Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
1964, november 21. TOLNA MEG TFT NÉPÜ.TSAG 3 Dolgozzunk még jobban mint eddig Tanácskozott a KISZ Tolna megyei küldöttértekezlete Baranyi Ferenc. Hősök voltak című versének remek soraival kezdődött tegnap Szekszárdon. a Soós Sándor Művelődési Házban a KISZ Tolna megyei küldöttértekezlete. Az ifjúság négyéves munkáját összegező tanácskozás elnökségében foglalt helyet Soczó József, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó- pál Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Pu- tics József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Pápai János, a KISZ Központi Bizottság gazdasági osztályának vezetője. Kerekes Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Tóth József, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Bóta János, a KISZ megyei revíziós bizottságának elnöke. Bakó Anna bátaszéki küldött, Szabó Lajos a Bonyhádi Cipőgyár KISZ-bizolt- ságának titkára, s többen a KISZ-alapszervezetek küldöttei közül. Kerekes Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a küldöttértekezlet elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Tóth Józsefnek, a KISZ megyei bizottság első titkárának, aki a bizottság beszámolóját terjesztette a küldöttgyűlés elé. Széles körű szervezeti tevékenység a küldöttgyűlés előtt A beszámoló értékelte a megye, ifjúsági alapszervezeteinek és bizottságainak munkáját, majd megállapította: — Küldöttértekezletünk jelentőségét az adja. hogy a KISZ VI. kongresszusára készülve, megvizsgálja megyénk ifjúságának életét, az 1960 óta megtett utat, levonja a szükséges következtetéseket és meghatározza a jöVő fontosabb tennivalóit. A következőkben elemezte azt a széles körű szervezeti és politikai tevékenységet, amelyik a küldöttértekezletet megelőzte. _ Hangsúlyoz a hogy a taggyűlések és a járási küldöttértekezletek megtartásának ideién megyénk fiatalsága komoly érettségről tett tanúbizonyságot. Közülük közel tízezren 140 ezer óra társadalmi munkával segítették a kritikus ősz által előidézett nehézségek leküzdését, a betakarítás és vetés sikeres elvégzését. Az ifjúmunkásokról szólva elmondotta: megyénk üzemeinek fiataljai csatlakoztak a Tolnai Selyemfonógyár felhívásához. Vállalták a tervek maradéktalan teljesítését, s különösen a minőségi munkáért tettek sokat. — Jóleső érzés visszagondolni a két kongresszus és a megyei küldöttértekezlet között eltelt négy évre — állapította meg a beszámoló. — Ifjúságunk tanúja és részese volt a szocializmus, a haladás, a béke erői előretörésének. Ugyanakkor lépten-nyomon tapasztalhatták a fiatalok, ho'jy ami ebben az országban történik, nem kis részben őértük van. A következőkben az ifjúság megítélésével kapcsolatos nézetekről szólt. Hangsúlyozta: a fiatalok gondolkodásában, életfelfogásában keveredik a múlt, a jelen és a jövő, s fejlődésük nem sima folyamat. A cél azonban az idősebb nemzedékkel közös: a szocializmus teljes felépítése. Aktív részvétel a termelésben A KISZ-szervezetek fontos feladatnak tartották, hogy aktívan részt vegyenek a szocializmus építésének meggyorsításában. Ám j a nevelő munkában még a korábbiaknál is nagyobb gondot kell fordítani a termelést segítő ági- j tációra, a legfontosabb nemzetközi kérdések ismertetésére, a szocialista országok összefogása! jelentőségének megértetésére. j A közösségi és munkaerkölcsről szólva, a következőket mondotta: A munkához való szocialista viszony, a közösségért való áldozatkészség esetében nem lehet még azt mondani, bogy ezek gyökerei mélyek lennének. Voltak és vannak már szép eredmények, de egyelőre még csak azt mondhatjuk, hogy a közösségi és munkaerkölcs fejlődése jó irányban halad. Az ifjúsági brigádok az iparban és mezőgazdaságban egyaránt kitűnő eredményeket értek és érnek el. Ifjúmunkásaink többsége derekasan dolgozott az V. kongresszus határozataiban megjelölt feladatok végrehajtásáért. A fejlődés helyes irányáról szól az a tény is, hogy Tolna megye ifjúsáea nóg-v £v ni-tt r.13 ezer óra társadalmi munkával segített különböző feladatok megoldásában. A faluról szólva megállapította a beszámoló: kialakulóban van egy új arcú parasztifjúság, ők azok, akik a közös gazdaságok eredményeinek gyarapítására törekszenek, a közösségi munka és élet megszilárdításáért dolgoznak. Sokukat csábította a városi élet, többen el is mentek közülük. A következőkben azonban arról kell gondoskodni, hogy a falvakban megteremtődjenek azok az anyagi és kulturális feltételek, amelyek vonzóvá teszik a községeket. Növeljük a kulturális munka hatékonyságát — Tanulóifjúságunk létszáma az elmúlt négy évben jelentősei j megnőtt, — állapította meg Tóth elvtárs. — Jelenleg közel Ö ezer középiskolás és 3 ezer ipari tanuló jár iskoláinkba. Érthető, hogy a velük való foglalkozás mind naggpbb /elada'ot 'eleit a KISZ számára. Diákjaink többsé- ] ge becsülettel tanul és dolgozik. Arra kell azonban töret-ed’-i, ! hogy növekedjék a középiskolás és ipari tanuló fiatalok hivatástudata. A KISZ-szervezetek kulturális tevékenységével kaocsolatban a következőket mondotta: Fő feladat, hogy a szórakoztatás mellett biztosítsa fiatalságunk általános, szakmai és politikai műveltségének fejlődését. A kulturális szemléknek is ennek ez ügynek szolgálatában kell állniok. Tolna megvében ielenleg 374 alapszervezetben 16 247 fiatal tömörül. A szervezetek befolvá'a jelentősen megnőtt. A jobb eredmények érdekében azonban r"1 következetesebbé és hatékonyabbá kell tenni a KISZ-tagságra való felkészítést, főleg az úttörők között. A beszámoló végén a KISZ megyei bizottságának első titkára megállapította: A két kongreszA salátát is elvetették a tamási Vörös Szikrában A tamási Vörös Szikra Tsz-ben 1650 hold őszi kenyér- és takarmánygabonát vetettek. Ezenkívül elvetették a primőrsaláta magját is. A termelőszövetkezetben az utolsó idei fej essalá1 a-küldeményt indították el, s csupán az [ ősszel tízezer fej salátát szállí- ‘ tottak a piacokra. A most elvetett magvakból 60—70 ezer fej primőrsaláta lesz a tavasszal. A salátát a hajtatóházakban keltetik ki, s öt holdon ültetik lei a szabadba jövőre. szus között a megye ifjúságának többsége eszmeileg, politikailag és erkölcsileg egészségesen fejlődött. Szorgalmas munkával és tanulással támogatták a párt politikájának valóra váltását. A megyei bizottság beszámolóját és a revíziós bizottság jelentését élénk vita követte. Ebben sóik bírálat és javaslat hangzott el. Fiataljainknak nincs szégyellnivalójuk Felszólalt a küldöttértekezleten Soczó József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. A partbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében meleg szavaikkal köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd • a következőket mondotta: — A küldöttgyűlés résztvevői számba vették négy év munkáját, s meghatározzák a következő feladatokat. Már a taggyűlések, valamint a járási küldöttértekezletek is megmutatták megyénk ifjúságának fejlődését. Társadalmunk szinte minden kérdéséről szó esett ezeken a tanácskozásokon. Az egjészséges hang, a segítő szándékú bírálatok és javaslatok azt mutatták, hogy ifjúságunk többségének szemlélete helyes. A következőkben megállapította: a KISZ fontos támasza a pártnak, s a Párt számít a fiatalok segítségére. Persze, vannak problémák. Egyebek között az ifjúság megítélésében. Ennél azt kell szem előtt tartani elsősorban, hogy olyan fiatalság nőtt fel az eltelt húsz évben, amelyik a szocializmus eredményeit elismeri, ugyanúgy, ahogy az idősebb nemzedék. — A megítélés módjában vannak néha különbségek. — állapította meg Soczó elvtárs. — Az ifjúság, amely társadalmunkkal együtt nőtt fel, látja a lehetőségeket. Talán ezért időnként türelmetlenebb, mint az idősebbek. Ezt a lendületet nem mindig nézik jó szemmel. Gyakran köny- nyelmúnek is tartják fiataljainkat. Pedig ezt csak a kisebbik részre lehet elmondani. A párt és a felnőtt társadalom nagyobb része rossz véleménnyel van a könnyelmű általánosításról. Tudja, hogy az ifjúság megállta a helyét a munkában, a felnőttek tiszteletében. A KISZ feladata, erősíteni az ifjúság egészséges szemléletét, társadalmunkhoz való hűségét. Az eredményekkel ugyanis nem lehetünk teljesen elégedettek. Fontos megszüntetni a felszínességet minden munkában. Reálisan és sokszínűén kell bemutatni társadalmunk egészét. Ezen a területen még sok a tennivaló. Társadalmi fejlődésünknek vannak szépségei, romantikája. Az alkotó munka szépséget uralják napjainkat. S ezt még mintha nem tudtuk volna teljesen megmutatni ifjúságunknak. Ezért lehetséges, ho°v a fiatalok nem tudnak mindig helvesen választani, s nehezen találják meg helvüket a falun. Pedig a mezőgazdasági munka régi je''ege megváltozott a legkorszerűbb technika segíti ma már a falu dolgozóit. A továbbiakban az ifjúsági szervezet tennivalóival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság, kollektív érzése igen fejlett. Ezzel az erővel közelebb lehet hozni minden fiatalt a KISZ-hez. Ugyanakkor erősíteni kell a termelést szervező munkát. Végezetül a következőket mondottat — Az ifjúság szép eredményeket ért el. Fiataljainknak nincs szégyenkezni valójuk. De a feladatok növekednék. Mi azonban bízunk fiataljainkban. A párt számít rájuk, s az ifjúság számíthat a pártra — fejezte be felszólalását Soczó József elvtárs. A KTSZ Tolna megvei küldött- értekezlete a megyei bizottság és a VI kongresszus küldötteinek megválasztásával ért véget. Tizenhárom év múlva gyümölcsöző tervek A Szőlészeti Kutatóintézet monográfiája és a szekszárdi szőlőrekonstrukció A monográfia leíró műfaj. Addig azonban, míg egy kisebb műemlék szakszerű leírásával napok, egy nagyobb mezőgazdasági üzemével hetek alatt végezni lehet, az ország valamennyi szőlőtermő területének részletes felmérése és leírása a szakemberek tömegeinek hosszú esztendeit igényelte. Erre vállalkozott a Szőlészeti Kutatóintézet tudósgárdája, mely — az egész országra kiterjedő munkán belül — 1951-ben végzett Tolna megye; elsősorban Szekszárd és környéke szőlőmonográfiájával. Minden százholdas parcelláról pontos fajtajegyzék készült, feltüntették a hiányokat, sorra vették a telepíthető parlagokat. A monográfia szolgáltatott alapot egy — már konkrét intézkedéseket magában foglaló — rekonstrukciós terv elkészítéséhez. Ezt 1960-han elfogadták az illetékesek. A szekszárdi borvidék történetéről lapunkban is írtunk már. Arról azonban nem. hogy a szőlőkultúrára legnagyobb veszedel- j met jelentő erózió egyenes következménye a dombokat valamikor uraló erdők kiirtásának. így váltak szurdokokká az egykori utak, és ennek köszönhető, hogy az lrányos József tudományos osztályvezető által kidolgozott rekonstrukciós terv legnagyobb — több mint 33 milliós — költségtényezője az útépítés. A terv másfél évtized alatt 2724 kataszteri hold nagyüzemi szőlővel számol. Ennek ma csak tört része van meg. és így még a közelmúlt helyzettel szemben is óriási lesz a változás. Hiszen a felmérések szerint 2600 holdnyi szekszárdi szőlő nem kevesebb, mint 3578 tulajdonos kezén volt, azaz átlagosan 0,73 hold a szőlőbirtokok nagysága. Nyilvánvaló, hogy ez még akkor sem a jövő fejlődés útja, ha természetszerűen a későbbiekben is számolunk a kisüzemi — háztáji — szőlőkkel. A nagyüzemi rendszerben kialakítandó 1993 kataszteri hold jelenlegi állapota szerint 17 százalékában jó. 47 százalékában közepes, 36 százalékában pedig határozottan rossz. A mai szőlők fele vegyes telepítésű, de ennek is háromötöde kadarka. A rekonstrukciós terv tes" tes kötete a vidék általános ismertetése mellett foglalkozik a szőlőfajták minősítésével, az optimális nagyüzemi művelési módokkal, az ültetések. pótlások alapanyagának előállításával, a szervestrágya-ellátással, a tárolással. gépesítéssel, telkesítéssel és a sok milliós állami beruházások visszatérülésével. Tudott dolog, hogy a szőlő máról holnapra nem adja vissza a befektetett tőkét. A tervezett telepítés költsége azonban közepes termés esetén már a tizenharmadik esztendőben megtérül, és a szőlő a legszerényebb számítások szerint is harmincéves • koráig terem. A Szőlészeti Kutatóintézet egy másik tanulmánya — Borbás, dr. Mercz, Horánszky, dr. Ke- nessey, Mánfai tollából — azzal is részletesen foglalkozik, hogy a sok éves telepítés milyen járulékos beruházásokat igényel? Szekszárdon és Pakson állami erőből hatvanezer mázsányi feldolgozóüzemeket; Dunaszent- györgyön és Dunaföldváron pedig a termelőszövetkezetek ösz- szefogásából tizenöt-, illetve húszezer mázsára alkalmasakat. Az ország egyik legfontosabb vörösbortermő vidékének rekonstrukciója természetesen elképzelhetetlen megfelelő szakkáderek nélkül. Ezalatt nemcsak a telepítést végző szervek — megyei és városi tanácsok mezőgazdasági osztályai, az állami gazdaság, termelőszövetkezetek — szőlészeti szakemberekkel való megerősítése értendő, hanem egy szőlészeti szakiskola, esetleg a kutatóintézet valamelyik részlegének Szek- szárdra telepítése is. A kutatóintézet sok éves munkával készült tanulmányait minden illetékes szerv megkapta. A Szőlészeti Kutatóintézet vezetőinek véleménye szerint mindez természetesen a gyakorlatban csak annyira lesz hasznos, amen.v- nyit sikerül majd megvalósítani belőle. O. í. FELHÍVÁS A Marx Károly Közgazdaságtudo- i mányi Egyetem megfelelő számú je- j lentkező esetén megszervezi Pécsett az egyetem kihelyezett esti tagozatát, I ipar- és belkereskedelmi szakon. | A felvételi vizsgát kivéve valameny- nyi foglalkozás és vizsga Pécsett lesz. | A felvétellel kapcsolatban az esti ; tagozatú egyetemi iskoláztatásra voÁllami gazdaságok, erdőgazdaságok FIGYELEM! | A Gyönki Gépállomás elcse- 1 rélné GAZ—69-es géDkocs;iát Warszawa személygépkocsira. | (98) natkozó rendeletek a mérvadók, életkor, iskolai végzettség, stb. tekintetében. Felvételi vizsgát matematika és történelem, vagy politikai gazdaságtan tantárgyakból kell tenni előreláthatólag 1965. júliusában. Tanulmányi idő 5 év. Felvétel esetén a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rendtartásában foglaltak a mérvadók; a tandíj. óralátogatás, illetve vizsgák letételére vonatkozóan. A pécsi kihelyezett tagozatra való jelentkezést (géppel kitöltve) 1964. november 25-ig kell beküldeni a kővetkező címre: Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei csoportja. Kovács Attila titkár. Pécs. Rákóczi I u. 1. Értesítjük T. vevőinket, hogy tamási fiókunkban az év végi leltározást 1964. XI. 26, 27, 28-án bonyolítjuk le. Kérjük, hogy megfelelő árukészletről idejében szíveskedjenek gondoskodni. Baranya-—Tolna megyei Fűszer és Édesség Nagyker. (91)
