegyészet és a gyógyszerészet íejlődése mind több és több mérget adott az emberek kezébe. Ma bárki könnyű­szerrel juthat halálos méreghez, hiszen sok gyógyszer, s a legtöbb szabad forgalomban levő növényvédő vagy rovar­irtó szer felhasználható emberölésre. Igen sok méreg nem hagy külső nyomot, és — habár a tudomány ezen a téren is sokat fejlődött és állandóan fej­lődik — csak nehezen ismerhető fel. Ezért a legtöbb mér­gezési bűnpert a szakértők és ellenszakértők ádáz csatája jellemzi, a szakértők véleménye dönti el. Mai számunktól kezdve néhány izgalmas mérgezési bűnpert ismertetünk, amelyek annak idején nagy feltűnést keltettek az egész világon. Növényvédő és kertészeti gépek A zöldség- és gyümölcstermelő országokban, ahol tömegtermelés folyik, mindinkább előtérbe ke­rülnek a gépek. A nemrégen tar­tott budapesti nemzetközi kerté­szeti gépesítési kongresszuson a tudósok rámutattak a folyamat közgazdasági jelentőségére is: az iparilag fejlett államokban, az egy holdra jutó mezőgazdasági munkások száma alacsony, éppen ezért, az életszínvonaluk megkö­zelíti az ipari munkásokét. Ezt a gépek nagyarányú alkalmazása tette lehetővé. A gyümölcs- és zöldségtermelő gazdaságokban a gépeknek igen sokféle feladatot kell elvégezniük az év szinte valamennyi idősza­kában: Vannak rovarirtó gépek, gallyazó aggregátorok, gyümölcs­szedők, és speciális szállítóko­csik. A gépek nagy családjához tartoznak a manipulátorok, ame­lyekkel a zöldség és gyümölcs minőségi osztályozását, válogatá­sát és csomagolását megkönnyí­bemutatása Balatonbogláron. meghonosítására, amelyek minősé­gileg jók, exportképesek, és ugyanakkor gépesíthető is a ter­mesztésük. Magyarországon a kertészeti gé­peknek alig volt hagyományuk. Ma viszont nemcsak hazai ter­vezésű egyedi- kertészeti gépekről számolhatunk be, hanem egész gépsorokról, Az egyik, amelyet a Mező- és Malomgép Fejlesztő Intézetben, illetve a nyíregyházi almatárolóban fejlesztettek ki, az almafeldolgozó gépsor. Ez a gép­sor például alkalmas arra, hogy az alma elszállításáig — a szedés­től a csomagolásig — minden munkát elvégezzen. De készítet­tek szőlőmanipulátorokat is, ame­lyek segítségével a csemegeszőlő feldolgozását végzik el gépi úton. A Kertészeti Gépesítési Kong­resszuson a KGST tagállamok­ból és a nyugati államokból is vettek részt tudományos szakem­berek. Megállapították, hogy Ma­gyarország néhány év leforgása alatt világszínvonalon álló kerté­szeti- gépeket fejlesztett ki. A U A LOUDUNI FEKETE ÖZVEGY Marie Besnard éppen 53 éves volt azon a napon — 1949. július 21-én — amikor letartóztatták. Kis földbirtoka volt Loudun francia városkában, Vienne me­gyében, ahol az emberek a mun­kának, a szerelemnek és a plety­kának élnek. Marie Besnard esetét is a plety­ka robbantotta ki. A pletyka a városka postahivatalából, mada­me Pintou postamesternőtől in­dult ki. 1947. október 25-én rövid bete­geskedés után meghalt Léon Bes­nard, Marie Besnard férje. Néhány nappal később mada­me Pintou postamesternő közöl­te Auguste Massip földbirtokos­sal, hogy Léon Besnard röviddel a halála előtt azt mondta, a fe­lesége megmérgezte. Auguste Massip továbbadta a pletykát a poitiersi rendőrségnek, így szerzett tudomást róla Pierre Roger vizsgálóbíró, és rögtön megbízta Nocquet detektívfel- ügyelőt az ügy kiderítésével. A detektívfelügyelő első lépé­sei nem vezettek messzire. A pos­tamesternő kereken letagadta, hogy a kósza hír tőle származik. — Sohasem állítottam, hogy Marie Besnard megmérgezte az urát — mondta madame Pintou a detektívnek. Nocquet azonban nem elégedett meg ezzel, hanem tovább nyomo­zott a városkában és több gya­nús mozzanatot tudott meg. 1947-ben Karl Dietz húszéves német hadifogoly dolgozott Bes- nardék birtokán. Azt beszélték, hogy a nála harminc évvel idő- I sebb Marié Besnard szeretője. Léon Besnard ebben az időben egyszer azt mondta, hogy már ré­gen nem úr a házban, hanem bé­resének a szolgája — közölte a detektívvel egy louduni lakos. A detektív azt is megtudta, hogy mielőtt a fiatal német hadi­fogoly Loudunba került, nagyon sokan obszcén tartalmú névtelen leveleket kaptak. A hatóságok annak idején nyomozást indítot­tak. A leveleket megküldték dr. Edmond Locard neves lyoni írás- szakértőnek. Locard íráspróbák alapján megállapította, hogy a névtelen leveleket Marie Besnard írta, aki kielégítetlen szexuális ösztöneit élte ki ezen a módon. Marie Besnard konokul tagad­ta a névtelen levelek szerzőségét, de ellene szólt az a körülmény, hogy Karl Dietz hadifogoly meg­érkezése után a névtelen levelek megszűntek. Mindezekből az adatokból Nocquet arra a következtetésre jutott, hogy az élvhajhász Marie Besnard megmérgezte idős fér­jét, hogy zavartalanul élhessen a fiatal német hadifogollyal. Férje halála után az özvegy hosszú autókirándulásokat tett béresével, és amikor Dietz 1948- ban hazament Németországba, to­vábbra is érintkezésben maradt vele. Elérte, hogy Dietz 1949-ben visszatérjen Loudunba — állító­lag azért, hogy ott szeretője segít­ségével egzisztenciát teremtsen magának. MÉG EGY GYILKOSSÁG? Eddig jutott a nyomozás, ami­kor 1949. január 16-án meghalt Marie Besnard 87 éves anyja. Az orvosi diagnózis szerint nátha- láz után bekövetkezett végielgyen­gülés okozta a halálát. Az idős asszony halála volt az a szikra, amely a hamu alatt lappangó parazsat lángra lobban- tóttá. Nocquet megtudta, hogy az el­hunyt asszony több ízben is sú­lyos szemrehányásokkal illette le­ányát, a fiatal német hadifogoly- lyal való viszonya miatt. Ennek alapján a detektív azt gyanítot­ta, hogy Marie Besnard férje után az anyját is meggyilkolta, hogy zavartalanul élhessen szere­tőjével. A második gyanús haláleset után Pintou postamesternő is közlékenyebbé vált. Elmondta, Léon Besnard-ral való utolsó be­szélgetését. — Folyton fáj a gyomrom, ál­landó hányinger gyötör úgy lát­szik, beadott nekem valamit — mondta Léon Besnard a posta­mesternő állítása szerint. — Én megkérdeztem, a német adott-e be neki valamit? — Nem a német, hanem Marie — válaszolta. — A minap dél­ben nedves volt a levesestányé- rom. Mintha valami átlátszó fo­lyadék lett volna benne. Marie arra öntötte a levest. Megettem és utána hányingert kaptam. Nocquet jelentése alapján a poitiersi hatóságok elrendelték Léon Besnard holttestének kihan­tolását. Az egy évvel azelőtt el­temetett holttest maradványait üvegekbe rakva elküldték Mar- seille-be dr. Beraud toxikológus- nak. Dr. Beraud az elhunyt test­súlyának arányában kilogram­monként 39 milligramm arzént talált a holttestben. Ez olyan nagy mennyiség, amiből mérgezésre le­het következtetni. A jelentés alapján Roger vizs­gálóbíró Marie Besnard anyja holttestének exhumálását is el­rendelte. A vizsgálat eredménye: kilo­grammonként 58 milligramm ar­zén. Roger vizsgálóbíró most már el­érkezettnek látta az időt Marie Besnard letartóztatására. A kétszeres gyilkossággal gya­núsított özvegyet és szeretőjét, Kari Dietzet 1949. július 21-én Poitiersbe kísérték. Marie Besnard letartóztatásban maradt, és vizsgálati fogságba került. Karl Dietz konokul ta­gadta, hogy szerelmi viszonyban volt az asszonnyal. Ideiglenesen szabadlábra helyezték. Még aznap éjszaka átszökött a határon Németországba. MÉG TIZENEGY KIHANTOLÁS A vizsgálóbíró nyomozása ki­derítette hogy a Besnard-család- ban az utóbbi években több gya­nús haláleset történt. Marie első férje, Auguste 1929- ben halt meg az orvosok meg­állapítása szerint tuberkulózis­ban. A holttest kihantolása után azonban Beruod 60 milligramm arzént állapított meg a marad­ványokban. 1929. végén Marie másodszor is férjhez ment. Második férje, Léon Besnard nagyon rossz vi­szonyban élt szüleivel és roko­naival. Marié azonban túltette magát ezen. Sikerült Louise Le- comte, férje nagynénje bizalmá­ba férkőzni, úgy, hogy az Léon Besnard javára végrendelkezett. tik^ meggyorsítják. EU^p^eUjetü, hogy ezekkel a gépekkel milyen kongresszus résztvevőire igen jó nehéz alkalmazkodniuk a külön- hatást gyakoroltak gépeink, ame- féle munkakörülményekhez. A lyeket munka közben mutattak feladat éppen ezért komplex: a be Balatonbogláron és Zalaszent- mezőgazdasóignak törekednie kell gróton. olyan zöldség- és gyümölcsfajták Sz. E. FfiPI CSILLAGOK • Feldolgozta : Márkusz László Rajzolta: Zárad Erna (Folytatjuk) EVA AZ El ESETT B4LAZS DIÁK PÁNCÉLJÁBAN VITTE A BORT A FALAKHOZ. E6Y SISAKOS VÉN KATONA ! Ä=-=^JNW KÉRI TŐLE. AZ APJA VOLT. AZ “W. ÖRES CECEY. ■ &• f A P/NCENEZ, asszonyok! CSAPAfi MINDEN HORDOZ.'HOPMWK , Kt/PAKßfI A \ kajonaknak! AZ ASSZONYOK TÜZES PARAZSAT, FORRO VIZET ES SZURKOT ZÚDÍTOTTAK A TÖRÖKRE, DE A SOKAN FELRAGADTÁK A HEVERŐ . * FEGYFfREKET ÉS ÁDÁZ-DÜHÖS fT, . SINUSOKKAL VIASKODTAK A / TŐRÖKKEL. / A,fÜ OKTOBER 12. SZERDA. EZEN A NA­PON MÁR OLYAN A VAR, MINT A ROSTA. A TISZTEK LEGDÍSZESEBB 'CtLÖLTÖZETjjKBEN JELENTEK ME6.A FALAKNÁL.NEM A TÖRÖK, INKÁBB A HÁLÁL TISZTELETE RE ÖLTÖTTEK... A VÁRJÍEPE ÉRZI, HOGY a un VETKEZIK.V ( EZJENEK AZ asszonyok! / NEM JÖNNEK Z0B8E, ] P 1 HA MOSZ . V/SSZ A YENJÜK V okez,; •

Next

/
Thumbnails
Contents