Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-19 / 271. szám

í / 1964. november 19. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Világnézeti kör A dombóvári Apáczai Csere Já­nos általános iskola és gimná­ziumban két negyedik osztály diákjai készülnek az érettségire A hagyományos tantárgyak mel­lett egyre nagyobb az érdeklődés az érettségi előtt álló hallgatók­nál a legfontosabb világnézeti kérdések iránt is. Ezért fordul­tak kéréssel a diákok az iskola tanári karához és KlSZ-szerveze- téhez, hogy számukra szervezze­nek olyan ismeretterjesztő elő­adássorozatot és vitát, amelyiken választ kaphatnak az őket foglal­koztató világnézeti kérdésekre. A KISZ-szervezet és a tanári hogy nem sajnáltuk a kecskeméti lányt, ez a kicsit kövér, nagyfarú teremtés 1 ennünk valahogyan az osztályidegenség fogalmával pá­rosult. A jónép a kizárás után in­kább azon töprengett, hogy mit kellett volna még bevenni az ön­életrajzba, vagy kihagyni az ön­életrajzból. Soha nem felejtem Bagula eivtársat. ö is kihagyott valamit az önéletrajzából, de né­hány hét múlva mégis csak le­lepleződött. A tanfolyamon az járta, hogy nem elég az előadásokat meg­hallgatni. jegyzetelni kell. Bagula elvtárs ilyenkor csendesen meg­húzódott a kályha mellett, és fü­lelt. Egyik este, vacsora után. a nagyteremben ketten maradtunk. — Hallod, a jegyzetelés nekem nem tetszik — súgta. — Nekem se, nehéz a ceruza — súgtam vissza. Dühösen felfortyant. — Marhaság. Ha figyel az em­ber, nem tud jegyzetelni, ha jegy­zetel, nem tud figyelni. De ha egyszer parancsba ad­ták. — Csakhogy... — nem fejezte be. Kiment, és rágyújtott. Más>- nap délelőtt meg kellett mutatni a jegyzetfüzeteket Veszelkának. Az öreg Bagula lapult, vörös ba­jusza szinte eltűnt a pad alatt. Veszelka odament hozzá, és tőle is elkérte a füzetet. — Üres — állapította meg. — Csakugyan üres — kesergett Bagula elvtárs, mintha sajnálná az esetet. Aztán felállt, és ki­jelentette: haza akar menni, küld­jék el. Amikor bejött a tam- folyamvezető. már csomagolt. — Hogyan jegyzeteljek, ha egy­szer nem tudok írni?! — mondta fáradtan és szomorúan. Az iskolavezető kezdett foglal­kozni vele, engedélyezte, hogy nekj 10 óra helyeit éjfélkor le­érettségizőknek kar közös munkával kidolgoztak egy tervet. Eszerint 10 előadás­ból álló sorozatot rendeznek, ame­lyiken tisztázzák többek között a világnézet és a filozófia problé­máinak egyes kérdéseit, a mate­rializmus és idealizmus harcának problémáját, a történelmi mate­rializmus helyét és szerepét a társadalomtudományok között. Az előadásokat vita és konzul­táció követi. Ennek során tisztáz­zák majd azokat a kérdéseket, ho­gyan használhatják fel a diákok mostani és későbbi tanulmányaik során a világnézeti anyagot. gyen takarodó. A végén meg­tanította írni. Mi mindannyian tíz órakor bújtunk ágyba, magunkra húztuk a pokrócokat és meséltünk. Ügy kerültünk erre a tanfolyamra, hogy kiemeltek bennünket. Ká­derok lettünk. Jámbor elmesél.e, hogy cséplőmunkás volt, másnap már oda kellett ülnie az íróasztal mögé. — Féltél? — kérdezte Szakái, aki jól felelt marxizmusból, de sehogysem tudta elképzelni a hangosfilmet. Egy távoli pusztá­ról. messziről jött. Állandóan azt hajtogctta, hogy emberek vannak a vászon mögött, azok magyaráz­nak. — Nekem mondjátok, nekem, a Szakáinak?! Mi jót nevettünk rajta. Más­nap reggel a Szabad Nép a XI. pártkongresszus megnyitásáról írt. Éppen olvasgattuk, amikor újból megszólalt a csengő. — Valaki megint megy — je­lentette ki Jámbor. A csengő nemcsak ebédre, meg vacsorára hívott bennünket, vá­ratlanul is megszólalt, s ilyen­kor ■mindannyian féltünk, tudtuk, hogy valakit ismét kizárnak, de nem tudtuk, kit. Dobogtunk le­felé a keskeny lépcsőkön, ártat­lan képpel ültük teli a nagy­ebédlőt. kifelé nem árultunk el semmit, de befelé reszkettünk. A tanfolyamvezető ezúttal ál­mosnak. fáradtnak látszott. Ve­szelka szomorú volt, A ' nagy­ebédlőt már nem tüzeltek, el­fogyott a szén, vagy lejárt a fűtési idény, nem emlékszem pontosan. Mindenesetre fáztunk. A tanfolyamvezelő bíztatott ben­nünket, gyorsan foglaljuk el he­lyeinket. Hosszú, vékony, nőies kezét dörzsölgette, utána minden bevezető nélkül Veszslkára mu­tatott. — Veszelka elvtárs visszaélt Pártpolitikai és gazdaságszervező munka a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál A GÉPJAVÍTÓ VÄLLALAT az elmúlt 8—10 év alatt alakult, fej­lődött 700 dolgozót foglalkoztató üzemmé. Az üzemben gyártják a széles körben ismert öntözőberen­dezést, amely mind mennyiség, mind minőség tekintetében ki­elégíti a hazai igényeket. Napja­inkban ott tartanak, hogy terme­lésük fedezi a fokozatosan jelent­kező szükségleteket. Egy ilyen üzem kialakítása jelentős politikai és gazdaságszervező feladatot ál­lít a pártszervezet tagsága, veze­tősége elé. Az eredményekből a felszínen szemlélődő is megálla­píthatja: A lehetőségek keretei között előrelátó munkát végeztek mind az üzemszervezés, mind a műszaki fejlesztés területén, bár a gyors felfejlődést nem követte a kellő létszámú és képzettségű műszaki gárda kialakulása. A vállalat kezdetleges techni­ka és technológia mellett — bizo­nyos vonatkozásban előnyösen — a mezőgazdaságból felszabaduló szakmai végzettséggel nem ren­delkező munkaerőt foglalkozta­tott. A munkások többségét itt kellett megtanítani az üzem mun- j karendjére, a fegyelemre, illetve átképezni szakmunkássá. Az üzemben dolgozó tanuló munká-; sok közül nevelődött ki a vezetők í többsége. Itt kezdtek el először Vezetni, üzemi fegyelmet, rendet követelni, először saját maguktól, i majd munkatársaiktól. A párt-j szervezet munkája ezeknek a fel- ! adatoknak megoldásában nagy se-! gítséget jelentett. Idetartozik az is, hogy a pártszervezet kapcso­lata a pártonkívüliekkel kezdet- i tői fogva jónak mondható. A tag­jelölt-felvétel az átlagosnál ered­ményesebb. A vezetők kiválasztó- | sánál figyelembe veszik a kollek-' tíva véleményét. Előfordul, hogy j a párton kívüli vezető ragaszkodik a párttag előléptetéséhez, mert úgy látja, hogy a másikkal össze­beosztásával... Meggyalázta az iskola erkölcsét... Mennie kell... Veszelka izzadó homlokát tö- rölgette és hallgatott. Az iskola- vezető. mintha elsápadt volna. Valaki felgyújtotta a villanyt. Egy kicsit mindannyian elhül- tünk, megtudtuk, hogy Veszelka behívatott az irodájába egy nőt, és megmondta neki, ha lefekszik, jó kádervéleményt kap. így, ke­rek-perec, egyszerűen. célra­törően. Az elvtársnő kirohant a szobából és kitört a botrány. Ve­szelka hallgatott, hallgattunk mi is, utálkozva. undorodva. Csak Jámbor nyújtotta fel a kezét. — Az elvtárs. pardon most már nem elvtárs, egy disznó. A volt szemináriumvezető le­hajtott fejjel kikullogott. Aztán még közölték velünk, hogy hat személy példás magatartásával ki­érdemelte, hogy Budapss'.re ke­rüljön, ott tanuljon tovább. Az iskolavezető közölte, arcáról el­tűnt a sápadtság. — Felolvasom az elvtársak ne­vét. .. Holnap utaznak. Hát persze, Jámbor is a hat közé került. Egy örökös felszó­laló. Ki került volna oda, ha ő nem? Furcsa világ volt az. Mi káderek, később szétszóród­tunk az ország minden tájára, minden vidékre elkerültünk. Egymással ritkán tálé'koztunk Én legtöbbször Bagulával. az öreg Bagulával beszélgetek. Egy­szer jó lenne, ha a kecskeméti lánnyal is összehozna a sors. Egy­re lennék nagyon kíváncsi: Ho­gyan találkoztak férjével, s mekkorát nézett a mi régi tan­folyamvezetőnk amikor meglát­ta a kecskeméti lányt munkásőr- ruhában. Hiába, az élet roppant bonyo­lult képlet. SZEKULITY PÉTER hasonlítva, annak szakmai felké­szültsége mellett nagyobb a fele­lősségérzete, áldozatkészsége, amelyet — úgymond — a vezető beosztásban nem lehet mellőzni. SOK GONDOT OKOZ a párt­vezetőségnek a munkások képzé­sé, iskoláztatása. Hasonló gond a különböző műszaki fejlesztési, újítási tervfeladatok, programok megoldására mozgósítani a mun­kásokat. A gondokat az is növeli, hogy esetenként ellenállással ta­lálkoznak. Ezek egyrészt maradí- ságból, másrészt irigységből szár­maznak. Egyes újítások alkalma­zását a munkások egy része ke­nyérkérdésből, mások presztízs­kérdésből nem támogatták, sőt akadályozták. A pártszervezet ve­zetői e jelenségeket — esetenként konkrétan felismerve — politikai munkával segítették tisztázni. Megmagyarázta, hogy az újítás bevezetése előrelépés, a közösség érdekeit szolgálja. Ezek a körül­mények is hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalatnál több jelentős újítás, kezdeményezés született. Az elmúlt öt évben 234 újítást nyújtottak be, amelyből 88-at el­fogadtak és 70-et bevezettek. Ál­landóan propagálják az újítási feladatokat, a tervek végrehajtá­sát. Jó példaként lehet megem­líteni, hogy az üzemben a mű­szaki fejlesztési tervet, évenként legalább 3—4 alkalommal, párt­taggyűlésen tárgyalják. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál a párttagság 30 szá­zalékának megvan a középiskolai végzettsége. Jelenleg 18-an vég­zik a gépipari technikumot. Az újítók 20 százaléka párttag. A vállalat dolgozói közül 58-an jár­nak középiskolába. Az elmúlt négy évben ■ 70 dolgozó szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Jelen­leg 27 olyan dolgozó jár előké­szítőre, kik a jövő év januárjában tesznek szakmunkásvizsgát. Az elmúlt években 21, az idén 24 brigád versenyez a szocialista brigád cím elnyeréséért. Ezen túl­menően a szocialista üzemért fo­lyó versenyt is meghirdették. A vállalatnál a dolgozók több mint 10 százaléka kapott valamilyen kitüntetést. Huszonnégy okleveles, 36 jelvényes kiváló dolgozója és 17 miniszteri kitüntetettje van az üzemnek, közöttük szép számmal párttagok. A PÁRTMUNKA TARTALMÁ­BAN, forrná iában megmutatkozó szép eredmények mellett szólni 'kell az árnyékos oldalról is. A J pártszervezet gazdaságszervező, irányító munkája sok esetben fi­gyelmen kívül hagyja a helyes gazdaságpolitikai elveket. Nem j alkalmazzák helyesen a rendel­kezésre álló anyagi ösztönzőket. \ Az egyenlősdi következtében a prémiumot legfeljebb bérkiegészí­tésnek lehet felfogni. A munkát inkább az elért mennyiség alap­ján értékelik, ahelyett, hogy a keresletet, illetve a termékek ér­tékesítési lehetőségeit, a létszám- gazdálkodást és egyéb, a népgaz­daság érdekeit képviselő muta­tókat vennék figyelembe. Az üzemi pártszervezet aktívan dolgozik, de hiba az, hogy nem léptek fel elég határozottsággal az egyes újítási feladatok körüli rossz hangulatkeltéssel, huzavo­nával szemben. Nem vizsgálták meg, ml az oka annak, hogv az elmúlt öt évben benyújtott újítá­sok közül miért csak 37 százalé­kot fogadtak el, és mi az oka, az utóbbi időben az újítási aktivitás csökkenésének. Visszaesés van a benyújtott javaslatok elfosadásá- nál is. És ha az árnyoldalról be­szélünk, szólni kell a vállalatnál jelentkező fluktuációról is, amely , jelentős. I A pártszervezet irányítása mel­lett a tömegszervezetek aktivitása a városban ismert átlagos szín- i vonalon mozog. Az üzem jelentő­■ sége, szerepe azonban a jelcnlegi- ' nél nagyobb igényt támaszt a szakszervezettel és a KlSZ-szer- vezettel szemben. Az üzemben dolgozó KISZ-korosztályú fiata- : lóknak mindösze 40 százaléka KISZ-tag. Lehetne növelni a szer­vezettséget is. A dolgozóknak 13 százaléka nem tagja a szakszer­vezetnek. A nőmozgalom aktivizá­lása szintén feladatot ró a nárfc- | vezetőségre, tekintettel arra. hogy a vállalatnak 94 nődolgozója van. A PÁRT MUNKÁJÁT nem ]> hét elválasztani az üzem vezető­sége előtt álló komplex feladatok- (tói. E cikken belül azokat a kér- | déseket próbáltuk kiemelni, ame­lyek inkább a társadalmi, politi­kai jelenségekkel kapcsolatosak. ■ Ezek sokkal bonyolultabbak, mint az egves termelési mutatók is­mertetése. Ezért nehéz a nárt Gazdaságszervező és politikai munka. Nem véletlen, hogv egye­sek kényelemszeretetből húzódnak ettől a munkától, sőt esetenként maradiságukat álcázva, le is be­csülik ezt a munkát. K. I. Megjutalmazták a jól dolgozó közalkalmazott aktivistákat A közalkalmazottak szakszerve­zete kibővített választmányi ülést tartott. Földes Imréné, a megye- bizottság titkára referátumában a jövő évben sorra kerülő bizalmi­választás, és a szakszervezeti bi­zottság tagjainak újjáválasztásá- val kapcsolatos tennivalókat is­mertette. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Schrotner Károly, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának vb- tagja, az SZMT vezető titkára, Körösi János a közalkalmazottak központjától és dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese, a közalkalmazottak szakszervezeté­nek országos elnökségi tagja. Az ülésen második napirendi pontként a számvizsgáló bizott­ság adott tájékoztatót a költ­ségvetés alakulásáról. Ezután a megyei titkár 24 szakszervezeti aktivistának tárgyjutalmat adott át jó munkájuk elismeréseként. Új jelzés az orvosok gépkocsiján A Magyar Vöröskereszt elnök­sége legutóbb szabályozta a szer­vezet jelvényének használatát. Egyebek között kimondta, hogy fokozatosan megszüntetik a vörös- keresztes jelzés használatát az or­mosok magán gépkocsijain, helyette a legközelebbi Nemzetközi Vörös- i kereszt-konferencián elfogadandó Júj megkülönböztető jelvényt ve­zetik be. Francia történész előadásai Albert Soboul francia történész a clermontferrandi egyetem taná­ra — a Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására — két­hetes tartózkodásra Budapestre i érkezett. Megbeszéléseket folytat a magyar történészekkel és elő­adásokat tart a budapesti és a szegedi egyetemen. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents