Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-07 / 262. szám
1964. november T. ÍOLN3 WEGTEf NEPÜJSÄÖ 9 A heveder vita Napjainkban egyre több személygépkocsi közlekedik az utakon és az autózással kapcsolatos kérdések Magyarországon is mind szélesebb rétegeket érintenek. De a közlekedésnek e gyors és kényelmes lehetősége mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk az autózás árnyoldalait sem. A gépkocsipark növekedésével szinte mértani haladványszerűen sokasodnak a balesetek. Augusztus hónapban az Egyesült Államokban 4870 ember halt meg autóbaleset következtében! A szerencsétlenségek sorában nem jelentéktelen azoknak a sérüléseknek a száma, amelyet a gépkocsiban ülők szenvednek. A statisztika még azt is elárulja, hogy a gépAz ülés belső oldalára helyezett és a törzset a vállon át lefogó heveder viszont főleg a felső testtájék védelmét szolgálta, ezzel szemben az alsóbb régiókat nem mentesítették a baleset veszélyétől. A legsikerültebb megoldásnak a derékheveder és a vállon átvetett biztonsági öv kombinációja látszott. Elvileg ugyan még biztonságosabbnak ígérkezik a derékheveder és a kettős vállszíj, de ez a biztonsági felszerelés meglehetősen kényelmetlen, és gátolja a vezetőt a hátrafelé fordulásban. A biztonsági övnek különösen a gépkocsivezető mellett ülő személy védelmében van nagy szerepe. Statisztikai adatok sokasaga <sEfnQ[pgBa[3 tűz. A keletkezett autótüzek legtöbbje is összeütközés következtében tört ki. Az is tény, hogy sokan az összeütközéskor nagyobb' ütést kapnak és elvesztik az esz-, méletüket. Ha ezek az eszmélet-' vesztett személyek védőhevedert' használtak volna, az ájulást okozó' ütést az esetek túlnyomó többse-! gében elkerülhették volna. A mo-j dern hevedercsatok egyébként is úgy készülnek, hogy egy mozdulattal azonnal kibonthatók. Milyen anyagból készüljön? A biztonsági övék eredményes-( ségét csak a megfelelő anyag bizA felső sorban oldal- és elölnézetben látjuk az egyszerű derékhevedert, valamint a vállon és a törzsön keresztirányban átvezetett hevedert. Az alsó sorban a derékheveder és a vállszíj kombinációit láthatjuk. kocsi vezetője mellett ülők közül többen és súlyosabban sérülnek meg, mint maguk a gépjármű- vezetők. Világszerte vitáznak az illetékesek, hogy a közlekedési szabályok betartásán, a gépi berendezések ellenőrzésén és rendszeres karbantartásán kívül miként lehetne még jobban megóvni az autók utasainak testi épségét. A szakemberek jelentős része kitart amellett, hogy erre a célra a gépkocsikba biztonsági öveket kell szerelni. Hogyan alkalmazzuk ? A próbabábukkal végzett ki-' sérletek a hevederek előnyei mellett tanúskodnak. Ember alakú és súlyú figurákat különféle hevederekkel az autóüléshez rögzítettek, majd előre meghatározott „hadmozdulatokat” végeztek a gépkocsikkal: 'Értélén megálltak, összeütközéseket produkáltak és még sok más hasonló „kényes” helyzetet teremtettek. A kísérletek során a gépkocsiba szerelt különféle ellenőrző műszerek és egy speciális filmfelvevőgép rögzítette a történteket.* Amikor a védőheveder egyik végét a gépkocsi padlójához rögzítették, a másik végét pedig a derék megkerülésével ismét az ülés alatt erősítették meg, s ezzel a bábut a csípője alatt rögzítették, akkor hirtelen fékezés esetén a „műember” felsőteste előrebukott, mintegy bizonyítva, hogy ez a megoldás például a fejsérülés lehetőségét nem zárja ki. bizonyítja, hogy ez a hely azért „veszélyesebb”, mert az utas nem követi olyan figyelemmel az úttestet, mint a vezető, és ennek következtében a váratlanul jelentkező mozgásváltozásokhoz nehezebben tud alkalmazkodni. És most hallgassuk meg a vitában szembenálló tábor legsúlyosabb érvét: a biztonsági övvel az üléshez erősített utas tűz esetén nehezebben tudja elhagyni a gépkocsit, A reális válasznál ismét elő kell venni a statisztikát Ebből megállapíthatjuk, hogy viszonylag ritkán fenyegeti az autó utasait a tosíthatja. A gumiheveder ugyan visszatartja a hirtelen előrebukó testet, de majd akkorát ránt visz-, sza, mint amekkorát az előreesés kifejtett. Volt már példa arra is, hogy a védő céllal felszerelt gumiheveder visszarántásá okozta a sérülést. A másik véglet, a teljesen merev anyagú heveder természetesen ugyancsak nem felelhet meg a kívánalmaknak. A legjobban bevált megoldásnak a kissé, megnyúló, de nagy szakítási szilárdságú textíliák bizonyultak. v. 1. Műanyag bunda — almafáknak Télen és kenu tavasszal a Nap majdnem, merőlegesen eső sugarai erősen felhevítik a gyümölcsfákat, amelyek fagyálló képessége ezáltal csökken. Ezért aztán, ha hűvösebbre fordul az idő, hirtelen esik a hőmérséklet, a gyümölcsfák elpusztulnak. A gyümölcsfákat védekezésül általában mésszel fehérre festik, törzsüket fenyőgallyakkal. szalmával vagy náddal burkolják. Ezek a módszerek azonban nem elég hatásosak és sok munkát követelnek. A leningrádi agrofizikai tudományos kutatóintézetben most új megoldást kísérleteztek ki. A kutatók ajánlotta új módszer a következő: a gyümölcsfák törzsét poliamid-tiártyával burkolják, erre a hártyára pedig ezüstös alumíniump r-réteget\ szórnak. Az ilyen bjirkoló anyag kitűnően visszaveri a napsugarakat. A kísérletek igazolták, hogy a műanyagbundába burkolt almafák a legzordabb teleket is jól tűrik. Az új módszer olcsó és hatásos, a fák „bundáját” többször is fel lehet használni. Az említett megoldás jól védi a ciprusféléket és a többi, fagyra, hidegre kényes nővény- féleségeket. Földsugárzás Kedves Négyszemközt az orvossal! Manapság igen sokat hallani a földsugárzásról. Állítólag a rákbetegség előidézésében fon- .tos szerepet játszik. Állatok, növények fejlődésére is gátlólag hat. Kérem a témakört ismertetni szíveskedjék. Egy búvárkodó kíváncsi olvasójuk. Újabban mind több szó esik az úgynevezett földsugárzásról. Sokan jelenlétüket kétségbe vonják. Kimutatásuk évezredek óta (már Yü kínai császár idejéből fennmaradt feljegyzések szerint) az úgynevezett varázs- vesszővel történt. Azokat a területeket, amelyek felett ezen jelenség észlelhető, ingersávoknak nevezzük. A földsugárzás létezését tagadók arra hivatkoznak, hogy csak az emberek egy kis része alkalmas ilyen médiumszerepre. Ezért a komoly kutatók régi törekvése az, hogy a varázsvesz- sző kikapcsolásával, ismert elvek alapján működő fizikai eszközöket szerkesszenek az ingersávvizsgálatok céljára. Az utóbbi időben több ilyen eszközt sikerült szerkeszteni. Ezek működése többnyire azon alapszik, hogy az ingersávok felett mások a földmágnességi viszonyok. Az eszközök egy másik csoportja viszont az ingersávok felett uralkodó fokozott levegő-ionizációt, avagy az ott észlelhető lüktető egyenáram jelenlétét regisztrálja. A földsugárzás kimutatására szerkesztett készülékek: A Wüst-t. lokalvariométer és geraméter, EKG- készülékhez kapcsolt Fortin tekercs, Dobler-féle úgynevezett doppel-kom- pass, Köhler Israel-f. levegőionszámo- ló készülék, stb. Szerte a világon állandóan szaporodik a kérdéssel foglalkozó fizikusok száma. Thomson is a földsugárzás-kutatók sorába tartozik. A földsugárzás kérdésének részint orvosi, részint gyakorlati oldalai vannak. Pohl vizsgálatai szerint a föld- sugárzás, arra hajlamosoknál, tartós behatás esetén, a rák előidézésében egyik kiváltó tényezőként szerepelhet. Pohl kísérleteit sokan kétségbe vonták, de nagy jelentőségére való tekintettel Haager, Stettin városában megismételte azt,. Vizsgálatai is azt mutatták, hogy főleg azon házakban feküdtek a rákos betegek, amelyek alatt földalatti vízerek, illetőleg azok kereszteződései voltak kimutathatók. Számos állatkísérlet is történt a kérdés tisztázására. Beitzke szerint rákos daganat keletkezett azon állatokon, amelyek a sugárzó területek felett voltak elhelyezve. Jenny, Oehler és Stauffer megismételték az előbbi kísérleteket más methodikával. Hosz- szú futóládát alkalmaztak, amelyek egyik vége ingersáv fölé, a másik vége ingersávmentes területre ért. Az állatok mindig az ingersávmentes területre tömörültek. A ládát megfordítva a jelenség ismétlődött. Ingersávos terület fölé a fecske- fészket nem rak, a kutya csak kötve marad ott kényszerűségből. A virágok, gyümölcsfák elsatnyulnak, terméketlenekké válnak. Más kísérletekben ingersávos terület felett a kátrányrák, gyorsabban fejlődik ki. (Kátránnyal mesterségesen rák idézhető elő.) Lautenschlager kísérletei is azt bizonyították, hogy az ingersávok felett, káros szövethatások mutathatók ki. Többek közt a fogamzást is gátolja. A jövő vizsgálatai és kísérletei mind jobban fogják tisztázni a föld- sugárzás tulajdonságait. Kaptuk a következő levelet: Kedves Négyszemközt! Legyen szíves tanácsot adni, házasulandó gyermekeim hogyan rendezzék lakásukat, hogy az egészségügyileg kifogás alá ne essék. A lakásban a bútorzat kevés legyen. Fölösleges porfogó tárgyakat ne tartsunk a szobában. Legyen a szobában hőmérő, az ablakkal szemben levő falon, úgyszintén az ablakon kívül, hogy tudjuk, hogyan fűtsük és öltözködjünk. A lakás hőmérséklete télen ajánlatos 19—21 fok a dolgozó- szobában, 15 fok a hálószobában. A 26 fok feletti hőfok már munkakedv- hiányt és álmosságot okoz. Ha módunkban van lakásunk helyét megválasztani, ajánlatos városban magasabban fekvő helyre költözni, hogy a városi köd, — füstzóna fölött lakjunk. Bérházakban a felső emeleti lakás ajánlatosabb a tisztább levegő és nagyobb világosság miatt. Lármás helyeket se válasszunk, mert ez az ideg- rendszert kedvezőtlenül befolyásolja. A nyugati fekvésű lakás, különösen hálószoba, nem egészen megfelelő, főleg nyáron, mert délután melegszik fel és így éjjelre nem tud eléggé lehűlni. Télen viszont nehezebben fűthető, mert az uralkodó szélnek — amely nálunk az északnyugati — jobban ki van téve. Nagyon jó a lakás keleti fekvése, esetleg kissé délfelé elhajlással, ami télen különösen a lakás hőmérsékletére és hangulatára kedvezően hat. A pihenés, alvás mélysége szempontjából ajánlatos, a teljes sötétség. (Lehúzott redőnyök.) Egy személyre legalább 30 ■* köbméter tér jusson a hálószobában. Jó, ha az ablakok magasan, majdnem a meny- nyezetig érnek, mert a fény túlnyomó része az ablak felső harmadában áramlik be a szobába. Nem szabad a'felső részt lelógó függönnyel eltakarni. Legjobb a világoszöld áttetsző függöny, amely oldalt, egészen félrehúzható és amelyet csak közvetlen napfény ellen használnak. Szellőztetés az ablakok kinyitásával úgynevezett keresztszellőztetéssel történjék. Télen, amikor nagy a hőmérséklet-különbség, akkor 2—3 perces ablaknyitás is már a levegő teljes kicserélődését hozza létre. Nyáron természetesen hosz- szabb szellőztetés szükséges a kisebb hőmérsékleti különbség miatt. Ne féljünk attól, hogy a szellőztetés, különösen, ha nem tart sokáig, a szobát lehűti. A szoba melege nem függ lényegesen a levegő melegétől. A meleg nem a levegőben, hanem a falakban van, amelyek hőhatása ezerszer akkora, mint a levegőé. Ha a levegő teljesen kicserélődik is, a meleg falaktól a bejutó levegő a legrövidebb idő alatt felmelegedik, anélkül, hogy a falak lényegesen lehűlnének. Ne olyankor szellőztessünk, amikor kinn por, füst, nagy forgalom van, amikor a szomszéd lakásban porolnak, stb. Ne rontsuk meg a szoba levegőjét állott ételnemükkel, szennyes fehérne^ művel, ruhaneműk szobában történő tisztításával, kefélésével, megázott ruhaneműk szobában hagyásával... stb. A legyek elszaporodása tisztátlansá- gok, bomló ételmaradékok jelenlétére mutat. Ezért különösen vidéken, a konyhákban és az istállók közelében van igen sok légy. A szemétlerakodó hely ne legyen a konyha közelében. A legyeket, az ablakokra és a csapóajtókra alkalmazott drót szúnyoghálóval távol tudjuk tartani. D. D. T.- készítményekkel (matador, gesarol) és nagyobb, lapos tálakban kitett formalinos tejjel pedig el tudjuk pusztítani őket. Estefelé a legyek nehezebben mozognak s drót légycsapóval könnyen agyoncsaphatók. így még konyhánkat is légymentessé tehetjük. Az ételneműket, szunyoghálós burákkal, szitákkal megvédhetjük a fertőzéssel szemben. A zsúfoltság megrontja a szoba levegőjét, nem az oxigénfogyás vagy a széndioxid-felhalmozódás miatt, ami jelentéktelen, hanem a levegő párássá és kellemetlen sza- gúvá válásával. Az ilyen levegőben a bőrfelület párolgása akadályozott, a légzés ellaposodik (a rossz szag nem ad ingert a mély légzésre). Az anyagcsere élénksége és a tüdő szel- lőződése így kárt szenved. Az elmondottak ideális célt jelentenek, sajnos sok esetben, ha az anyagiak meg is volnának, hiányzik a kultúr- higiénás igény. A piknikus ember „Ép testben ép lélek” jeligére közöljük a piknikus típusú ember karakterét. Az ilyen típusú emberek, hízásra, cukorbaj, köszvény, aszthma, agyvérzésre... stb. hajlamosak. Lelkiviláguk többnyire derűs. Szépnek, jónak látják a világot. Kiegyensúlyozottak. Nem a nagy tetteknek, a kapzsi pénzszerzésnek, a mohóságnak, a hírnévnek és a feltűnésnek emberei. Többre becsülik az élet apróbb örömeit. Megértők, szerények, könnyen kielégíthetők. Jó főnökök, akik megértik környezetüket, nem, akarják ráerőszakolni a maguk elképzeléseit alárendeltjeikre. Mindenkit1 meghallgatnak. Mindenkihez van egy pár jó szavuk. Kiteregetik belsejüket, szívüket „tenyerükön hordják”. Nem szeretik az újításokat, a komplikációkat, és veszélyeket. Ragaszkodnak a röghöz. A csöndes visszavonultságnak, a békének az emberei. Szívesen fáradoznak másokért. Jó családapák és jó családanyák. A piknikusok egy másik csoportja borúlátó, de megvigasztalható, nem ragaszkodik makacsul elképzeléseihez. A környezeti hatások jobban érvényesülnek rajtuk.
