Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-07 / 262. szám
10 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1964. november X A magyarok „Gulliverje“ Látogatás Koxma István olimpiai bajnokunknál Nem szereti a levest. Helyette spenótot kér. Azonnal hozzak, zsírosán, barna pörköltlében csillogóan. — Kár, hogy nyakon öntötték —- mondja Kozma István és várakozóan a pincérre néz, tekintetében szelid csendes kérés egy másik tálért, amelyben tisztán, spenótzölden, soványan, saját levében maradhat a parajfőzelék. A pincér boldog, hogy a rettentő nagy ember apró kívánságát teljesítheti, hiszen büszke is rá, mert a tíz aranyérem közül ő, a kétméteres óriás szerezte az egyiket. Beszalad a konyhába. A megkívánt spenót másodpercek alatt elfogy a jénai üvegtálból. Kozma ismét rendel. — Kétszemélyes fatányérost kérek és két nagy málnát. A pincér elsiet, azután Kozma felém fordulva, dörmögve mondja: — Látja, akárhová megyek, mindenből dupla adagot kell kérnem. Zuglóban vagyunk a fehér falú vadászteremben, délutáni homályban ülünk, odakint őszi, sárgult fényben az Erzsébet királyné útja, az éles kanyarban csikorgóan visító 67-es, a töltésen gyorsvonat kattog a Nyugatiba, a házakon túl a BVSC sporttelepe. Innen már irdatlan messze, 16 ezer kilométerre fekszik Tokió — onnan jött haza Kozma István. Az aranyérmes percek már csak emlékek, pillanatképek. — Egy óra hosszat tartott nekem a nyolc perc. Először „becsaptam” egy szaltót. Roscsin arra gondolt, hogy megint a bíró, mert neki az is számított. A szünet után óriási erővel jött. A hetedik percben — még rágondolni is rossz! — erős hányinger fogott el. Talán azért, mert a verseny előtt megfáztam. Meg az idegesség... A nyolcadik percben Roscsin széttárta a karját, mint aki azt mondja: hiába, nem sikerült. Annál inkább Kozmának. Olimpiai bajnok lett. Édesanyja nem érhette meg ezt a szép győzelmet, a fogadtatás felemelő perceit: meghalt a nyáron. Apja máshol él. A repülőtéren a Zománc- ipari Művektől, munkatársai, a nővérig és volt edzője, jelenlegi nevelője, Keresztes Lajos, az 1928-as amszterdami olimpiai bajnok fogadta, várta. Annak idején ő vette észre a jól megtermett legényt a Ganz-MÁVAG előtti villamosmegállóban. Nézte egy ideig, aztán odament és megszólította: — Mondd, fiacskám, sportolsz te valahol? — Igen. Idejárok kosarazni, a „MAVAG”-hoz. Az ökölvívók és a birkózók a harmadik emeleten tartották edzéseiket, a kosarasok a földszinten. Keresztes Lajos Kozmát felvitte a harmadik emeletre és azt mondta: — Belőled, fiam, nagy birkózó lehet. Most kilencven kiló vagy. Három év múlva elérheted a száz kilót, azután tiéd a világ! Kozma István 136 kilóval ül a vadászterem karcsú, nyikorgó székén. — Ezt a szalonnát elpusztítom, mert nagyon szeretem... — mondja. — Végre itthoni koszt! Keresztesék gulyáslevessel fogadtak. Téliszalámit, kolbászt ettem, igaz, nem sokat. Én csak akkor eszem bőségesen, ha erőre gyűjtök. Ebédelni az edzések, a versenyek miatt nem szoktam. Ellenben mindig kiadósán vacsorázom. Négy szelet rántott húst, tejfeles gombát, sovány pörköltet kérek. Kedvenc csemegém: a madártej... Abból egy „vajdling”-gal jöhet... Felállunk. Közeledik a négy óra, kezdődik a csapatbajnokság: A Vasas-birkózók a BVSC-aekkel mérkőznek először, indulni kell az első hazai összecsapásra, — pár nap után máris szőnyegre lép Kozma István, az olimpiai bajnok. Nem hallják, hogy Kozma István miket tervez. Még két olimpiai bajnokságra számít. Azt mondja: a páros évszámmal eddig mindig szerencséje volt: 1962. Toledo, világbajnok, 1964. Tokió, olimpiai győzelem. 1970: Mexikó. Ott is fel akar állni a dobogó legfelső fokára. De ma mindenekelőtt szőnyegre, mert a csapatbajnokság a legfontosabb. Levetkőzik melegítőre, leül a kispadra és bíztatja Vasas-társait: „Ne engedd el a lábát. Húzd magad alá!” Azután ő következik. A bíró a szőnyeg közepére rendeli a két nehézsúlyú birkózót és így szól a közönséghez: — Bemutatom Kozma Istvánt, a Magyar Népköztársaság olimpiai bajnokát és Lengyel Bélát, a BVSC sportolóját. A bemutatás teljesen formai dolog, a tapsvihar viszont őszinte, elismerő, szokatlanul erős. Kozma ellenfelén is látszik az elfogódottság. Kissé sápadtan, köhécselve indul fogásra. A küzdelem, a verseny néhány másodperces csupán. Kozma iszonyatos erővel vágta földre Lengyelt, alulról vasabroncsként kulcsolja át tarkóját, egyet dob a nehéz testen és: tuss! Liheg még, amikor ismét a kispadra ül, és mondja, hogy a jövő héten súlyemeléssel kezdi az edzéseket, 60. 70, 110, 120 kilókkal. De még ennél is nehezebb következik jövőre: felvételi vizsgát akar tenni az egyetemem Jogra készül. Levelet húz ki a melegítő zsebéből. Volt iskolájának, osztályfőnöke, Bar- tos Mihály tanár írta: „Gyermekeink várnak. A sürgönyünket is bizonyára megkaptad. Élménybeszámolóra kérünk, várunk: november 10-ig kellene megtartani. Hozzál magaddal képeket, felvételeket — a faliújságra is kifüggesztjük — az aranyj el vényt, mindent. Gyere sürgősen, vár az egész iskola”. Békés Attila Á szekszárdi csapotok sikerét hozta a megyei Ili. osztályú férfi és női tornász-csapatbajnokság A Tolna megyei Torna Szövetség október 31-én és november 1-én rendezte meg az 1964. évi férfi- és nőá tornász-csapatbajnokság küzdelmeit. a szekszárdi gimnázium tornacsarnokában. A bajnokság érdekes és színvonalas versenyt hozott és mindkét bajnokságon a szekszárdi és a bonyhádi csapatok vívtak egymással nagy küzdelmet. Végeredményben a szekszárdi tornászok azért szerezhették meg mind a két bajnoki címet. mert a gyakorlatokat szebb kivitelben, nagyobb biztonsággal mutatták be. A férfibajnokságban volt a szorosabb küzdelem, mivel a Szekszárdi Vörös Meteorban a B-csapatban tornászott a mezőny legeredményesebben szereplő versenyzője; Dési Dénes. A pontozás felelősségteljes munkáját a pontozók ezúttal köz- megelégedésre látták el. A verseny eredményeit részletesen az alábbiakban ismertetjük: Lányok: 1. Szekszárdi Gimnázium (Schné- ringer, Blaskovich, Boros. Alföldi, Horvay. Dési) 177,3 pont, 2. Bonyhádi Gimnázium (Domokos, Reisz, Daradics. Vastag, Rózsavölgyi, Szűcs) 175,5. 3. Szekszárdi Közgazdasági Technikum (Szabó í„ Valkó, Kövesi, Balassa. Fréz, Szabó II.) 173,1, 4. Bonyhádi Köz- gazdasági Technikum 173,1. 5. Dombóvári Apáczai Csere Gimnázium 169,6, 6. Dombóvári Gőgös Gimnázium 167,4 pont. A Szekszárdi Vörös Meteor győztes férficsapata. Férfiak: Meskó, Szarvasi) 171,0, 3. Szék1. Szekszárdi Vörös Meteor A- szárdi Közgazdasági Technikum csapata (Szabó, Sólyomi. Slonsz- (Gáspár, Oláh. Kovács, Dóra, Fü- ky, Deé, Bencze, Nagy) 171,7 lop. Bazsó) 161,3, 4. Szekszárdi pont. 2. Bonyhádi Gimnázium Vörös Meteor B-csapata 161,1 (Nagy, Wágner, Szijártó, Varjas, pont. f .................................... — Győrben is bemutatkoztak a laodarúgó- játékvezetők. Kiderült, hogy nem ismerik a versenykiírást. — Lett w belőle bonyodalom! — Sokasodnak a bonyodalmak, mióta forr- dogálnak az új borok, ügy hallom. Dombóvárolt is volt valami nézeteltérés. — Igen. A Spartacus— Gépjavító mérkőzés után a játékvezetőt többen körbe vették, és rekla- máfltaki Sőt, mi több, egy néző székkel hadonászott. — Gondolom ki lehetett: az a játékvezető, aki elkeseredésében visz- szavonult, mivel a „szériában” kiállított játékosokat a labdarúgó-szövetség — szerinte — nem büntette meg kellően. — És ezért tiltakozott a játékvezető ellen? — Gondolja, most már neki is lehet, mert megváltotta a belépőjegyet, — De mtért pörgette a feje felett a széket? — Talán a dongókat akarta elhessegetni a játékvezető feje felől, vagy ki tudja! — A Szekszárdi Gépjavító vezetők viszont kiváncsiak lennének, most kitől von le büntetőpontot a szövetség, mivel a játékvezető késése miatt nem tudták teljesen lejátszani az ifjúsági mérkőzést. — Talán a játékvezetőtől vonja le a büntetőpontot? — Erről jut eszembe: Tamásiban felháborodtak a büntetőpont levonása miatt. Nem is alaptalanul. Azon a címen, amiért tőlük büntetőpontot levontak, az idei bajnokságban már legalább tíz csapattal ugyanezt lehetett volna tenni. — Bátaszéken viszont a hőgyészieknek nem tudtak öltözőt biztosítaifjúsági csapatuk kisebb arányban győz, és a felnőtt csapatnak lenne meg a bajnoki címe. — Az még odébb van! — Nem nagyon: holnap a Tolna—Dombóvár mérkőzésen eldől a bajnokság! — Rázós mérkőzésnek ígérkezik. Fel is készült a tolnai rendezőség. és a labdarúgó-szövetség is. — Úgy veszem észre, szándékosan hallgat az NB III-as labdarúgóinkról. Mi ennek az oka? — Nincs rajtuk dicsekedni való. Egyedül a ni, mert azok foglaltak voltak. így 15 perces késéssel kezdődött az ifjúsági mérkőzés. — Gerjenben viszont pontosan kezdtek, és ez lett az ifjúsági csapat veszte: 27 gólt kaptak Bonyhádtól. — Ez rekord! Annak idején, amikor 20:1 -re kikapott a Szekszárdi SC Dunaújvárosban, azt hittük, hogy ezt a rekordot nem lehet meg- dönteni. — Tévedtünk. Bonyhádi megdöntötte. — Bár úgy gondolom, '■'■’czbben vették volna a bonyhádiak, ha az dombóvári csapat, amelyik úgy szerepel, mint ahogy a többiektől is szeretnénk. — De viszont a simon- tomyai kézilabdások kitettek magukért. — Ki bizony! Bejutottak az NB II-be. Négy év után, végre elérték céljukat. — De ne csak a csapatot. hanem a vezetőket, és a szurkolókat is dicsérjük, mert nem kis dolog, hogy Simontor- nyáról 150-en kísérték el budapesti mérkőzésre csapatukat. — Különösen, ha azt vesszük, hogy Szekszárdim, a megyebajnoki mérkőzésen ötven, és az NB Ill-as mérkőzésen több esetben csak kétszáz néző van. — A közönség a pénzéért kapni is akar valamit. Sokszor megelégszik már azzal is, ha látja a játékosok küzdeniakarását, lelkesedését, de az már bosz- szantja őket, amikor küzdelem nélkül engedik át a győzelmet az ellenfélnek. — Én búcsúzom! — Várjon, még elmesélem az egyszeri játékvezetőről szóló anekdotát: Döntetlenre állt a mérkőzés, amikor a játékvezető a hazai csapat ellen tizenegyest ítélt. A középhátvéd a játékvezetőhöz rohant és tiltakozott a 11-es megadása ellen. A játékvezető azonban hajthatatlan maradt. — Erre megverték!? — Nem! Ennél furcsább dolog történt. A vendégcsapat a 11-est fölé rúgta, mire az előbb reklamáló középhátvéd örömében felkiáltott: Még az Isten is velünk van! — Mi történt ezután? — A játékvezető a középhátvédet kiállította, mert, mint mondotta, ha az Isten is velük van, akkor tizenketten vannak, és csak 11 játékos lehet egy csapatban. Szabó Klára, a Szekszárdi Közgazdasági Technikum egyik legtehetségesebb versenyzője gyakorlatának bemutatása közben. a november 7—8-a sportműsora November 7.: Asztalitenisz: November 7. emlék- verseny Szekszárdon a városi sportszékház nagytermében 8 órai kezdettel. Szekszárd város—Dombóvári járás serdülő versenyzőinek találkozója Szekszárdon a Petőfi Sándor általános iskolában. Kézilabda: November 7. Kupa Szekszárdon, a városi sporttelepen 8.30 órai kezdettel. Röplabda: Villámtorna Szekszárdon a Közgazdasági Technikum tornatermében reggel 9 órától 5 csapat részvételével. Teke: Szekszárd város—Dombóvári járás tekeválogatotíjának mérkőzése Szekszárdon, a városi tekepályán. Labdarúgás: Megyebajnokság: Szekszárdi Gépjavító—Bátaszék 14.00 óra. Megyei II. osztály: Győré—Ozora 14.90, Tsz labdarúgó-spartakiád: Belecskán délelőtt 9 órai kezdettel elődöntők Szárazd, Pincehely, Ujireg, Nagyszo- koly, Ozora II., és Belecska között. November 8.: Torna: Tolna megye női és férfiválogatottja Pest megye válogatottjával mérkőzik, Szekszárdon, a Garay Gimnázium tornatermében, délelőtt 9 órai kezdettel. Kézilabda: Dombóvárott a gimnázium udvarán találkozik egymással és méri össze erejét a dombóvári és paksi járás női és férfi válogatottja. Labdarúgás: a Máza-Szászvári Bányász Mohácsra, a Szekszárdi Petőfi Kaposvárra, a Dombóvári VSE Kalocsára a Honvédhez látogat. A Nagy- mányoki Bányász a PEAC-ot, a Szekszárdi Dózsa a Nagykanizsai Bányászt fogadja. Kezdési idők: 14.00 óra. Megy ebajnokság: Tolna—Dombóvár, Hő- gyész—Cikó, Kisdorog—Gerjen, Konyhád—Tamási, Dunaszentgyörgy—Fadd, Slmontornya—Paks, Szekszárdi Honvéd—Dunaföldvár (Tolnán), az utóbbi mérkőzés 10.00, a többi mérkőzés 14.00 órakor kezdődik. Megyei II. osztály: Alsóhídvég—Decs, Tevel—Závod, Sió- agárd—Nagydorog. Kezdés 14.00 óra. Járások közötti válogatott: Dombóvári járás—Paksi járás válogatott mérkőzés Dombóvárott a Spartacus-pályán 14.00 órai kezdettel. SPORTHÍR A Tolna megyei Labdarúgó Edzők Tanácsa a megye labdarúgóedzői részére november 9-én, hétfőn, értekezlettel egybekötött továbbképzést tart. Ezen részt vesz Lakat Károly, a magyar olimpiai labdarúgócsapat edzője, aki többek között élménybeszámolót is tart a tókiói olimpiáról. • A vasárnap lejátszott Fomád— Závod megyed IX. osztályú mérkőzésen Fomád csapata 3:0-ás félidő után 7:0 arányban győzött. A Győré—Ozora mérkőzés elmaradt, mert az ozorai csapat gépkocsi-meghibásodás miatt négy óra után érkezett Győrére. A szövetség elrendelte, hogy a mérkőzést november 7-ón, szombaton 14 órai kezdettel kell lejátszani Győrén.
