Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-26 / 277. szám
1964. november 26. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG Amire a télen számíthatunk... Nyilatkozat az ellátásról Különösen a háziasszonyokat le annyira, hogy csupán az ipar ány. Igaz, a 43 vagonnyi íelvá- foglalkoztatja, milyen lesz a té- tudja hasznosítani. Mindezek el- sárolt mennyiség nem biztosi tj; len a zöldségesboltok árukészlete, mi kerül majd ezekben a hónapokban a bevásárlókosárba. Vajon minden megtalálható lesz az üzletekben, melyik áruféleség az, amelyből esetleg kevesebb kerül piacra? A választ Csépi Páltól, a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központjának értékesítési osztályvezetőjétől kapjuk: biztosítja a fedezetet, azonban I más gyümölcstermelő vidékekről már eddig mintegy hatvan vagon kiegészítés érkezett. A fagyok beállta előtt még újabb 30 vagon alma kerül raklenére a megyei ellátásban előreláthatólag nem lesz zavar, a kiesett mennyiség az országos árualapból hiányzik majd. — Vöröshagymát más megyékből kell hozni. Mindössze j tározásra. 43 vagon felvásárlása sikerült, — Felvásárlási eredményeink .gy a megye a készletek kiege-. nem kielégítőek a lencséből. — A téli hónaDok áruellátását fzl^esenel a csongrádi vörös- mákból és dióból. Az időjárás az A ten nőnapok áruellátását hagyma-termelőkre számit. | első kettőnek ebben az évben az szabja meg, milyen ered- _ jö termés volt viszont fe- kettőnek epoen az evpen ménnyel zárult a felvásárlási ies káposztából még a kora ta-'"**” kedvezett Örvendetes azon- munka, hogyan sikerült a tarta- vaszi napokra is jut belőle ele- lékkéDzés, milyenek a raktáro- <rendő zási feltételek. Nem érdektelen Mintegy harminc vagonnvi savanyított káposzta is a vásárlók rendelkezésére áll majd. — Az eevéb zöldségfélékből 94 százalékos j — kelkáposzta, sárgarépa, céklavagonnal szállítót-| r-fDa —^nfíyan^ak elegendő^ ke tehát sorra venni a főbb áruféleségeket, amelyeknek mennyisége már most elárulja, elegendő . lesz-e a vásárlóknak. — Burgonyából a felvásárlási ! tervteljesítés Mintegy 1500 tak a szerződők, de még így gyengébb minőségű vetősumók — hozzáiárult ennek a helyzetban. hogy a „babhiány” nem fenyeget bennünket A fajták között is bőséges válogatási lehetőség lesz, sőt a dombóvári ki- rendeltség exportigények kielégítésén is dolgozhat. Raktározási adottságaink sajnos szűkösek. Egyetlen korszerűnek nevezhető tárolöhelyúnk sincsen, ezen majd csak a tervezett szekszárdi és nagydorogi __o ^ js ' rül a megye boltjaiba. Ezekből 5 00 vagonos terméskieséssel^szá- a lakosság semmiképp sem szén- ' raktárak megépítése segít néhány mólunk. Az ismert okokon ki- j vedhet hiányt, a több éves^ igé-, év múlva. A boltok ellátását, vül _ elégtelen agrotechnika, nyékét meghaladó mennyiségben .különösen a kiemelt helyeken — k erült felvásárlásra. | Szekszárd, Bonyhád, Dombóvár, — Sokan emlékeznek arra, i Tamási, Simontornya, Paks, nek a kialakulásához a munka- i hogy meggy cs cseresznye kevés, Tolna, Nasydorog — azonban a erőhiány is. A gyenge kezelés ivóit az idén boltjainkban. Téli jközponti készletek is szavatol- következtében jelentős mennyi-1 gyümölcsökből — elsősorban az jak. ségű burgonya minősége romlott almából — azonban nem lesz hi- • Y. M. Az éledő falu TULAJDONKÉPPEN senki sem ták, korszerűsítették, s egy átme- Ezen nemrégiben fejeződtek ítélte halálra Gyönköt — hivata- neti gyermekotthont helyeztek el munkálatok, s így a gimnázi iosan. De a közvélemény pálcát benne. Azok a gyermekek kap- új diákotthonnal gyarapodott. Rátört fölötte, méghozzá néhány év- nak itt átmeneti otthont, akik va- gi, neves gimnázium működik vei ezelőtt, amikor megjelent az lamilyen oknál fogva állami gon- Gyönkön, de évről évre nyomasz- Elnüki Tanács határozata a gyön- dozásba kerültek. Az otthon je- tó problémaként jelentkezett a kijárás megszüntetéséről. A hely- lentőségét mi sem mutatja1 job- megfelelő diákotthon hiánya. A beliek mindjárt kongatni kezdték ban, mint hogy korábban ilyen régi, elavult, korszerűtlen volt, a vészharangot: nem volt Tolna megyében és így nem kétséges, hogy az át— Gyönk,°mint járási székhely rengeteg gonddal, fáradsággal járt'szervezés e tekintetben is fejlőnem sokat fejlődött, most aztán a gyermekek elhelyezése. Most dést hozott. ebben az otthonban látják el végképp kilátástalan a jövője. — A határozat felér Gyönk halálra ítélésével, mert ha egyszer megszűnik járási székhely lenni, kihal ott minden. — A község szélén lévő névtáblára akár ki lehetne akasztani a koszorút. A pesszimista hangulat nema megyében lévő állami gondozott gyermekeket ruhával, az itteni pedagógusok intézik sorsukat, egyengetik útjukat az életbe, s kísérik figyelemmel őket még akkor is, amikor már nevelőszülőnél vannak. Tehát Gyönkre futnak össze az egész megyéből az hanem másban is. Például olyan dolgokban, hogy mind többen próbáltak elköltözni a községből — legalább egy járási székhelyre, és nem is csak olyanok, akiket hivatalból máshová helyeztek. Az egyik gyönki ismerősömmel akko- í iban Pécsett hozott össze a véletlen, ott keresett lakást. A másik Szekszárdon, a harmadik Dombóváron, a negyedik Tamásiban járt hasonló ügyben, de Bonyhád és Paks sem volt kivétel. Az ember kezdte elhinni, hogy egyszer, s mindenkorra megpecsételődött Gyönknek a sorsa. Korábban valóban látnivaló volt, hogy Gyönkön az élet lüktetése elsősorban a járási székhely jellegéhez kapcsolódott. Itt nem volt semmi üzem, a falu külseje semmiben sem különbözött a többi községtől, ha nincsenek ott a járási hivatalok, nem sok embernek akadt volna ott dolga. Az emberek pesszimizmusa szerencsére nem bizonyult megalapozottnak. AMINT AZ EMBER a falu felé közeledik, akár Kölesd, akár Ke- szőhidegkút felől, örömmel tapasztalja, hogy már nem ráz any- nyira a kocsi, vagy legalábbis ilyen reményekkel kecsegtetnek az útépítők: ha lassan is, de készül az új út, méghozzá nem is akármilyen. Korszerűbb lesz, mint amilyen valaha is vezetett e falu felé. Ez Észtén megváltoztatja fokozatosan az utca képét is, barátságosabbá teszi, a régi zötyögős útra még ránézni is rossz volt. Megszűnt a falu közigazgatási centrum jellege, de nem sokkal utána gyarapodhatott éppen az e]"'-bi megszűnése által. A régi pái (bizottsági épületet átalakítotITT VAN A TÜSZELEPÜZEM. * Valahonnan az ország másik feléből telepítették ide az üzemet, s ezzel Gyönkön olyan terméket állítanak elő, ami ha értékben nem * is feltűnően nagy, de országos jelentőségű. Közben fejlődött a falu kereskedelmi hálózata, most pedig formálódnak, alakulnak az építésére A volt járási tanács nagy épü- szépítésére. Vagyis a halálra ítél* letét ugyancsak átalakították, község él, virágzik. B. F. | íMrk csak szavakban jutott kifejezésre, állami gondozott gyerekek ügyei. tervek a falu __ fr» L)ál rl Al 11 r\l 170 n A ...................... - - ..... _ I Feketébe öltözött a fűtőház. Feketék a gépek, a falak, az emberek. A korom, az olaj. a bőr pórusaiban örökös nyomot hagy. Az . emberek már megszokták, ott- i honosán érzik magukat a torkot kaparó, fojtó széngázas, nagy csarnokban. Ha csak egy gépet is tűz alatt tartanak, valamennyi mozdonyállás megtelik gázzal. Itt dolgozik Laci bácsi. A nyugdíj előtt áll, de sem a mozgása, sem más jel nem utal erre. Laci bácsi még fiatal. Fiatalok rhun ka társai is. A csoport, amelyet évek óta már kormányoz, szinte apjának tartja, gazdag élettapasztalata, nagy szaktudása átsegíti a brigádot minden nehézségen. — Laci bácsi, segítsen! — Hányszor hangzott már el e kérés, nem lehet számon tartani. Nemcsak a csoport tagjai, hanem mások, kazánkovácsok, műszerészek is felkeresték tanácsért. Mindig segít. Mindig tud tanácsot adni. Évtizedeik óta a fiatal szakmunkások legjobb segítője a dombóvári fűtőházban Rádi László. Egy mozdonyjavrtó szakmunkásnak akkor számít a karrier — a munka révén elismert tekintély, munkáskarrier —, ha már a mozdonyvezetők is keresztnevén szólítják: „Laci bácsi, legyen szíves, Laci bácsi ez a baj.” Rangot jelent az ilyen kérés minden szerelőnek. Laci bácsinak magas rangja van a fűtőházi szerelők között, Nem csoda, hisz a legjobb munkások között tartják számon, erkölcsileg, s anyagilag elismerik munkáját. Amikor a fűtőházban jártunk, és a felvételt készítettük. Rádi László csoportja 424 sorozatú gépet javított. A hajtórúd csapágyméretét. illeszkedését ellenőrizte Laci bácsi. Ezt a munkát nem adja másnak. Ez a legfontosabb. De minden alkalommal odahívja a csoport tagjait, mutatja nekik: — Nézzétek fiúk, így kell csinálni, próbáljátok meg. — Aztán megismétli valamelyik fiatal a mérést. Laci bácsi megmondja, jó volt-e a vélemény a munkáról. Az utolsó ellenőrzés mindig az övé. Nem is jött még reklamáció. Még nem maradt „fekve” az általuk javított mozdony, mert az a legnagyobb szégyen, ha egy szerelő munkája miatt a mozdony valahol elromlik, és segélygépet kell érte küldeni. Az önellenőrzés bevezetése —, hogy ketten is átnéznek egy munkát, mi- | előtt átadnák/ — nagy esemény j volt a csoport életében. És ma már természetes a megbízható, jó munka. Laci bácsi csoportja kiváló munkát végez a dombóvári i fűtőházban. A magyar postának jó híre van a világban. Sokszor kézbesítenek olyan, a világ valamelyik sarkából érkezett levelet, hogy csodálkozik az ember; milyen tudományos módszerrel derítették ki, hova. és kinek szól. Viszont, ha valakit megkérdeznek Decsen. mi a postáról a véleménye, megmondja kertelés nélkül. Amit mond, az nem éppen a posta fentebb vázolt -ó hírét öregbíti. Nem mostani keletűek a de- csiek posta elleni kifogásai, néhány hónappal ezelőtt lapunk már foglalkozott a külterületi kézbesítés körül uralkodó áldatlan állapotokkal. És azóta? Ezideir lényegében nem történt semmi. A külterületiek, amikor a faluban járnak, benéznek a postára is érkézett-e levél, vagy egyéb küldemény a részükre, vagy valamelyik, közelben lakó ismerősük számára? Ebben merül ki a kézbesítés. Vörös Vince, szállási hadirokkant mondja el a fentieket. Kézimunkáit a Népművészeti Vállalaton keresztül értékesíti. Nagyon fontos számára, anyagi érdeke, hogy időben lebonyolítsa a levelezést. — Alkalmi postás hozza nekünk, szállásiaknak a levelet, szívességből ugyan, de nem felel semmiért. A községi tanács adóügyi osztályán ezt mondják: — Fél év óta nem tudunk hivatalosan kézbesíteni a külterüKi viszi hamarabb levelem ? — Lesz-e postás a jelentkezőből Decsen ‘i — letre. a parázi részre meg éppen két év óta. A községi védőnő: — Előre félek, amikor a Sabin- oltásokra kerül a sor. Háromszáz gyereket, kell behozatni de ezeknek majdnem fele szállási g< erek Ki kell állnunk az utcára, lesni, kit lehel megkérni hogy legalább az ismerőseihez juttassa el az idézést. A tanácsnál mondja egy fiatal- asszony; — A külterületre a rádió — főleg telepes —. meg az újság viszi a híreket, a mindennapi élet eseményeit. Dg inkább bosz- szankodva mint szívósén vesszük a kezünkbe az újságos amikor esetleg egy héten egyszer kapjuk meg. Sajnos, bent a faluban sem volt jobb a helyzet, bár még nem biztos. hogy az alig két héttel ezelőtti változás tartós lesz. Amint a védőnő a saját esetéi említette, előfordult, hogy a szombaton feladott expresszlevelet kedden kapta meg, vagy másik esetben a táviratot háromnapos késéssel. — A sok kifogás alapja — mondják —, hogy a postások túlterheltek. Erre a munkára főleg asszonyok jelentkeznek. Ha pontosan ellátják munkájukat, akkor oda van az egész napjuk, a ház- | beállítanunk egy betétes kézbetartás vezetésére, ellátására nem jut sem idejük, sem erejük. Vagy azt csinálják, mint a Boris... Egyszerűen képtelen volt mindenhova kivinni az újságot, hát otthon „lerakta”, a beletett levelekkel együtt. Egész garmadában állt nála n kézbesítetten újság, levél. — A postaigazgatóság nem hajiadó figyelembe venni az igényeket — a tanácsnál halljuk ezt a véleményt —. mindenáron normákhoz ragaszkodnak. „Ennyi idő alatt, ennyi kilométert tesz meg a postás, ez az idő elég a kézbesítésre”. De az igényeket nem lehet perccel és méterrel mérni, és mások a kö.ülmények fa un mint városon. Mind többen olvasnak újságot. Az olimpia előtt otvenen vásároltak televíziót. 295 termelőszövetkezeti nyugdíjas van. Mindez azt jelenti, hogy a postásnak egyre több kapun kell benyitni. És hónapokig kell kérni, követelni, amíg a postaigazgatóság megváltoztatja az álláspontját. Hasonlóan vélekedik a posta- hivatal vezetője is: — Két kézbesítőnk volt a belterületre, egyik nyolcórás, a másik hatórás műszakban. Csak nagy esre-hitre engedélyezték a második állást is nyolcórás műszakra. A hónap elején sikerült I sítőt. hírlapterjesztésre. így a két kézbesítőt sikerült tehermentesítenünk. A napilapokból 50 Nép- szabadság. majd 70 Népújság, tíz Népszava, azonkívül Magyar Nemzet, Népsport jár. a hetilapok közül . 75 Nők Lapja. 73 Rádióújság, 100 Szabad Föld jár. azonkívül jónéhány Autó-Motor, Élet és Tudomány. Képes Újság, Magyar Ifjúság és egyéb. Ha ez az asszony bedolgozza magát, megál'apodik. akkor javul a helyzet. Ha meggondolja magát, akkor kezdhetjük elölről. — És a külterületi kézbesítés? — Talán az is megoldódik, legkésőbb decemberben. Jelentkezett egy fiatalember, hogy elvállalja. Ismeri a szállásokat, motorja van. mos: a télre meg lovat akar venni — így talán ez az áldatlan helyzet is megszűnik. Tehát odáig eljutottak Decsen. hogy a falut járó kézbesítőket tehermentesítették, és van jelentkező a külterületi állásra is. A következő teendő már az lesz, hogy a jelentkezőből véglegesen postás legyen, ne kelljen a tanács dolgozóinak, vagy a védőnőnek egy-két hónap múlva ismét kiállni az utcára, hogy „Ki viszi hamarabb levelem Szállásra? BI.
