Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
f TOLNA WPCTFT NCTflTSíQ 1964. november 21; Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Nemcsak a konferencia részvevői számának növekedése, hanem a konferencia közös nyilatkozata is mutatja a részvevők összefogásának erejét. A nemzetközi szervezetekben és általában a nagy államközi konferenciákon azzal kell számolni, hogy a fejlődő országok alkotják a résztvevők döntő többségét. Jelenlétük a nemzetközi konferenciákon az antiimperialista harc lényeges tényezője. Politikai, erkölcsi és gyakorlati támogatásunkról biztosítjuk a kairói konferencia résztvevőit a gyarmatosítás maradványainak' felszámolására irányuló antiimperialista programjukban. — jelentette ki a miniszter. — Tisztelt országgyűlés! | — Beszámolóm következő szakaszában a nyugati, kapitalista országokhoz fűződő kapcsola-1 tainkkal foglalkozom. Lényegesen javultak, és bővültek kapcsolataink a legutóbbi időben is a nyugati kapitalista országok szinte valamennyi körével, mind kormányközi, mind gazdasági és kulturális téren. Hogy milyen differenciáltan, árnyaltan, ugyanakkor milyen következetesen alkalmazzuk a békés egymás mellett élés elvét a2 államok mindenféle körének vonatkozásában, azt pártunk nyolcadik kongresszusa tömören így fejezte ki: „A magyar nép külpolitikáját a békés egymás mellett élés elve vezérli. Még bensőségesebb viszonyra törekszünk azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolataink barátiak, barátivá akarjuk fejleszteni azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolatunk normális és korrekt, amelyekkel pedig még nem kielégítő, vagy rossz a viszonyunk, normá- Lis kapcsolatra törekszünk.” Ezek az ©Ivek és törekvések vezetnek bennünket a nyugati kapitalista országok viszonylatában is. Természetes, hogy könnyebb ezeket a törekvéseket megvalósítani semleges országok, mint szembenálló, katonai, vagy gazdasági szervezet tagországai vonatkozásában, bár hozzá kell tenni, hogy nem mindig. Indokolt, hogy a beszámolónak ezt a szakaszát a magyar—osztrák kapcsolatokkal kezdjem. Az utóbbi időben a magyar— osztrák kapcsolatok terén bíztató fejlemények történteik. Az oszt- , rák kancellár magyarországi látogatásai, majd minisztertanácsunk ! elnökhelyettesének, Fock elvtársnak ausztriai viszontlátogatása azt , mutatta, hogy kölcsönösen meg . van a készség a két ország veze- I tőiben a kapcsolatok további mélyítésére. A francia kormány részéről az utóbbi időben a szocialista országok iránt sajátságos érdeklődés mutatkozik. Ennek egyik konkrét jelét láttuk a Kínai Népköztársaság elismerésekor is. Kapcsolatunk Olaszországgal, Angliával és Görögországgal jól kezdődött, illetve jól alakult. Kedvezőek kaocsolataink a ciprusi kormánnyal, a Belga Királysággal mind gazdasági, mind kulturális téren. — A skandináv országokkal általában kedvezően fejlődnek kapcsolataink — állapította meg a miniszter. — Különösen észlelhető ez magyar—svéd vonatkozásban. vekvő nemzetközi tekintélyünket tükrözik. — Bizalommal a kormány külpolitikája iránt, a külügyminiszter beszámolóját elfogadom és elfogadásra ajánlom. A következő felszólaló Lehel Ferenc, Vas megye képviselője volt. Bevezetőben néhány belpolitikai, társadalmi kérdéssel foglalkozott, mert — mint mondotta — ezek hatással vannak nemzetközi helyzetünkre, kapcsolatainkra is. A képviselő ezután a békés egymás mellett élés kérdéséről beszélt. Majd a külügyminiszter jelend tését elfogadta. Ezután ebédszünet következett. Az országgyűlés ülésén tegnap ebédszünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Kállai Gyula felszólalása Megnőtt hazánk nemzetközi tekintélye Külképviseleteink számának alakulására a következők a legjellegzetesebb adatok: Magyarországnak 1938-ban 38 országgal volt diplomáciai kapcsolata, 1961-ben 53 országgal. 1963-ban 59-cel, s most, 64-gyel. Ez évben újból több országgal nagykövetségi szintre emeltük kapcsolatainkat. így Japánnal, Iránnal, az Afgán Királysággal, Etiópiával, Olaszországgal, Svédországgal. ugyanez folyamatban van a magyar—osztrák viszonylatban. Ebben az évben öt újabb országgal vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat nagykövetségi szinten: Kanadával, Kuwait-tal, Kenyával, a Jordán Királysággal és Nigériával. Péter János ezután a nemzetközi szervezetekkel összefüggő kérdésekről beszélt. Védeni kell az ENSZ-et az ellene megindult, és várhatóan fokozódó nyílt és alattomos imperialista támadások ellen — mondotta —. s mindent el kell azért követni, hogy az ENSZ az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati sorból felszabadult országok fejlődéséért, a békés egymás mellett élés biztosításáért vívott harc minél hatásosabb fóruma legyen. A Magyar Népköz- társaság, küldöttei ebben a szellemben dolgoznak. A miniszter ezután az egyházakkal kapcsolatos két nemzetközi vonatkozású eseményről szólott. A továbbiakban^ a miniszter a Magyarországon járt nyugati újságírók munkájáról beszélt. Hangsúlyozom. hogy az újságírók látogatásának sorozata, a külföldi sajtóban mutatkozó eredményei kedvező képet mutatnak. A kedvezőtlen képekkel kapcsolatban viszont az a megjegyzésünk: Nem kívánhatjuk, hogy minden újságíró, aki merőben más környezetből érkezik ide. értsen is bennünket. Mi nem kívánjuk azt, hogy mindenhez a mi magyarázatunkat fogadja el. Egy a fő igényünk: a tisztesség. Nem kívánjuk, hogy életünk tényeit szépítse. csak azt, hogy híven tükrözze. összegezve elmondhatjuk, népköztársaságunk nemzetközi helyzete általában sokat javult. A nemzetközi viszonyokban számunkra kedvező lehetőségeket általában sikerült gazdasági, kulturális politikai államközi kapcsolataink bővítésére felhasználni. Ez- zel lehetőségeinkhez mérten hozzájárultunk a nemzetközi helyzet javulásához, részben szélesebb összefüggésben is. Ezeknek az eredményeknek az elérésében nagy szerepük van a kormány- zafi szervek mellett más intézményeknek, társadalmi és tömegszervezeteknek. Biztosíthatom a tisztelt országgyűlést. hogy a Külügyminisztérium és a külképviseletek munkatársai kiváltságnak és megtiszteltetésnek tartják, pártunk és kormányunk irányítása alatt a magyar nép, a béke és a szocializmus külpolitikai ügyeit szolgálni. Arra törekszünk, hogy ez a szellem minél jobban érvényesüljön. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy jelentésemet vegye tudomásul. ■ . - -s Vita a külügyminiszteri jelentés felett A külügyminiszter beszámoló-1 ben alaposan megváltozott a halához elsőként Barcs Sándor bu- zánkról alkotott velemeny kulfol- dapesti képviselő szólt hozzá. Azt dön. s a nyugati sajtó Magyaréi- fejtegette 'hogy az utóbbi évek- szagról szoto cikkei, riportjai no Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy Péter János beszámolója részletesen szólít külpolitikai tevékenységünkről és a Külügyminisztérium munkásságáról. Megállapíthatjuk: a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye az e múlt években növekedett. Az aktív külpolitika lehetőségeit jól hasznosítva kormányunk az elmúlt években eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. Minek köszönhetjük mindezt? Elsősorban és mindenekelőtt annak — mondotta —, hogy az elmúlt évek során megszilárdult hazánk szocialista társadalmi és állami rendje. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, népköztársaságunk kormányának politikáját a legszélesebb tömegek támogatják. Tekintélyünk növekedésének másik alapvető forrása az, hogy mindig, minden körülmények között szilárd és következetes elvi politikát folytattunk. Nem engedtünk meg semmilyen beavatkozást belügyeinkbe. szilárdan ellenálltunk minden imperialista nyomásnak, akkor is, amikor ez sokak megítélése szerint nehéznek, vagy éppenséggel lehetetlennek tűnt. Eredményeink őszinte örömmel töltik el barátainkat. De a más társadalmi berendezésű államokban. a más politikai felfogást és világnézetet képviselő kormányoknak is — ha a reólpolitika alapján akarnak maradni —, tudomásul kell venniök eredményeinket. szilárd belső társadalmi rendünket. — akár tetszik ez nekik, akár nem. Külpolitikánk fő irányvonala továbbra is nemzeti függetlenségünk biztosítását, a szocialista világrendszer országai között az egység és az együttműködés megszilárdítását és elmélyítését, az imperializmus gyarmati rendszerének teljes felszámolását, a már felszabadult népek erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítását, a különböző társadalmi rendszerű államok között a békés egymás mellett élés elveinek megvalósítását szolgálja. A béke fenntartása, a külön böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése ma már a legnagyobb kapitalista országok lakosságának is alapvető követelése. Kállai elvtárs ezután a két vezető tőkés államban lefolyt választásokról szólott, majd így folytatta: — A Magyar Népköztársaság kormánya erőteljesen tiltakozik az ellen, hogy a Német Szövetségi Köztársaság akár a sokoldalú atomerő keretében, akár bármi más úton atomfegyverekhez jusson. Az atomfegyver birtokában a Német Szövetségi Köztársaság militarista körei még erőszakosabban folytatnák a revanspoliti- kát, még nagyobb hévvel törekednének a második világháború után kialakult európai határok megváltoztatására. Ezért a sokoldalú atomhaderő terve fokozza a nemzetközi feszültséget Európa szívében és veszélyezteti a világbékét. — Tiszteit országgyűlés! — A történelem menete bizo- i nyitja, hogy a világban végbe- 1 menő pozitív változás, a béke megszilárdulása, az emberi és társadalmi haladás még szélesebb körű kibontakozása elsősorban attól függ, hogyan erősödnek, mennek előre egységben és egyetértésben a szocialista országok, hogyan fejlődik az emberiség eddigi legnagyobb vívmánya, a szocialista világrendszer! A mi politikánk mindenekelőtt a szocialista országokkal való egység, barátság, együttműködés biztosítására és elmélyítésére irányul. Az a meggyőződésünk, hogy az utóbbi években felmerülő ideológiai és politikai nézeteltérések nem szoríthatják háttérbe annak a felismerését, hogy a szocialista világrendszernek — és ezen túl az egész nemzetközi kommunista mozgalomnak — a békéért, a haladásért, a népek szabadságáért, a szocializmus győzelméért folytatott harcában legfontosabb fegyvere az egység, a szolidaritás. Úgy ítéljük meg, hogy —ha pártjaink között bizonyos kérdésekben vannak is nézeteltérések — az államközi, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokat ápolni kell és ami a legdöntőbb, biztosítani lehet és kell az egységes fellépést az imperializmus ellen vívott közös harcban, a nemzeti felszabadító mozgalom támogatásában, a béke fenntartásában. Arra törekedtünk és ma is arra törekszünk, hogy a nemzetközi politikai élet eme legfontosabb kérdéseinek megoldásában a szocialista államok együttműködését, tartsuk, sőt ki is szélesítsük. Változatlanul legfontosabb célunk a magyar—szovjet barátság mindenirányú ápolása és bővítése. A külügyminiszteri beszámoló is megmutatta tisztelt elvtársak, hogy a szocialista országok között sokoldalú és egyre terebélyesedő politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok alakultak ki. Ezek közül egyre szélesedik és elsődleges jelentőségűvé válik a gazdasági kapcsolatoknak a szocialista nemzetközi munka- megosztásnak az elmélyülése: A szocialista országokhoz fűződő szövetségi kapcsolatainkban kimagasló szerepe van annak, hogy tagja vagyunk a Varsói Szerződésnek. Természetesen, igyekszünk honvédelmünket korszerű színvonalon tartani, de különösen megnyugtató számunkra az a tudat, hogy a Varsói Szerződés keretében olyan fegyvertársaink, fegyverbarátaink vannak, akik nem kímélték a kemény áldozatokat, hogy minden agresszor vissza- riasztására alkalmas hatalmas erejű fegyverzetet és haditechnikát építsenek ki. De mi már holnap hajlandók volnánk aláírni az általános és teljes leszerelésről szóló egyezményt is, vagy bál-milyen más, reális egyezményt, amely ehhez a célhoz vezet. Kedves elvtársak! Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság szívesen látott vendégei voltak azok az államfők, azoknak a kormány- és parlamenti küldöttségeknek tagjai, akik a gyarmati rabságból felszabadult, önálló, szuverén államok képviseletében jártak ha- . zánkban. Ezeknek a népeknek a 1 képviselőit a jövőben is a barátnak járó megbecsüléssel és tisztelettel fogadjuk — hangsúlyozta a miniszter, majd kijelentette: — A Magyar Népköztársaság, — mint eddig, ezután is — minden tőle telhető támogatást megad a szabadságukért küzdő népeknek. ' Kállai Gyula ezután a kapitaüsta országokkal fennálló kapcson«tin^V-leme2te- Emelte az Osztrák Köztársasággal való kap- csolatunk szélesedésének jelenti seget, majd a Magyar Népköz- tarsasag es a Vatikán közötti meg- allapodasrol szólott. ^ — Tisztelt országgyűlés' toil. A.,külügyininiszter beszámo- mJ tie]í°8adom’ Ugy gondolom — mondotta befejezésül —, megállapíthatjuk, hogy a Külügyminisztérium külföldön és idehaza tevekenykedő munkatársai ered- kifl - f^lgoztak kormányunk külpolitikájának megvalósításán. nünv helyes- megfelel népünk erdekemek, jól szolgálja azt az alapvető célunkat hoev békéc feltételeket _ teremtsünk a szocialista építőmunkához és erőnk- hozzájáruljunk a vi- lagbeke fenntartásához. Á^álJa‘ „Gyula ufán ' Szakasits Árpád HeVes megyei képviselő emelkedett szólásra, majd Bog- nar József. Tolna megye] képviselő a tudományos és kulturális kapcsolatok fejlődésének kér- deseit elemezte felszólalásában, egallapitotta, hogy a nemzet- met ben e kapcsolatok az utóbbi években, évtizedekben egyre nagyobb szerepet kaptak. Ma mar mind az öt világrész országai bekapcsolódtak a nemzet- kozi élet vérkeringésébe, s a gazdaságilag gyengén fejlett országok is széles körű kulturális tudományos cserét bonyolítanak le. A képviselő ezután hangsúlyoz.- ta, hogy hazánk tudományos és kulturális kapcsolatai jelentékenyen kibővültek az elmúlt években. Ebben számos körülmény játszott közre. Ezek közé tartozik. hogy szerte a világon megnőtt az érdeklődés a szocialista országok iránt. Bognár József a külügyminiszter beszámolóját elfogadta. A következő felszólaló Vendel Zoltánná, Zala megyei képviselő volt. majd dr. Vető Lajos budapesti képviselő szólalt fel A következő felszólaló Móricz Virág Pest megyei képviselő az idegenforgalom jelentőségéről szolt. Ezután Péter János külügyminiszter köszönetét mondott a hozzászólásokért, amolye-k nem- csak helyesléssel fogadták a külügyminiszteri beszámolót, hanem hasznos, szemléletes kiegészítéseket is fűztek ahhoz, sok vonatkozásban megvilágították bővülő nemzetközi kapcsolatainkat. Az országgyűlés a Magyar Nóp- köztársaság kü'politiká áról szóló külügyminiszteri beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt el. Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. A napirend negyedik pontja szerint az interpellációkra került sor. Elsőként Molnár József Heves megyei, majd Barcs Sándor budapesti képviselő interpellált. A képviselőknek Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszolt. Papp János Baranya megyei képviselő interpellációjára Lo- sonczi Pál földművelésügvi miniszter válaszolt. Valaska László Borsod megyei képviselő után Sá- rosi György Bács-Kiskun megyei képviselő Interpellált, dr. Horgos Gyula és Kovács Imre miniszter válaszolt a képviselőkhek. Az interpelláló képviselők, és az országgyűlés a válaszokat tudomásul vette. Az országgyűlés ülésszaka Vasg Istvánné zárszavával ért véget.
