Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1 1964. november 1. Ál, EGYIK ESTE GERGELY E§Y BÁRSONY f/MSGYA f£ÍSZ£MU &rwrögh£z. M6M0N00D, HOGY HAJASA/BAH HOZZA |>/< K/S RAB TUST A Ij PA JAKHOZ. M£$KAPJa > 4 TALIZMÁNJÁT. Df KAPU ANY URAM! A GYÚRÓ N/SSCS NA/4M. HA A TÖRŐK/ÁTJA, HOGY MfGCSAlJUK... J HUVELYU KARDOT VETT ELŐ DOLMÁNYA I j^ AÁP/ZANY UPAHZ ZlOZÓ £ST£ £GY TÖRÖK DOBTA ,'Éwé Bf KT A KARDOT. A f/AM£> vFÍlhooz köröst a törők ^ Wm^~~őfZ£B£l ^ ^ őlfGTUDJt/K SteS&Zökl HAMAROSAN. HOZASS Tű£ fos/Yor/JáM RABSZOiGAD ZAGYOK, l/RAM, HO/TOM/G. HA RATA YOINA A 6Y£R£K, > MÁR STZ6NUTAT/YA ít HAZUG M/NS)£N \ TÖRÖK. ÓNCSAK (T£G£D AKARIAK > NFSNYÖGTATNI, k T/AM. y 1t EZUTAH DOBO MEGESKETTETTE A TÖRÖKÖT A KORÁNRA, MAJD KIEH6EDTE A VARBÓL. Repülő rejtélyek ... Az amerikai kontinensen az első telepesek egyszer rémülten konstatálták, hogy a közelben füstölögni kezd a hegycsúcs. Mű­ködő vulkán lenne?! Mekkora volt aztán a csúcs közelébe ha­toló bátor emberek csodálkozása, midőn a füst, hamu- és gőzfel­hők Helyett a barlangból kirepü­lő denevérek óriási tömegét pil­lantották meg. Később a tudósok kiszámították, hogy az Egyesült ' Államok déli részén egyes bar­langokban 20—30 millió denevér ' él: Más emlősök soha sem al­kottak ilyen óriási telepeket. Jáva szigetén a denevérek ürülékéből ipari foszforlelőhelyek képződtek. A denevérek voltak a gerincesek osztályának egyedüli képviselői, amelyek a hasznos ásványok egész lelőhelyeit alakították ki. ■ -Mi tette lehetővé a denevérek­nek, hogy ilyen kiemelkedő hely­zetet foglaljanak el az emlősök között? Mindenekelőtt a szárnyük és az ultrahang-lokációra való képességük. Ezért tudtak olyan nagymennyiségű „élelemre” szert tenni, amely más állatok számára elérhetetlennek bizonyult. A de­nevérek többsége (köztük azok is, amelyek nálunk élnek) rovarok­kal táplálkozik. De ragadozók is vannak, amelyek saját testvéreik­kel és más apró állatokkal táp­lálkoznak. Sok trópusi denevér- faj — egyes fajok kiterjesztett .szárnya eléri a másfél métert — gyümölccsel táplálkozik. Érdekesek a halász-denevérek. Ezek az állatkák . „radarkészülé­kük” segítségével a zavaros víz­ben könnyen megtalálják és hátsó lábuk, görbe karmaival megra­gadják a h|lat. A trópusi éjszakák sötétségében a nagy virágokat nektárevő de­nevérek keresik fel. Pofaberende­zésük és hosszú, a végén kis ke­fével ellátott nyelvük lehetővé teszi, hogy a virág kélyhéből ki­kotorják a mélyen elrejtett édes­séget. Az emlősök között megint csak a denevérek áz egyedüli ál­latok, amelyek beporozzák a nö­vényeket. Azon megpróbáltatások közül, amelyeknek a trópusokon a spanyol konkvisztádorok ki vol­tak téve, nem az utolsó helyet foglalták el a gonosz vámpírok. E vérszopok alvó áldozatai a vér- veszteség következtében lassan meghaltak. A legutóbbi években végzett kutatások során a vámpí­rok nyálában érzéstelenítő és vér­alvadást gátló anyagokat találtait. Egyébként a vámpírokról kide­rült, hogy a veszettség fő terjesz­tői. Mi főleg a trópusi denevérek­ről beszéltünk, de a nálunk el­terjedt fajok tanulmányozása is ugyanilyen érdekes. A denevé­rekkel kapcsolatban sok még a tisztázatlan kérdés. Többek között nem tudjuk, milyen elvre épül térbeli tájékozódásuk rendszere, mi a téli álmuk biokémiai mecha­nizmusa. A denevéreket „zárkózottságuk” a tanulmányozás szempontjából a legnehezebben hozzáférhető ál­latokká teszi. így hát nagy lele­ményességre és türelemre van szükségük azoknak, akik tanulmá­nyozni akarják ezeknek az igen érdekes állatkáknak az életét. Férfiak és nők aránya a világ különböző országaiban A világ valamennyi országa közül Ecuadorban található a leg­tökéletesebb egyensúly a nemek között: 2 290 948 férfi és 2 290 528 nő él az országban. A férfiak té­kát mindössze 420-szal vannak ‘többen a nőknél. Nem ez a hely­zet például az USA-ban, ahol 2 "millióval több a nők száma. Nyu- gat-Németországban 3 millióval több a nő és Japánban is közel 2 millióval. De a világnak sok Országában, a férfiak vannak többségben: így: például a népi Kínában 20 millió­val több férfi él, Pakisztánban 5 millióval több. Majdnem egyen­súlyban vannak a nemek Marok­kóban, ahol a 11,6 milliós lakos­ság közül a férfiak csupán 5450 személlyel vannak többségben. Mindezek a számok az ENSZ 1963. évi néprajzi évkönyvéből valók. Pálinkás Györgyi R TIZENHETEDIK EGRI CSILLAGOK • Feldolgozta : Márkusai László Rajzolta: Zórád Ernő ív, — Bh. - mit értesz te ehhez! — El akart lépni a lány mellett. —■' Várj!... Várjon Szalad úr!... Bejelentem a méltóságos úrnál... Életében először fogott kezet a bányatanácsos úrral és Ili méltó- ságossaJ. Akkor sem kapott szívdobo­gást, amikor Irénke eléjük tette a tálcát a kristálypoharakkal, és ő, a volt aknacsillés kifogástalan eleganciával koccintott, először Ili méltóságossal, finoman, lehelet- szerű gráciával, a tanácsos úrral már energikusabban, csengő koc- cantással... Éjfélig tanácskoztak. — Afelől nyugodt lehet, < Szá­lai úr, önnek tekintélye van a bányászok előtt. Szeretik és meg­bíznak önben... Erről pontos - in­formációim vannak... Szalad csak néha kérdezett köz­ben. — Na, és mit szóltak a deportá­lások miatt a telepiek?... A tizen­hat miatt, akiknek a halálhírét kapták?... — ön most arra céloz ugyebár, hogy Papréti Antal is közöttük volt?... Nem tudom, hogyan érte­sült Ricsula úrtól, de ha kívánja elmondom... Papréti Antalt akkor éjszaka fogták el, amikor ön el­tűnt a telepről... Állítólag röpcé­dulákat hordott szét. és rajtakap­ták... Nos, hát... sajnos, tizenha­tan meghaltak, dehát négyszáz család él a telepen, és majd ezer gyerek... Hogy úgy mondjam, ta­lán az a tizenhat élet nem is olyan sok, hogy végre rendet te­remtsünk a négyszáz család ér­dekében... Megint. Szalai következetf. — Igen.., a többség érdekében, kíméletlenül el kell fojtanunk a kisebbség szándékait... ‘ — Brávó!... brávó fiatalember!... Ehhez már csak annyit fűznék hozzá, hogy a többség érdeke most mindenekelőtt a sztrájk megszüntetése... Ha lehet, szép szóval. És ez önre vár... S ha nem megy? — Nos, akkor mi kö­vetkezünk... Igazán megengedhe­tetlen most, amikor az oroszok |már... Szalai felállt, és udvariasan | mégha jolt — Elnézést méltóságos uram, Ide mennem kell... ugyanis az ön f tanácsai alapján itt-ott módosí- Itanom kell a holnapi beszámoló- rmját... Az idő pedig előrehaladt. Lhamar itt a reggel... Szíves en- Fgedelmével, csak annyit még... Löalgó úr kiadta az utasítást, hogy Fa holnapi nagygyűlésen ne mutat- kloozzék a csendőrőrs. Feszélytelen »hangulatot szeretnék, mert az ön Lértesülései alapján, amúgy sem lesz könnyű a meggyőzetés... — Minden a kívánsága szerint történik, fiam. Reggel a hangszó­rón újra kihirdetjük a nagygyű­lés programját, és a fő-fő att­rakciót, miszerint ön lesz a gyű­lés szónoka.., * Szalai a bányászotthon ablaká­ból leste az utcát Maga sem ér­tette már, miért félt az este, miért szorongott amiatt, hogy hátha mégsem lesz érdeklődés a nagygyűlés iránt. — Ha már Irénekének is feltűnt, hogy a mozgalmisták nem autón járnak manapság, mit szólnak majd a többiek?... Még Ilonka is valami hasonló célzatossággal hozta elő az este az ő autós lá­togatását. — Eh!... Női logikátlanság... Kerek egy óra még a gyűlés ideje, és a tér tömve emberekkel, ünneplőruhás bányászokkal. —- Értem..., miattam, gyülekez­nek odakint... Hát mégis csak igaz, hogy vagyok még valaki előttük?... Csak ne a Ricsulától, meg a bányatanácsostól hallot­tam volna... És egy szál csendőr sem látható az utcán... Ezúttal ra­vaszabb voltam a tanácsosnál... De megéri, mert fizetni fogok ve­le... És ha csak törlesztés lesz, akkor is megéri...■■ Ni,-ott van Ilonka is!... — Irénke magyaráz neki valamit::; tlű;...de mennyire magyaráz,.., de innen is látni, hogy Ilonka rá.se.hederít... Ne is hallgass senkire Ilonkám, mert ha Szalad Bander autóval jött is, innen már ‘ veletek “ együtt’ megy haza. a kolóniára... ölökre, vele­tek... — És, talán majd eljön áz Idő, amikor majd a kasjfárnyápatak túloldalán felépül az a kis ker­tes ház... és a téren, ahol most álltok, tölgyfákat ültetünk... Ti­zenhat tölgyfát, és kőkerítéssel fogjuk körül őket... Aranybetűs márványtábla lesz a kapuján... — Ugye, azt elnézitek, hogy legfelül Papróti Antal neve le­gyen... ,— Nem, nem Ilonka miatt, nem miattunk, hanem azért, mert az éjszaka ő segített át hozzá­tok. — Csak közétek mehetnék most mindjárt... » Amikor Szalai Bander a pó­dium elé állt. négyszáz szempár parázs-lott felé, négyszáz, még se jót, se rosszat nem mondó száj hallgatott, talán gyanakvóan, ta­lán készen az összecsapásra... — Barátaim!.... -»•- .Egy pillanat­ra szédülés ragadta el a szaba­dulni vágyó, a kifelé .hömpölygő félelmetes kinyilatkoztatástól... Elvtársak!... Mintha szél zúgott volna végig a csarnokán, megmozdult az em- berüstökű erdő... És közülük iß, a legszálfább, a legbozontosabb tölgyről. Dómján Pistáról verő­dött az emelvény felé a vissz­hang... — Itt vagyunk, Bander!... be­szélj!... És Szalai Baridért sodorta a nagy-nagy indulata. — Tudjátok meg, hogy tegnap délután a pesti országútiéi idáig még rongyembert hozott a piros Opel, mert azzal jöttem, láthattá­tok... Azt a rongyembert, annak a lelkét otthagytam az éjjel a Szommer-vendégi őben huszonhat gépelt oldalra írva.., — Az ott maradt, és most én állok itt előttetek... — Beszélj Bander, beszélj!— — zúgta a hatalmas kórus. — Tudjátok meg azt is... teg­nap nem hozzátok mentem elő­ször, hanem a tanácsos úrhoz.- de a ti érdeketekben mentem... így igaz! — Ezért nincsenek most csendőrök az ajtóban, a folyosón, — A negyvenhárom ügyében akarok most szólni, és a tizenhat ügyében, akik soha többé nem fogják kezükbe a bányászlámpát... — Hallom mire készülődtök, hallottam a sztrájkról is... Most csak az a kérdés, hisztek-e ne­kem. élhiszitek-e, amit mondani akarok. Amire kérni akarlak ti­teket... T — Mert igaz az, amit kérni akarok... — Tegnap este Paprétáék elmondtak mindent, azt is, hogy ki árulta el a mozgalmunkat., de elmondták' Papréti Antal utolsó szavait is. Antal bácsi azt mond­ta akkor este... — Nem tetszenek nekem ezek a küldöttségek, mert ez , csak arra jó. hogy lefogják a mozgalom ve­zetőit... — Igaza volt Antal bácsinak, Mert lefogták tavaly, lefogták a tavasszal, és lefogják most is, ha nem vigyázunk... — Mire vigyázzunk?... Bander?! Mondd, mire vigyázzunk?.., — dörögte közbe Dómján Pista. — Arra-e, hogy a méltóságasék rü­hes bárka módján félrecsapják, irtsák egyenként valamennyiün­ket, vagy arra-e, hogy őrizzük meg a karámot?... Akkor inkább a karámot vigyázzuk, akkor több­re megyünk... — Engedd meg Pista, hogy sza­vaddal éljek... Te a karám őrzé­séről szóltál... A tanácsos úr nyel­vére fordítva, ők a karám kó­lóm ppal ellátott szamarait ra­gadták ki, és az a szamár a mi tudatlanságunk volt... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents