Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-29 / 280. szám
996f. november 29.' 5 r TOLNA ffi&YWt mFVJSAG" A magti t i I ó b a n A hatalmas épületben a tisztítás az ötödik emeleten kezdődik. Frá ler Ottó éppen Viktória borsót önt az egyik garatba, ahonnan a mag a további feldolgozás, tisztítás helyére csővezetéken jut el. A garat felett látható tölcsér alakú cső, egy porelszívó berendezés, amely poros vetőmag esetén azonnal működésbe lép. A negyedik emeleten találhatók az MMT—2-es típusú szelelő és rostagépek. A gépe’.: r~y óra alatt egyenként 8—10 mázsa hüvelyest. míg aprómag’. * '' 31 4—8 mázsát tisztítanak meg. Felvételünkön Lehőez István csoportvezető a mag minőségét ellenőrzi. Messzire kimagaslik a környékből az alig egyéves újszülött, a Dombóvári Magtisztító. Termelési központnak nevezik, de ez az elnevezés csak annyiban fedi a valóságot, hogy a korszerű gépek segítségével tiszta vetőmagot termelnek az üzem dolgozói. Szezonban három megye ad itt egymásnak találkozót. Tolna mellett Baranyából és Somogy- ból szállítanak magvakat a minden részletében modem, ötemeletes üzembe, hogy aztán innen szerte áradjanak az ország gazdaságaiba. Közben persze a vetőmag lényeges változásokon megy keresztül. Megszabadítják a káros gyomnövények termésétől, és tisztaságáért akár felelősséget: is lehet vállalni. Ez nagyon fontos, mért a kenyér, de a takarmány minőségét is jelentősen befolyásolja, milyen a vetőmag. A régebbi szóhasználattal élve: ha elválasztják búzától az ocsut, könnyebb bánni vele. A termőföldek gondozása kevesebb gondot jelent a parasztember számára, s a tiszta vetőmag a termés szempontjából sem lényegtelen. A tisztítást különben az üzemben nemzetközi együttműködés segítségével végzik. Holland, német és magyar gépek működ nek az ötemeletes létesítmény egy-egy szintjén. Azt mondják a szakemberek, s nekik ebben hihetünk, hogy a munka minden igényt kielégít, még a legkényesebbet is. Kényes igényben nincs hiány, mivel a tisztító exportra is dolgozik. S a külföld részére tisztított mag különbözik a hazaitól. Nem minőségben. hanem csomagolásban. A külhoni magkereskedő vagy termelő például megkívánja, hogy részére különlegesen varrott zsákban szállítsák a majdnem szemelt borsót, lucernát és egyebeket. Érdemes ebben az üzemben szétnézni. Közepét kettészeli a lépcsőház. Ettől jobbra sajátos “hangon dohognak a géoek a világos, jól szellőztethető termekben, balra pedig raktárban pihennek a megtisztított vagy tisztításra váró magvak. Itt már csendesebb minden. Néha a felvonó surranó hangja üt zajt, de aztán sz is elcsendesedik, amíg újabb szállítmány nem érkezik. Egv esztendeje üzemel a Dombóvári Magtisztító. E rövid idő alatt nevet még nem szerzett magának. Bizonyos azonban, hogy hamarosan megismerik itthon és külföldön azok. akik alkalmazkodva a korszerű | gazdálkodási kö*Tefeirrénv^khgz. csak pontosan tisztított ió esí- raképessésű vetőmaggal szerelnek dolgozni. Csővezetékek tömege található a harmadik emeleten. A már tiszta magot itt zsákolják, a további tisztításra szorulót pedig a második emeletre továbbítják, ahol a holland szeparátorgépek fajsúly szerint osztályozzák! A herefélék arankamentesítésére szolgál a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott úgynevezett mágnesgép. A magot előzőleg vízzel, olajjal és vasporral keverik, mely az arankát megköti és a gép segítségével szétválasztja a vetőmagtól. Képünkön Balázsi Margit, a termelési központ fiatal dolgozója a gép helyes működését és a vetőmag tisztaságát ellenőrzi. A beérkező, valamint a megtisztított magból mintát vesznek a termelési központ laboratóriumában. Ellenőrzik tisztaságát, csiraképességét és nedvességtartalmát. F.zt a munkát végzi Váradi Ilona.. Bogos Lajosné és Gáspár Rózsa laboratóriumvezető. (Bakó Jenő felvételei.)
