Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
TOLNA M't^j íEÍt VHAG proletárjai, egyesültetek NÉPÚJSÁG A MAGYÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA T Beszámoló a KISZ megyei küldött értekezletéről (3. o.) n XIV. évfolyam, 273. szám. ARA: 60 FILLÉR. Szombat, 1964. november 21. í Rádiómelléklet (7. o.) Elítélték az áldozatát cserbenhagyó kocsist (8. o.l J Szilárd és következetes politikát folytatunk Hazánk külpolitikájáról tanácskozott az országgyűlés Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Az ülést Vass Istvániné. az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők folytatták a vízügyről szóló törvényjavaslat feletti vitát. Elsőnek dr. Erdei Ferenc, Bács megyei képviselő szólalt fel. Elismeréssel szólt a vízügyi szervek eredményes, jó munkájáról. Mint mondotta, a vízügyi szervezet fejlődését jól bizonyítja, hogy ma már meg tud birkózni a ráháruló feladatokkal. A képviselő ezután beszámolt arról, hogy az országgyűlés illetékes bizottságai részletesen megvitatták a törvényjavaslatot, s több módosító javaslattal, észrevétellel egészítették ki. A bizottságok a törvényjavaslatba olyan módosítást iktattak be, amely világosan kifejezi: a helyi tanácsoknak rendkívül nagy szerepük, felelősségük és feladatuk van a víz- gazdálkodásban — jóllehet, a vízügyi szervezet szervezetileg független a tanácsoktól. Dr. Zsigmond László, Vas megyei képviselő azt fejtegette, hogy a vízgazdálkodás ma már nem korlátozható egyetlen területre, felöleli az egész népgazdaságot, s terhei sem egyetlen tárcát érintenek, majd arról szólott, hogy a sokrétű fejlődési folyamat eredményeként a mezőgazdaság^ vízigényei is mindinkább ipari jellegű igényekké válnak. Dr. Zsigmond László befejezésül bejelentette, hogy a törvény- javaslatot a módosításokkal elfogadja és elfogadásra ajánlja. Dr. Noszkay Aurél budapesti képviselő bevezetőben megállapította, hogy a törvényjavaslat fontos rendelkezéseket tartalmaz az ásvány- és gyógyvizek hasznosításáról is. Kimondja, hogy a gyógyvizet elsősorban egészség- ügyi célra kell biztosítani és védőterület kialakítását rendeli el a gyógyászati célokra szolgáló víz mennyiségiének és minőségének megóvása érdekében. A törvényjavaslat indokolása szerint a vízigények olyan kielégítése tilos, ami a vizek mennyiségi és minőségi védelmét sértené. A továbbiakban hangoztatta, hogy az Egészségügyi Minisztérium szerveként országos fürdőügyi igazgatóságot kellene felállítani, amelynek feladata lenne a gyógyvizek feltárása, célszerű fel- használása. védelme, a fürdőlétesítmények. gyógy- és üdülőhelyek komplex fejlesztése. A törvényjavaslatot — a budapesti képviselőcsoport nevében is — elfogadta/ Nagy József Békés megyei képviselő rámutatott’:. hogy a régivel szemben az új; törvény kimondja: a vízzel kapcsolatos mindennemű tevékenység, tehát az egész víz- gazdálkodás, társadalmi, .állami feladat. A földművelésügyi miniszter válasza a felszólalásokra Ezután Losonczi Pál, földművelésügyi miniszter válaszolt a hozzászólásokra, hangsúlyozta: — A vízügyi törvényjavaslat vitája megmutatta, hogy a víz- gazdálkodás. amely azelőtt lényegében csak a szakmai köröket foglalkoztatta, jelentős társadalmi üggyé vált. A víz, amelynek bősége, vagy hiánya korábban meg. változtathatatlan természeti adottságnak tűnt, a korszerű gazdálkodás eszközeivel mindinkább szabályozható, s egyre jelentősebb szerepet tölt be a társadalom életében, a termelés különböző ágaiban. A vita megmutatta, hogy a törvényjavaslatban szereplő kérdések élénken foglalkoztatják közéletünket. — Á felszólalók egyértelműen időszerűnek találták a vízügyi törvény megalkotását, egyetértettek alapelveivel és helyeselték rendelkezéseit. A törvényjavaslatot hasznosan egészítették ki az egyesített bizottságok javaslatai. Ezek egyrészt a vizek tisztaságának fokozottabb védelmére, másrészt arra irányultak, hogy a belvizek levezetése a lakosság és a termelés érdekeinek figyelembe, vételével történjék. Igen értékes a bizottságoknak az a javaslata is, amely kiemeli a tanácsok és ezek szakigazgatási szerveinek szerepét a helyi vízügyi feladatok megoldásában. — A felszólalók többsége vízkincsünk védelmét olyannyira fontosnak ítélte, hogy az eddiginél hatásosabb intézkedéseket sürgetett a szennyezés ártalmainak megszüntetésére, a minőség j megóvására, — A szennyvízbírság nem öncélú bevétel — mondotta a miniszter. — Éppen azt szolgálja, hogy felhasználásával is elősegítsük a szennyvíztisztító berendezések építésének és korszerűsítésének meggyorsítását. helyi erőforrások felhasználásának jelentőségével és a képviselők néhány más indítványával foglalkozott. Losonczi Pál végül a kormány nevében köszönetét mondott mindazoknak, akik .részt vettek a törvényjavaslat kidolgozásában, s a bizottságoknak, valamint a hozzászólóknak az értékes kiegészítő javaslatokért. Kérte az országgyűlést, hogy a törvény- javaslatot az egyesített bizottságok javaslataival, valamint dr. Zsigmond Lászlónak a 23. paragrafusra vonatkozó javaslatával együtt fogadja el. Az országgyűlés a földművelés- ügyi miniszter válaszát és — a javasolt módosításokkal — a vízügyről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánná szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Napirend szerint következett a külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról, Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Péter János expozéja Az országgyűlés 1964. őszi ülésén negyedik napirendi pontként a külügyminiszter beszámolója szerepelt. Péter János expozéját az országgyűlés második napján mondotta el. kolonializmus és neokolonializ- mus teljes felszámolásának gyorsítására; 3. Erősítsük a népek harcát a termonukleáris háború veszélye ellen a nemzetközi béke megsziA miniszter a továbbiakban a csolatait és együttműködését Bevezetőül utalt a miniszter lárdításáért; arra, hogy a Magyar Népköztár-1 4. Fejlesszük kapcsolatainkat a saság nemzetközi kapcsolatai az nyugati kapitalista országokkal a utóbbi időben nagymértékben nö- békés egymás mellett élés jegyé- vekedtek. Szólott arról, hogy en- ben, a kölcsönös előnyök alapján nek következtében milyen új le- Ezeket a feladatokat népünk hetőségek állnak hazánk előtt. Külpolitikánk alapelveit, céljait, a magyar nép alapvető érdekeit határozzák meg. Ennek alapján élünk a megnövekedett lehetőségekkel. Vagyis: *zért küzdünk, hogy a békés egymás mel-' Először a szocialista országok lett élés elvének megfelelően kap- hoz fűződő kapcsolataink kérdé- csolataink bővítése járuljon hoz- sével foglalkozom, zá a nemzetközi feszültség enyhí- A 14 szocialista országot — a téséhez mind itt közvetlen köze- mai történelmi viszonyokat egyre lünkben Közép-Európában, mind inkább meghatározó szocialista szélesebb összefüggésben és ezek világrendszert — a gazdasági, a a kapcsolatok segítsék elő az im- társadalmi rendszer és a marxis- perializmus agresszív szándékai- ta—leninista ideológiai azonosság, nak fékentartását és teremtsenek az emberiség jövőjéért vívott kö- kedvező feltételeket a szocializ- zös harc egymásra utalja, egybe- mus mind virágzóbb építésére ha- fűzi, s eme alapvető egybetarto- zánkban a szocialista népek nagy zás mellett az ellentmondások és családjával együttműködve. viták ideiglenes, átmeneti tüneEzért külpolitikai tevékenysé- tek. günknek hozzá kell járulnia ah-, Ebben a szövetségi rendszerben hoz, hogy: I különleges helye és szerepe van 1. Erősítsük a szocialista orszá- a szocialista országok elsőszülötgok összefogását; I tének, a Szovjetuniónak. 2. Fejlesszük a szocialista és a! A Szovjetunió a fő tényező ab- többi antiimperialista ország kap- ban — természetesen a köréje szolgálatában nagyon mozgalmas nemzetközi viszonyok között látjuk el. Az erőviszonyok megváltozása, a szocialista világrend- szer fejlődése, a gyarmati rendszer felbomlása, a Szovjetunió haditechnikai ereje, a békéért küzdő erők széles frontja megnövelte a szocializmus és a béke nemzetközi lehetőségeit. Az új lehetőségek bonyolult feladatokkal járnak együtt. Együttműködésünk a szocialista országokkal a csoportosult nemzetközi béketáborral együtt —, hogy a harmadik világháborút sikerült mind a mai napig elhárítani, sőt, hogy reális célkitűzés lehet a termonukleáris háború veszélyének, ezzel együtt bármiféle világháború veszélyének végérvényes kiküszöbölése. A Szovjetunióhoz fűződő testvéri, baráti szövetségi kapcsolatainkat tehát nem egyszerűen szomszédságunk, közös érdekeinek sorozata határozza meg, hanem az a világpolitikai felelősség és hatékonyság is, amelyet mi a Szovjetunióban látunk. Az a meggyőződésünk, hogy nemcsak a KGST jelenlegi tagországai számára, hanem a szocialista országok egész körében a jövendő és a gyorsabb fejlődés útja a szuverénitás kölcsönös tiszteletben tartása és ugyanakkor a tervszerűen szakosított munka- megosztás és termelési együttmű jük és tervszerűbbé tesszük az ipari kooperációt és szakosítást. Ezért nagy a jelentősége a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött alumíniumtermelési egyezménynek, a magyar—csehszlovák együttműködésnek a közös dunai vízierőmű-rendszer felépítésében* a magyar—bolgár megállapodásoknak a gazdasági élet különböző területein közös intézetek és vállalatok tervének kidolgozására. A szocialista országokkal folyó kulturális kapcsolataink mélyítése és tervszerűbbé tétele szempontjából különösen jó és tanulságos példának ígérkezik a magyar- csehszlovák viszonylatban életre hívott kulturális vegyesbizottság. Hasonló bizottságok létesítése kétoldalú kapcsolataink ápolásával más szocialista országok viszonylatában is hasznos és ideális útnak ígérkezik. Kapcsolataink a felszabadult országok népeivel gyümölcsözőek Áttérek most — Tisztelt or^ág- gyűlés — az afrikai, az ázsiai, a latin-amerikai országokhoz fűződő kapcsolataink kérdéseire. Kormányunk nagy figyelmet fordít együttműködésünk fejlesztésére a gyarmati sorból felszabadult népek új országaival. Ezeknek az országoknak a szerepét a nemzetközi életben nagyon lényegesnek tartja. Á gyarmati sorból felszabadult népek összefogása^ ma a nemzetközi helyzet javításának lényeges ködés alapjain vezet. Ennek meg- tényezője. Mutatja ezt az el nem Az ülés szünetében Kádár elvtárs képviselőkkel tanulása, gyakorlati érvényesítése időt igényel, de az idő ebbe az irányba dolgozik. Mi különösen érdekeltek vagyunk a külkereskedelem és általában vagy még inkább a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésében. Külkereskedelmi forgalmunk szocialista viszonylatban főleg akkor növelhető tovább, ha fejlesztkötelezett országok ez év októberében tartott második konferenciája is. Míg 1961-ben a belgrádi konferencián 25 ország hivatalos képviselete és 3 ország' megfigyelője vett részt, addig a mostan: kairói konferencián 57 ország volt. hivatalos részvevő és 10 ország küldte el megfigyelőit. (Folytatás a 2. oldalon)
