Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-07 / 262. szám
1964. november 7. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 a világűr ostromáig Mire jó az embernek a Hold? Gyakorlati célok Minden expedíciónak többé-kevésbé gyakorlati célja van. A spanyolok például fűszerekre áhítoztak, mikor Columbus expedícióját felszerelték. Magellan utazásának az indiai kincsek iránti vonzalom volt az indítéka. Ebből a szempontból a kozmikus expedíció sem kivétel. Már a harmadik szovjet szputnyik felderítette a keletszibériai mágneses anomáliát. Földi viszonyok között több tucatnyi geofizikai expedícióra lett volna szükség a munka elvégzéséhez. Az ember rövidesen eljut a Holdra. Vajon miért? Csupán spor térdeld édesből? Egyáltalán nem. A szovjet tudósokat és mérnököket nemes törekvések vezérlik. Az égboltot fürkészve az ember jólétére gondolnak. De vajon mit adhat nekünk a Hold? Talán hasznos ásványokat? Eleinte aligha! A hasznos ásványok eljuttatása a Földre, túlságosan sokba kerülne. Még gyémántot sem lenne érdemes szállítani. Az ásványok tehát maradjanak meg ajándékul az emberiség azon részének, amelynek a Hold valaha majd állandó lakhelye lesz. S erre bizony nem egyhamar, hanem csupán akkor kerül sor, amikor a Holdnak lesz már mesterséges atmoszférája. Ismereteket exportálunk a Holdról Az ember a Holdról, vagy a Holdon keresztül főleg olyan terheket fog a Földre juttatni, amelyek könnyen szállíthatók. E „terhek” közé elsősorban az ismeretek tartoznak. Vajon milyen ismeretek? A Földön a mikrorészecskéket gyorsítókban tanulmányozzák. Ezek a bonyolult berendezések igen drágák, hatékonyságúik viszont kicsi. A Holdon más a helyzet. A Hold felszíne évmilliók óta intenzív kozmikus sugárzásnak van kitéve. Éppen ezért, mondja G. B. Zsdanov. a fizi- kai-matematíkai tudományok doktora, a Holdtalaj vegyi elemeinek izotópelemzését elvégezve, figyelemmel kísérhetjük a kozmikus sugarak sok- millió éves történetét a Föld körüli térben. S nincs kizárva, hogy a Hóidon egy egyszerű kődarab többet mond majd a tudósoknak, mint a Földön végzett kísérleti munka évtizedei. J. M. Maligin, a Szovjetunió Központi Botanikus Kertjének tudományos titkára szerint a botanikusok a Holdon létesített pálmakert révén adatokat kapnak majd arról, milyen hatást gyakorolnak a kozmikus sugarak a különféle növényfajtákra. Lehet, hogy bizonyos sugáradagok ked- vezőeknek bizonyulnak számukra. Ennek ismeretében csodákat lehet művelni a Földön. A meteorológusoknak is kétségtelen sok hasznot fog hajtani a Hold. V. A. Bugajev professzor, a Szovjetunió Központi Meteorológiai Intézetének igazgatója, a földrajzi tudományok doktora szerint már maga az a tény, hogy a Holdról egyszerre megfigyelhető lesz a földkerekség felén a felhőzet változása, lehetővé teszi a meteorológiai prognózisok pontosabbá tételét. Ez pedig, mint ismeretes, az agronómusok és a pilóták szempontjából igien fontos. A geológusoknak is sok mindent kell tisztáz- niok. Mindezideig nem világos például, hogy az olaj szerves eredetű anyag-e, avagy a szervetlen anyagokból is képződhet. Ez a probléma megnehezíti a földkéregben végzett olajkutatásokat. — A Holdon lévő viszonyok ideális kísérletnek Ígérkeznek — mondja A. A. Szaukov szovjet geokémikus, akadémiai levelező tag. Világos, hogy szerves eredetű olaj a Holdon nem fordulhat elő. S ha mégis van olaj, akkor az szervetlen eredetű. Tüstént világossá válik, hogy a Földön folyó kutatómunkálatokat milyen irányba keli átállítani. A Holdon a szelek és a vizek nem rombolták a felszínt, ezért a tudósok ott Földünk történetének titkait is feltárhatják, több milliárd évre visszanyúlva, mintha csak a történelem előtti folyamatok múzeumában lennének. Hát a csillagászoknak mit nyújthat a Hold? Erre a kérdésre D. J. Martinov professzor, a Sternberg csillagászati intézet vezetője válaszol. A fénysugarak értesüléseket hoznak a világegyetemről, ám a Föld légköre elnyeli egyrészt a színkép nagyfreikvenciájú ibolyántúli, másrészt pedig, a színkép infravörös sugarait. Ugyancsak az atmoszféra akadályozza meg, hogy az egy milliméternél rövidebb, és a 30 méternél hosz- szabb hullámok a földi rádióteleszkópokba eljussanak. Hát nem bosszantó, hogy az információk, amelyek sokmillió fényévet megtesznek, néhány tíz kilométer miatt nem tudnak eljutni hozzánk?! A légkörrel nem rendelkező Hold viszont ideális hely földön kívüli obszervatóriumok felállítására. Az ilyen földön kívüli obszervatórium olyan műszerekkel szerelhető fel. amelyek méretei ma minden mérnököt megdöbbentenek. A Holdon, ahol a nehézségi erő a Földön érvényesülő nehézségi erőnek csupán egyhatoda, felállíthatók 25—30 méter átmérőjű teleszkópok, és egyéb szuperméretű műszerek, amelyek a földön saját súlyuk alatt összeroppannának. Meghatározták azt is, hogy az ilyen obszervatórium számára a Hold látható és láthatatlan oldalának határán lenne a legmegfelelőbb hely. Sztaniol bevonat a Holdon így tehát a Holdról származó első exportcikk kétségtelenül az ismeret lesz. Na, és aztán? A gondolaton kívül bizonyára a fény a „legsúlytalanabb”. A Hold felszíne kedvezőtlen színe és struktúrája miatt a reá eső fénysugaraknak csupán 7 százalékát veri vissza. Vajon nem lehetne ezt a számot megnövelni? Ha a Holdnak a Föld felé forduló felületét valami sztaniol-féle dologgal bevonnák, márpedig, a vegyészek bizonyára javasolni tudnának ennél még csillogóbb visszaverő felületet is, akkor a Hold visszaverőképessége megnövekedne. A Holdról visszavert sugarak mennyiségét ezen a módon valószínűleg tízszeresére növelhetnék; ez pedig annyit jelentene, hogy a Földnek minden szegletében leningrádi fehér éjszakák lennének. Micsoda óriási energia-megtakarítást lehetne ennek révén a világításban elérni? Most csak a Hold néhány „exportcikkéről” esett szó. Megtörténhet, hogy a Holdon olyasmi is van, amelynek létét még csak nem is gyanítjuk. Ma még nem, de holnap már tudná fogjuk, s ez a holnap nem is olyan távoli. Gagarin Tyitov «s* Popovics Nyikolájev Feoktyisztov Komarov Jegorov Tyereskova Bikovszkij
