Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
1964. novcmbor í. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSiG 9 Renc/e/ienes nyilas apityaflok közötti pom - { fiat pitvar. Válaszfalon. Jobb pitvar. Bal kamra Jobb kamra. Hét perc élet és halál között A Moszkvában vendégeskedő amerikai orvosok szeptember 1-én 3 órára megfeledkeztek turistaügyeikről. Figyelmüket teljes egészében lekötötte a Vlagyimir Nye- govszkij professzorral való találkozó. A professzor az Orvostudományi Akadémia kísérleti fiziológiai laboratóriumában fogadta 32 amerikai kollégáját. Nyegovszkij professzor, aki éppen akkor tért vissza Moszkvába az elsősegélynyújtás kérdéseivel foglalkozó hatnapos kievi szemináriumról, beszámolt a klinikai halál állapotában levő szervezetek életre keltésével kapcsolatos munkálatokról. Szerinte „a klinikai halál” olyan állapot, amikor megszűnik a légzés és a vérkeringés, de még lehetőség van az életre keltésre. Az emberi szervezet szempontjából ez az idő körülbelül öt perc. A találkozó legnagyobb eseménye egy kísérlet volt, amelynek során a Vendégek teljesen kizökkentek nyugodt, kimért magatartásukból, s egyesek — hogy még többet és jobban lássanak, — az asztalra is felálltak. A műtőben az orvosvendégek tucatnyi filmező- és fényképezőgéppel rögzítették a műtét minden mozzanatát. A fekete kutya, amelyen a kísérletet végrehajtották, vérének lecsapolása után a klinikai halál állapotába került. A légzőszervek, a szív munkáját és az agy bioáramait rögzítő érzékeny készülékek mutatói megálltak, bekövetkezett a klinikai halál. Nyegovszkij bejelentette, hogy az életre keltést szívesebben végezte volna öt perces klinikai halál után, ám a kísérletet vezető Alekszandr Volkov fiatal orvos ragaszkodott a hét perchez. Hét percig tartó klinikai halál után megkezdődött a felélesztés. Az állat artériájába nyomás alatt adagolni kezdték a vért, bekapcsolták a mesterséges lélegeztetést végző készüléket. Az életre keltés folyamán kiderült, hogy mivel a klinikai halál állapota igen sokáig tartott, a kutya szíve fibrillizálódott. A specialisták hozzáláttak a közvetett szívmasz százshoz. Háromezer volt feszültségű elektromos után a flbrilláció megszűnt. Á szívműködés megindítása után rövidesen a normális légzés, is helyreállt. A kutyát felélesztették. A műtét után a vendégek két órát töltöttek a laboratóriumban, megtekintették a dokumentumfilmeket A beszélgetés során Nye-' govszkij megjegyezte, hogy a halál és az életre keltés bonyolult problémáit csakis a különböző országok erőfeszítése révén lehet megoldani. Az amerikai orvosok kijelentették, hogy nagyon örülnek a sikeres kísérletnek, amelyből so kát tanultak, s amelyet soha nem fognak elfelejteni. Pillantás az élő szívbe Dr. Eric Carlens és dr. Torsten — keresztül, közvetlenül a szívbe Bilander svéd orvosok olyan me- lehet vezetni. Készüléküknek, a révfalu szívvizsgáló műszert szer- kardioszkópnak, a végén átlátszó késztették, amelyet egy kis mű- gumigömbbe szerelt, lámpaelem- tóttel a nyaki vénán — visszéren mel világítható prizma látható. A Az alvás Kaptuk az alábbi levelet: „Kedves Négyszemközt! Legyen szíves az alvásról egy részletes ismertetést írni. Sokan vagyunk rosszalvók, s munkahelyünkön ez állandó vita tárgyát képezi. Kiváncsi Dolgozók”. Az élet folyamatában a munka és áram kTsűTtee p,henés perlódikusan váltják egymást. Ennek az Időszakosságnak az az oka, hogy az élő szervezetben minden munka energia felhasználásával jár, és az energia felhasználása folytán a működő szervezet kifárad. A munka Ideje az ébrenlét, a pihenésé az alvás. A napfény, a világosság a fejlődés folyamán célszerűbbnek bizonyult a munka elvégzésére, ezért az emberiség hozzászokott ahhoz, hogy éjjel pihenjen. Az alvásnak lényege az eszméletlenség, eredménye a fel- , . üdülés. Az alvás előtti fáradás abban országok tudósainak egyesített nyilvánul, hogy az érzékszervek mind_ lr,kább alkalmatlanná válnak a külső ingerek felfogáséra. Legelőször a szem fárad el, legtovább a hallás és a tapintás marad ébren. A tudat el- borulása, az öntudatlan állapot többnyire egyik percről a másikra következik be. Az izomtónus hirtelen csökkenése sokszor az elalvóban a zuhanás illúzióját kelti, és felrettenést okoz. Az erős ingerek az alvót felébresztik. A csecsemő idejének legnagyobb részét alvással tölti, csak az éhség, vagy más erősebb inger hatására ébred fel. Á gyermekek alvásszükséglete is nagy, továbbá a serdülő, fejlődő ifjaknak, különösen nőknek, szintén sokat kell aludniolc. Az alvás megrövídiíése betegséget okozhat. Ezért káros, rossz szokásnak tartjuk az ifjak, vagy éppen a gyermekek éjjeli munkáját és szórakozását. Az éjjel a nyugalom ideje, például vasúti alkalmazottak, postások, stb., a nappali alvással nem pihenhetik ki kellően magukat és így hosz- szabb-rövidebb idő múlva igen gyakran kimerüléses, ideges betegségekbe esnek. Az életkorral az alvás tartama általában rövidül, öreg emberek sokkal felületesebben és kevesebbet alszívbe való bejutás után konyhasóoldatot fecskendeznek a gumigömbbe, mely ilyen módon hozzáfekszik a bal és a jobb pitvart elválasztó izomfalhoz és a vizsgáló orvos megfigyelheti, hogy van-e rajta valamilyen rendellenesség. Az eljárásnak hiányossága, hogy csak a jobb oldali szívfél megte-. akik kénytelenek éjjel dolgozni kintésére alkalmas. A szív bal| oldalának vizsgálata sem jelenti ma már megoldhatatlan nehézsé-j get, mert a visszereken. keresztüli a szív jobb pitvarába juttatott! katétert viszonylag könnyen át! lehet juttatni az elválasztó izom-! falon a szív baloldalára és ha! A sematikus ábra a kardioszkóp bevezetésének módját mutatja be. közvetlenül nem is lehet látni aj szanak, mint az ifjak, szívnek ezt a részét, de a kapottj Az alvásnak felületességét, rövidsé- vérminták és a nyomásértékekj Bét külső ingerek is okozhatják. Ilyen- rendkívül fontos útbaigazításokat! kor az álmatlanság nem betegség. A nyújtanak a vizsgálatokat vezetői központi idegrendszer fokozott ingerorvosnak a bal szívfél állapota- \ lékenysége is zavarólag hat az alvásai t ra. A testi betegségek is álmatlansá___ ■--■■■' * got idézhetnek elő. (Fájdalmak, szék! rekedések, fertőző betegségek, mér- , gek, mint például a koffein, nikotin, | stb.) Egyes esetekben az alvás nem j elég mély, bár a beteg könnyen el- szenderedik, a legkisebb Inger is fel- J ébreszti, s igy alvása egyenetlen, szakadozott. Hasonló ehhez az éjjeli szolgálatot teljesítőknél jelentkező Uj törvényszerűséget tártak fel:' . éber alvás”, ahol a külvilág bizoha a születésükkor rákvírussal! nyos lnf?erei és a Psyc ® 1 11 osz beoltott állatok szervezetébe né-í szeköttetés nem sza a meg a vas hány hónap múlva ismételten be- alatt sem teljesen, ( pooc °rj • vitték ugyanazt a vírust, rákos Egy harctéren ^ r daganatok képződése nem fordult hogy miko^ Immunitás a rákkal ssemben hadtápvonalban telje* —f szolgálatot, feleségével és kisszervezetben immunitás SI K , ,- együtt lakott. Az orvos nem Dr. Eric Carlens és dr. Torsten Silander a kardioszkópot egy szfv- modeU jobb pitvarába vesetik. elő, a alakult ki a rákkal szemben. E felfedezés Galina Dejcsman- nak, a Moszkvai Kísérleti és Klinikai Onkológiai Intézet munkatársának nevéhez fűződik. Nyikolaj Blohin, a szovjet Or-i vostudományi Akadémia elnöke, a Kísérleti és Klinikai Onkológiai Intézet igazgatója újságíróknak kijelentette: ,,A felfedezést elvileg sokszor a sexuális kielégítet az teszi fontossá, hogy világossá vált: a vírussal szembeni immunitás kiváltható, még akkor is, ha a vírus az állat születésétől kezd-, ve a szervezetben vaff*. „Persze, e feltárt törvényszerűség gyakorlati onkológiai alkalmazásáról, a rákban szenvedő betegek gyógyítására való felhasználásáról beszélni még korai lenne, mivel egyelőre nem tudjuk, milyen vírusok idézik elő az embernél a rákos daganatokat” — hangsúlyozta Blohin akadémikus. D. L. fiával ébredt fel, ha a gyermeke egész éjjel sírt is, de rögtön talpon volt, mihelyt az ablakot megkopogtatva, beteghez hívták. Felesége viszont a kisgyermek leghalkabb nyögésére lámpát gyújtott, de mit sem tudott arról, hogy a férjét éjjel felköltötték. Az idegbetegségfcen szenvedők gyakori panasza, hogy alvásuk ‘ nem lenség az álmatlanság egyik oka. Máskor a rossz hangulat, főfájás, telt gyomor akadályoz egyeseket az alvásban, órákon át forgolódik ágyán, és ha némileg el is kábult, a tulajdonképpeni üdülést eredményező öntudatlanság elmarad. Vannak alva beszélők. Az ilyen álomban beszélővel gyakran egész társalgást lehet folytatni; kérdésekre felel, anélkül, hogy az illető felébredne. Van, aki alva járkál, beszélget, varr, gyalul, leckéjét olvassa... stb.i Ezeket nevezi a nép holdkórosnak. Ha a Hold az alvóra világít, a fény- inger álomképeket idézhet elő, kivált olyankor, ha az alvás nem elég mély. A somnambulások (álomjárók) álmaikból felébredve, a történtekre nem emlékeznek. Ide sorolható az ideges gyerekek éjszakai ágybavizelése is, amely a pubertás korában rendesen elmúlik. Az álomzavarok közül fontos az éjjeli felrettenés. Ilyen esetben az ébredés nem teljes, dacára a hirtelen kétségbeesett sikoltásnak és a beálló heves reszketésnek. Mikor az illető reggel felkel, nem tudja, hogy mi történt vele az éjjel. Az álomittasság esetében, az álomképek hatása az alvással nem szűnik meg, a beteg mintegy ébren folytatja álmait, s azok értelmében cselekszik. Egy fiatal asz- szony azt álmodta, hogy ég a ház és nem lehet a hálószobából kimenekülni. Sikoltva felébredt, a bölcsőhöz rohant, kinyitotta az ablakot és a gyermeket kidobta rajta. A szív, gyomor, bélhuzam betegségei különösen a túlterhelt gyomor a lidércálmot (succu- bust) okozza, amikor a beteg fojto- gatásról, üldözésről álmodik, úgy érzi, mintha valaki a „mellére ült volna”. Az alkoholisták sokszor panaszkodnak, hogy álmukban lobogó tüzet, apró rovarokat, állatokat látnak. Az üdülés elégtelensége, az állandó fáradság, álmosság érzése, az alvás, és álom zavarainak következménye. Az alvás zavaraiban szenvedőknek altatót szedni nem szabad. Az alkohol igen veszedelmes altatószer, már a rászokás miatt is. Az ilyen beteget feltétlenül orvoshoz kell mielőbb vinni. A jellemekről „Ep testben ép lélek” Jelige alatt kérdezik, hogy a született testalkat és a jellem kialakulása között van-e szabályszerű, törvényes (Darwin, Mendel, Micsurin stb.) összefüggés? Magas, sovány, alacsony, kövér egyedeknél? Egy búvárkodó olvasó. Hosszú levelére az alábbiakban válaszolunk: Három alkati csoport van: aszthé- niás, piknikus és atléta alkati típus. Az aszthéniás (erőtlen) egyén izom- zata, csont- és idegrendszere fejletlenebb a többi alkati típusénál. Jelleme: Legjellegzetesebb tulajdonsága az úgynevezett introvertáltság, vagyis be- feléfordulás, erős elzárkózottság. A külvilággal nem sokat törődik. A világot nem olyannak látja, mint amilyen a maga valóságában, hanem ] olyannak, amilyennek ő maga kép- í zeli azt. Célszerűség szempontjából \ nincsenek helyes képzetei. Az ászt- 1 héniások gyakran nagy művészi hajlammal rendelkeznek, hiszen a belsejükből termelik ki azokat az élményeket, amelyeket, mint művészek megörökítenek. Művészeti irányuk lelkiállapotuknak megfelelő formát mutat. Nagy szorgalommal, csodálatra méltó odaadással tudnak foglalkozni problémákkal. Külső megjelenési formájukat illetőleg esetlenek, a ruha rosszul áll rajtuk, félénk fellépésűek, modoruk félszeg, mimózakedélyűek, könnyen sértődnek, azt hiszik az emberek azért élnek, hogy őket bosz- szantsák. Túlságosan érzékenyek, szemérmesek, és szégyenlősek. Teljesen magukba vonult életet élnek. Többnyire kiváló emlékező tehetséggel rendelkeznek, különösen az Őket illető eseményeket jegyzik meg hosz- szú ideig. Ez a körülmény is hozzájárul ahhoz, hogy kiváló tudósokká, művészekké fejlődjenek. A végletek, a szélsőség emberei. Ebből következik, hogy gyakran megbízhatatlanok, mert amit az egyik hangulatban megígértek, a másikban azt nem. tartják meg. A fantaszták, a fanatikusok, a mártírok, a reformátorok, az aszkéták és „próféták” többnyire közülük kerülnek ki. Az aszthéniás egyén j a maga gyenge izomereje következtében nem tud olyan sportteljesítményeket felmutatni, mint a másik két csoportba tartozó társai. Hallatlan akaratereje és végtelen hiúsága következtében azonban néha csodálatos eredményeket produkál. Fantasztikus \ lelki ereje, becsvágya, hiúsága még a J testi adottságokat is sok esetben szín- j te le tudja győzni. néQgszemlíözl •sEQQQlDSBaiíi
