Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-27 / 278. szám

2 fÖLRÄ MEGYEI WEPÜJSÄQ 1961. november Vi. Folytatódik a belga ejtő­ernyős-invázió Kongóban Leopoldville (AP, Reuter, dzsungelt fésülték át, hogy meg­TASZSZ): Az Egyesült Államok és Belgium folytatja Kongóban agresszív tevékenységét. Az újabb belga ejtőernyős-invázió célpont­ja a Stanleyvilletől 370 kilomé­ternyire északkeleten fekvő Paulis kongói város volt. A belga ejtő­ernyősök négy amerikai C—130-as Hercules típusú katonai utasszál­lító repülőgépein hajnalban indul­tak el Stanleyvilleből. Az első osztag ejtőernyőn ereszkedett alá, a többiekkel, összesen 267 kato­nával, amerikai gépek szálltak le a kongói szabadságharcosok véde­kező tüzében. Ezt az új agresszív cselekményt is azzal az ürüggyel hajtották végre, hogy kimentsék a városból az európai polgárokat. Két és félórával a leszállás után a belga inváziós egységek Paulis legnagyobb részét lerohanták, és a szállítógépekbe terelték az eu­rópai származású lakosokat. Az akciót, mint a Reuter írja. a stam- leyvillei támadás mintájára haj­tották végre. A Reuter jelentése szerint ezzel még valószínűleg nem fejeződött be a belga ejtő­ernyősök tevékenysége, szó van arról is, hogy Stanleyvilletől 260 kilométernyire északra, egy Watsa nevű helyiséget is meg akarnak támadni. A legutóbbi hírek szerint Stan- leyvilleben változatlanul folyik a tűzharc. A zsoldosok vezette kon­gói kormánycsapatok csütörtökön hiúsítsák a felkelők további el­lenállását. A belga hatóságok közben a brüsszeli repülőtéren színjátékba illő jeleneteket rendeznek azok­kal az európaiakkal, akik az in­vázió óta települtek ki Kongóból. Ezeknek a száma a csütörtöki na­pon már több száz volt. Nairobiban nyilvánosságra hoz­ták Thomas Kanzának, a kongói forradalmi kormány külügymi­niszterének nyilatkozatát. Kanza megállapította, hogy a Kongóban folyó harc egész Afrika háborúja sek. a Kaszavubu által felbérelt fehér zsoldosok ellen. A nyilatkozat le­szögezi: mindaddig tart a harc, amíg nem értik meg, hogy sza­badságharcunk nem lázadás, vagy elszakadási kísérlet, hanem népi forradalom Kongó és Afrika igazi függetlenségéért. A történelem és az egész afri­kai földrész — folytatja a nyilat­kozat — Kaszavubu fehér zsoldo­sait, belga és amerikai tanács­adóit ősellenségnek fogja tekinte­ni. akik a Kongóban most folyó véres tömegmészárlásért felelő­• • , _ Ü nnepségek Ulan Bátorban déli órákban a várost övező1 leumi gyűlést. Ulan Bator (TASZSZ). Ulan Bátorban csütörtökön ünnepségek­kel emlékeztek meg a Mongol Népköztársaság 40 éves fennállá­sáról. A mongol főváros központi terén megkoszorúzták Szuhe Ba­tor és Csojbalszan mauzóleumát. A koszorúzási ünnepségen a Mongol Népi Forradalmi Párt és a Mongol Népköztársaság kormá­nyának vezetői is jelen voltak, élükön Cedenbal miniszterelnök­kel. Ulan Bator központi múzeumá­ban nagyszabású kiállítás ismer­teti a köztársaság negyven év so. rán elért eredményeit. Délután tartották a 40. évfor­duló tiszteletére rendezett jubi­események SOROKBAN A Mongol Népköztársaság meg- ügyminiszter, aki az újságírók alakulásának 40. évfordulója al- előtt kijelentette, Csehszlovákia kaiméból a Mongol Népköztársa- és Franciaország viszonya az ság budapesti nagykövetségének utóbbi időben jelentősen javult, tagjai, élükön Bat Ocsirin Dasce- párizsi látogatásának célja, hogy ren ideiglenes ügyvivővel csütör- a két ország kapcsolatai tovább tök délelőtt a Szabadság téren erősödjenek. megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. A jubileumi gyűlést Jumzsa- gljn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a miniszter­tanács elnöke nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Zs. Szambu, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének el­nöke tartotta aki az 1924-es no­vemberi események egyik tevé­keny résztvevője volt. A szónok beszédében részlete­sen foglalkozott azokkal a gazda­sági és társadalompolitikai átala­kulásokkal és eredményekkel, amelyeket a Mongol Népköztársa­ság a szocialista építés negyven esztendeje alatt eléri. A köztársa­ság külpolitikájáról szólva ki­jelentette. hogy annak alapja: a Szovjetunióval és más szocialista országokkal való baráti kapcso­latok állandó szilárdítása. A Mongol Népi Forradalmi Párt, híven a marxizmus—leninizmus tanításához, valamint a nemzet­közi kommunista mozgalom fő irányvonalához, a jövőben is szüntelen azon fáradozik, hogy erősödjék a szocialista világrend- szer országainak barátsága, test­vérisége és egysége, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom sorainak összeforrottsága. Válságos politikai helyzet — Letartóztatások Brazília Goias államában A Reuter és az AFP jelenti, hogy szerda óta letartóztatások folynak Brazília Goias államá­ban. A letartóztatások állítólag már több mint száz személyt érintenek, köztük az állam kor­mányzójának legfőbb munkatár­sait. A lappangó válság a hírek szerint — már több mint egy hete tart. Castelo Franco köz- társasági elnök azzal vádolja Mauro Borgest, Goias tartomány kormányzóját, eltűri, hogy az ál­lam „a kommunista felforgatás központjává” váljék. A kormányzó nem volt haj­landó munkatársaitól megválni, akik közül egyik-másik neve felmerült a Goulart elnök bal­oldali kormányának megdönté­sét követő katonai vizsgálat so­rán. Goias állam napok óta szigor'' katonai ellenőrzés alatt áfl. t városba vezető utakat lezártál-: | deletet; Szerdán kora reggel 300 főnyi szövetségi csapat vonult be az állam fővárosába a már ottlevő csapatok megerősítésére. A letartóztatási végzések kibo­csátásakor feltehetően a kor­mányzó letartóztatását is tervbe vették. Maoruro Borges kormányzó csütörtökön összehívta a helyi törvényhozói testületet. Sao Paulo állam hadbírósága újra olyan döntést hozott, hogy ki kell adni a letartóztatási pa­rancsot Luis Carlos Prestes és a Brazil Kommunista Párt 70 más vezetője ellen. Sajtóközlések sze­rint a bírósági döntést az állam főügyészének kérésére hozták. A mostani bírósági határozat ér­vényteleníti ugyanennek a háti- bíróságnak korábbi döntését, amely hatályon kívül helyezte .,. a brazil kommunisták prevan- I tív letartóztatásáról” szóló ren­Á francia kormány gazdasági terve az országgyűlés előtt Spaak belga külügyminiszter a szenátus külügyi bizottsága előtt csütörtökön újbóT kijelentette, hogy Belgium nem kíván részt venni a sokoldalú NATO-atom- ütőerőben. A külügyminiszter hangoztatta, hogy Belgium a kér­déssel kapcsolatban" folytatott ugyan eszmecseréket, de ez nem jelenti azt, hogy reszt kíván ven­ni a vállalkozásban. Barcs Sándornak, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának vezetésével csütörtökön héttagú magyar újságíróküldöttség érke­zeit Bécsbe. A küldöttség a2 oszt­rák kancellári sajtóhivatal meg­hívására látogatott Ausztriába. * Kocsa Popovics jugoszláv kül­ügyminiszter szerdán kétórás megbeszélést folytatott Couve de Murville-lel. A tárgyaláson rszó volt a jugoszláv—francia gazda­sági kapcsolatok fejlesztéséről. Szerdán este érkezett Párizsba Vaclav David csehszlovák kül­Vass Istvánná, az ország- gyűlés elnöke a bonyhádi járásban (Tudósítónktól.) Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke, megyénk országgyűlési képviselője a bonyhádi járásba látogatott. Tegnap délelőtt a já­rási pártbizottságon a végrehajtó bizottság tagjaival beszélgetett, délután pedig megtekintette a Nagymányoki Brikettgyárat. Ez­után Izményben a község veze­tőivel és dolgozóival folytatott be­szélgetést. Ma a kisdorogi terme­lőszövetkezetbe, valamint Tevelre látogat, ahol szintén a község ve­zetőivel, valamint választóival ta­lálkozik. B. V.-né. Párizs (MTI). A francia nemzet- gyűlésben harmadik napja tart a vita a kormány ötéves gazdasági tervéről. A Francia KP nevében Waldeck Rochet főtitkár, a szo­cialisták részéről Gaston Defferre köztársasági elnökjelölt bírálta a tervet. Waldeck Rochet kiemelte, a kormányt kettős törekvés vezette az 1966—70-es évekre szóló gazda­sági irányelvek kidolgozásánál: 1. Meggyorsítani a termelés kon­centrációját a nagy monopóliu­mok égisze alatt abban a remény­ben, hogy a francia ipari tőke versenyképes lesz a Közös Piacon és a szélesebb nemzetközi kon­kurenciával szemben. 2. Korlá­tozni a tömegek fogyasztását. A francia KP főtitkára rámutatott, a kormány a gazdasági irányelvek­kel egyidejűleg kidolgozott fegy­verkezési tervében 1970-ig 80 mil­liárd új frankot irányoz elő a hadsereg korszerűsítésére, első­sorban az atomütőerőre. A tőkés nyereségek növelését azzal indo­kolja a kormány, hogy ez na­gyobb beruházásra serkenti majd a gazdasági életet kezükben tartó nagy tőkés társaságokat. Mindezt a dolgozókkal akarja a kormány megfizettetni. A parasztságot még súlyosab­ban érinti a kormány politikája. Elvetette a gazdasági program­törvényt, éppen úgy, mint Gas­ton Defferre is, a szocialista párt nevébenj ÚJONCOK CIVILBEN A Széchenyi utca végén, a Hirling Adám utca sarkán nagy a csoportosulás. Fiatalok, időseb­bek. A tömeg lassan szétválik. Egy része sorokba rendeződik, majd vezényszóra elindul befelé, a keskeny utcán. A másik rész ott marad, kétoldalt a járdán, az el­vonulok után integet, üdvözlő sza­vak hallatszanak. Amint aZ oszlop a másik sarkon az Arany János uteába kanyarodik, az ottmarad­tak csoportja is lassan szétoszlik, hogy majd átadja a helyét egy újabb csoportnak. A fegyveres erők klubja bo­csátja ki az újabb és újabb cso­portokat. A nagyterem tele fiata­lokkal, bevonuló újoncokkal. Itt zajlanak le az utolsó hivatalos formaságok, itt osztják be őket a megfelelő fegyvernemekhez, innen az út már valamelyik laktanyá­ba vezet. Érdekes ennek a mozzanatnak néhány órája. Még civilben van­nak, de már katonák. Még nincse­nek egyenruhában, de már az a gondjuk, miként várja őket a hon­védség, a még ismeretlen, új. Ahány ember, annyi régi gond, annyi újnak ígérkező élmény. Mint ahogyan egyiket apja kísér­te el, másikat az anyja, a fele­sége, a menyasszonya. Találomra kérdezünk meg há­rom fiatalt: — Zala István pedagógus, Őcsénvből... — Sárosi Miklós Sióagárdról... — Szabó István Tolnáról... Sárosi is, Szabó is Szekszárdon dolgozott, az épltfíivari vállalat­nál. illetve az autójavítónál. — Milyen ismeretekkel rendel­keznek. amelyet a honvédségnél esetleg hasznosíthatnak? Zala: Az MHS alapszervezetben három évig vezettem vegyvédelmi kört. Jogosítványom van személy- gépkocsira. Szabó: Motorversenyző voltam, a tolnai motoros akrobatacsoport­ban szerepeltem. Motorra, sze­mély- és teherautóra van jogosít­ványom. Sárosi: Én is a motorsportot űz­tem. — Mik a kilátások Tudják majd hasznosítani? Szabó: Én valószínűen a szak­mába kerülök. Sárosi, Zala: Még nem tudjuk. Tartalékos tisztire jelentkeztünk. — Nem lesz szokatlan a kato­naélet? — Sárosi: Nekem nem. Pécsett négy éven keresztül kollégista voltam. A rendet, a fegyelmet ott is megkövetelték. — Szabó: Megszokás dolga. Nem én leszek az első katona, még a családban sem. — Zala: Az embernek alá kell vetnie magát a fegyelemnek. — Hogyan fogadták a bevonu­lást? — Szabó: Egy évet nyerek lé­nyegében. Most vagyok 19 éves. — Sárosi: Csak hasznára válhat az embernek. — Zala: őszintén megmondom, sok gondot okozott. Nős vagyok, a család már útban van. házat évi­tettem. adósságom van, nem tu­dom. hogyan alakulnak a körül­ményeim. A nváron szerezném meg a tanári képesítést, aligha­nem ettől is elesek. Két éven ke­resztül nem vonultattak be, ta­valy én kértem halasztást. A ka­tonai szolgálat mindenkinek köte­lessége, ezt az időt egyszer le kell tölteni. Ilyen körülmények közt már nagyon nehéz. A saját példám igazolja, mennyire helyes törvény volt, hogy a fiatal. 18 éves kortól töltse le a katonai szolgálatot. Mi gondom lenne most, ha 18 éves koromban vonu­lok be? Ami ugyancsak nehézzé tette a dolgom, az az osztályom­tól való búcsúzás volt szombaton. Az első évtől kezdve tanítottam őket. Most negyedikesek, most látná az ember igazán beérni munkája gyümölcsét. Ha hiszik, ha nem. utána bezárkóztam a te­rembe és elbőgtem magam... No, de mindegy... Most már az lesz a legfőbb gond, hogy ott is meg­állja az ember a helyét. — Szabó: Nagyon jólesett, ahogy elbúcsúztattak a vállalat­tól, és még külön a kiszesek is. Könyvjutalmat kaptam... Pere Istvánná fiát kísérte el. — Erre az alkalomra a szabad­ságomból spóroltam meg egy na­pot, hiszen olyan nagy dolog az, amikor az ember fiát katonának viszik. Szófogadó, jó gyerek volt, tudom, ott is megállja a helyét. Gyerekként megy el, és felnőtt­ként jön majd vissza — mondja, miközben a torkát fojtogatja a sírás. — Mindig szerette a fegy­vert, úgy szeresse majd ott is... — Ne sírjon, hiszen nem hábo­rúba viszik, hanem csak katoná­nak — vigasztalja Erdei András, aki a fiát bocsátja útnak. — Ne­kem maholnap két fiam lesz ka­tona. Az egyiket légvédelmi tü­zérnek viszik most, a másik tizen­nyolc éves. tavasszal vonul be. Valószínű ejtőernyősnek, mert ilyen kiképzésben vesz részt a honvédelmi szövetségben. Én tu­dom, mit jelent katonának len­ni, lehúztam hat évet. őrmester voltam, de a fiam azt mondta, én sem adom alább. Csikós Józsefnek hosszú a bú­csú. Korsós Juliskától, a meny­asszonyától búcsúzik. Március óta járnak jegyben. 4 — Nehéz elválni — mondja a menyasszony —, de katonának mindenkinek el kell menni. Ha leszerelt, majd megesküszünk. — Hosszú idő a két év. És, ha valamelyiküknek megtetszik egy másik? — Ki tudja? Mindenesetre pró­batétel lesz ez a két év. Igaz, már két év óta udvarolt a vőlegé­nyem. Császár János bátaszéki vasúti technikusba csinos barna asszony­ka karol, a felesége. — Nehéz az elválás, de azért nem okoz nagy gondot a bevonu­lás. Tartalékos tiszti tagozatra je­lentkeztem. A feleségem a szü­leimnél lesz, az apám nem is engedi, hogy dolgozzon. — Nem félti a férjurát? — kér­dezzük az asszonykát. — Nem. Házastársak közt leg­fontosabb a bizalom. Szülők, feleségek, menyasszo­nyok. Újonc katonák, még civil­ben, a polgári élet kisebb-nagyobb gondjával, de holnap már a lak­tanya kapuján belül, ahol a leg­főbb gond. lesz a katonai ismere­tek, a magasfokú haditechnika el­sajátítása. BOGNÁR ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents