Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-29 / 280. szám
V *ÖLN A HEGYEI StTVjnXO 1964. november 29, Dzsungelharcok Kongóban Stanleyville-ben szombaton reggel ismét fellángoltak a harcok a fehér zsoldosok által vezetett kon “ói kor mánycsapatok és a felkelők között. Csőmbe katonái megpróbálják kivetni a felkelőket utolsó állásaikból is, ennek a hadműveletnek a sikere azonban teljesen kétséges: az UPI jelentése szerint a szabadságharcosok bevették magukat a dzsungelbe, és újra rendezik soraikat, hogy később ismét támadást intézhessenek Stanleyville, s az északkeleti országrész fontos városai ellen. Mint katonai szakértők megállapítják. a felkelők heves Stan- Ieyville-i ellenállása alighanem bevezetője annak a hosszú harcnak, amely Kongó északkeleti területeiért folyik. E térségek túlnyomó része jelenleg a felkelők birtokában van. Stanleyville helyzete önmagában is ingatag. Miután pedig a belga ejtőernyősöket kivonták .az innen 370 kilométernyire északkeletre fekvő Paulisból, ez utóbbi város máris visszakerült a felkelők kezébe. Paulistól legközelebb 280 kilométerre. Bhuta városban találhatók kormánycsapatok. Nyilván abból a célból, hogy továbbra is Kongóban tartsák a belga ejtőernyősöket, módszeresen terjesztették el a hírt Leo- po’dvilie-ben. hogy Paulisból a kivonuló felkelő egységek fehér „túszokat” vittek magukkal a dzsungelbe. Ezt a célzatos hírt pénteken este maga a brüsszeli külügyminisztérium volt kénytelen megcáfolni. Más nyugati jelenségek szerint a Stahleyville-i körzetből kiszorított felkelők egy része átlépte a szudáni határt, s az ottani hatóságok menekülttáborokban '-'tják el őket élelmiszerrel és gyógyszerrel. Sorsukról a szu- dáni kormány szombaton döntött. Időközben Khartoum lakossága tüntetéseken követelte, hogy a kormány nyújtson gyakorlati se- gjtc~-ret a kongói felkelőknek. Adoula. volt kongói miniszter- elnök repülőgépen Brüsszelbe érkezett. Kísérete szerint látogatásának „nincs politikai jelentősége”. Az Egyesült Államok volt Sta/n- leyville-i konzulja, Michaela Hoyt sajtónyilatkozatot adott a kongói helyzetről. Hoyt véleménye szerint a kongói felkelők mozgalma teljes mértékben katonai színezetű, nincs sem fehérellenes. sem ezen belül Amerika ellenes jellege, és semmilyen jel nem mutat arra, hogv külföldi ideológiai befolyás hatása alatt állnának. Hoyt kijelentette, hogy a kongói felkelők Lumumba céljait követik. Az afrikai egység szervezetének kongói békéltető bizottsága folytatta munkáját Nairobiban. Az eddigi tárgyalásokról nem adtak ki közleményt. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai Jugoszlávia vezetőihez Dobi István, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratot Intéztek Joszip Broz 'Tito elvtárshoz a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökéhez, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárához és Petar Sztam- bolics elvtárshoz, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság végrehajtó tanácsa elnökéhez, melyben a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagy nemzeti ünnepe alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a maguk nevében szívből jövő goszlávia népeinek és személyesen a jugoszláv államférfiaknak. magyar Államférfiak ÜDVÖZLŐ TÁVIRATAI ALBANIA VEZETŐIHEZ Hadzsi Leshi elvtársnak, az Albán Népköztársaság nemzetgyűlése elnöksége elnökének, TIRANA. Az Albán Népköztársaság fel- szabadulásának 20. évfordulója alkalmából kérem, fogadja az albán nép boldogulására, az Albán Népköztársaság felvirágzására irányuló jókívánságaimat. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Péter János külügyminiszter is táviratban üdvözölte Behar Shtyl- lát. az Albán Népköztársaság kül- .. , .. . , ...... j- ... . iügyminiszterét, az évforduló aludvozletuket küldik a baráti Ju- lkaiméból. Jugoszlávia ünnepére A jugoszláv címeren a szö- vetségi szocialista köztársaságokat jelképező hat fáklya rajza alatt a következő dátum olvasható: 1943. XI. 29. Ez a nap az új Jugoszlávia születésnapja. Huszonegy évvel ezelőtt, november 29-én a Jugoszláv Nép- felszabadító Antifasiszta Front Jajce boszniai városkában, a hitlerista hordák ellen vívott haic oly nehéz időszakában, népi parlamentté alakult át, s történelmi ülésén kitűzte a harc közvetlen feladatát: a fasiszta megszállókés hazai cinkosaik kiűzését, a demokratikus néphatalom alapján felépülő szövetségi állam megalapítását. Két esztendővel később, ugyancsak november 29-én az akkor mór felszabadult ország parlamentje ünnepélyesen prok- lamálta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megalakulását. A szocialista Jugoszlávia népei tehát ma történelmi évfordulót ünnepelnek. Emlékeznek arra az áldozatos küzdelemre, amelyet a jugoszláv nép vívott hazája felszabadításáért. Emlékeznek arra a segítségre is, melyet a szovjet hadsereg nyújtott a partizánoknak, amikor a balkáni hadműveletek során sorozatos csapásokat mért a hitleristákra, ezzel új erőt kölcsönözve a jugoszláv nép antifasiszta harcának is. A háborút követő évek során Jugoszlávia népei megkezdték az új társadalmi és gazdasági rend alapjainak lerakását: a szocializmus útját választották. Az elmaradott országból korszerű iparral és mind fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országot teremtettek. A szocializmus építésében elért sikereket a magyar nép baráti érzelmekkel, mély rokonszenvvel üdvözli; s annál inkább örülünk déli szomszédunk békés alkotó munkában elért eredményeinek, ihert országaink kapcsolatai jelentősen kiszélesedtek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköz- társaság együttműködése minden vonatkozásban kedvezően fejlődik. Ni Két-három évtizeddel ezelőtt bizonyára még tréfának vették volna, ha valamelyik orvos hirtelen kijelenti: „Tegnap egy kísérlet során két órával a halál beállta után életre keltettem egy kutyát...” Ma azonban már megszokottá váltak az ilyen állatkísérletek. Az a tudós pedig, akinek két órával a halál bekövetkezése után sikerült életre keltenie az említett kutyát, Vlagyimir Nyegovszkij professzor volt. Az Október 25-e utcán kevesen figyelnek fel az egyik épület homlokzatén olvasható feliratra: „A szervezet felélesztésével foglalkozó kísérleti fiziológiai laboratórium”. Immár 27 éve működik ez a tudományos központ. Évente sok-sok orvos ismerkedik itt meg az életre keltés tudományának, a reanimatológiának az alapjaival. Az orvosok e laboratórium tudományos munkatársai által kidolgozott módszertant alkalmazva harcolnak a halál ellen. Az APN tudósítója megkérte Vlagyimir Nyegovszkij profesz- szort, beszéljen azon problémákról. amelyeken a laboratórium munkatársai dolgoznak. — Ma már bátran elmondhatjuk. hogy nem egyezer emberi életet mentett meg a tudósaink által kidolgozott módszer, az életre keltés komplex módszere — mondja Nyegovszkij profesz- szor. — Ez a módszer szívmasz- százsból, mesterséges légzésből, adrenalin tartalmú vérnek az artériába való juttatásából, továbbá a szívtevékenység helyreállítását szolgáló számos más intézkedésből áll. Milyen hosszú az a periódus, amelynek során az ember még életre kelthető? ismeretes^ hogy a szív megállását követő 5—6 perc múlva az agykéreg sejtjei elpusztulnak. A szervezet más sejtjei és szövetei a szív megállása utón még hosszú ideig életben maradhatnak. Az egész emberi szervezetet, életet a halál beálltát követő 5—6 perc múlva már életre kelteni nem leh>t. Ám azt is megállapították, hogy a Ismét dobog a szít halál folyamatát a hideg, az ala- cso- • hőmérséklet késlelteti, ami lehetőséget nyújt az orvosnak, hogy időt nyerjen a haldokló meggy ógyítására. Ä laboratóriumunkban jelenleg folyó kísérletek alapján kijelenthetjük, hogy ha a haldoklás idején a szervezetet lehűtik, akkor a szervezet életfunkciói, köztük az agykéreg funkciói is, nemcsak 5—6 perc múlva, hanem két óra múlva is teljesen helyreállíthatok. Ám fennáll az a veszély, hogy a szervezet olyan mértékben lehűl, hogy a szöveteket már semmiféle úton-módon nem lehet regenerálni. Ezért laboratóriumunk munkatársainak egy csoportja a reanimáció optimális hőmérsékletrendszereinek meghatározásán dolgozik. * Nem kevésbé fontos az olyan momentum, mint a regenerációs periódus. Képzeljük el, hogy az orvos győzött a halál elleni harcban, hihetetlen erőfeszítések árán visszaadta az életet. Az ember életre kelt. De mi lesz ezután? Hiszen a klinikai halál következtében a szervezetben mélyreható változások mentek végbe. Kétségtelen, hogy közben az agy legjobban differenciált kéregsejtjeiben komoly zavarok következtek be. Az orvosnak tudnia kell, milyen meglepetésekre számíthat, hogyan szüntesse meg a halálnak ezeket a következményeit, mit tegyen a szervezet teljes regenerálása érdekében. Ehhez tudnia kell, milyen változások mennek végbe az agy legmagasabb szféráiban. hogyan mepv végbe az agy bioelektromos aktivitásának megsértése és regenerációja. Ide kell sorolnunk azon gyógyszerek megválasztásának problémáit is, amelyeket a reanimáció során, lehűtés esetén célszerű felhasználni. Porfirij Bahmetyev, a nagy orosz fiziológus feltárta az anabiózisnak, az élő természet e valóban csodálatos jelenségének lényegét, amikor a szervezetben az élet egy időre megáll. Az ilyen állapot példájaként megemlíthetjük egyes állatok téli álmát. Szeretnénk megtanulni, hogyan lehet a szervezetet bármikor az ana- biózis állapotába juttatni és onnan minden következmény nélkül újra kiemelni. Már említettem, hogy ezt egyelőre állatkísérletek során sikerült elérnünk, két órára meghosszabbítva a klinikai halál állapotiát. Ebből a célból nyolc fokra hűtjük le a szervezetet. Ha sikerülne körülbelül 0 fokos hőmérsékletet elérnünk, akkor a klinikai halált igen hosszú ideig elodázhatnánk. Ma azonban ez még csak álom. A gyakorlat igen sokszor megelőzi az elméletet és olykor egészen meglepő dolgok adódnak. Pavel Abramjan Famazva visszaadta az életet egy megfagyott fitalembeniek, aki több óra hosz- szat feküdt a fagyban a mezőn. Persze nem szabad azt hinni, hogy minden fagyott ember köny- nyen életre kelthető. így kétségtelenül nagy szerepet játszott maga a szerencsétlenül járt ember egészséges, edzett szervezete. S van még egy feladat, amelyet magunk elé tűzünk: a kibernetika felhasználása az életre keltésben. A kibernetika, mint az irányítás tudománya, hivatott arra. hogy lényeg0« «-«ít séget nyújtson az életre kellett sze‘!”>r °t fiziológiai funkcióinak irányításában. Ma már rendelkezésünkre áll a szív-fibrilláció kibernetikai modellje. Munkálatok folynak a kibernetikának a reanimáció más kérdéseiben való felhasználása terén is. Laboratóriumunk nagy erőfeszítéseket tesz az életre keltés'' módszerek gyakorlati alkalmazása érdekében. Úgy véljük, hogv annál több emberi életet sikerül megmenteni, minél többen tudják, hogyan kell elsősegélyt nyújtani a vlllámsújtott, a *ok vért vesztett embernek. Rendszeres foglalkozásokat tartunk a Központi Orvostovábbképző Intézet hallgatói, a mentőorvosok, a szülésznők, a gyermekorvosok, a sebészek számára. Csupán a legutóbbi években több mint hatezer orvossal ismertettük meg az életre keltés módszereit. Az életre keltés készségeit különböző életkorú és szakmájú emberek elsajátíthatják. A követett szivmasz- százst, amelyet a mesterséges légzéssel egyidejűleg alkalmazunk, mindenki megtanulhatja. S ha ez a módszer egymagában nem is menti meg az életet, mindenesetre fenntartja azt az orvos megérkeztéig. Moszkvában a Szovjet Orvos- tudományi Akadémia, a patofizl- ológusok össz-szövetségi egyesülete és a mi laboratóriumunk szervezésében nemrég ért véget egy szimpózium, amelyen nagy számban vettek részt szovjet orvosok, valamint Lengyelországból, Magyarországról, Csehszlovákiából, Romániából, az NDK- ból, Bulgáriából, Svédországból, és Franciaországból érkezett tudósok. A külföldi kollégákkal kialakult kapcsolataink állandóan bővülnek. Hiszen a bonyolult problémákat, már pedig az orvostudomány még bővelkedik bennük, közösen, az ismeretek kicserélése útján mindig könnyebb megoldani, mint egyedül, elszigetelten. Éppen ezért, mi szovjet orvosok, mindig örömmel üdvözöljük az ilyen szakmai találkozókat, mert azok nemcsak az emberek egészségének erősítését szolgálják, hanem a népek közti barátságot és kölcsönös megértést is. (Ford.: Dosek Lajos-) ;mrég Magyarországon járt Tito elvtárs, Jugoszlávia elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, s az a fogadtatás, amelyben részesült, ország-világ előtt azt is megmutatta. milyen igaz örömmel töltik el a magyar népet a jugoszláv nép alkotó munkájának sikerei, a két nép együttműködésének, összefogásának eredményei. Mind a magyar, mind a jugoszláv államférfiak hangsúly, ták, s a magyar közvélemény különös örömmel fejezte ki egyetértését e tekintetben, hogy a jó szomszédi viszony, a két szocializmust építő nép gyümölcsöző kapcsolatainak megszilárdítása mindannyiunk javát szolgálja, ugyanakkor szervesen beleilleszkedik a szocializmus erőinek nemzetközi összefogásába is. A történelmi tapasztalatok azt mondják: valahányszor hiányzott az egyetértés a két szomszédos ország között, ez csak szerencsétlenséget hozott népeinkre. De valahányszor baráti viszony szövődött közöttünk, ez a kapcsolat megfelelt közös érdekeinknek, s méltán találkozott mind a magyar, mind a jugoszláv nép egyetértésével. Ez a fontos történelmi tanúlság most is időszerű, amikor mind kedvezőbben alakulnak kapcsolataink, amikor több ízben is sor került a két nép vezetőinek közvetlen érintkezésére, az őszinte, baráti véleménycserére. A gazdasági együttműködés különösen szép eredményeket hozott az elmúlt két. esztendőben: nemcsak növekedett az áruforgalom, hanem új formákkal is gazdagodott. A magyar—jugoszláv együttműködési bizottság azon munkálkodik, hogy hosszú lejáratú áruforgalmi egyezményeket segítsen elő, és lehetővé tegye a széles körű együttműködést az energiatermelés, a gépipar, a fémkohászat, a vegyipar és több más iparág területén. Külkereskedelmi forgalmunk emelkedő irányzatot mutat. A kultúra, a tudomány, a sport területén is gyümölcsöző kapcsolatok jöttek létre. De ezeken a kapcsolatokon túlmenően nem kevésbé jelentős, hogy a nemzetközi életben is örvendetesen fejlődik együttműködésünk. Nézeteink azonosak, vagy igen közel állnak egymáshoz, akár a világ békéjének megvédelmezésé- ről, akár a nemzeti függetlenségért és a gyarmatosítás maradványai elleni küzdelemről, vagy a társadalmi haladás problémáiról legyen szó. T* cstvéri szeretettel köszönit- jük a jugoszláv népet nemzeti ünnepén és tiszta szívvel kívánunk neki sok sikert, további eredményes alkotó munkát! Új óvoda Értényben Szombaton délelőtt, ünnepélyes keretek között felavatták - Értényben a 327 000 forintos költséggel, állami támogatással épült óvodát. Máj Simon, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott megnyitó beszédet, maid Pozsgai Miklós iskolaigazgató és Sarmon Gyuláné. az új óvónő átvette az óvodát. A megye legmodernebb létesítményei közé sorolható épü1 etet az Építéstudományi Intézet két mérnöke: Hallgató Györgyné és Halmos Zoltán tervezte, társadalmi munkában.
