Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 273. szám

f TOLNA WPCTFT NCTflTSíQ 1964. november 21; Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Nemcsak a konferencia rész­vevői számának növekedése, ha­nem a konferencia közös nyilat­kozata is mutatja a részvevők összefogásának erejét. A nemzetközi szervezetekben és általában a nagy államközi kon­ferenciákon azzal kell számolni, hogy a fejlődő országok alkotják a résztvevők döntő többségét. Je­lenlétük a nemzetközi konferen­ciákon az antiimperialista harc lényeges tényezője. Politikai, erkölcsi és gyakorlati támogatásunkról biztosítjuk a kai­rói konferencia résztvevőit a gyarmatosítás maradványainak' felszámolására irányuló antiimpe­rialista programjukban. — jelen­tette ki a miniszter. — Tisztelt országgyűlés! | — Beszámolóm következő sza­kaszában a nyugati, kapitalista országokhoz fűződő kapcsola-1 tainkkal foglalkozom. Lényegesen javultak, és bővül­tek kapcsolataink a legutóbbi időben is a nyugati kapitalista országok szinte valamennyi köré­vel, mind kormányközi, mind gazdasági és kulturális téren. Hogy milyen differenciáltan, ár­nyaltan, ugyanakkor milyen kö­vetkezetesen alkalmazzuk a bé­kés egymás mellett élés elvét a2 államok mindenféle körének vo­natkozásában, azt pártunk nyol­cadik kongresszusa tömören így fejezte ki: „A magyar nép külpo­litikáját a békés egymás mellett élés elve vezérli. Még bensősé­gesebb viszonyra törekszünk azok­kal az országokkal, amelyekkel kapcsolataink barátiak, barátivá akarjuk fejleszteni azokkal az or­szágokkal, amelyekkel kapcsola­tunk normális és korrekt, ame­lyekkel pedig még nem kielégítő, vagy rossz a viszonyunk, normá- Lis kapcsolatra törekszünk.” Ezek az ©Ivek és törekvések ve­zetnek bennünket a nyugati ka­pitalista országok viszonylatában is. Természetes, hogy könnyebb ezeket a törekvéseket megvalósí­tani semleges országok, mint szembenálló, katonai, vagy gazda­sági szervezet tagországai vonat­kozásában, bár hozzá kell tenni, hogy nem mindig. Indokolt, hogy a beszámolónak ezt a szakaszát a magyar—osztrák kapcsolatokkal kezdjem. Az utóbbi időben a magyar— osztrák kapcsolatok terén bíztató fejlemények történteik. Az oszt- , rák kancellár magyarországi láto­gatásai, majd minisztertanácsunk ! elnökhelyettesének, Fock elvtárs­nak ausztriai viszontlátogatása azt , mutatta, hogy kölcsönösen meg . van a készség a két ország veze- I tőiben a kapcsolatok további mé­lyítésére. A francia kormány részéről az utóbbi időben a szocialista orszá­gok iránt sajátságos érdeklődés mutatkozik. Ennek egyik konkrét jelét láttuk a Kínai Népköztársa­ság elismerésekor is. Kapcsolatunk Olaszországgal, Angliával és Görögországgal jól kezdődött, illetve jól alakult. Ked­vezőek kaocsolataink a ciprusi kormánnyal, a Belga Királysággal mind gazdasági, mind kulturális téren. — A skandináv országokkal ál­talában kedvezően fejlődnek kap­csolataink — állapította meg a miniszter. — Különösen észlelhe­tő ez magyar—svéd vonatkozás­ban. vekvő nemzetközi tekintélyünket tükrözik. — Bizalommal a kormány kül­politikája iránt, a külügyminisz­ter beszámolóját elfogadom és el­fogadásra ajánlom. A következő felszólaló Lehel Ferenc, Vas megye képviselője volt. Bevezetőben néhány belpo­litikai, társadalmi kérdéssel fog­lalkozott, mert — mint mondotta — ezek hatással vannak nemzet­közi helyzetünkre, kapcsolataink­ra is. A képviselő ezután a békés egymás mellett élés kérdéséről beszélt. Majd a külügyminiszter jelend tését elfogadta. Ezután ebédszünet következett. Az országgyűlés ülésén tegnap ebédszünet után Pólyák János el­nökletével folytatódott a tanács­kozás. Kállai Gyula felszólalása Megnőtt hazánk nemzetközi tekintélye Külképviseleteink számának alakulására a következők a leg­jellegzetesebb adatok: Magyarországnak 1938-ban 38 országgal volt diplomáciai kap­csolata, 1961-ben 53 országgal. 1963-ban 59-cel, s most, 64-gyel. Ez évben újból több országgal nagykövetségi szintre emeltük kapcsolatainkat. így Japánnal, Iránnal, az Afgán Királysággal, Etiópiával, Olaszországgal, Svéd­országgal. ugyanez folyamatban van a magyar—osztrák viszonylat­ban. Ebben az évben öt újabb or­szággal vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat nagykövetségi szin­ten: Kanadával, Kuwait-tal, Ke­nyával, a Jordán Királysággal és Nigériával. Péter János ezután a nemzet­közi szervezetekkel összefüggő kérdésekről beszélt. Védeni kell az ENSZ-et az el­lene megindult, és várhatóan fo­kozódó nyílt és alattomos impe­rialista támadások ellen — mon­dotta —. s mindent el kell azért követni, hogy az ENSZ az álta­lános és teljes leszerelésért, a gyarmati sorból felszabadult or­szágok fejlődéséért, a békés egy­más mellett élés biztosításáért ví­vott harc minél hatásosabb fó­ruma legyen. A Magyar Népköz- társaság, küldöttei ebben a szel­lemben dolgoznak. A miniszter ezután az egyhá­zakkal kapcsolatos két nemzet­közi vonatkozású eseményről szó­lott. A továbbiakban^ a miniszter a Magyarországon járt nyugati új­ságírók munkájáról beszélt. Hang­súlyozom. hogy az újságírók lá­togatásának sorozata, a külföldi sajtóban mutatkozó eredményei kedvező képet mutatnak. A ked­vezőtlen képekkel kapcsolatban viszont az a megjegyzésünk: Nem kívánhatjuk, hogy minden újságíró, aki merőben más kör­nyezetből érkezik ide. értsen is bennünket. Mi nem kívánjuk azt, hogy mindenhez a mi magyaráza­tunkat fogadja el. Egy a fő igé­nyünk: a tisztesség. Nem kíván­juk, hogy életünk tényeit szé­pítse. csak azt, hogy híven tük­rözze. összegezve elmondhatjuk, nép­köztársaságunk nemzetközi hely­zete általában sokat javult. A nemzetközi viszonyokban szá­munkra kedvező lehetőségeket ál­talában sikerült gazdasági, kultu­rális politikai államközi kapcsola­taink bővítésére felhasználni. Ez- zel lehetőségeinkhez mérten hoz­zájárultunk a nemzetközi helyzet javulásához, részben szélesebb összefüggésben is. Ezeknek az eredményeknek az elérésében nagy szerepük van a kormány- zafi szervek mellett más intézmé­nyeknek, társadalmi és tömeg­szervezeteknek. Biztosíthatom a tisztelt ország­gyűlést. hogy a Külügyminiszté­rium és a külképviseletek mun­katársai kiváltságnak és megtisz­teltetésnek tartják, pártunk és kormányunk irányítása alatt a magyar nép, a béke és a szocializ­mus külpolitikai ügyeit szolgálni. Arra törekszünk, hogy ez a szel­lem minél jobban érvényesüljön. Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy jelentésemet vegye tu­domásul. ■ . - -s Vita a külügyminiszteri jelentés felett A külügyminiszter beszámoló-1 ben alaposan megváltozott a ha­lához elsőként Barcs Sándor bu- zánkról alkotott velemeny kulfol- dapesti képviselő szólt hozzá. Azt dön. s a nyugati sajtó Magyaréi- fejtegette 'hogy az utóbbi évek- szagról szoto cikkei, riportjai no Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy Péter János beszámolója részletesen szólít külpolitikai tevékenységünk­ről és a Külügyminisztérium munkásságáról. Megállapíthatjuk: a Magyar Népköztársaság nem­zetközi tekintélye az e múlt évek­ben növekedett. Az aktív kül­politika lehetőségeit jól haszno­sítva kormányunk az elmúlt években eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. Minek köszönhetjük mindezt? Elsősorban és mindenekelőtt annak — mondotta —, hogy az elmúlt évek során megszilárdult hazánk szocialista társadalmi és állami rendje. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának, népköztársaságunk kormányának politikáját a leg­szélesebb tömegek támogatják. Tekintélyünk növekedésének másik alapvető forrása az, hogy mindig, minden körülmények kö­zött szilárd és következetes elvi politikát folytattunk. Nem enged­tünk meg semmilyen beavatko­zást belügyeinkbe. szilárdan el­lenálltunk minden imperialista nyomásnak, akkor is, amikor ez sokak megítélése szerint nehéz­nek, vagy éppenséggel lehetetlen­nek tűnt. Eredményeink őszinte örömmel töltik el barátainkat. De a más társadalmi berendezésű államok­ban. a más politikai felfogást és világnézetet képviselő kormá­nyoknak is — ha a reólpolitika alapján akarnak maradni —, tudomásul kell venniök eredmé­nyeinket. szilárd belső társadalmi rendünket. — akár tetszik ez ne­kik, akár nem. Külpolitikánk fő irányvonala továbbra is nemzeti függetlensé­günk biztosítását, a szocialista világrendszer országai között az egység és az együttműködés meg­szilárdítását és elmélyítését, az imperializmus gyarmati rendsze­rének teljes felszámolását, a már felszabadult népek erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődé­sének előmozdítását, a különböző társadalmi rendszerű államok között a békés egymás mellett élés elveinek megvalósítását szol­gálja. A béke fenntartása, a külön böző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élése ma már a legnagyobb kapita­lista országok lakosságának is alapvető követelése. Kállai elvtárs ezután a két ve­zető tőkés államban lefolyt vá­lasztásokról szólott, majd így folytatta: — A Magyar Népköztársaság kormánya erőteljesen tiltakozik az ellen, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság akár a sokoldalú atomerő keretében, akár bármi más úton atomfegyverekhez jusson. Az atomfegyver birtokában a Német Szövetségi Köztársaság militarista körei még erőszako­sabban folytatnák a revanspoliti- kát, még nagyobb hévvel töre­kednének a második világháború után kialakult európai határok megváltoztatására. Ezért a sok­oldalú atomhaderő terve fokozza a nemzetközi feszültséget Európa szívében és veszélyezteti a vi­lágbékét. — Tiszteit országgyűlés! — A történelem menete bizo- i nyitja, hogy a világban végbe- 1 menő pozitív változás, a béke megszilárdulása, az emberi és társadalmi haladás még szélesebb körű kibontakozása elsősorban attól függ, hogyan erősödnek, mennek előre egységben és egyet­értésben a szocialista országok, hogyan fejlődik az emberiség ed­digi legnagyobb vívmánya, a szo­cialista világrendszer! A mi politikánk mindenekelőtt a szocialista országokkal való egység, barátság, együttműködés biztosítására és elmélyítésére irá­nyul. Az a meggyőződésünk, hogy az utóbbi években felmerülő ide­ológiai és politikai nézeteltérések nem szoríthatják háttérbe annak a felismerését, hogy a szocialista világrendszernek — és ezen túl az egész nemzetközi kommunista mozgalomnak — a békéért, a haladásért, a népek szabadságá­ért, a szocializmus győzelméért folytatott harcában legfontosabb fegyvere az egység, a szolidari­tás. Úgy ítéljük meg, hogy —ha pártjaink között bizonyos kérdé­sekben vannak is nézeteltérések — az államközi, gazdasági, kultu­rális és egyéb kapcsolatokat ápol­ni kell és ami a legdöntőbb, biz­tosítani lehet és kell az egységes fellépést az imperializmus ellen vívott közös harcban, a nemzeti felszabadító mozgalom támoga­tásában, a béke fenntartásában. Arra törekedtünk és ma is arra törekszünk, hogy a nemzetközi politikai élet eme legfontosabb kérdéseinek megoldásában a szo­cialista államok együttműködését, tartsuk, sőt ki is szélesítsük. Változatlanul legfontosabb cé­lunk a magyar—szovjet barátság mindenirányú ápolása és bővítése. A külügyminiszteri beszámoló is megmutatta tisztelt elvtársak, hogy a szocialista országok között sokoldalú és egyre terebélyesedő politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok alakul­tak ki. Ezek közül egyre szélese­dik és elsődleges jelentőségűvé válik a gazdasági kapcsolatoknak a szocialista nemzetközi munka- megosztásnak az elmélyülése: A szocialista országokhoz fűző­dő szövetségi kapcsolatainkban kimagasló szerepe van annak, hogy tagja vagyunk a Varsói Szer­ződésnek. Természetesen, igyekszünk hon­védelmünket korszerű színvona­lon tartani, de különösen meg­nyugtató számunkra az a tudat, hogy a Varsói Szerződés kereté­ben olyan fegyvertársaink, fegy­verbarátaink vannak, akik nem kímélték a kemény áldozatokat, hogy minden agresszor vissza- riasztására alkalmas hatalmas ere­jű fegyverzetet és haditechnikát építsenek ki. De mi már holnap hajlandók volnánk aláírni az általános és teljes leszerelésről szóló egyez­ményt is, vagy bál-milyen más, reális egyezményt, amely ehhez a célhoz vezet. Kedves elvtársak! Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság szí­vesen látott vendégei voltak azok az államfők, azoknak a kormány- és parlamenti küldöttségeknek tagjai, akik a gyarmati rabságból felszabadult, önálló, szuverén ál­lamok képviseletében jártak ha- . zánkban. Ezeknek a népeknek a 1 képviselőit a jövőben is a barát­nak járó megbecsüléssel és tisz­telettel fogadjuk — hangsúlyozta a miniszter, majd kijelentette: — A Magyar Népköztársaság, — mint eddig, ezután is — minden tőle telhető támogatást megad a szabadságukért küzdő népeknek. ' Kállai Gyula ezután a kapita­üsta országokkal fennálló kapcso­n«tin^V-leme2te- Emelte az Osztrák Köztársasággal való kap- csolatunk szélesedésének jelenti seget, majd a Magyar Népköz- tarsasag es a Vatikán közötti meg- allapodasrol szólott. ^ — Tisztelt országgyűlés' toil. A.,külügyininiszter beszámo- mJ tie]í°8adom’ Ugy gondolom — mondotta befejezésül —, megál­lapíthatjuk, hogy a Külügymi­nisztérium külföldön és idehaza tevekenykedő munkatársai ered- kifl - f^lgoztak kormányunk külpolitikájának megvalósításán. nünv helyes- megfelel né­pünk erdekemek, jól szolgálja azt az alapvető célunkat hoev békéc feltételeket _ teremtsünk a szo­cialista építőmunkához és erőnk- hozzájáruljunk a vi- lagbeke fenntartásához. Á^álJa‘ „Gyula ufán ' Szakasits Árpád HeVes megyei képviselő emelkedett szólásra, majd Bog- nar József. Tolna megye] kép­viselő a tudományos és kulturá­lis kapcsolatok fejlődésének kér- deseit elemezte felszólalásában, egallapitotta, hogy a nemzet- met ben e kapcsolatok az utóbbi években, évtizedekben egyre nagyobb szerepet kaptak. Ma mar mind az öt világrész or­szágai bekapcsolódtak a nemzet- kozi élet vérkeringésébe, s a gazdaságilag gyengén fejlett or­szágok is széles körű kulturális tudományos cserét bonyolítanak le. A képviselő ezután hangsúlyoz.- ta, hogy hazánk tudományos és kulturális kapcsolatai jelentéke­nyen kibővültek az elmúlt évek­ben. Ebben számos körülmény játszott közre. Ezek közé tarto­zik. hogy szerte a világon meg­nőtt az érdeklődés a szocialista országok iránt. Bognár József a külügyminisz­ter beszámolóját elfogadta. A következő felszólaló Vendel Zoltánná, Zala megyei képviselő volt. majd dr. Vető Lajos buda­pesti képviselő szólalt fel A következő felszólaló Móricz Virág Pest megyei képviselő az idegenforgalom jelentőségéről szolt. Ezután Péter János külügy­miniszter köszönetét mondott a hozzászólásokért, amolye-k nem- csak helyesléssel fogadták a kül­ügyminiszteri beszámolót, hanem hasznos, szemléletes kiegészíté­seket is fűztek ahhoz, sok vonat­kozásban megvilágították bővülő nemzetközi kapcsolatainkat. Az országgyűlés a Magyar Nóp- köztársaság kü'politiká áról szóló külügyminiszteri beszámolót jó­váhagyólag tudomásul vette. Ezután az elnöklő Pólyák Já­nos szünetet rendelt el. Szünet után Vass Istvánná el­nökletével folytatódott a tanács­kozás. A napirend negyedik pont­ja szerint az interpellációkra ke­rült sor. Elsőként Molnár József Heves megyei, majd Barcs Sán­dor budapesti képviselő interpel­lált. A képviselőknek Trautmann Rezső építésügyi miniszter vála­szolt. Papp János Baranya megyei képviselő interpellációjára Lo- sonczi Pál földművelésügvi mi­niszter válaszolt. Valaska László Borsod megyei képviselő után Sá- rosi György Bács-Kiskun megyei képviselő Interpellált, dr. Horgos Gyula és Kovács Imre miniszter válaszolt a képviselőkhek. Az interpelláló képviselők, és az országgyűlés a válaszokat tu­domásul vette. Az országgyűlés ülésszaka Vasg Istvánné zárszavával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents